Bucsai mészárlás: a háborús bűnöket feltáró vizsgálat indítását sürgeti az Európai Bizottság elnöke

Megkezdődött a Magyar Honvédség katonáinak kitelepülése a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítésére – jelentette be pénteken a honvédelmi miniszter a Facebook-oldalán.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt írta, a Védelmi Tanács értékelése alapján Ukrajna megtámadhatja a magyar energiarendszer működését. Közölte, hogy

A miniszter arról is tájékoztatott, hogy az Egyeztető Törzs csütörtöki ülésén arról döntöttek, hogy

„Magyarország nem enged semmilyen zsarolásnak! Megvédjük Magyarország energiabiztonságát!” – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky.

A miniszter néhány fotót is közölt a kitelepülésről:

A kormány február 25-én rendelte el a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítését, amelynek keretében katonai és rendőri erők települnek ki kiemelt létesítményekhez. Ezzel párhuzamosan Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében drónrepülési tilalom lépett életbe, és megalakult az Egyeztető Törzs a honvédelmi miniszter vezetésével.

Mint ismert, január 27. óta szünetel a kőolajszállítás a Barátság vezetéken. A magyar kormány „olajblokáddal” vádolja Kijevet, míg Ukrajna, az Európai Bizottság és Andrij Szübiha ukrán külügyminiszter szerint az ellátási zavarokat az ukrán területen futó infrastruktúrát ért orosz támadások okozták. Az Európai Bizottság közölte: az ellátásbiztonság rövid távon nem veszélyeztetett, mivel Magyarország és Szlovákia a stratégiai készletekből és az Adria-vezetéken érkező szállításokból fedezi az igényeit.

Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában már arról beszélt, hogy „megtámadtak bennünket”, majd később bejelentette, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnökkel egyeztetve közös vizsgálóbizottságot állítanak fel. Ennek a bizottságnak az lenne a feladata, hogy a helyszínen győződjön meg arról, mi a helyzet pontosan a Barátság kőolajvezetékkel, miért nem lehetséges az olajszállítás. A kormányfő felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy engedje be Ukrajnába a vizsgálóbizottságot és biztosítsa a munkájához szükséges feltételeket.

Hadházy Ákos péntek reggeli Facebook-posztjában arról ír, hogy

A képviselő szerint nem fideszes választási, hanem állami pénzből finanszírozott plakátokról van szó.

A poszt szerint a házkutatásról szóló határozatot a 18. kerületi bűnüldözési osztály vezetője azzal magyarázta, hogy „az eljárás során szükséges kutatás végrehajtása a fenti bűncselekményhez köthető bűncselekményből származó dolgok felkutatása miatt, ezért a kutatás törvényes és indokolt”.

„Bár nem tehetem meg, hogy ne hozzam nyilvánosságra a hatalom ilyen szemétségeit, azért mindig azonnal le kell írni: a hatalom célja ilyenkor nem az egyéni ellenálló megtörése, hanem a tömegek megfélemlítése. Nagyon kell figyelnünk, hogy ez ne sikerüljön nekik” – írja. Azt is hozzáteszi:

A választási plakátok eltávolítása a kampányidőszakban rongálásnak minősül.

„Valószínűleg drón sértette meg a svéd légi területet” – erősítette meg a svéd kormány, miután a haditengerészet elektronikusan megzavart egy gyanús drónt a Malmőben horgonyzó francia Charles de Gaulle repülőgép-hordozó közelében. Bár a drón eredetét hivatalosan nem közölték, a svéd védelmi miniszter szerint az eszköz „valószínűleg Oroszországé” – jelentette a svéd közszolgálati televízió, az SVT.

Az incidens február 26-án történt, amikor a svéd haditengerészet egyik járőröző hajója észlelte a drónt az Öresund-szorosban.

„Természetesen nagyon súlyos dolog, ha megsértik Svédország légterét” – nyilatkozta Pål Jonson védelmi miniszter. Hozzátette, hogy minden jel arra utal, hogy erős kapcsolat van az orosz hadihajó és a drón között. A miniszter azt is elmondta, hogy az ügyben politikai és katonai szinten is egyeztettek Dániával.

A svéd fegyveres erők hivatalos közleménye megerősítette az eseményeket:

Az incidens idején a francia haditengerészet zászlóshajója, a Charles de Gaulle a malmői kikötőben tartózkodott. A repülőgép-hordozó egy stratégiai gyakorlat miatt érkezett Svédországba, látogatását a svéd–francia katonai együttműködés fontos jeleként értékelték. A svéd hatóságok most azt vizsgálják, hogy az eset a belépési rendelet megsértését jelenti-e.

A svéd fegyveres erők egyelőre nem tudták megállapítani, mi történt a drónnal a zavarás után, és azt sem erősítették meg hivatalosan, honnan érkezett. A hatóságok szerint azóta nem történt újabb drónészlelés a térségben.

„Jelenleg a Nemzeti Nyomozó Iroda tanúként hallgatja ki a tegnapi gödi tényfeltáró videóban nyilatkozó férfit” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter péntek délután.

Ahogy megírtuk, Magyar Péter csütörtökön tett közzé egy videót, amelyben

Magyar Péter pénteken újabb videóval állt elő, amelyben egy másik, magát korábbi dolgozónak valló férfi számolt be arról, milyen vélt szabálytalanságokat tapasztalt az akkumulátorgyárban.

Elmondása szerint kezdetben a legveszélyesebb területen dolgozók csak egyszerű orvosi szájmaszkot kaptak, a külsős cégek által foglalkoztatott dolgozók, például a takarítók számára pedig semmilyen védőeszközt nem biztosítottak.

Korábban, február 17-én Magyar Péter egy, állítása szerint 2018-ban készült, robbanásról szóló felvételt is megosztott a gödi üzemből. A Telex nemrég egy tényfeltáró cikkben azt írta, a gyárban a határértékeket meghaladóan volt jelen rákkeltő por, de a kormányzati oldal és a Pest Vármegyei Kormányhivatal ezeket az állításokat visszautasította.