Betiltotta a maszkviselést egy olasz polgármester, mert „csak a bűnözők és a terroristák viselnek maszkot”

Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő a Facebookon osztotta meg véleményét egy friss kormányzati rendelettervezetről, amely szerint központi raktárból látnák el a kórházakat.

„Mindig van újabb és újabb ötlet arra, hogy még nyomorultabbá tegyék az egészségügyi ellátást” – írta posztjában. Szerinte ez a központosítás brutálisan lassítani fogja az ellátást, mert nem lesz képes olyan gyors kiszolgálást biztosítani, mint egy régiós raktár vagy a mostani szállítók.

Hozzátette, hogy a rendszer nem lesz rugalmas, mivel a mérete ezt nem teszi lehetővé. A költségek is nőni fognak, mert 30–50 ezer terméket kell majd tárolni, köztük sokat külön hőmérsékleten és szabályozás szerint.

Szerinte az informatikai rendszer sincs olyan állapotban, hogy ez a logisztika működőképes és a betegbiztonságot szolgáló szolgáltatással rendelkezzen. Úgy véli, ez a modell sehol a világon nem működik az egészségügyben.

Felvetette azt is, hogy egy ilyen logisztikai rendszer rendkívül sérülékeny. Példaként egy raktártüzet említett, és azt kérdezte, hogy ennek milyen következményei lennének a betegellátásra.

– írta Kunetz.

Az Európai Bizottság kedden bejelentette, hogy 2027 végéig teljesen megszüntetné az orosz olaj-, gáz- és nukleáris üzemanyag-importot. A tagállamoknak még az év végéig kötelező érvényű nemzeti leválási terveket kell készíteniük. A részletes jogi csomagot június elején terjeszti be a Bizottság – írta meg a Portfolio.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán reagált a brüsszeli tervre. Szerinte az orosz energiahordozók „erőszakos, mesterséges és ideológiai” kizárása súlyos következményekkel járhat az energiaárakra, az ellátásbiztonságra és az európai versenyképességre.

A miniszter azt mondta:

Szijjártó szerint az új intézkedések mögött nem energiapolitikai megfontolás áll, hanem az Ukrajnának nyújtott támogatás költségeinek áthárítása. Úgy fogalmazott, hogy ezt „az észszerűen működő” országokkal, például Magyarországgal akarja Brüsszel megfizettetni.

A brüsszeli javaslat kétlépcsős rendszerben vezetné ki az orosz gázt. 2025-től tiltanák az új szerződéseken alapuló beszerzéseket, 2027 végétől pedig minden hosszú távú vezetékes és cseppfolyósított földgázszerződés megszűnne.

Brüsszel hangsúlyozta, hogy a hosszú távú gázszerződésekből való kilépés jogi védelmet élvez majd. A cégek a vis maior elvére hivatkozva jogi következmények nélkül léphetnek ki a meglévő szerződésekből.

A Bizottság szerint az orosz gázimport 2025-ben várhatóan 37 milliárd köbmétert tesz majd ki. A növekvő LNG-kapacitások és a csökkenő uniós gázkereslet ezt fokozatosan helyettesítheti. Dan Jörgensen uniós biztos úgy fogalmazott: emiatt nem várható általános áremelkedés, de elismerte, hogy egyes tagállamok – például Magyarország – nehezebb helyzetben lesznek.

Az EU szerint a tagállamoknak az év végéig saját leválási tervet kell készíteniük az orosz energiahordozókról. Ha ezt nem teljesítik, az uniós szabályrendszer alapján eljárás indulhat, és súlyos pénzbüntetésre számíthatnak.

Zsinórban nyolcadik alkalommal is tüntet Hadházy Ákos és néhány híve Budapesten. A május 1-jei, Kossuth téri megmozdulás után a helyszín ezúttal is a Ferenciek tere, ahova korábban nem engedélyezték a demonstrációt.

Arról egyelőre nincs információ, hogy a tüntetés kezdetén pár száz fő körülire becsült tömeg mit tervez a későbbiekben. Két hete szerették volna elfoglalni a Szabad sajtó út-Kossuth Lajos utcai úttestet, ám ezt a rendőrség nem engedte. Ehelyett néhány tucatnyian körülbelül egy órán át blokkolták a Szabadság híd forgalmát, mielőtt a rendőrök feloszlatták volna a tömeget.

A Szeretlek Magyarország képei a helyszínről (a képre kattintva galéria nyílik):

A Bundestag második próbálkozásra Friedrich Merzt választotta meg új kancellárnak, aki elfogadta a pozíciót. Merz ezt követően átvette kinevezési oklevelét Steinmeier szövetségi elnöktől a Bellevue-palotában. Majd Merz visszatér a Bundestagba, hogy letegye az esküt. Ezután újra az államfőhöz látogat, aki kinevezi a kormány tagjait is.

A kedd reggeli titkos szavazáson 306 képviselő támogatta, miközben legalább 316 voksra lett volna szüksége. A Merz által vezetett koalíció pártjai összesen 328 mandátummal rendelkeznek.

A Spiegel szerint kellemetlen volt a reggeli közjáték, és külön szavazással kellett biztosítani, hogy a szabályoktól eltérően még ma tartsák meg a második szavazást. Ráadásul, miután úgy volt, hogy ma már nem szavaznak, a vendég diplomaták és nagykövetek már elmentek, mire Merz kancellár lett, ami szintén kínos volt.

A leendő kormányban az alkancellári és pénzügyminiszteri posztot a Szociáldemokrata Párt társelnöke, Lars Klingbeil tölti majd be. Merz szerdán már első hivatalos útjára indul: előbb Franciaországba és Lengyelországba látogat, pénteken pedig Brüsszelben találkozik az Európai Bizottság elnökével és a NATO főtitkárával.