prcikk: Bemutatjuk az új brit miniszterelnök, Rishi Sunak mesébe illő életútját – sokáig Yorkshire maharadzsájának nevezték | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Bemutatjuk az új brit miniszterelnök, Rishi Sunak mesébe illő életútját – sokáig Yorkshire maharadzsájának nevezték

Mit érdemes azon kívül tudni a 42 éves közgazdászról, hogy a Brexitre szavazott és konzervatívnak vallja magát? Áttekintettük Rishi Sunak életének legfontosabb állomásait.


1980. május 12-én indiai származású szülők gyermekeként született Southamptonban Sunak, akinek apja és anyja az 1960-as években vándoroltak Kelet-Afrikából Nagy-Britanniába. Mire betöltötte a 18. életévét, már a szülővárosának egyik indiai éttermében dolgozott. 2001 és 2004 között már egy bank elemzőjeként tevékenykedett.

Karrirje mondhatni a hagyományos utat követte: az előkelő Winchester College-ban tanult, amit az Oxford követett, majd Fulbright-ösztöndíjasként MBA fokozatot szerzett a kaliforniai Stanford Egyetemen. A stanfordi tanulmányai alatt ismerkedett meg leendő feleségével, a milliárdos indiai üzletember lányával, Akshata Murtyval, akitől két gyermeke is született.

Akshata és Sunak egyébként 2022-ben a 222. leggazdagabb embereknek számítottak Nagy-Britanniában az összesen 730 millió fontos vagyonukkal. Volt időszak, amikor Akshata gazdagabb volt II. Erzsébet királynőnél.

Sunak politikai karrierje akkor indult be, amikor 2015-ben beválasztották a parlament alsóházába. Innentől pedig nem volt megállás. Sunak gyökeret eresztett Richmondban, majd a 10 millió fontos ingatlanportfólióját tovább bővítette.

A 2018-as tisztújítás során Theresa May második kormányába nevezték ki önkormányzati helyettes államtitkárnak. Összesen háromszor szavazott a brexitre (az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból). Theresa May lemondását követően Sunak Boris Johnsont támogatta, miután pedig Johnsont megválasztották és miniszterelnökké nevezték ki, kincstári főtitkárrá vált.

Sunak leginkább arról vált híressé, hogy Westminster leggazdagabb képviselője és az államkincstár legfiatalabb kancellárja volt, aki az ország 350 milliárd fontos gazdaságélénkítő csomagját irányította. Sunakot a sajtó nem hiába emlegette Yorkshire maharadzsájának.

A kormány legnépszerűbb tagjának címét is bitorolta egy ideig, amit a szabadságolási program megvalósításával vívott ki magának. Ennek keretében több millió ideiglenesen elbocsátott dolgozó bérét fizette ki. Ekkor aggatták rá a jóképű Rishi becenevet is.

Természetesen a csodálatos előremenetelésében voltak apróbb döccenők is. Ilyen volt az is, amikor a közvélemény firtatni kezdte, hogy

felesége, Akshata nem fizetett brit adót tengerentúli jövedelme után. Erről végül bebizonyosodott, hogy nem volt törvénybe ütköző, mégis rosszkor jött Sunaknak, aki ekkortájt britek millióinak emelte az adóját.

De 2020-ban a rendőrség is megbírságolta Sunakot, amiért részt vett a miniszterelnöki hivatalban tartott partin, ezzel megszegve a járvány miatt elrendelt korlátozásokat.

Végül 2022. július 5-én mondott le kancellári posztjáról, Johnsonnal fennálló gazdaságpolitikai nézeteltéréseire hivatkozva. A kormányválság közepén történt lemondása, valamint Javid egészségügyi miniszter lemondása végül Boris Johnson lemondásához vezetett.

Sunak 2022. július 8-án új szintre lépett és indult a konzervatív párt elnökválasztásán. Bár Liz Truss ellen elveszítette végül a versenyt (a szavaztok 42,6 százalékát szerezte meg), most már hivatalosan is ki tudta javítani a múlt csorbáját.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán Viktorék puccsot követtek el a szabad Magyarország ellen
A Tisza Párt elnöke a Direkt36 cikkére reagálva jelentette ezt ki. Úgy látja, ugyanazt a kommunista állampárti tempót láthatjuk, amit az 1989-es rendszerváltáskor.


Videóban üzent a Facebook-oldalán Magyar Péter, miután a Direkt36 egy, a Tisza Párt elleni szervezett akcióról számolt be. Arról írtak, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly júliusban névtelen bejelentésre tartott házkutatást két, a Tisza Pártnak dolgozó informatikusnál. A nyomozók a bejelentés alapján gyermekpornográf felvételeket kerestek, azonban ehelyett a lefoglalt eszközökön egy olyan, szervezettnek tűnő művelet részleteire bukkantak, amelynek célja a Tisza Párt informatikai rendszereinek megbénítása lehetett.

Magyar Péter pártelnök először egy Facebook-posztban reagált a cikkre, amelyben azt úgy fogalmazott: „Ez az ügy, az Orbán-gate, a legrosszabb kommunista időket idézi és súlyosabb az amerikai Watergate botránynál, amibe Nixon elnök belebukott.”

Később egy videót is közzétett, amelyben azt mondta:

„A cikk alapján mindenki számára világossá vált, hogy Orbán Viktorék puccsot követtek el a szabad Magyarország ellen”.

Szerinte mára kiderült, „milyen messzire ment el a bukott állampárt” a Tiszával szemben, amelyet az ország legnagyobb politikai közösségének nevezett.

„Koholt vádakkal kollégáinkra küldték politikai célra használt rendőrséget, majd amikor semmit sem találtak, saját magukat buktatták le olyan titkosszolgálati manőverekkel, amik a kormányzásra készülő legerősebb magyar párt szétverését szolgálták volna. Ez nem sikerült. Nem is sikerülhetett nekik”

– jelentette ki a pártelnök. Szerinte ugyanis az ország legfelkészültebb, legfegyelmezettebb szakemberei dolgoznak náluk. Ők a hazájukat szolgálják, szemben Orbán Viktorral és a Fidesszel, tette hozzá.

Úgy látja, ugyanazt a kommunista állampárti tempót láthatjuk, amit az 1989-es rendszerváltáskor.

„Orbán végnapjai a kádári hatalom bukására emlékeztetnek. Még a kezükben a túlerő, a teljes állampárti gépezet, a lopott szajré és a titkosszolgálat, de már ők is pontosan tudják, hogy a napjaik meg vannak számlálva. 19 nap múlva sok millióan véget vetünk a modernkori magyar kommunizmusnak.”

Azt ígérte, kormányváltás után haladéktalanul feltárják az elmúlt 20 évben elkövetett bűnöket, amiket majd nyilvánosságra is hoznak.

„Orbán Viktornak és a Fidesznek pedig azt üzenem: kár a gőzért. Ez ismét csak egy kapitális öngól lett. Önök nemcsak a legerősebb magyar pártra támadtak rá illegális eszközökkel, hanem a saját hazájukra is”

– üzente Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Tényleg szar az élet, miattatok” – ilyen üzeneteket fújt fel megrongált kormányzati plakátokra egy tanárnő, büntetőeljárás indult ellene
A pedagógust nyolc órára előállították és lefoglalták a telefonját, miután új feliratokat fújt a már megtépkedett plakátokra. Az ügyvédje panasszal támadta meg a rendőrségi gyanúsítást az ügyészségn.


„Boldog és szabad szeretnék lenni” – ilyen és ehhez hasonló feliratokat fújt fel egy óbudai tanárnő egy már megtépkedett kormányzati plakátra februárban.

A rendőrség rongálás miatt indított ellene büntetőeljárást, a nőt nyolc órára előállították és lefoglalták a telefonját is. A pedagógus a Magyar Helsinki Bizottsághoz fordult, amelynek jogásza szerint nem történt bűncselekmény, így most az ügyészségre vár a döntés az ügyben.

A jogvédő szervezet ügyvédje, Szekeres Zsolt panasszal támadta meg a rendőrségi gyanúsítást az ügyészségen. A védelem álláspontja szerint a rongálás nem áll meg, mert a tanárnő nem okozott tényleges kárt a tulajdonosnak.

A rendőrség is megállapította, hogy a nő már sérült plakátokra írt, ráadásul olyan felületekre, amiket korábban már leszaggattak. A tulajdonosnak tehát a feliratoktól függetlenül le kellett volna cserélnie a plakátokat, vagyis a tanárnő „értékkel nem bíró papírhulladékra firkált”

írta beadványában a Magyar Helsinki Bizottság.

Az érvelés szerint a cselekmény azért sem tekinthető bűncselekménynek, mert nem volt veszélyes a társadalomra. A nő politikai véleményét nyilvánította ki, és közben a tulajdonos – a kormány vagy a reklámcég – tulajdonjogát sem sértette meg érdemben. A hatóságok ezzel szemben a köz- és magántulajdon védelmére hivatkozva rendszeresen indítanak eljárást plakátrongálások ügyében,

a Kúria egy korábbi jogegységi határozata pedig kimondta, hogy a politikai plakátok átírása az okozott kár összegétől függetlenül is minősülhet falfirkálásnak.

A tanárnő azzal indokolta tettét, hogy

az alsó tagozatos gyerekek nevében akart tiltakozni a kormány agresszív ukrán- és Tisza-ellenes plakátjainak gyerekekre gyakorolt káros hatása ellen.

Szándékosan olyan plakátokat keresett, amelyeket mások már megrongáltak, az üzeneteit pedig folyóírással fújta a hirdetmények fehér, üres részeire.

A feliratok között szerepelt a többi között az, hogy: „Én csak élni szeretnék, légyszi… ne gyűlölj, szeress♥️” és hogy: „tényleg szar az élet!!! miattatok :(”.

Az eset helyszíne, Óbuda azért is érdekes, mert a kerület önkormányzata éppen februárban jelentette be, hogy a jövőben tiltaná a félelmet keltő, agresszív és emberi méltóságot sértő politikai plakátok kihelyezését a kampányidőszakokban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A 444 szerint egy fideszes képviselő egészségre ártalmasnak nevezte a bátonyterenyei akkuüzemet egy hangfelvételen, a politikus tagadja ezt
A lap egy 2021-es hangfelvételre hivatkozik, amelyet nyilvánosságra is hoztak. Molnár Ferenc úgy reagált, kizárt, hogy ilyet mondott volna, nem emlékszik ilyesmire.
F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. március 24.



A 444.hu kedden nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amely állításuk szerint 2021-ben készült és Molnár Ferenc, Bátonyterenye fideszes önkormányzati képviselője hallható rajta, amint a helyi akkumulátor-feldolgozó üzemet egyértelműen egészségre ártalmasnak nevezi.

A két és fél perces, vélhetően egy telefonbeszélgetésről készült felvételen egy férfi hangja hallható, aki „Feriként” hivatkozik magára. Arról panaszkodik, hogy a koreai cég üzemét több más település is elutasította. Egészen pontosan ez hangzik el:

„Most jönnek ezzel az akkumulátorszétszerelő üzemmel. Hét helyre nem kellett ez a koreai cég, hét helyre! Hát a vízbázishoz 200 méterre, a Zagyva-parton fog elhelyezkedni! Lehet, hogy olyan rendszerű, hogy az EU elfogadja. Akkor is. Nem hozok Bátonyterenyére olyan céget, ami egészségre ártalmas. Egyértelmű. Nem az új akkumulátorgyártás, nem arról van szó. Mert az új akkumulátorgyártás, az nem veszélyes. De egy szétszerelő üzem, az már igen. Úgyhogy én meguntam ezt az összevissza bohóckodást…”

Amikor a 444 szembesítette a felvételen elhangzottakkal, Molnár Ferenc azt állította, kizárt, hogy ilyet mondott volna, és nem emlékszik ilyesmire.

„Én ezzel nem igazán foglalkoztam, nem tudom, honnan jön ez. Én nem is akarok ezzel foglalkozni, mert ez hatósági feladat”

– közölte. Arra a kérdésre, hogy miért támogatta az üzem megépülését, úgy reagált: „Nem, önök félreértenek valamit.

Se nem támogattam, se nem voltam ellene. Ez nem rajtam múlott.

Nem volt belőle testületi döntés. Miről beszélnek?”

A lap azt is meg akarta tudni, hogy támogatja-e az üzem bővítését, de erre a kérdésre már nem válaszolt a képviselő, letette a telefont.

Molnár Ferenc valóban nem szavazott az üzem Bátonyterenyére költözéséről, mivel erről a koronavírus-járvány idején a polgármester saját hatáskörben döntött. A 444 szerint ugyanakkor Molnár a képviselői Facebook-oldalán az elmúlt 5 évben több alkalommal is posztolt a gyárról, ráadásul jellemzően pozitív, vagy semleges kontextusban. Felidézik, hogy a gyár 2021-es megnyitásakor Menczer Tamás akkori államtitkár posztját osztotta meg a következő szöveggel:

„Ezt 100x is megosztanám, hisz 100 embernek ad lehetőséget egy világszínvonalon működő cég Bátonyterenyén”.

A képviselő később is többször megosztotta a cég bejegyéseit a fejlesztésekről vagy a városnak nyújtott támogatásokról. Egy 2023-as baleset után ugyan elismerte, hogy nem rajongója a gyárnak, és egy kommentben jelezte, hogy benne is van aggodalom, de a projekttől nem határolódott el.

A dél-koreai SungEel akkumulátor-feldolgozóját 2021-ben adták át Bátonyterenyén. A 9,3 milliárd forintos beruházáshoz a kormány 2,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott. Az üzemben azóta számos baleset történt, a cég sorozatosan megszegte a hulladékgazdálkodási előírásokat, előfordult, hogy a kormányhivatal ellenőrei rosszul lettek egy helyszíni szemle során, és több munkavállaló szervezetében is nikkelt mutattak ki. A Nógrád Megyei Kormányhivatal egy időre fel is függesztette a feldolgozó működését, később azonban engedélyt adott a jelentős bővítésre is. Ezt a bővítési engedélyt a város önkormányzata idén márciusban bíróságon támadta meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Ez példa nélküli megalázás” – Szijjártó és Lavrov telefonbeszélgetése Szlovákiában is botrányt okozott
A szlovák ellenzék a 2020-as választásba való orosz beavatkozás gyanúját veti fel a kiszivárgott telefonbeszélgetés miatt. A Slovensko nevű mozgalom szerint ez példa nélküli eset, a Kereszténydemokrata Mozgalom szerint pedig a történtek magyarázatot adnak a jelenlegi szlovák kormány politikájára.


Ahogy megírtuk, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró hétfőn nyilvánosságra hozta egy telefonbeszélgetés leiratát, mely szerint Szijjártó Péter 2020 februárjában azt kérte Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől, hogy hívják meg Moszkvába Peter Pellegrinit, hogy ezzel segítsék a szociáldemokrata-nacionalista koalíció győzelmét a szlovák választásokon. Ez nemcsak itthon, de Szlovákiában is nagy visszhangot váltott ki.

A szlovák ellenzéki pártok a 2020-as választásokba való lehetséges orosz beavatkozás miatt ügyészi vizsgálatot követelnek, miközben Brüsszel magyarázatot vár Budapesttől. Az érintett szlovák kormányoldal szerint viszont csupán „szokványos tárgyalásról” volt szó.

A Slovensko nevű mozgalom szerint az eset példa nélküli.

„Ez Szlovákia példa nélküli megalázása. Soha nem fordult elő a történelemben, hogy a szlovák kormányfőnek más kormány közbenjárását kell kérnie egy moszkvai látogatáshoz”

idézi Grendel Gábort, a párt képviselőjét a bumm.sk. A Szabadság és Szolidaritás elnöke, Branislav Gröhling már az ügyészséghez is fordult, hogy vizsgálják ki az ügyet.

„Ha valósak a Magyarországról származó információk, és Putyin Oroszországa valóban segített a választáson Pellegrininek, a Smernek és az SNS-nek, akkor ez óriási botrány, amire magyarázatot kell adniuk, és nemcsak a választóknak, hanem a bűnüldöző szerveknek is”

– fogalmazott.

A Kereszténydemokrata Mozgalom szerint a történtek magyarázatot adnak a jelenlegi szlovák kormány politikájára.

„Ma már teljesen érthető, hogy miért követ olyan politikát ez a kormány, amely Orbánnak és Putyinnak felel meg, és nem az ország állampolgárainak.

A régi adósságait törleszti a kampányokért, és újabb szívességeknek ágyaz meg” – mondta Milan Majerský, a párt elnöke. A legnagyobb ellenzéki erő, a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka pedig Robert Fico kormányfőt szólította fel, hogy nyilatkozzon, szolgáltatott-e információkat az uniós tárgyalásokról Lavrovnak.

Hétfőn az Európai Bizottság is magyarázatot kért Magyarországtól

a sajtóhírek miatt, melyek szerint a magyar kormány zárt uniós tanácskozásokról szivárogtatott információkat Oroszországnak. A Politico korábban arról írt, hogy egyre erősebb a bizalmatlanság Magyarországgal szemben, mert Szijjártó Péter akár a külügyminiszterek tanácsának szünetében is felhívja orosz kollégáját, és tájékoztatja a megbeszélések állásáról.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ennek kapcsán azt nyilatkozta, „természetes, hogy egy külföldi miniszter azt kéri tőle, hozza össze valakivel”. Peter Pellegrini hivatala közben igyekezett kisebbíteni a 2020-as moszkvai út jelentőségét, azt „szokványos tárgyalásnak” nevezte, és közölte, nem kívánnak a magyar belpolitikai kampány részévé válni.

Via hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: