Kijárási korlátozás elrendelésére kizárólag a kormány jogosult, a veszélyhelyzetben érvényes szabályozás nem nyújt jogi alapot arra, hogy a polgármesterek a településükön a lakosság szabad mozgására vonatkozóan kijárási korlátozást, tilalmat rendeljenek el
- írja közleményében szerdán a Miniszterelnökség.
Arról korábban mi is írtunk, hogy többek között Sződliget polgármestere részleges kijárási tilalmat vezetett be településén.
A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet arra, hogy a katasztrófavédelmi törvény rendelkezései szerint veszélyhelyzetben, a katasztrófa elhárításához szükséges mértékben és területen a kormány vezethet be rendkívüli intézkedéseket. Leszögezik: a hatályos jogszabályok szerint a kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggésben a lakosság közterületi tartózkodására vonatkozó korlátozás, illetve tilalom elrendelésére is egyértelműen a kormány jogosult.
Mint írják, a jogszabály szerint veszélyhelyzetben a polgármester gyakorolja a települési önkormányzat képviselő-testületének feladat -és hatáskörét, amit egyértelműen meghatároz a helyi önkormányzatokról szóló törvény. Ez azonban nem nyújt jogi alapot arra, hogy a polgármester a településen a lakosság szabad mozgását korlátozza, kijárási tilalmat rendeljen el
- mutatnak rá.
A közleményben arra is kitérnek: a kormányhivatalok törvényességi felügyeleti eljárása a veszélyhelyzetben meghozott polgármesteri döntésekre is kiterjed, és amennyiben a kormányhivatal jogsértést tapasztal, haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket.
Kijárási korlátozás elrendelésére kizárólag a kormány jogosult, a veszélyhelyzetben érvényes szabályozás nem nyújt jogi alapot arra, hogy a polgármesterek a településükön a lakosság szabad mozgására vonatkozóan kijárási korlátozást, tilalmat rendeljenek el
- írja közleményében szerdán a Miniszterelnökség.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Hozzák vissza a mamát, mert súlyos infarktusa van” – meghalt egy beteg, aki orvos elé sem jutott a sürgősségin
A Szent Imre kórház sürgősségi osztályán EKG-vizsgálat nélkül, „kevésbé sürgősnek” minősítették a 89 éves Piroskát. Csak órákkal később derült ki, hogy szívinfarktusa van. Ekkora azonban a hölgy már megunta az elutasító légkört, a hozzátartozók pedig gyorsabb diagnosztikát kerestek. A család panaszt tett, a hatóságok azóta is vizsgálják a kórház felelősségét.
– „Hozzák vissza a mamát, mert súlyos infarktusa van.”
– „Már késő.”
– „Upsz.”
Ez a párbeszéd hangzott el egy telefonhívás során 2024. szeptember 6-án, éjjel fél egykor, percekkel azután, hogy a 89 éves Piroska meghalt otthonában. A vonal túlsó végén a Szent Imre kórház egyik munkatársa volt, aki az „Upsz” után bontotta a hívást.
Az idős, de korához képest kifejezetten aktív asszony a fia budai lakásának teraszán hirtelen erős, sugárzó hátfájdalmat érzett. A Direkt36 tényfeltáró cikke szerint Piroskát a mentők a Szent Imre kórház sürgősségi osztályára szállították, ahol az elvégzett triázs során „kevésbé sürgősnek” minősítették, EKG-vizsgálatot nem végeztek, és 6-8 órás várakozást jósoltak neki. Az asszony végül a családjával együtt saját felelősségre távozott, majd néhány órával később otthonában összeesett és meghalt.
2024. szeptember 5-én este fél nyolckor Piroska felhívta a fiát, azzal, hogy „Gyere, légy szíves, azonnal, nagyon rosszul vagyok, annyira fáj a hátam, fulladok” – mondta. A férfi taxiba ülve sietett haza, és útközben hívta a mentőket. Otthon édesanyját ájulás közeli állapotban, verejtékezve, hát- és mellkasi fájdalomra panaszkodva találta. A kiérkező mentők este fél kilencre vitték be a közeli Szent Imre kórház sürgősségi osztályára, a beutaló diagnózis mellkasi fájdalom volt.
Háromnegyed kilenc körül került sor a triázsra, ahol a család elmondása szerint egy ápoló azzal intézte el a panaszokat, hogy azokat „biztos, hogy epegörcs” okozza. Piroska hiába kérte, hogy készítsenek róla EKG-t. „Majd én tudom, hogy mit lenne jó” – hangzott a válasz.
Az asszony fájdalomcsillapítót sem kapott, arra hivatkozva, hogy „azt otthon kellett volna bevenni”.
Vért vettek tőle, majd közölték, hogy 6-8 órát kell várnia, mire orvos látja. Az elutasító légkör és a folyamatos fájdalom miatt az asszony kérte a fiát: „Vigyél haza, én nem akarok itt meghalni, nem tudok tovább várni”.
Fél tízkor, miután aláírta a távozásról szóló papírt, elhagyták a kórházat. A kijáratnál az asszony egy pillanatra összeesett, az egyik kórházi dolgozó pedig odavetette neki: „Nem kéne hazamenni!”. Otthon a család magánellátást próbált szervezni, de a megkeresett szolgáltatók csak reggel hét óra előtti kiszállást ígértek.
Éjfél előtt húsz perccel Piroska összeesett. A család ismét mentőt hívott, a kiérkező rohamkocsi személyzete fél órán át próbálta újraéleszteni, sikertelenül. A halál beálltát éjfél után 28 perccel állapították meg.
Percekkel később csörgött a telefon a kórházból: meglett a vérvétel eredménye, ami súlyos infarktusra utalt. Ekkor hangzott el a cikkünk elején olvasható párbeszéd.
A család szerint az ellátás során több ellentmondás is történt. Bár Piroska többször jelezte, hogy fullad, a triázslapra az került, hogy „Dyspnoe nincs”. A mellkasi fájdalmat sem rögzítették a lapon, noha a mentők beutaló diagnózisaként ez szerepelt. A nőknél gyakran atípusos tünetekkel jelentkező infarktus gyors kiszűrésére alkalmas EKG-vizsgálatot nem végezték el.
A Szent Imre kórház sürgősségi osztálya a hivatalos tájékoztatás szerint is súlyos emberhiánnyal küzd, az átlagos ellátási idő 6-8, de esetenként 12 óra is lehet. Egy, az osztály működését ismerő orvos szerint „a pótágy pótágyának a pótágyán is fekszenek betegek”.
A Magyar Orvosi Kamara már 2017-ben felhívta a figyelmet arra, hogy országszerte több száz orvos hiányzik a sürgősségi osztályokról. A helyzetet a Szent Imrében tovább súlyosbította, hogy 2025 végén több szakorvos is felmondott, ami miatt a kamara szerint az osztály ügyeletkiállítása ellehetetlenült.
Az esettel kapcsolatban a Szent Imre kórház közölte, hogy lefolytatott belső vizsgálatuk szerint „szakmai mulasztás nem történt”. A Belügyminisztérium válaszában azt írta,
„ma Magyarországon minden beteg megkapja az állapotának megfelelő, szakszerű ellátást”.
Az Országos Mentőszolgálat szerint az első híváskor a kapott információk alapján akut életveszély nem volt megállapítható, a második hívás után pedig emelt szintű beavatkozásokkal próbálták megmenteni a beteget.
Piroska fia 2025 márciusában panaszt tett a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnál, de a hatóság azóta négyszer hosszabbította meg a vizsgálat határidejét, és a család azóta sem kapott érdemi választ.
Piroska Erdélyből származott, nyugdíjazásáig tanítónőként dolgozott. Fia elmondása szerint teljesen önellátó volt, szeretett olvasni, keresztrejtvényt fejteni és horgolni. Szoros kapcsolatban álltak, 2015 óta éltek együtt.
A hozzátartozókat azóta is gyötrik a kérdések. „Ha visszapörgethetném az időt, máshogy csinálnám. Nem lennék szabálykövető, elvittem volna egy másik kórház sürgősségijére” – mondta a férfi, aki pszichológus segítségével próbálja feldolgozni a gyászt.
„Készül arra az ember, hogy a szülei idősek, de neki esélyt sem adtak a túlélésre, és ezt a körülményt a legnehezebb feldolgoznom.”
– „Hozzák vissza a mamát, mert súlyos infarktusa van.”
– „Már késő.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az MSZP felszólította Szabó Tímeát a visszalépésre, miután kiderült, hogy a Tisza jelöltje 48 százalékon áll Óbudán
A 21 Kutatóközpont felmérése szerint a tiszás Boda Nikolett magasan vezet a fideszes Gyepes Ádám (25 százalék) és a független Szabó Tímea (17 százalék) előtt. A III. kerületi MSZP szerint minden független jelölt indulása a kormány leváltását akadályozza.
A III. kerületi MSZP a Tisza Párt mögé állt, visszalépésre szólította fel a baloldali jelölteket – Szabó Tímeát név szerint is –, és egyúttal szakított a korrupciós ügybe keveredett DK-s polgármesterrel, Kiss Lászlóval.
A helyi szocialisták szerint a 2026-os országgyűlési választáson csak a Tisza Párt képes legyőzni Orbán Viktor kormányát és a Fideszt, ami később lehetőséget teremthet a baloldali alternatíva újjáépítésére is.
A szervezet azzal indokolta a lépést, hogy minden független jelölt indulása a kormány leváltását akadályozza. Ezért arra kérik tagjaikat, szimpatizánsaikat és a kerület baloldali szavazóit, hogy támogassák a Tisza Pártot.
Nyomatékosan felszólították Szabó Tímeát, korábbi jelöltjüket is, hogy lépjen vissza a Tisza Párt javára.
A lépést egy friss felméréssel indokolják: a 21 Kutatóközpont Boda Nikolett Tisza-jelölt megbízásából készített kutatása szerint a függetlenként induló Szabó 17 százalékot kapna, a fideszes Gyepes Ádám 25 százalékot a biztos választók közül, míg a tiszás jelölt 48 százalékra számíthat.
Az óbudai MSZP arról is döntést hozott, hogy elhatárolódik Kiss László polgármestertől. Közleményük szerint a helyi ellenzéki pártok 2024-ben kötött politikai megállapodását a polgármester egyoldalúan, végérvényesen megszegte.
A szocialisták úgy látják, Kiss – aki korábbi pozícióit az MSZP támogatásának is köszönhette – megtagadta a megállapodásban rögzített személycserék végrehajtását az MSZP-nek járó önkormányzati pozícióban. Ezt etikátlan és önérdekű lépésnek minősítik, ezért a továbbiakban nem támogatják a polgármester politikáját, és felszólítják saját önkormányzati képviselőjét, hogy lépjen ki a polgármestert támogató frakcióból.
Kiss Lászlót 2024 augusztusában vették őrizetbe korrupció gyanújával, majd letartóztatásának többszöri meghosszabbítása után a bíróság 2025 júniusában arról döntött, hogy a polgármester szabadlábon maradhat. Kerületi vezetői pozíciójáról a letartóztatás alatt sem mondott le. Az óbudai korrupciós ügyben tavaly márciusra már 18 gyanúsított volt, köztük Czeglédy Gergő volt MSZP-s alpolgármester is, akit szintén vesztegetéssel gyanúsítanak.ű
A III. kerületi MSZP a Tisza Párt mögé állt, visszalépésre szólította fel a baloldali jelölteket – Szabó Tímeát név szerint is –, és egyúttal szakított a korrupciós ügybe keveredett DK-s polgármesterrel, Kiss Lászlóval.
A helyi szocialisták szerint a 2026-os országgyűlési választáson csak a Tisza Párt képes legyőzni Orbán Viktor kormányát és a Fideszt, ami később lehetőséget teremthet a baloldali alternatíva újjáépítésére is.
A szervezet azzal indokolta a lépést, hogy minden független jelölt indulása a kormány leváltását akadályozza. Ezért arra kérik tagjaikat, szimpatizánsaikat és a kerület baloldali szavazóit, hogy támogassák a Tisza Pártot.
Nyomatékosan felszólították Szabó Tímeát, korábbi jelöltjüket is, hogy lépjen vissza a Tisza Párt javára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pontosított a kormány: van, ahol nem lehet védett áron tankolni
A kormány módosította a benzinárstop-rendeletet: a kizárólag automata kutaknál nem él a kedvezmény. A sofőröknek tehát olyan helyet kell keresniük, ahol a személyzet ellenőrzi a jogosultságot.
A legfontosabb változás, hogy nem minden kútnál lehet majd kedvezményesen tankolni. A Magyar Közlönyben megjelent módosítás szerint a szabályozás nem érvényes „a kizárólag automata kútból álló üzemanyagtöltő állomásokra, ahol a védett áras termékre való jogosultság ember általi személyes ellenőrzése nem biztosított”.
A kutaknál ugyanis a jogosultságot a forgalmi engedély vonalkódjának leolvasásával vagy a rendszám feljegyzésével kell igazolni, de a járműre vonatkozó egyéb okirat is elfogadható.
A rögzített adatokat – amelyeket a bizonylattal visszakereshetően kell tárolni – a kutaknak továbbítaniuk kell a NAV felé adóügyi ellenőrzésre.
A szabályok betartását március 11-től a NAV mellett már a rendőrség is felügyeli. A rendelet azt is előírja, hogy az üzemanyagtöltő állomások kötelesek biztosítani a jogosultak tankolását, azt nem korlátozhatják. Mint ismert, a védett ár a benzin esetében literenként 595, a dízelnél 615 forintot jelent.
A kormány a lépést az orosz energiát sújtó uniós szankciókkal, az ukrán olajblokáddal és a közel-keleti háború miatti ársokkal indokolta. A csomag részeként rögzítették a nagykereskedelmi árat is, az uniós minimumszintre csökkentették a jövedéki adót, és részben felszabadították a stratégiai készleteket.
A legfontosabb változás, hogy nem minden kútnál lehet majd kedvezményesen tankolni. A Magyar Közlönyben megjelent módosítás szerint a szabályozás nem érvényes „a kizárólag automata kútból álló üzemanyagtöltő állomásokra, ahol a védett áras termékre való jogosultság ember általi személyes ellenőrzése nem biztosított”.
A kutaknál ugyanis a jogosultságot a forgalmi engedély vonalkódjának leolvasásával vagy a rendszám feljegyzésével kell igazolni, de a járműre vonatkozó egyéb okirat is elfogadható.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elindult Ukrajnába a kormány tényfeltáró küldöttsége: a Barátság kőolajvezeték állapotát mérik fel, az ukránokkal is tárgyalnak
A delegáció célja, hogy elérjék a kőolajvezeték minél hamarabbi újraindítását. A küldöttséget vezető Czepek Gábor államtitkár a határátlépés előtt azt mondta, hogy „a magyar kormány, ellentétben a Tisza Párttal, abban hisz, hogy biztosítani kell az olcsó keleti erőforrást”.
Szerdán elindult a magyar kormányzati küldöttség az ukrán fővárosba, hogy elérje a Barátság kőolajvezeték újraindítását – írta az MTI.
Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerda reggel a záhonyi határátkelőhelyen jelentette be, hogy a vezetésével tényfeltáró delegáció indult Kijevbe. A küldöttség célja, hogy a tárgyalóasztalnál a magyar érdeket határozottan képviselje, és elérje a kőolajvezeték minél hamarabbi újraindítását.
Czepek a határátlépés előtt hangsúlyozta:
„a magyar kormány, ellentétben a Tisza Párttal, abban hisz, hogy biztosítani kell az olcsó keleti erőforrást, és nem pedig a keleti erőforrásról való leválást.”
Az államtitkár szerint „a több ellátottság nagyobb biztonságot jelent a magyar embereknek és a rezsivédelemnek is”.
A delegáció Kijevben nemcsak az ukrán energetikai kormányzattal, hanem a nagykövetekkel és az Európai Bizottság képviselőjével is tárgyal majd arról, hogy a magyar álláspont szerint az európai krízisre az egyedüli megoldás a keleti források újranyitása.
A küldöttségről egy héttel ezelőtt jelent meg kormányhatározat a Magyar Közlönyben. A kormány a Molt is felkérte, hogy delegáljon tagot a testületbe, a további tagokról Czepek Gábor döntött.
Az orosz kőolajszállítások a Barátság déli ágán január 27-én álltak le, miután az ukrán hatóságok orosz dróntámadás okozta károkra hivatkoztak a nyugat-ukrajnai Brody térségében. A leállás miatt a kormány februárban a stratégiai nyersolajtartalék egy részét is felszabadította az ellátásbiztonság fenntartása érdekében.
A vita azóta kiélesedett Magyarország és Ukrajna között. Orbán Viktor korábban egy videóban jelentette be, hogy a kormány rendelkezésére álló műholdfelvételek és információk alapján a vezeték üzemelhetne. Ezzel szemben az ukrán fél kitart amellett, hogy a föld alatti, tehát műholdról nem látható vezeték továbbra is sérült, és a javításához tűzszünetre lenne szükség.
A viszonyt egy, a napokban kirobbant súlyos diplomáciai botrány is nehezíti. A magyar hatóságok elfogtak két ukrán páncélozott pénzszállítót az M0-ás autópálya alacskai pihenőhelyénél. Habár a bank alkalmazottai hazatérhettek, a pénzt a magyar kormány nem adta vissza Kijevnek.
Szerdán elindult a magyar kormányzati küldöttség az ukrán fővárosba, hogy elérje a Barátság kőolajvezeték újraindítását – írta az MTI.
Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerda reggel a záhonyi határátkelőhelyen jelentette be, hogy a vezetésével tényfeltáró delegáció indult Kijevbe. A küldöttség célja, hogy a tárgyalóasztalnál a magyar érdeket határozottan képviselje, és elérje a kőolajvezeték minél hamarabbi újraindítását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
