HÍREK
A Rovatból

Brutális büntetésre számíthatnak a Babaváró hitelt igénylők, ha nem születik egy gyerekük sem

Ezért kell figyelni az alapkamat alakulását, ha CSOK-ot vagy Babavárót szeretnétek felvenni.


Az infláció elleni küzdelem jegyében legutóbb múlt hét kedden emelte a jegybank az alapkamatot, a vártnál is nagyobb mértékben 7,75 százalékra.

Az emeléseknek vélhetően ezzel nincs vége, de ha visszanézzük az elmúlt egy év adatait, akkor lesz látható az a brutális kamatvágta, amibe az MNB kezdett ez idő alatt.

2021. július 28-án az MNB 1,2 százalékra emelte az addig 0,9 százalékos alapkamatot. Az év végén december 15-én azonban már 2,4 százaléknál jártunk, idén februárban pedig már 3,4 százaléknál. A jegybank ekkor begyorsított és

márciusban 4,4 százalékra, áprilisban pedig 5,4 százalékra emelte a kamatot,

innen pedig már csak két döntésre volt a mostani 7,75 százalékos kamatszint.

Ez a drasztikus alapkamat-emelés egyben azt is jelenti, hogy drágában lehet piaci hitelhez jutni, de gondot okozhat olyan kedvezményes hitelek és támogatások esetében is, mint a Babaváró vagy CSOK.

Babaváró: ha nincs gyerek, akkor nő a törlesztő és büntetést is fizetni kell

A Babaváró esetében a piaci hiteleknél jellemző referenciakamatot határoznak meg a szerződés megkötésekor.

Ahogy Tóth Levente, a Bank360.hu szakértője fogalmazott: a Babaváró egy speciális eset, hiszen ezt az igénylő kedvezményes hitelként veszi fel, ez alakul át támogatássá. Persze csak akkor, ha a vállalt feltételek teljesülnek, és megszületnek a tervezett gyerekek. Ha öt éven belül legalább egy gyerek a világra jön, akkor az igénylő már a futamidő végéig megkapja a kamattámogatást.

„Ha azonban egyetlen gyerek sem születik öt éven belül, akkor ez átalakul piaci hitellé, ami a szerződéskötéskor meghatározott referencia kamathoz van kötve. Ezentúl ez alapján számolják a törlesztő részletét, emellett pedig az addig felvett kamattámogatást is egy összegben vissza kell fizetni” – mondta Tóth Levente.

A referenciakamatot pedig befolyásolja az alapkamat is.

Aki például tavaly júniusban vette fel a Babavárót, annál a referenciakamat még két százalék alatt volt, az idei júliusi igénylők azonban már 6,94 százalékos referenciakamattal számolhatnak, az augusztusi igénylők pedig már 7,47 százalékkal. A Bank360 számításai szerint így,

akik most veszik fel a Babavárót, és nem sikerül majd teljesíteniük a feltételeket, azoknak a körülbelül 45 ezer forintos törlesztőrészlete akár 100 ezer forintra is felmehet, emellett pedig mintegy 4,5 millió forintot kell egy összegben visszafizetniük

az addigi kamattámogatásként.

Brutális a CSOK-támogatás büntetése

A CSOK tízmillió forintos támogatása esetén még drámaibb az alapkamatemelés hatása. Abban az esetben, ha nem születik meg egyetlen gyerek sem, akkor a tízmillió forint után az alapkamat ötszörösét kell fizetni. Amikor azonban ezt a szabályt meghatározták, akkor nagyon alacsony volt az alapkamat, így a büntetés a kölcsön összegének körülbelül három százaléka volt.

Aki viszont most veszi fel a CSOK-támogatást, annak már a 7,75 százalékos alapkamat ötszörösét, tehát a kölcsönösszeg 38,75 százalékát kell visszafizetnie, ha nem teljesíti a feltételeket,

ez pedig már annyi, amennyit a közismerten legdrágább hitelkártya tartozásokra kénytelenek fizetni az ügyfelek.

„Ez az igénylőknek így már nem egy háromszázalékos, hanem egy 38,75 százalékos lehetséges problémát jelent” – mondta Tóth Levente, aki szerint itt már egy állami beavatkozásra is szükség lenne, hiszen az eredeti célnál már jóval nagyobb mértékű a büntetés az alapkamat emelése miatt.

A 15 millió forintig igényelhető CSOK kamattámogatott hitel esetében pedig, ha elveszítjük a jogosultságot, akkor itt is piacira változik a 3 százalékos kedvezményes kamat, ami szintén a szerződéskötéskor meghatározott referenciakamathoz kötött, és szintén egyösszegben vissza kell fizetni az addig felhazsnált kamattámogatást.

Lehet, hogy keveseknek fog fájni, de nekik nagyon

Ezek a problémák persze csak akkor jöhetnek elő, ha a vállalt gyerekek nem születnek meg.

A Babaváró programban az igénylőknek öt évük van arra, hogy legalább egy gyerek megszülessen. A program három éve indult, tehát akik elsőként éltek ezzel a lehetőséggel még azok is benne vannak a határidőben. Adatok így erről egyelőre nincsenek. Ahogy a CSOK esetében sem látjuk még, hány párnak nem sikerül majd teljesíteni a feltételeket.

Azt viszont lehet tudni, hogy 2015. július 1. és 2021. december vége között mintegy kétszázezer CSOK-kérelmet fogadott be az állam, összesen majdnem 660 milliárd forint értékben. Ebből a CSOK keretei között 152 ezer család szerződött 450 milliárd forintra, a falusi csokkal pedig további huszonhatezer család jutott hozzá több mint 140 milliárd forinthoz.

Tóth Levente szerint persze elképzelhető, hogy a probléma az összes igénylőhöz képest kevés embert fog érinteni, de

„akiket érinteni fog, azokat nagyon”.

A növekvő kockázatok azonban úgy tűnik egyelőre nem riasztják el az embereket. Az MNB adatai szerint például a Babaváró hitelből májusban 43,8 milliárd forint fogyott, ami az év eleji gyengülés után újabb emelkedést jelent az előző hónaphoz képest.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk