HÍREK

Csak látszat, hogy egyre gazdagabbak a magyarok, valójában két éve folyamatosan szegényedünk

A vagyon kétharmada a leggazdagabb tíz százalék kezében van. Az infláció elvitte az átlagemberek pénzét.

Link másolása

Szépen híztak a háztartási vagyonok 2014 és 2020 között, sőt a trend még 2021-ben is kitarthatott. Azóta viszont az infláció megtépázta a háztartások megtakarítását, és a javuló trend a visszájára fordulhatott, írja a Bank360 a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett felmérése alapján, mely a magyarországi háztartások vagyoni helyzetét vizsgálta meg.

A 2020-as adatokra épült tanulmány még csupa biztató adattal van tele. A háztartások egy főre jutó éves nettó jövedelme 2014-ben még csak 1,128 millió forint, vagyis havi 94 ezer forint volt, ez 2017-re 1,482 millió (havi 123,5 ezer) forintra emelkedett, 2020-ban pedig az éves átlagos nettó jövedelem már 1,914 millió (havi 159,5 ezer) forint volt.

A portál megjegyzi, hogy ez az átlag, a medián érték (vagyis a vagyonsorban középen lévőké) ennél alacsonyabb lett, hiszen többen vannak, akik ennél kevesebből gazdálkodnak, míg a kevés nagyon tehetős család magas jövedelme felhúzza az átlagot. A teljesen tipikus családnál tehát 76,3 ezer forint, évi 916 ezer forint volt 2014-ben az egy főre eső jövedelem, ez 2017-ben évi 1,208 millióra, vagyis nagyjából havi 100 ezer forintra nőtt, 2020-ban pedig már a háztartások egy főre eső éves medián jövedelme 1,5 millió forintot, havi 125 ezer forintot tett ki.

A szegénység valóban csökkent, vagyis felmentek az ingatlanárak

Az elemzésből kiderül, hogy az adósságukat is sokan rendezték ezekben az években, 2014-ben még a háztartások 13 százalékánál, 554 ezer családnál haladták meg a bevételek a kiadásokat, ez a szám 2017-re 426 ezerre csökkent, 2020-ban pedig már csupán 370 ezer háztartás költött többet, mint amennyi bevétele keletkezett, ez a családok 9 százaléka.

A háztartások nettó vagyona a vizsgált hat esztendőben a kétszeresére nőtt, miközben 2014 és 2020 között mindössze 15 százalékos volt az infláció. Ráadásul a tanulmány szerint ezúttal a szegényebb rétegeknek is jutott a gyarapodásból, az alacsony és közepes vagyonúaknál ugyanis 133 százalékos vagyonnövekedést mértek a szakértők, míg a legvagyonosabb tíz százaléknál csupán 90 százalékosat. A vagyoni különbségek kis mértékben csökkentek a háztartások között, a negatív nettó vagyonú - vagyis több adóssággal, mint megtakarítással rendelkező - családok száma pedig hat év alatt megfeleződött.

Számottevő pénzügyi eszköze (megtakarítása, befektetése) azonban valójában csak a vagyonosabb rétegnek van, a szegényebbeknek főleg ingatlanok, reáleszközök teszik ki a vagyonukat, azaz a gyarapodásuk jelentős részt ezek értékesebbé válásának köszönhető. Ez nem könnyíti meg az életüket, hiszen azt a lakást, amelyikben laknak, aligha tudják pénzzé tenni, más vagyontárgyaikat szintén használják. Ettől ők aligha érzik magukat gazdagabbnak, de mivel az ingatlanok értéke megugrott 2014 után, a statisztika azt mutatja, hogy a szegényebbek vagyona nagyobb mértékben nőtt, mint a gazdagabb családoké.

Az olyan pénzügyi eszközök, mint a készpénz, bankbetétek, állampapírok, részvények, befektetési jegyek, biztosítások stb. kétharmadát a legvagyonosabb tíz százalék birtokolja, míg a reáleszközök (például ingatlanok) kevesebb mint fele van a felső tized tulajdonában.

Nyílik az olló szegény térségek, falvak és a városok között

A tanulmány azt is megállapítja, hogy az egy háztartásra jutó nettó vagyon a 2014 végi 19,1 millió forintról 39,6 millióra nőtt 2020 végére. Az viszont szomorú hír, hogy az átlagostól jócskán elmaradt a vagyonnövekedés a szegényebb országrészekben, például a Dél-Dunántúlon, az észak-magyarországi régiókban, az észak-alföldi és a dél-alföldi térségben, ahol az átlagos nettó vagyon háztartásonként csupán 21-23 millió forint volt 2020 végén.

Ezzel szemben az átlagosnál nagyobb mértékben gazdagodtak ez idő alatt nyugat-magyarországi családok, amelyeknek 40 millió forintnyi átlagos vagyona volt 2020 végén, a közép-magyarországi régióban még többet, 64 millió forintot halmoztak fel ekkorra a háztartások. Az ország teljes vagyonának a fele ebben a régióban van, ezen belül Budapesten található a magyarországi háztartások vagyonának a 37 százaléka. A fővárosban egy átlagos családra 74 millió forintnyi átlagos vagyon jutott 2020 végén, ami majdnem a kétszerese az országos átlagnak.

Az is kiderült a felmérésből, hogy a nagyobb városokban, például a megyei jogú városokban nagyjából az országos átlagnak megfelelő vagyona van a háztartásoknak, ettől valamelyest elmaradnak a kisvárosi családok, a községek, falvak lakói viszont elszegényednek. 2014-ben egy falusi család még a magyarországi átlagvagyon 70 százalékával rendelkezett, 2020-ban már csak fele akkora volt a vagyona, mint az országos átlag.

Az életkor szerinti bontást vizsgálva a tanulmány megállapította, hogy az aktív korú háztartások a legvagyonosabbak, a fiatalok és a nyugdíjasok szegényebbek. A legtöbb pénzük a 45-55 éveseknek van, egy átlagos háztartásra ebben a korosztályban 52 millió forint jutott 2020-ban.

Azóta fordult a kocka, az infláció elvitte a vagyont

A 2020-as felmérés óta azonban sokat változott a világ. 2021-ben már elkezdett nőni az infláció, amely 2022-ben és 2023-ban csúcsra járt. Az orosz-ukrán háború miatt eközben az energiaárak megnőttek, a részvényárfolyamok estek, ez pedig a háztartások vagyonára is kedvezőtlenül hatott.

Részletes vagyonfelmérést csak háromévente készít az MNB, vagyis 2023 végén történhetett meg az adatok felvétele, az erről szóló tanulmányra pedig minden bizonnyal még várni kell. Egy, a nyáron megjelent másik felmérésből azonban kiderül, a válság megtépázta a lakosság pénzügyi vagyonát, a 2021 harmadik negyedévéig rendületlenül gyarapodó megtakarítások értéke 2022-ben már csökkent, és a Bank360.hu is megállapította, hogy az infláció elvitte a háztartások vagyonának a tizedét.

2023 már jobban alakult, kilenc hónap után nagyjából 12,2 százalékkal nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami megegyezik az első kilenc havi inflációval, vagyis ha nem is nőtt, de nem csökkent tovább reálértéken a lakosság megtakarítása. Ez persze annak is köszönhető, hogy sokat tettek félre azok, akik ezt megtehették.

A szegényebb rétegek rosszabbul járhattak

2023 utolsó negyedévéről még kevés adat van, de a tőzsdék és az állampapírpiac alakulása alapján a pénzügyi eszközökkel rendelkező háztartások valószínűleg már elkezdték ledolgozni a 2022-es veszteségeiket. Pénzügyi eszköze viszont a 2020-as vagyonfelmérés szerint leginkább csak a felső 10 százaléknak volt, a lakosság 90 százalékának nagyobb vagyona van ingatlanban, mint egyéb megtakarításban.

A szerény vagyoni helyzetű háztartások is döntően saját lakásban laknak, a legalsó 10 százalékban 31 százalék, a második legszegényebb 10 százalékban 64,4 százalék volt a saját tulajdonú lakásban élők aránya, a náluk gazdagabbaknál már 90 százalék vagy afölötti arányban élnek saját ingatlanban a családok. Második ingatlan viszont csak a felső tíz százalékra jellemző, háromból két családnak van ilyen. A lakosság szegényebbik felében azonban 10 százalék körül vagy az alatt van a másik ingatlannal rendelkezők aránya.

Kötvénye, befektetési jegye, részvénye, nyugdíjbiztosítása és más megtakarítása is jellemzően csak a felső 10 százaléknak van, már a második tíz százalék is lényegesen kevesebb befektetéssel rendelkezik.

Az MNB a tavaly nyári tanulmányában azt is megállapította, a szerényebb jövedelmű háztartásoknak esélyük sincs arra, hogy megtakarítsanak. A nettó 200 ezer forint alatti egy főre eső jövedelmű családok körében drámai mértékben esett azok száma, amelyek 2023-ban az emelkedő árak mellett megtakarítást terveztek.

Valószínűleg az a mutató is romolhatott, amely a háztartások túlzott eladósodottságát mérte. 2022-ben az év eleji nagy adóvisszatérítések, fegyverpénz és 13. havi nyugdíj valamelyest csillapította az olyan családok terheit, amelyek nem jöttek ki a havi jövedelmükből, 2023-ban azonban ilyen plusz pénzek már nem jöttek, ehelyett úgy tűnik a statisztikákból, hogy egyre többen vettek fel a napi megélhetésükre hitelt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Attól nem félek, hogy egy elbukott választás után a Fidesz ne adná át a hatalmat
Vasárnap este Kérdezz, felelek adást tartott Varga Judit exférje. Sok minden szóba került a beszélgetés során: Magyar Péter elmondta, hogy szerinte teljesen elképesztő, hogy ún. "mélyállamot" épít a Fidesz.

Link másolása

Az elmúlt hónapokban a figyelem középpontjába került politikus vasárnap a Discordon válaszolt a felhasználók kérdéseire. A Kérdezz, felelek adást a Facebookon is közvetítették.

Sok minden szóba került a beszélgetés során: Magyar Péter elmondta, hogy szerinte teljesen elképesztő, hogy ún. "mélyállamot" épít a Fidesz.

Szerinte az mégse normális, hogy 1390 milliárd forintot költött a kormány propagandára, miközben összedől az egészségügy és az oktatásunk.

Varga Judit exférje beszélt az elszámoltatásról is, szerinte az első és legfontosabb lépés, hogy Magyaroroszág belépjen az Európai Ügyészségbe. A másik pedig egy olyan legfőbb ügyész kinevezése, aki pártfüggetlen.

Magyar felhozta konkrét példaként a Völner-Schadl ügyet. Magyar elmondta, hogy elképesztő, hogy a volt igazságügyi miniszter még mindig szabadlábon van. Szerinte ha jól működne az ügyészség, akkor teljesen más lenne a helyzet Magyarországon.

Magyar Péter szerint a kegyelmi botrány kiverte a biztosítékot az embereknél, ezért most van egy olyan flow, amivel leváltható ez a kormány. Örül, hogy elkezdtek az emberek beszélgetni egymással.

A politikus szerint ha Magyarországon tényleg független lesz az igazságszolgáltatás, akkor talán majd sikerül visszaszerezni az ellopott nemzeti vagyont.

Magyar szerint ha a TISZA Párt felhatalmazást kap, és kormányt tud alakítani, akkor számon lehet majd kérni a programjukat.

"Attól nem félek, hogy egy elbukott választás után a Fidesz ne adná át a hatalmat"

- mondta az adásban Magyar Péter. Szerinte nagyon könnyen építenek majd egy új hazát, és a választás másnapján mindenki felszabadult és boldog lesz.

"Mi akkor tudunk győzni, ha ebben mindenki segít. Ha június 9-én eljöttök, és szántok a hazátokra egy-két órát, akkor ígérem, hogy megcsináljuk együtt"

- zárta gondolatait Magyar.

A teljes Kérdezz, felelek adást itt lehet visszanézni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Soha nem találnád ki, mikor romlik el az idő a jövő héten
A hét első felében napos, száraz idő lesz. Május 1-jén aztán már jönnek a felhők, csütörtöktől pedig a zivatarok és a széllökések is.

Link másolása

Napos, száraz, meleg idő várható a jövő hét első felében, május 1-jén a délutáni órákban 24 Celsius-fok körüli csúcshőmérsékletre van kilátás. A hét második felében változékonyabbá válik az időjárás, többfelé kell élénk, erős szélre és esőre készülni, emellett kissé visszaesik a hőmérséklet is, írja az MTI a HungaroMet előrejelzése alapján.

Hétfőn napos, száraz idő várható vékony fátyolfelhőkkel, a délkeleti, keleti szél több helyen megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet 24-28 fok között várható.

Kedden derült, napos, csapadékmentes idő várható, a délkeleti, keleti szél megélénkül, néhol megerősödhet. A hőmérséklet hajnalban 6-14, délután 24-27 fok között várható.

Szerdán, május 1-jén napos, gomolyfelhős idő várható, majd a nap második felében főként a délnyugati tájak fölé vastagabb felhők sodródhatnak.

Csapadéknak még kicsi az esélye, de sokfelé megélénkül, helyenként megerősödik a délkeleti, keleti szél. Hajnalban 5-13, a délutáni órákban általában 24 fok körül várható a csúcshőmérséklet.

Csütörtökön az erőteljes gomolyfelhő-képződés mellett általában sok napsütés várható, de elszórtan előfordulhat zápor, zivatar. A keleties szelet sokfelé élénk, néhol erős lökések kísérik. A minimum-hőmérséklet 5-13, a maximum többnyire 20-25 fok között valószínű.

Pénteken felhősebbre fordul az idő, és több helyen kell záporra, zivatarra készülni. A nyugatias szél élénk, helyenként erős lesz. Hajnalban 8-14, délután 17-23 fok várható.

Szombaton közepesen vagy erősen felhős időre van kilátás szórványosan záporral, zivatarral. Az északias szelet élénk, helyenként erős lökések kísérik. Hajnalban 7-13, délután 18-23 fok várható.

Vasárnap szakadozik, csökken a felhőzet, és több órára kisüthet a nap, bár elszórtan előfordulhat zápor, zivatar. Az északias szelet élénk, helyenként erős lökések kísérhetik. A minimum-hőmérséklet 7-13, a maximum 18-23 fok között valószínű.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Menzcer Tamás bejelentette, hogy nyilvántartásba vették a Fidesz-KDNP EP-listáját: Elsők vagyunk
Szerinte nemcsak hogy először vették őket nyilvántartásba a pártok közül, hanem ők is gyűjtötték össze és adták le elsőként az aláírásokat.

Link másolása


„Elsők vagyunk!” – jelentette be Menczer Tamás a Facebookon, hogy az aláírások ellenőrzése befejeződött, a Nemzeti Választási Iroda pedig szombaton hivatalosan nyilvántartásba vette a Fidesz-KDNP EP-listáját.

A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója szerint nemcsak hogy először vették őket nyilvántartásba a pártok közül, hanem ők is gyűjtötték össze és adták le elsőként az aláírásokat.

A nyilvántartásba vétel ugyan kétségtelen,

az azonban nem biztos, hogy az aláírásgyűjtéssel is elsőként végeztek a kormánypártok, hiszen Magyar Péter pártja is már a gyűjtés első napjának délelőttjén jelezte, hogy megvannak, viszont még nem adják le az ajánlóíveket, hanem gyűjtenek tovább.



Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Nem volt telitalálat a héten a hatos lottón - itt vannak a nyerőszámok!
1,31 milliárd volt a várható főnyeremény. Ezeket a nyerőszámokat húzták ki április 28-án.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2024. április 28.


Link másolása


A tévében közvetített sorsoláson ezeket a nyerőszámokat húzták ki április 28-án, vasárnap a hatos lottón:

8, 12, 15, 20, 21, 28.

A héten nem volt telitalálat, így a 18. játékhéten 1445 millió forint lesz a főnyeremény.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk