SZEMPONT
A Rovatból

CSOK-os rémálom: 12 millió forint visszafizetésére kötelezik Szandrát és családját egyetlen adminisztrációs hiba miatt

A háromgyerekes család egyetlen lakcímkártya miatt került bajba, a kormányhivatal szerint méltányosságnak az esetükben helye nincs. Most gyűjtést indítottak, és a pénz fele összejött, de csak 15 napot kaptak, hogy fizessenek.


Egy házaspár három gyerekkel az otthonteremtés küszöbén, némi pénzügyi segítségre számítva – 2015 nyara óta Magyarországon szinte nincs ember, akinek erről ne a CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) jutna eszébe. Így volt ezzel természetesen Szandra és családja is, akik nyáron írták meg, hogyan vált az életük megkönnyítésére szánt támogatás rémálommá, ahol nem hogy pénzügyi segítséghez nem jutottak, de nem kevesebb mint 12 millió forinttal tartoznak – mindezt pedig egy egészen bagatell, első ránézésre könnyen méltányolhatónak mondható hiba miatt.

Szandra és párja 2019-ben vette fel a CSOK-ot, bízva abban, hogy a tízmillió forint jelentős segítség lesz nekik ingatlanvásárlásukhoz. A budaörsi társasház elkészült, időközben megszületett harmadik gyerekük is, ők pedig 2021-ben beköltözhettek új otthonukba. Szívességi lakáshasználati szerződést kötöttek az építtetővel, ami azt jelentette, hogy tulajdonjog nélkül is használatba vehették a lakást. Megkezdték a törlesztőrészlet fizetését – a feketeleves pedig ezután következett.

2023-ban levelet kaptak az illetékes Kormányhivataltól, hogy fizessenek be 12 millió forintot (a 10 milliós támogatás plusz 2 milliós forintos büntetés) 15 napon belül.

Az ok: a szerződésben foglalt 90 napon belül nem jelentkeztek be lakcímkártyájukkal az új címükre, ez azonban nagyrészt nem az ő hibájukból történt. Egy adminisztrációs hiba miatt a társasház albetéteinek földhivatali bejegyzése elhúzódott, így senki nem tudott tulajdonjogot szerezni 2023-ig.

„Amikor elkészült a társasház, kijöttek a földhivataltól, és kiderült, hogy az albetétek a legelsőtől fogva elcsúsztak, azaz mindenki, aki a házban lakik, rossz albetéten van bejelentve. A társasháznak van egy saját ügyvédje, aki természetesen az üggyel kapcsolatos iratokat többször beadta a Földhivatalhoz, de minden esetben visszadobták. Most is náluk van az ügy” - meséli Szandta.

Enélkül viszont azt a lakcímkártyát sem tudták megigényelni, amivel elvileg be kellett volna jelentkezniük.

Szandra férjének végül 2022 júliusában többször próbálkozás után harmadszorra sikerült elintéznie az átjelentkezést. Előzőleg kétszer is elutasították a hibás albetétszám és széljegyre kerülés miatt. (A széljegy az adásvétel esetében azt mutatja, hogy a földhivatalba az ingatlannal kapcsolatban valamilyen kérelmet adtak be, amely még nincsen elintézve, azaz az ingatlannal kapcsolatban egy ügyintézés folyamatban van.) Szandra szerint ennek lett az a következménye, hogy nem egyszerre kapták meg a lakcímkártyáikat, ami később problémákat okozott.

„Arra hivatkozva akarják behajtani rajtunk a 12 millió forintot, hogy bár mind a ketten 90 napon túl, de nem egyszerre jelentkeztünk be”

– írta korábban a közösségi médiában a családanya, hozzátéve: „A mai napig nem tudom, hogyan bízhatnék egy olyan kormányban, amely kész ellehetetleníteni egy háromgyerekes családot a lakcímkártya-adminisztráció miatt”.

Lapunknak arról is beszélt, hogy korábban sehol nem tájékoztatták arról, hogy feltételként szerepel az is, hogy egyszerre kell költözniük.

„Gondolom, ők úgy gondolják, hogy ha ő el tudta intézni a kártyát, akkor én miért nem.”

A hivatal azt sem vette figyelembe, hogy speciális helyzetük miatt nem kaptak egyszerre lakcímkártyát.

A bank végül 2023 februárjában, közel egy évvel később szólította fel őket, hogy mutassák be saját és gyerekeik lakcímkártyáját három napon belül. Ekkorra hivatalosan is megszerezték a tulajdonjogot, így az átjelentkezés gyorsan ment. Egy hónappal később azonban a kormányhivatal felszólította őket, hogy igazolják, annak idején miért nem tudtak átjelentkezni az új lakásba. A kormányhivatal tanácsára méltányossági kérelmet nyújtottak be, ügyvédet fogadtak, és összegyűjtötték a szükséges dokumentumokat, de ez sem vezetett eredményre.

2023 novemberében kaptak egy levelet, amelyben felszólították őket a tízmilliós CSOK visszafizetésére, valamint kétmillió forintos büntetést is kiszabtak rájuk – ezt 15 napon belül kellett volna kifizetniük.

Ők ekkor újabb levelet küldtek a kormányhivatalnak, amihez földhivatali papírokat is csatoltak, bizonyítandó, hogy életvitelszerűen a lakásban élnek, ez azonban semmin nem változtatott. Időközben a bank megvonta tőlük a hitel kamattámogatását is, így hirtelen megduplázódott a havi törlesztőrészletük. A Földhivatallal pedig beszéltek azóta, de ott azt mondták: még nem volt idejük ránézni az albetét elcsúszásra.

Banki források szerint a kormányhivatal a legtöbb esetben nem fogadja el a méltányossági kérelmeket a lakcímbejelentés elmulasztása miatt. Szandráék ügyvédje szerint a hivatal a jogszabály betűjét követte, de nem vizsgálta a jogalkotó szándékát. Erre maga Szandra sem tudott mást mondani lapunknak, hiszen ő sem érti, hogy a hivatal miért nem veszi figyelembe a sajátos körülményeket, ők pedig nem indokolták meg döntésüket.

„Ragaszkodnak a törvényhez feketén-fehéren – maradjunk ennél az olvasatnál.”

2024 januárjában Szandráék úgy érezték, hogy minden más lehetőségük elfogyott, így beperelték a kormányhivatalt, de sokáig semmi nem történt az ügyben. Történetüket nyáron a Telex is megírta, és csak a cikk után kezdődött érdemben előremozdulni az ügy. Idén november elején azonban a pert elveszítették, ami azt jelenti, hogy így már egészen biztosan vissza kell fizetniük a 12 millió forintot. Ahogy Szandra egy Facebook-bejegyzésében összefoglalta: „Bár minden feltételnek megfeleltünk de vissza kell fizetnünk 12 millió forintot. És ugye azért vettük fel a CSOK-ot, mert nincsen 12 millió forintunk.”

Lapunknak Szandra elmondta, hogy a bíróság is csak azt mondta el indoklásában, hogy a törvény szerint egyszerre kellett volna költözniük, de mivel a közművek miatt a férje csak kevéssel a 90 nap letelte után, ő maga pedig jóval később tudott lakcímkártyához jutni, nem tudtak mit tenni.

„Nem az volt a probléma, hogy később jelentkeztünk be, teljesen mindegy volt, hogy melyikünk hány nappal későbbi lakcímkártyát mutat be. Kizárólag az volt a baj, hogy nem egyszerre történt a bejelentkezés” – mondja az édesanya.

Ezért – bár úgy érzi, ez többek szemében megosztó lehet – a házaspár közösségi gyűjtést indított, hogy 12 millió forintos támogatás helyett ne 12 milliós tartozásuk legyen. Többen segítettek már, és rokonaikban, barátaikban is bízhatnak, de csak 15 napjuk van.

„Most azt látjuk, hogy az összeg fele valószínű össze fog jönni. A másik felére hitelt fogunk fölvenni, és kénytelenek voltunk úgy visszafizetni”

– meséli Szandra a gyűjtés állásáról.

Őt egyébként az igazságtalanságon túl elsősorban az zavarja, hogy egyetlen irat késedelmes bejelentése miatt súlyos milliókkal büntetnek egy családot, akik semmilyen durva szabálysértést nem követtek el – valamint a méltányosságot is megtagadják tőlük, lényegében indoklás nélkül. Mindezt egy olyan élethelyzetben, amikor segítségre lett volna szükségük.

Ha segíteni szeretnél Szandra családjának, azt EZEN A LINKEN teheted meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Itt Orbán Viktor vagyonáról van szó” – Mészáros Lőrinc hihetetlen meggazdagodásáról készített filmet az Átlátszó
A Tesla és a Facebook nem ugrott akkorát, mint Mészáros Lőrinc vagyona, ilyen állat nincs - hangzik el a Sróman című filmben. A mesés vagyonról az igazság csak akkor derül majd ki, ha Mészárossal történik valami, mondja a korrupciókutató szakértő.


A Direkt36 után az Átlátszó is hosszabb dokumentumfilmmel állt elő. Az oknyomozó portál Stróman címmel mutatott be egy filmet Mészáros Lőrinc elképesztő meggazdagodásának történetéről, amikben korábbi filmrészletek mellett szakértők elemzik Mészáros sikerének a titkát, és mutatják be a magyarországi gazdasági elit egy szűk körének példátlan meggazdagodását.

A film elején hosszabb részleteket mutatnak egy fél órás interjúból, amit Ferenczi Krisztina oknyomozó újságíró készített Mészárossal az első sikerei után. De egy archív felvételen megszólal az a juhász is, aki egy rejtélyes autóbalesetben halt meg, miután Mészáros Lőrinc felvásárolta a földeket, ahol korábban az állatai legeltek.

Az Átlátszó számos újságírója meséli el, miket tapasztalt, miközben Mészárosról gyűjtött információkat.

Horn Gabriella például arról beszél, hogy miután drónnal felvételeket készített Mészáros Lőrinc egyik birtokáról, tanúként idézték be a rendőrségre, majd jelentősen megszigorították a drónhasználatot. „Ennek az esetnek, illetve a korábbi drónos cikkeinknek az eredménye lehetett az, hogy a következő év januárjától tulajdonképpen betiltották, vagy ellehetetlenítették a drónfelvételek készítését” - véli.

Erdélyi Katalin elmondja, 2018-ban kezdte el követni egy luxus magánrepülőgép és a Lady Mrd nevű jacht útjait, és kiderítette, hogy a repülő rendszeresen oda szállítja utasait, ahol a jacht éppen horgonyoz. A jachton Mészáros Lőrincet, a repülőből kiszállva pedig Orbán Viktort is sikerült lefotózniuk. Így derült ki, hogy „a közpénzből meggazdagodott Mészáros Lőrinc most már luxusrepülőt használ, luxusjachtot, és mindehez a miniszterelnöknek is köze van.”

Becker András szerint egyetlen globális nagyvállalat történetében sem látható olyan exponenciális növekedés, mint amit a kormányközeli üzleti körökben tapasztalni.

„A Tesla nem ugrott ekkorát, vagy a Facebook. Tehát nem volt a cégtörténetben olyan szakasz, amikor három éven belül nyolcezerszeresére nő a forgalom, vagy százhatvanezerszeresére. Ilyen állat nincs” – jelentette ki.

Szakonyi Péter, a 100 leggazdagabb magyar című kiadvány szerkesztője arról beszélt, hogy a 2010 utáni gazdasági modell sokkal professzionálisabban épült fel, mint a korábbi. Egyik forrása ezt úgy jellemezte, „amit a szocik csináltak az elmúlt húsz évben, ők voltak az ipari tanulók, akik most vannak, és fideszesek, ők egyetemi tanárok, professzorok”.

Szakonyi elmondása alapján 2010 és 2014 között a cégfelvásárlások sokszor fenyegetéssel zajlottak. „Odamentek és azt mondták, hogy adod a céget? Nem. Jó, akkor holnap jön a NAV. Az adóhatóság magyarul. És utána adta” – idézte fel a korszakra jellemző módszereket, hozzátéve, hogy volt, aki ebbe bele is halt.

2014 után szerinte finomodott a technika: a politikai kötődésű milliárdosok már piaci ár feletti ajánlatokkal keresték meg a kiszemelt cégek tulajdonosait. Itt már nem a fenyegetés, hanem a belátás működött, hiszen a tulajdonosok tudták, hogy ha nem adják el a cégüket, a piacon ellehetetlenítik őket.

Szakonyi kritizálta az Európai Uniót is, amiért hagyta elterjedni a magántőkealapokat, amelyek szerinte az offshore-nál is jobb lehetőséget biztosítanak a vagyonok elrejtésére. „Az Európai Uniónak pedig egy szava nincs. Pedig itt aztán tényleg mindent el lehet rejteni” – fogalmazott.

A korrupciókutatással foglalkozó Tóth István János szerint a jelenlegi magyarországi rendszer egy kleptokrata modell, amely a bizalomra épül. A kleptokrata vezető, vagyis a politikai hatalom csúcsán álló személy csak a legmegbízhatóbb embereinek ad pozíciót. Ilyen bizalmi viszony volt szerinte Orbán Viktor és Simicska Lajos között, és ilyen van ma is Mészáros Lőrinccel.

Tóth szerint azonban hiba Mészáros Lőrincet valós tulajdonosnak tekinteni. „Én azt gondolom, hogy itt Orbán Viktor vagyonáról van szó, az Orbán családnak a vagyonáról van szó, és az ő meggazdagodásukról kell beszélni.”

„Amikor Mészáros cégekről beszélünk, akkor ez egy hazug valami. A Mészáros egy stróman. Vagy angolul front” – állítja a közgazdász. Úgy véli, az igazság akkor derül majd ki, ha Mészáros valamiért kiesik a rendszerből. „Ezt akkor fogjuk megtudni, amikor Mészáros Lőrinc nem lesz aktív, meghal, vagy beteg lesz, akkor tudjuk majd meg, hogy az a vagyon, ami most elvileg az ő nevén van, az kinek a nevére fog kerülni.” Szerinte épp ez történt Andy Vajna esetében is.

Tóth beszélt a politikai favoritizmus fogalmáról is, amelynek lényege, hogy a közbeszerzéseken nem a minőség vagy az ár dönt, hanem a politikai kapcsolat. Szerinte 13 olyan ember van a NER környékén, akik a közbeszerzéseknek mindössze 3-4 százalékát viszik el, de náluk csapódik le az összes közbeszerzési érték 25 százaléka. „Tehát minden negyedik forintot, amit a magyar állam kiírt, ez több ezermilliárd forint egy évben, azt ezek a cégek nyerték egyedül vagy konzorciumban. Ez egy hatalmas pénz” – mutatott rá.

Neveket is említ, Mészáros Lőrinc mellett például Tiborcz Istvánt és Garancsi Istvánt. „Itt egy rabló állammal állunk szemben. A rabló állam azt jelenti, hogy maga az államot, a kormányzást vezető elit arra használja a hatalmát, hogy kirabolja az országot” - mondja.

Szakonyi Péter szerint Mészáros Lőrinc birodalmának mérete és összetettsége példátlan a magyar gazdaságtörténetben, talán csak Weiss Manfréd egykori cégcsoportjához mérhető, de még az sem volt ekkora.

Szerinte egy 350 cégből álló portfóliót egyetlen ember képtelen átlátni és irányítani. „Mindenki arra kíváncsi, hogy ki van mögötte, milyen agytröszt működik, mert ezt egy ember azért nagyon nehezen tudja irányítani. De eddig minden kísérlet, minden erre irányuló kísérlet zátonyra futott.”

Hozzátette, hogy Mészáros Lőrinc gazdagodásának mértéke elképzelhetetlen lett volna politikai hátszél nélkül. „Azt elképzelhetőnek tartom, hogy bekerült volna a százba. Azt, hogy ilyen mértékű legyen a gazdagodása, hogy az első helyre most már évek óta pályázik, és ezt el is nyeri, azt nem nagyon.”

Tóth István János a film végén a kleptokrata rendszerek nemzetközi jellemzőire tért ki. Szerinte egy ilyen „rablóállamban”, ahol a vezető elit célja az ország kirablása, a kedvezményezettek is tudják, hogy vagyonuk a politikai kapcsolatoktól függ. Ezért arra törekednek, hogy a pénzt kimentsék az országból.

A rendszer abszurditását szerinte az adja, hogy a haveri rendszerekben még maga a kleptokrata vezető sem bízik a joguralomban, épp ezért a lopott vagyont olyan országokba menekíti, ahol működik a jogállam.

A film végén az is kiderül, Mészáros Lőrinc jelenlegi vagyona a Forbes nemzetközi gazdaglistáka szerint 4,9 milliárd dollár, vagyis nagyjából 1700 milliárd forint.

A teljes film

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vox Populi: 106 tiszás, 87 fideszes és 6 Mi Hazánk képviselő jelenleg a legvalószínűbb
Elkészült a legújabb mandátumbecslés, ami teljesen mást mutat, mint a kormányközeli mérések. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint 106 mandátumot szerezhet Magyar Péter pártja.


A Vox Populi 2026-os választási előrejelzését bemutató új oldaláról írt posztot a projekt egyik alkotója. Tóka Gábor bejegyzésében kifejti, hogy az általuk készített modell egyrészt az alapján súlyozza a különböző közvélemény-kutatások adatait, hogy azok mennyire frissek, és mennyire voltak pontosak az adott intézet becslései a megelőző négy országos választás előtt.

Másrészt szerinte figyelembe veszik azt is, ami a mostani helyzet két fő sajátosságának tűnik: a fideszközeli intézetek posztjainak teljes hiteltelenségét és a kormánytól független intézetek valószínűleg nagyobb torzítását az ellenzék javára, mint amit a 2024-es választáson tapasztaltak.

A szerző szerint

„a levélszavazatok nélkül számított szavazatmegoszlásban most kb. 47:41 arányban, tehát hat százalékponttal vezethet a TISZA a Fidesz előtt, a következő országgyűlés legvalószínűbb összetétele pedig 106 tiszás, 87 fideszes és 6 Mi Hazánk képviselő. Ez persze még változhat a következő hetekben, és már pusztán a narancsmentes közvélemény-kutatások múltbeli találati pontossága alapján is érdemes egy elég széles becslési hiba lehetőségét is hozzáképzelni a pillanatnyi becslésekhez.”

Az oldalon számításaik mikéntjét is bemutatja: „Tízezer választási eredményt szimuláltunk. A pöttyök az adott pártnak a szimulált választásokon elért eredményeit mandátumszámban mutatják. Az ábra felett százalékban mutatjuk három fejlemény valószínűségét, tehát hogy milyen gyakran állt elő a szimulációk során az, hogy a párt bejut a parlamentbe, hogy ott abszolút többséget (tehát legalább 100 mandátumot) szerez, és hogy kétharmados többséget (legalább 133 mandátumot) szerez.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint a Fidesz azzal küzd, hogy ezúttal nem kitalált ellenféllel áll szemben
A politológus a Fidesz külpolitikai kampányát elemezte a Törökülés című műsorban. Szerinte a valós, kiszámíthatatlan szereplők, mint Ukrajna, bármikor felülírhatják a kormányzati narratívát.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 14.



A Fidesz azzal küzd, hogy mostani ellenfele nem kitalált, hanem egy valós, kiszámíthatatlan külpolitikai szereplő, ami a korábbiaknál sokkal nagyobb kockázatot jelent a kormánypárt kampányára. Erről beszélt Török Gábor politológus a Törökülés legfrissebb adásában a 24.hu-n.

„Ha nem egy belpolitikai játszótér van, ahol kitalált ellenfelekkel küzdesz, ráadásul a világpolitikának valóban olyan szereplői vannak most, akiknek a döntései nehezen beláthatók előre, akkor egy pillanat alatt rád éghetnek a korábbi mondataid. Szerintem a Fidesz folyamatosan ezzel küzd”

– mondta Török, aki szerint a háború kampánytémává emelése olyan terep, ami felett a kormánypártnak kevesebb a kontrollja. Példaként a Barátság kőolajvezeték körüli bizonytalanságot említette, ahol a döntés az ukránok kezében van.

A politológus szerint a politikai versenyt a Tisza Párt megjelenése is átformálta, amely megváltoztatta a korábbi erőviszonyokat. „Szerintem ebben a nagyjából két évben, amióta a Tisza Párt jelen van a magyar politikában, azt tapasztaljuk, hogy sok mindent el tudott tüntetni abból, ami a Fidesz versenyelőnye volt korábban. Tehát legalább most, a kampány vége felé azt lehet érezni, hogy jó válaszokat adnak a saját politikai érdekeik alapján, jó gombokat nyomogatnak – át van gondolva a mondanivaló. Valamint a politikai munkában beletesznek mindent, amit egy választási kampányban bele kell tenni” – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy az utóbbi egy év botrányai miért nem hoztak trendfordulót, Török Gábor a társadalom fokozódó polarizáltságát emelte ki. Szerinte ma már a különböző politikai táborok szavazói párhuzamos valóságokban élnek, és az információkat eleve értelmezésekbe és narratívákba csomagolva, „gondolatmankókkal” kapják meg. Úgy látja, nincs olyan ügy, ami kirángatná az embereket a saját buborékjukból.

Példaként említette, hogy ha Magyar Péterről megjelenne egy kompromittáló videó, a tiszás szavazók előre tudnák, hogy „azt az oroszok csinálták, vagy a mesterséges intelligencia”.

A Fidesz ukránellenes narratívája azután erősödött fel, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 5-én élesen bírálta Orbán Viktort az uniós hitel blokkolása miatt; a nyilatkozatot a magyar sajtó egy része fenyegetésként értelmezte. Ezzel párhuzamosan feszültséget okoz, hogy a Barátság kőolajvezeték déli ágán január 27-én egy orosz dróntámadás után leállt a szállítás, és bár a vezetéket megjavították, a tranzit azóta sem indult újra. A magyar kormány politikai célú visszatartással vádolja Kijevet, míg Ukrajna az orosz támadások következményeiről beszél. Az ügyre Magyar Péter is reagált, aki a vezeték újraindítását sürgetve közös helyszíni bejárást javasolt Orbán Viktornak.

Török Gábor szerint bár a Fideszben gondolhatták, hogy jól sikerült kiprovokálni Zelenszkij mondatait, a helyzet kiszámíthatatlansága miatt nem biztos, hogy ez hosszú távon hasznot hoz. Mivel naponta érkezhet egy újabb nyilatkozat, a kormánypártnak sokkal nehezebb előre kalkulálnia, melyik mondatra lehet építkezni, és melyik válik terhessé. Ez éles ellentétben áll a korábbi kampányokkal – a rezsicsökkentés, a migráció, a Soros Györggyel vagy Brüsszellel vívott harc –, amelyek sokkal kezelhetőbbek voltak, hiszen azokban az ellenfelek Török szerint teljesen más jellegűek voltak, mint most Ukrajna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Trump emeli a tétet: Amerika bombázta Kharg szigetét, az iráni olajinfrastruktúra szívét, a Forradalmi Gárda máris fenyegetőzik
Az amerikaiak azt állítják, csak a katonai infrastruktúrát támadták, de az olajpiac így is idegesen reagált, a Forradalmi Gárda pedig közölte, ha az olajipari létesítményeket is támadás érti, hamuvá változtatják az összes energetikai infrastruktúrát a térségben, amihez Amerikának köze van.


Donald Trump péntek este bejelentette, hogy az Egyesült Államok légicsapásokat hajtott végre Irán legfontosabb olajterminálja, a Kharg sziget ellen, egyúttal megfenyegette Teheránt: ha beavatkozik a Hormuzi-szoros hajóforgalmába, az olajinfrastruktúrát is célba veheti.

Trump a Truth Social nevű közösségi oldalán azt közölte, hogy „a Közel-Kelet történetének egyik legerőteljesebb bombatámadása során teljesen megsemmisítettek minden katonai célpontot Irán koronagyémántjában, a Kharg szigeten.” Hozzátette, méltányosságból úgy döntött, hogy nem törli el a sziget olaj-infrastruktúráját. „Ha azonban Irán vagy bárki más akadályozza a szabad és biztonságos áthaladást a Hormuzi-szoroson, azonnal felülvizsgálom ezt a döntést” - fenyegetőzött.

A pénteki amerikai csapások után az iráni olajügyi minisztérium egy magas rangú, névtelenséget kérő tisztviselője a New York Times-nak azt mondta, a finomítók dolgozói csaknem két órán át tartó, megállás nélküli robbanásokról számoltak be, amelyek úgy rázták a szigetet, mint egy földrengés. A tisztviselő szerint „a támadások hatalmasak és pusztítóak voltak”.

A Perzsa-öbölben, az iráni partoktól 32 kilométerre fekvő Kharg sziget Irán olajexportjának szíve, a kivitel nagyjából 90 százaléka az itteni létesítményeken keresztül bonyolódik.

A szigeten egy leszállópálya és számos rakodó terminál is található, a védelmét pedig a környező szigeteken és a szárazföldön kiépített katonai infrastruktúra biztosítja.

Irán az 1960-as évek óta nagymértékben támaszkodik a Kharg-szigetre a tengeri olajexportban, ahol tárolókapacitások és Irán legnagyobb olaj- és gázmezőihez kapcsolódó vezetékek is találhatók. A szigetet körülvevő mély vizek megadják a szükséges merülési mélységet, hogy a nagy olajszállító tankerek kiköthessenek, ellentétben Irán Perzsa-öböl menti partvidékének sekélyebb szakaszaival. Az elmúlt években a terminálnál egyszerre akár tíz szuper­tankert is tölthettek.

A szigeten három fő energetikai infrastruktúra-létesítmény működik, köztük a Falat Iran Oil Company, amely napi 500 000 hordó nyersolajat termel, és az ország négy fő olajfinomítója közül a legnagyobbat birtokolja. A szigeten található a Kharg Petrochemical Company is, valamint egy jelentős létesítmény az olaj és a cseppfolyósított földgáz tárolására és szállítására.

Az innen induló olaj fő felvevője eddig Kína volt, amely a nyugati szankciókat megkerülő „árnyékflotta” tankerein keresztül jutott hozzá az iráni kőolajhoz.

A Kínába irányuló olajexport Irán gazdaságának mintegy 6 százalékát adta, és nagyjából a kormányzati kiadások felét fedezték belőle, miközben Irán Kína olajimportjának körülbelül 13 százalékát biztosította.

Legutóbb az 1980-as években, az iráni–iraki háború idején érte jelentős támadás a szigetet. A Szaddám Huszein irányítása alatt álló iraki hadsereg akkor súlyos bombázásokat hajtott végre a sziget olajipari infrastruktúrája ellen, kiterjedt károkat okozva, de Irán képes volt újjáépíteni a létesítményeket. Az infrastruktúra az elmúlt években is folyamatosan bővült, tavaly például kétmillió hordóval növelték a tárolókapacitást.

A mostani akció egy amerikai katonai tisztviselő szerint katonai célpontokat vett célba; olyan rakétaindító-állásokat és más eszközöket, amelyeket a Hormuzi-szorosban, az öböl másik végén fekvő nemzetközi hajózási útvonalak elzárására használtak. A tisztviselő szerint a légicsapások elkerülték az olajipari infrastruktúrát.

Michael Rubin, az American Enterprise Institute vezető munkatársa a Washington Postnak ugyanakkor azt mondta,

a bombázás „megteremti a feltételeket a sziget elfoglalásához”, amennyiben az elnök erre parancsot ad.

A szakértő úgy véli, a felkészülés részeként az amerikai erők csapást mérhetnek az Irán által „láthatatlan mólóknak” nevezett állásokra is, ahonnan az iráni haditengerészet gyorsnaszádokat indíthat a kereskedelmi hajók zaklatására.

Ezzel párhuzamosan a japán Okinawáról a Közel-Keletre indul a tengerészgyalogság egy légi-földi harci köteléke. KA The Wall Street Journal értesülései szerint a több mint 2200 tengerészgyalogost és 2000 haditengerészt számláló egység az USS Tripoli és két másik hadihajó fedélzetén érkezik a térségbe. Kétéltű partraszálló járműveket, helikoptereket, F-35-ös vadászgépeket is hoznak, valamint az egység része egy 800 fős lövészzászlóalj. Nem világos, hogy a telepítésnek van-e közvetlen köze a Kharg szigetén történtekhez.

Egy iráni olajiprai szakértő szerint „egy, a Kharg-sziget olaj- és gázinfrastruktúrája elleni támadás azonnal leállítaná Irán olajexportjának jelentős részét”. Nem véletlen, hogy a Forradalmi Gárda élesen reagált. Azzal fenyegetőznek, ha az Egyesült Államok beváltja fenyegetését, és megtámadja az energia- és olajipari infrastruktúrát, Irán válaszul azonnal megtámadja „a régió olajtársaságainak összes olaj-, energia- és gazdasági infrastruktúráját, amelyekben van amerikai tulajdon vagy együttműködnek Amerikával.„Hamuhalommá változtatjuk őket” - írták.

A támadás híre azonnal pánikot keltett a globális piacokon.

A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára már a hét elején, a feszültség fokozódásakor átlépte a 100 dolláros lélektani határt, a pénteki csapás után pedig napközben 119,5 dollárig is felkúszott.

A globális energiapiacokat már így is megrázta, hogy a Hormuzi-szoroson, a világ legfontosabb olajszállítási útvonalán a forgalom a konfliktus kezdete óta gyakorlatilag leállt. Ezen a keskeny tengeri útvonalon halad át ugyanis a világ tengeri olajkereskedelmének mintegy negyede, naponta közel 20 millió hordónyi nyersolaj.

Elemzők szerint a piac egy 14 dolláros geopolitikai kockázati felárat épített be az árakba, ami egy tartós Hormuz-leállás esetén további 10-15 dollárral emelkedhet.

A fizikai ellátás mellett a hajózási és biztosítási piac is összeomlott. A világ legnagyobb hajóbiztosító klubjai, köztük a Gard és a Skuld, március elején felmondták a Perzsa-öböl térségére vonatkozó háborús kockázati fedezeteket. Bár új, lényegesen magasabb díjakkal lehet biztosítást kötni, a díjak emelkedése és a közvetlen veszély miatt a hajózási társaságok többsége elkerüli a térséget. Érdekes módon a műholdas adatok szerint a légicsapások előtti napokban Kharg szigetérőlmég indultak óriástankerek, ami arra utal, hogy az iráni export nem állt le teljesen, de a helyzet rendkívül törékeny.

A Nemzetközi Energiaügynökség válaszul rendkívüli lépésre szánta el magát: a tagországok összesen 400 millió hordó kőolajat szabadítanak fel stratégiai készleteikből, az amerikai kormányzat pedig a piac stabilizálása érdekében ideiglenesen feloldotta az orosz olajszállításokra vonatkozó szankciók egy részét, de

az árak továbbra is nőnek.

Trump pénteken azt állította, hogy az árak a konfliktus végével csökkenni fognak. „Nos, úgy gondolom, amint ez véget ér, az üzemanyagárak – mindennel együtt – zuhanni fognak” – jósolta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk