Közös sajtótájékoztatót tartott az Izraelbe érkező Joe Biden Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel, amelyen az amerikai elnök többek között arról beszélt, hogy nem Izrael a felelős a gázai kórházrobbantásért.
"Az alapján, amit láttam, úgy tűnik, hogy a másik csapat tette, nem önök. De sokan vannak, akik nem biztosak benne, úgyhogy sok mindenen túl kell lépnünk”
- fogalmazott Biden, akit mélyen felháborított az incidens.
Ahogy arról beszámoltunk, kedden este támadás érte a gázai al-Ahli kórházat, ahol több százan életüket vesztették. A Hamász és Izrael egymást vádolja a támadás elkövetésével, utóbbi szerint az Iszlám Dzsihád elhibázott rakétaindítása okozta a robbanást.
Biden arról is beszélt, hogy az izraeli emberek bátorsága és elkötelezettsége lenyűgöző, azért is látogatott el Izraelbe, hogy megmutassa, az Egyesült Államok kivel van a konfliktusban.
Netanjahu megköszönte az amerikai elnök támogatását, a Hamász támadását pedig a 2001. szeptember 11-i terrortámadáshoz hasonlította.
Közös sajtótájékoztatót tartott az Izraelbe érkező Joe Biden Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel, amelyen az amerikai elnök többek között arról beszélt, hogy nem Izrael a felelős a gázai kórházrobbantásért.
"Az alapján, amit láttam, úgy tűnik, hogy a másik csapat tette, nem önök. De sokan vannak, akik nem biztosak benne, úgyhogy sok mindenen túl kell lépnünk”
- fogalmazott Biden, akit mélyen felháborított az incidens.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Izlandon szakította meg útját Orbán Viktor Washingtonba tartó gépe – kiderült, miért nem repülhették át egyszerre az óceánt
A miniszterelnököt szállító Airbusnak nincs meg a megfelelő engedélye a hosszú úthoz a Telex egyik olvasója szerint. A gép üzemanyagot is vételez, mielőtt továbbindul a fontos találkozóra.
Magyar idő szerint délután fél egy után az izlandi Keflavíkban szállt le az Orbán Viktor miniszterelnököt és a magyar delegációt szállító különgép, amely Washingtonba tart. A gépnek a Telex információi szerint
azért volt szüksége a technikai pihenőre, mert a légi irányításban jártas forrásuk szerint nincs meg a megfelelő, úgynevezett ETOPS-engedélye, amely az Atlanti-óceán teljes átrepülésének feltétele.
Az ETOPS (Extended-range Twin-engine Operational Performance Standards) engedélyt a két hajtóműves repülőgépek számára állítják ki, hogy meghatározott hatótávolságon belül biztonságosan repülhessenek a legközelebbi alkalmas repülőtérig hajtómű meghibásodás esetén. Ez különösen fontos az óceánok vagy elhagyatott területek átrepülésekor, ahol kevés a lehetőség kényszerleszállásra.
Az ETOPS engedély hiánya miatt a repülőgépnek több lépcsőben kell megtennie a Washingtonba vezető utat, technikai megállót kellett beiktatnia, mielőtt átrepülték volna az Atlanti-óceánon. A gép végül két órás pihenő után indult tovább.
A WUK9001 járatszámú Airbus útját több mint háromezren követték élőben a Flightradar oldalán, ami a portál statisztikája szerint abban abban az időben világszerte a legmagasabb szám volt.
Az Airbus A321XLR típusú gépet a Wizz Airtől bérelték az utazáshoz, a fedélzeten a miniszterelnök és több kormánytag mellett a legnagyobb elérésű, Fideszhez köthető influenszerek is helyet kaptak.
A Fidesz közismert véleményvezérei, köztük Deák Dániel, Bohár Dániel, Kohán Mátyás, Szánthó Miklós és Lentulai Krisztián is posztoltak a reggel fél kilenckor Budapestről indult gépről – írta a Telex. Lentulai Boarding boss címmel egy rövid videót is megosztott, amelyen a miniszterelnök látható, amint a körülötte állókhoz beszél.
A Telex kérdéseket tett fel a Kormányzati Tájékoztatási Központnak és a Honvédelmi Minisztériumnak arról, hogy miért nem a Honvédség saját utasszállító repülőgépével utazott a delegáció, mennyibe került a Wizz Air gépének bérlése, és ki finanszírozta az influenszerek útját, de válaszokat egyelőre nem kaptak. A miniszterelnök saját Instagram-posztjában Csuhaj Ildikó, az ATV korábbi főmunkatársának hangja is hallható, aki jelenleg az állami médiában futó Selyemzsinór című podcast résztvevője.
A delegáció a Donald Trumppal péntekre, november 7-re tervezett fehér házi találkozóra utazik. A napirenden energia-, védelmi- és gazdasági ügyek, valamint az orosz–ukrán háborúhoz kapcsolódó kérdések szerepelnek.
Magyarország célja egy stratégiai gazdasági csomag elfogadtatása és mentesség elérése az orosz energiát érintő amerikai szankciók alól.
A magyar kormány az utat a magyar–amerikai kapcsolatok „új fejezeteként” kommunikálja, amely a stratégiai együttműködés megerősítését szolgálja. Szakértők szerint ugyanakkor a szankciós mentességre vonatkozó magyar igény feszültséget kelthet, mivel a Trump-adminisztráció korábban jelezte, elvárja az európai szövetségesektől az orosz energiafüggőség csökkentését.
Magyar idő szerint délután fél egy után az izlandi Keflavíkban szállt le az Orbán Viktor miniszterelnököt és a magyar delegációt szállító különgép, amely Washingtonba tart. A gépnek a Telex információi szerint
azért volt szüksége a technikai pihenőre, mert a légi irányításban jártas forrásuk szerint nincs meg a megfelelő, úgynevezett ETOPS-engedélye, amely az Atlanti-óceán teljes átrepülésének feltétele.
Az ETOPS (Extended-range Twin-engine Operational Performance Standards) engedélyt a két hajtóműves repülőgépek számára állítják ki, hogy meghatározott hatótávolságon belül biztonságosan repülhessenek a legközelebbi alkalmas repülőtérig hajtómű meghibásodás esetén. Ez különösen fontos az óceánok vagy elhagyatott területek átrepülésekor, ahol kevés a lehetőség kényszerleszállásra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A bejegyzés alapján a Revolut 2025. október 23-án megkapta az összes szükséges engedélyt a magyarországi bankfiók elindításához - írta a 24.hu. A Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásába hivatalosan is bekerült a Revolut Bank UAB magyarországi fióktelepe, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hazai ügyfelek hamarosan magyar, HU-kezdetű IBAN-számot kapnak. A cég oldalán már frissült is a vonatkozó tájékoztatás.
„Ha magyarországi ügyfelünk vagy, és litván (LT) IBAN-el rendelkezel, amikor a számládat magyarországi fiókhoz migráljuk, akkor HU IBAN-t kapsz. A régi LT IBAN-számot továbbra is használhatod, de számládat innentől kezdve az új HU IBAN-szám azonosítja majd” – fogalmaz a vállalat.
Ez a fejlemény azért is fontos, mert a jövőben a felhasználók a fizetésüket is a Revolut-számlájukra kérhetik, és a belföldi forintátutalások is egyszerűbbé válnak.
A magyarországi fióktelep elindításának régóta napirenden lévő kérdése a felügyeleti és betétbiztosítási háttér. A mostani fióktelepi működés azt jelenti, hogy a cég prudenciális felügyeletét továbbra is a litván jegybank és az Európai Központi Bank látja el, míg a magyar hatóságok a fogyasztóvédelemre és a pénzmosás elleni küzdelemre fókuszálnak.
A Magyar Nemzeti Bank korábban többször hangsúlyozta, hogy egy magyar leánybank alapítását tartaná megnyugtató megoldásnak, mivel az a hazai felügyelet alá tartozna, és a betéteket a hazai Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) védené.
Jelenleg a Revolut-ügyfelek pénzét a litván betétbiztosítási rendszer garantálja. A mostani lépés emellett egy másik aktuális problémára is megoldást hozhat: nemrég az OTP Bank szigorított, és díjat számít fel a külföldi kibocsátású kártyákkal, így a Revolut kártyáival történő készpénzfelvételre is. A magyar fiók nyitásával ez a helyzet a jövőben változhat.
A magyar ügyfelek átállítása várhatóan ütemezetten történik majd, a Revolut erről külön értesítést küld majd. Más európai országokban, például Hollandiában, a helyi IBAN-ra való átállás után a korábbi, litván számlaszám egy átmeneti ideig, jellemzően 12 hónapig még használható maradt. Az átállást követően az ügyfeleknek maguknak kell majd frissíteniük új, magyar bankszámlaszámukat a munkáltatójuknál, a szolgáltatóknál és minden olyan helyen, ahonnan rendszeresen utalásokat fogadnak.
A bejegyzés alapján a Revolut 2025. október 23-án megkapta az összes szükséges engedélyt a magyarországi bankfiók elindításához - írta a 24.hu. A Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásába hivatalosan is bekerült a Revolut Bank UAB magyarországi fióktelepe, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hazai ügyfelek hamarosan magyar, HU-kezdetű IBAN-számot kapnak. A cég oldalán már frissült is a vonatkozó tájékoztatás.
„Ha magyarországi ügyfelünk vagy, és litván (LT) IBAN-el rendelkezel, amikor a számládat magyarországi fiókhoz migráljuk, akkor HU IBAN-t kapsz. A régi LT IBAN-számot továbbra is használhatod, de számládat innentől kezdve az új HU IBAN-szám azonosítja majd” – fogalmaz a vállalat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy tenger felett átívelő és egy napi 100 ezres forgalmú német híd árával vetekszik a mohácsi Duna-híd költsége
Számítások szerint a mohácsi híd négyzetméterára 10,2 és 14,1 millió forint között mozoghat. Ehhez képest az A40-es Rajna-híd fajlagos költsége 5,2 millió forintra, a törökországi 1915 Çanakkale függőhídé pedig 7,4 millió forintra jön ki.
Nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas a mohácsi híd fajlagos költsége, amely várhatóan még több lesz, mint amennyivel a kormány számolt – írja a G7.
A kormány 389,3 milliárd forintos teljes költségvetési keretet biztosít a mohácsi Duna-híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat megépítésére, ez egy 2024. augusztusi kormányhatározatból derült ki. A kivitelezésre a Duna Aszfalt nettó 295 milliárd forintos szerződést kötött, ám a kormány egy külön döntéssel további nettó 63 milliárd forintot biztosított arra, hogy az alföldi oldalon a tervezett kétszer egy sáv helyett kétszer két sáv épüljön meg 19,5 kilométeren.
Ez a sávbővítés önmagában kilométerenként 3,2 milliárd forintos pluszköltséget jelent.
A beruházás keretében valójában három híd épül – egy mederhíd és két ártéri híd –, összesen 756 méter hosszan. A hídon kétszer két sáv mellett egy kerékpárút is helyet kap, a teljes szélessége pedig megközelíti a 23 métert. A nyugati, dunántúli oldalon 8,5 kilométeren épül új, kétszer kétsávos út az M6-os autópályáig, míg a keleti oldalon a már említett 19,5 kilométeres szakasz köti majd össze a hidat az 51-es főúttal.
A projekt fajlagos költsége nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas.
Számítások szerint a mohácsi híd négyzetméterára 10,2 és 14,1 millió forint között mozoghat, attól függően, hogy a kapcsolódó utak építésére mekkora költséget számolunk. Ezzel szemben a Németországban épülő, lényegében nyolcsávos, és napi százezres forgalmat bonyolító A40-es Rajna-híd (amely ráadásul háromszor olyan széles, mint a leendő mohácsi) fajlagos költsége átszámítva 5,2 millió forint, míg a Törökországban, földrengésveszélyes területen, tenger felett átívelő, kétszer háromsávos 1915 Çanakkale függőhídé (aminek a szélessége duplája a mohácsinak) 7,4 millió forint négyzetméterenként.
A beruházás indokoltsága körül komoly vita bontakozott ki a várható forgalom miatt. A kormány azzal érvel, hogy a Vajdaságban épülő új gyorsforgalmi út a balkáni tranzitforgalom egy részét Mohács felé tereli majd, tehermentesítve a röszkei határátkelőt és növelve az M6-os autópálya kihasználtságát. A kritikusok szerint azonban a jelenlegi forgalmi adatok alapján a kétszer kétsávos kapacitás teljesen felesleges.
A három déli határátkelő (Röszke, Tompa, Hercegszántó) teljes óránkénti forgalma jelenleg 1360 egységjármű. Még abban az irreális esetben is, ha ez a forgalom teljes egészében az új hídra terelődne,
sávonként akkor is csak 680 jármű haladna át rajta óránként, ami kevesebb mint a fele annak az 1400 jármű/órás kapacitásnak, amit a magyar útügyi előírások megfelelőnek tartanak.
A számítások szerint még a forgalom megduplázódása esetén is bőségesen elegendő lenne az irányonkénti egy sáv.
A kormányzat álláspontja szerint a mohácsi híd stratégiai beruházás, amely a déli országrész felzárkóztatását szolgálja, és a tranzitforgalom átterelésével jelentős útdíjbevételt is hozhat. A kritikusok ezzel szemben egy alacsony forgalmú területen megvalósuló, túlméretezett és túlárazott projektről beszélnek, amelynek megvalósíthatósági tanulmánya nem nyilvános. A tenderen a Duna Aszfalt nyert, megelőzve a Strabag és a Swietelsky ajánlatát. A beruházás jövőbeli kihasználtságát nagyban befolyásolja a szerbiai gyorsforgalmi út megépülésének üteme, amely nélkül a kormányzati érvelés a tranzitforgalom áttereléséről nehezen tartható.
Nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas a mohácsi híd fajlagos költsége, amely várhatóan még több lesz, mint amennyivel a kormány számolt – írja a G7.
A kormány 389,3 milliárd forintos teljes költségvetési keretet biztosít a mohácsi Duna-híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat megépítésére, ez egy 2024. augusztusi kormányhatározatból derült ki. A kivitelezésre a Duna Aszfalt nettó 295 milliárd forintos szerződést kötött, ám a kormány egy külön döntéssel további nettó 63 milliárd forintot biztosított arra, hogy az alföldi oldalon a tervezett kétszer egy sáv helyett kétszer két sáv épüljön meg 19,5 kilométeren.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vége az egyesével dobálásnak: egy budapesti MOHU-automatába már ömlesztve is visszaválthatjuk a palackokat
A III. kerületi Príma üzletnél lévő gép már magától azonosítja, szétválogatja, majd a megfelelő tömörítőkbe helyezi a műanyag palackokat, fémdobozokat és üvegeket. A pozitív tapasztalatok miatt a MOHU még idén 6-8 további ilyen automatát telepítene szerte az országban.
A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. csütörtökön mutatta be Budapest első ömlesztett beöntésű palackvisszaváltó automatáját a III. kerületi Príma üzletben – számolt be róla az Index.
Az új berendezésbe nem egyesével kell bedobálni a visszaváltható csomagolásokat, hanem egyszerre akár száz darabot is képes feldolgozni. A norvég TOMRA gyártmányú R2-es típusú gép a műanyag palackokat, fémdobozokat és az üvegeket automatikusan azonosítja, szétválogatja, majd sűrített levegővel a megfelelő tömörítőkbe fújja, így akár ötször gyorsabb lehet a hagyományos visszaváltásnál.
Fontos szabály, hogy a gépbe csak visszaváltható csomagolásokat szabad beönteni, más hulladék ugyanis lassíthatja vagy akadályozhatja a folyamatot.
A mostani telepítést egy sikeres tesztidőszak előzte meg. Pilisvörösváron februárban helyeztek üzembe egy korábbi, R1-es típusú gépet, ami a tapasztalatok szerint annyira népszerű lett, hogy sokan a környező településekről is odajártak visszaváltani.
„A februárban Pilisvörösváron telepített első lakossági bulk-feed automatánk még csak alumínium- és PET-palackokat tudott kezelni, az az R1-es típus volt. Ez az R2 már tudja az üveget is”
– mondta Bozóki Csaba László, a MOHU visszaváltásért felelős vezetője.
A lakossági tesztelést megelőzően a technológiát már a Kifli.hu is sikerrel alkalmazta biatorbágyi telephelyén, ahol a futárok által visszahozott nagy mennyiségű palack kezelését gyorsította fel jelentősen. A pozitív tapasztalatok miatt a MOHU a hálózat bővítése mellett döntött.
„Idén 6-8 további gépet szeretnénk letelepíteni, mint vidéken, nagyobb városokban, agglomerációban Budapesten, tehát szerte az országban”
– árulta el a visszaváltásért felelős vezető.
Ez egy második tesztidőszak lesz, amelynek tapasztalatai alapján jövőre még több automata telepítése várható. A stratégia forgalomfüggő: „Ahol olyan nagy forgalom van, hogy alapból 2-3 gép is működik, ott meg tudjuk azt csinálni, hogy egy régi gépet elviszünk, a helyére beraknunk egy újat, azt a gépet, amit elviszünk, pedig le tudjuk rakni egy közepes forgalmú helyre.”
A gépek üzemeltetése és takarítása a boltok feladata marad, amiért a MOHU minden visszaváltott italcsomagolás után kezelési díjat fizet nekik.
A 2024 nyarán indult kötelező visszaváltási rendszer (DRS) eddigi eredményei biztatóak: az országban idén már 2,5 milliárd italcsomagolást váltottak vissza, év végére pedig meglehet a 3 milliárd darab is.
„Ezzel majdnem elérjük a '29-es terveket, a 90 százalékos visszaváltáshoz közelítünk lassan. Azt gondolom, jövőre meg is lesz”
– közölte Bozóki Csaba László, hozzátéve, hogy a lakosság nagyon gyorsan alkalmazkodott a rendszerhez. „Európai viszonylatban nem is nagyon láttam ilyen országot, ahol ennyire nagy ütemben emelkedett a visszaváltások száma. A lakosság azt gondolom, hogy nagyon ráállt, és már a DNS-ük részévé vált, hogy igenis visszahozzák a palackot.”
A bulk-feed technológia Európa számos országában már évek óta működik. A TOMRA R1 típusú gépeket 2021 óta telepítik Norvégiában, Svédországban, Finnországban, Németországban és Hollandiában. Egy norvég szupermarketben a gép telepítését követő 10 hét alatt annyi palackot váltottak vissza, mint korábban egy teljes év alatt, a vásárlók 60 százaléka pedig azt mondta, gyakrabban látogat abba az üzletbe, ahol ilyen automata található.
A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. csütörtökön mutatta be Budapest első ömlesztett beöntésű palackvisszaváltó automatáját a III. kerületi Príma üzletben – számolt be róla az Index.
Az új berendezésbe nem egyesével kell bedobálni a visszaváltható csomagolásokat, hanem egyszerre akár száz darabot is képes feldolgozni. A norvég TOMRA gyártmányú R2-es típusú gép a műanyag palackokat, fémdobozokat és az üvegeket automatikusan azonosítja, szétválogatja, majd sűrített levegővel a megfelelő tömörítőkbe fújja, így akár ötször gyorsabb lehet a hagyományos visszaváltásnál.
Fontos szabály, hogy a gépbe csak visszaváltható csomagolásokat szabad beönteni, más hulladék ugyanis lassíthatja vagy akadályozhatja a folyamatot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
