UTAZZ
A Rovatból

Barokk kastélytól barlanglakásokig rigófüttyben és akácillatban – Noszvaji mozaikok

Megfürödtünk a tavaszi friss levegőben és a májusi zöldben.


Nagyvárosi embernek felderül a lelke, ha időnként rigófütty hangzik fel az épületrengetegben. Ahhoz végképp nincsen hozzászokva, hogy e kedves, ezerféle dallamot tudó énekesmadarak állandóan szólnak körülötte és egy idő után már olyan folyamatos hangzuhatagba ágyazzák, hogy szinte csak egy-egy különleges trillára figyel fel.

Már ezért érdemes volt egy hosszú hétvégét eltölteni Noszvaj zöldellő dombjai között, ahol tökéletesen ki lehetett kapcsolni a rutinéletből, miközben nagyon is aktív pihenéssel töltődtünk.

Még sosem szálltunk meg egy régi kastély cselédszárnyában. Most ez történt, hiszen azon a szélső földszinti soron, ahol a Tündérkert hotelben szobát kaptunk, valamikor a De La Motte kastélyhoz tartozott, most is csak egy ajtó választott el a 18. századvégi barokk palota kertjétől. Az apró, amúgy kényelmes szobával végül is jól jártunk, hiszen éppen érkezésünk napján esküvőt rendeztek a szállodában, de a vacsora és az azt követő daj-daj a másik szárnyon folyt hajnalig, a mi álmunkat pedig szépen őrizte a telihold. Csupán két apró mozzanatnak lettünk részesei: délután találkoztunk a falun végigvonuló ifjú párral, vőféllyel és násznéppel, majd belebotlottunk néhány fiatalemberbe, akik demizsonból kínálták meg a járókelőket, hogy igyanak az új házasok egészségére; este pedig a nagy ebédlőben osztozhattunk a vendégsereg örömében és meghatottságában az ifjú pár nyitótánca láttán, felidézve magunkban saját gyermekeink nagy napját.

Az említett cselédszárnyon a szobák elnevezéséből rajzolódott ki a kastély történelme. Az első az építtető báró Szepessy Sámuelt idézi, aki annyira eladósodott, hogy el kellett adnia a második szoba névadója, gróf Almássy Antal özvegyének, Vécsey Annának, aki később férjhez ment a Mária Terézia császárnő udvarában menedéket lelt Antoine De La Motte francia ezredeshez. Mi az ő szobáját foglaltuk el.

Amikor Nagy Adrienn színésznő és a korabeli dalokat előadó, varázslatos hangú Nagy Erzsébet énekművésznő vezetésével végigjártuk a palota termeit, a férfitársaság szobájában láttunk egy sakkasztalt, amelyet kártyaasztallá is ki lehetett nyitni. Lehet, hogy ha Szepessy báró a sakkművészetnek hódol, a kastély ma is az ő emlékét őrzi. De különleges élményt jelentettek a nők szobájának festményei – egy hangulatos tájkép helyén valamikor nagy tükör állt – és még inkább a mennyezeti freskók és a lépcsőfeljáró tetején látható ókori görög istenek újkori mesterségek képviselőiként.

A kapuját két unikornissal őrző kastély parkjában éreztük igazán otthon magunkat, nagyokat kortyolva a tavasz-illatú levegőből, nyugtatva szemünket a zöld számos árnyalatán. Bele is szerettünk két ősfába: az egyik egy fehér eperfa volt, amelynél csak azt sajnáltam, hogy nem július van, alighanem négy lóval sem vonszolhattak volna el alóla, a másik pedig egy háromtörzsű vadgesztenye, amelyet ketten sem tudtunk átölelni, számításaink szerint közel 5 és fél méter volt az átmérője.

Igaz, hogy nem vagyunk igazán borbarátok, kirándulás gyanánt mégis végig sétáltunk a kastélypark alatti kőporos pincesoron, amely alatt sűrű növényzettel benőtt szakadék fenyegetett. A pincék között akadtak egészen modernek, amelyeket lakóházzal építettek egybe, és olyan sziklába vájtak is, amelyekről nekem a Tenkes kapitánya jutott eszembe, az a rész, amikor a sárga földig leitatják a kapitányt kereső labancokat.

Bár nekünk sem kell a szomszédba menni egy kis fantáziáért, Noszvaj másik nagyobb szállodájának, a Panorámának éttermében különleges mesevilágra bukkantunk, amelyet növények és ásványok motívumai alapján alkotott meg ragyogó színekkel Ducsai Zoltán egri festőművész. Láthattunk olyan művét is, amelynek a 3D-s olajfestmény mellett elkészült színes szobormodellje is.

Az igazi nagy túra aztán másnap indult a noszvaji barlanglakásokhoz, miután előző nap rossz irányba mentünk és még azok is eltájoltak minket, akiket megkérdeztünk. De most már nem tévedtünk el, pedig kanyarogtunk rendesen dombról le, dombra fel, közben elénk tárult szinte az egész Bükk vidéke. Amerre mentünk, mindenfelé illó virágok kísértek minket. Némi nosztalgiát keltett bennem egy gyönyörű jázminbokor: amikor még a Naphegyen, a hírügynökségben dolgoztam, a Tabán felett volt egy, és minden májusban ott szedtünk a kesernyés-édes ízű jázmint, hogy aztán zöld teával keverjük. Szinte egymást érték a bodzafák széles tenyerű virágaikkal, és az akácfákon is fürtökben lógtak a virágok. Csak az szomorított el bennünket, hogy méheket szinte egyáltalán nem láttunk. Most szembesültünk először így azzal, amire a környezetvédők már régóta figyelmeztetnek, de még mindig nem veszi őket elég komolyan a világ.

A barlanglakásoknál aztán tényleg elállt a lélegzetünk. Tudtuk, hogy ezek e vidéken már a török idők óta léteznek, sőt még a 20.században is többtucat család élt ezekben a „pinceházakban”. Azt is tudtuk, hogy 25 évvel ezelőtt itt hozták létre a Farkaskői Alkotótelepet. Ahogyan azonban bolyongtunk a vulkáni tufába vált építményekben, magunk sem tudtuk mindig, hogy hol végződik a természet és hol kezdődik a művészet.

Egyes terekről egyenesen Salvador Dalí Port-Lligati háza jutott eszünkbe, és megállapítottuk, hogy a nagy katalán mester remekül érezte volna magát itt. A mi élményeink fizikai és spirituális értelemben a Pentaton Obscura nevű hangteremben értek a csúcsra, amikor annak kőfülkeiben kipróbálhattuk: miként képes betölteni az egész teret és a térrel együtt rezegtetni testünket néhány hang. Mintha egy más dimenzióba kerültünk volna, téren és időn kívül.

Még mindig az ámulat csendje telepedett ránk, amikor a völgyben betértünk egy túrós lepényre és egy friss bodzaszörpre a Csendülő nevű kávézóba. Itt a tulajdonos nem más, mint dr. Csernus Imre, aki ide vonult vissza a zajos világ elől, és mint tapasztaltuk, ő maga is részt vesz a fel- és kiszolgálásban. Itt is kaphatók a környékbeli borok, valamint a falu két specialitása: a szilvalekvár és a birsalmasajt. A kellemes teraszon egy újabb kiállítást is láthattunk: a 78 éves Füzér József karikatúráit az idősebb nemzedékből sokan ismerhetik, hiszen számos lapnak dolgozott annak idején a Lúdas Matyitól a Magyar Ifjúságig. Napjainkban elsősorban ügyvédi hivatásának él, de azért szatirikus vénáját nem vesztette el, rajzain az emberi gyarlóságok, a környezetrombolás, a nagyravágyás, a politika görbe tükre mind megtalálható. Az egyik rajzán például egy vizsgázó diák felsorolja a magyar történelem nagy csatáit, Muhitól napjainkig és az utolsó a 2014-es parlamenti választás. Egy másik rajzon az IGAZSÁG szó látszik, minden betű zöld, csak az első fehér – Hívatlan betű a címe. Hofi Géza kiöregedett vadászkutyáját idézi: „Az igazságból elveszett az i”.

De elgondolkodtató az a rajz is, amelyen a Himalája „kőkeze” lepöcköli a hegymászókat – ne akarjuk mindenáron legyőzni a természetet.

Éppen ennek ellenkezőjét éreztük ezen a hosszú hétvégén Noszvajon, amelyet nem véletlenül tartanak Magyarország egyik legtisztább levegőjű településének. Itt az emberek együtt lélegeznek a Földdel, tisztelik a növényeket, a fákat, talán ezért is láttuk a mi szemünknek szokatlanul tisztának az eget. Több ilyen harmóniára lenne szükségünk a hétköznapjainkban is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Nádasdy-kastély: Az örök szerelem jelképe lett a romantikus, angol Tudor-stílusú kastély
Gróf Nádasdy Ferenc és gróf Zichy Ilona szerelmi házasságot kötöttek, és közösen tervezték meg jövendő új otthonukat. Ám a családot több tragédia is érte. Az özvegy gróf azonban mindent megvalósított, amit imádott feleségével kigondoltak.
szs - szmo.hu
2025. október 14.



A Fejér megyei Nádasdladányban álló Nádasdy-kastély nemcsak látványos épület, hanem egy különleges történelmi múlt képviselője is. A romantikus, angol Tudor-stílusú kastély a 19. század második felében épült, és egészen a második világháborúig a Nádasdy család otthonául szolgált.

Képgaléria: A kastély épülete (Fotókért kattints a képre)

A kastély története egy barokk kúriával indult, amit Nádasdy Lipót vásárolt meg 1851-ben. A települést is ekkor nevezték át Sárladányról Nádasdladányra. A birtokot később fia, Ferenc örökölte, aki ifjú feleségével, gróf Zichy Ilonával együtt kezdte el megtervezni az új családi rezidenciát. A grófnő azonban nem érhette meg az épület elkészültét – 24 éves korában elhunyt.

Az örök szerelem emléke

Gróf Nádasdy Ferenc és gróf Zichy Ilona 1868. június 6-án kötött szerelmi házasságot a pesti egyetemi templomban. A fiatal pár először Agárdpusztán, a családi kastélyban élt, de néhány évvel később úgy döntöttek, hogy saját otthont építtetnek a megörökölt vagyonból.

Az 1870-es évek elején Nádasdladányba költöztek, ahol akkor még egy régi barokk kúria állt, ezt az épületet 1873-ban alakították át. A házaspár aktívan részt vett a munkában, még közös hálószobát is terveztettek maguknak, ami abban az időben különlegesnek számított. A kastélyt kibővítették egy toronnyal és egy kétszintes főszárnnyal. Az épület a 16. századi angol és skót kastélyokat idézi, a historizáló, Tudor-stílusú átalakítás 1876-ban készült el.

A pár négy gyermeket nevelt, de 1872-ben tragédia árnyékolta be a család életét: alig félévesen meghalt Anna nevű kislányuk. Egy évvel később, a bécsi kolerajárvány idején Ilona is megbetegedett, és 24 éves korában elhunyt, nem sokkal negyedik gyermekük születése után. Abban az évben fejezték be a kastély újjáépítésének terveit, az alapkőletételen még mindketten részt vettek.

A 31 évesen megözvegyült Nádasdy Ferenc ezután egyedül folytatta a kastély építését. Úgy alakította ki a helyiségeket, mintha felesége is ott élne, minden részletben jelen volt az emléke. Többé nem nősült meg, életét gyermekeinek, a közügyeknek és a kultúrának szentelte.

Nádasdy Ferenc (1842–1907) jogi végzettséget szerzett, majd a sportélet aktív szereplője lett. Szenvedélyesen vadászott, és az ő kezdeményezésére alakult meg az Országos Vadászati Védegylet, amelynek elnöke is lett. Fontos szerepet vállalt a balatoni vitorlássport fejlesztésében.

Zichy Ilona 1849-ben született Pozsonyban. Gyerekkorát Pozsonyban és a Zichy család Alsóbogát-pusztai kastélyában töltötte. Családjával bejárta Nyugat-Európát, ahogy az akkoriban a főúri családoknál szokás volt.

Az új kastély 1873 és 1876 között épült meg Hübner Nándor és Linzbauer István tervei alapján. A belső tereket Hauszmann Alajos álmodta meg, többek között a gyönyörű könyvtártermet és az Ősök csarnokát. Az épület különlegessége, hogy a konyha nem a kastélyon belül, hanem egy különálló épületben kapott helyet, az ételt föld alatti síneken szállították a főépületbe. A korszerű megoldások közé tartozott a vízvezeték, a gázvilágítás, a csatornahálózat és a légfűtés is.

Képgaléria: A kastély könyvtár és Ősők csarnoka (Fotókért kattints a képre)

A kastély díszes termei közül kiemelkedik az Ősök csarnoka, ahol a család híres tagjainak egész alakos portréi kaptak helyet. A könyvtár kazettás mennyezetével, faragott bútorzatával és kovácsoltvas mellvédjeivel a Nádasdy-ak kifinomult ízlését tükrözi. A helyiségeket neves mesterek munkái tették egyedivé – például Thék Endre és Pecz Samu tervei alapján.

A második világháború idején a család elhagyta a kastélyt, amelyet kifosztottak és államosítottak. Az épület hosszú éveken át elhagyatottan állt, állapota folyamatosan romlott. 1993-ban nyilvánították kiemelt műemlékké, felújítása pedig 2009-ben indult el.

Képgaléria: A kastély pinceszintje (Fotókért kattints a képre)

A teljesen megújult Nádasdy-kastély 2021 augusztusában nyitotta meg újra kapuit a látogatók előtt. A földszinten korhűen berendezett szalonok, a könyvtár és az Ősök csarnoka mellett kávézó és múzeumpedagógiai tér is helyet kapott. A multimédiás eszközök segítségével a látogatók interaktív módon ismerhetik meg a Nádasdy-család történetét.

A kastélyhoz tartozó, közel 20 hektáros angolpark is teljesen megújult.

Képgaléria: A kastélypark (Fotókért kattints a képre)

A 19. század végére nyerte el végleges formáját az a kastélypark, amely egykor a Schmidegg grófok birtokához tartozott. A területet Nádasdy Ferenc fejlesztette tovább, Kálmán János kertész közreműködésével, majd a munkát Berger János folytatta egészen 1911-ig. A kor ízlésének megfelelően tájképi kertet hoztak létre, amelynek különlegessége a mesterséges tó lett. Ennek közepén egy kis sziget is helyet kapott, amelyet egy fahídon keresztül lehetett megközelíteni. A tó mellé vízesést építettek, amely díszítőelemként és a víz oxigénellátásáért is felelt.

A tóból kiásott földből dombokat alakítottak ki, ezek közül a legmagasabbra egy bástyaszerű víztorony került, ami a park vízellátó rendszeréhez tartozott. A vízvezeték-hálózat a közeli Nádor-csatornából hozta a vizet. A park északi részében templomot emeltek, a főkapu mellett pedig a porta állt. A különböző épületeket föld alatti folyosók kötötték össze, a felszínen pedig sűrű fenyősorok választották el egymástól.

A kastélyhoz kapcsolódó melléképületek között volt a kulcsárság, a déli oldalon pedig a lovarda, az istálló és a kocsiszín kapott helyet. Itt állt Valentyin János, a család festőjének háza és műterme is. A park különleges elemei közé tartozott a pálmaház és az a parasztház, amelyet játszóháznak használtak a gróf gyermekei. A téli hónapokban a befagyott tavon korcsolyáztak, a víztorony dombjáról pedig szánkóztak.

A második világháború után a kert állapota jelentősen leromlott. A nyári szalon, az üvegház és a játszóház megsemmisült, a tó kiszáradt, és az eredeti növényzet egy része is elpusztult. Ennek ellenére több száz éves fák máig megmaradtak. A kastély renoválásakor a parkot is felújították, és a tavat is helyreállították.

A területen ma is változatos növényállomány található. A lombos fák közül előfordul a bükk, az éger, a juhar, a magas kőris, a platán, a tövises lepényfa, az ostorfa, a kocsányos tölgy, valamint a fűzfafajok és a fekete és fehér nyár. Ezen kívül nő itt fekete dió és császárfa is. Az örökzöldek között megtalálható a virginiai boróka, az andalúziai jegenyefenyő, az európai vörösfenyő, a tiszafa és a tuja. A tekervényes ösvények, a tágas tisztások és a különleges fafajok mind hozzájárulnak a park varázslatos hangulatához.

Képgaléria: A kastély berendezése (Fotókért kattints a képre)

Az eredetihez hasonló enteriőrök és a modern, digitális technológia révén bepillanthatunk a kastély történetébe és mindennapjaiba. A gyerekeket pedig korabeli játékok replikáival berendezett játszószoba várja. Az óratorony tetőkilátója külön jeggyel látogatható, a vendégek itt a kilátásban gyönyörködhetnek. A legizgalmasabb családtörténeteket animációs filmen mutatják be.

Bővebb információk ITT


Link másolása
KÖVESS MINKET:

UTAZZ
A Rovatból
Erzsébet királyné látványos fénykertje ismét elvarázsol Gödöllőn
A fénykiállítás idén a zene, gyermekek, Sisi kertje és barokk témákkal vár. Ráadásul egy harminc méter magas óriáskerékre is felülhetsz, amelyről madártávlatból élvezhető a kivilágított kastély és park.


Gödöllőn, a Királyi Kastélyban tavaly már nagy siker volt az adventi-karácsonyi időszakban a pompás kastélykertben kialakított fénykert. A látványos rendezvény idén is megnyitja kapuit.

Október 24-én este újranyílik Erzsébet királyné fénykertje a Gödöllői Királyi Kastélyban a DECOLED Story of Lights keretében.

A fénykiállítás idén új témákban – zene, gyermekek, Sisi kertje és barokk – vezeti végig a látogatókat az ikonikus helyszínen az est leszálltával. A kiállítás különlegessége egy óriáskerék is, amelyről madártávlatból látható a kivilágított kastély és park.

Mindössze 30 kilométerre Budapesttől, a Gödöllői Királyi Kastély kertjében – Erzsébet királyné, ismertebb nevén Sisi kedvenc nyári rezidenciájában – található kiállítás mintegy 32 000 négyzetméteren valósul meg, százharmincnál is több installációval.

Az idei látványt 370 000 izzó és több mint 12 kilométernyi fényfüzér biztosítja, a homlokzatokon dinamikus vetítések futnak, miközben hangszerformájú fényszobrok gombnyomásra megszólalnak.

A kert különlegessége egy 30 méter magas óriáskerék is, amelyről madártávlatból látható a kivilágított kastély és park, valamint egy „twinkly” (okos LED) technológiával megvalósított „Sisi kert”, ahol programozható LED-mintázatok rajzolják tovább a Sisi történetet. Ezeken túl a 116 méter hosszú, alagútszerűen kivilágított barokk fasoron sétálva, valóban időutazásban lehet része a látogatóknak.

Képgaléria: A fénypark (képekért kattints a fotóra)

Az idei évben a fénypark működtetése során befolyt bevétel egy részét a kastélykertben az elmúlt években elpusztult fák pótlására tervezik fordítani.

A gödöllői látványprojekt abban is egyedi, hogy az ikonikus kertben az elegancia és a játékosság egyszerre jelenik meg, így a barokk örökség családbarát, interaktív esti sétává válik az őszi-téli hónapokban.

Dr. Ujváry Tamás, a Gödöllői Királyi Kastély ügyvezető igazgatója elmondta: „A kastélykert esti fényei időutazássá állnak össze: a történeti örökség és a kortárs technológia ötvöződik a séta során. Célunk, hogy Gödöllő télen is élő, közösségi tér legyen — ahol zene, játék és történelem találkozik.”

A Gödöllőn idén is létrejövő DECOLED Story of Lights fénykiállítás-sorozat koncepciója a fény, a művészet és a helyi történetek összefonódására épül, hogy a látogatók ne csupán fényeket lássanak, hanem élményekkel és történetekkel is gazdagodjanak.

„Erzsébet királyné fénykertje az elegancia és a játékosság ünnepe. A barokk motívumoktól a gyerekek nevetéséig és a zenei témákig – a fénykiállítás több fejezetben meséli el a történetet, és mindenkit arra hív, hogy lépésről lépésre fedezze fel azt” – fűzte hozzá Eva Poláčková, a DECOLED ügyvezető igazgatója.

A Gödöllői Királyi Kastély fénykiállítása 2025. október 24. és 2026. február 1. között, minden nap 17:00 és 21:00 óra között látogatható, kivéve október 24–25-én, amikor 18:00 és 21:00 óra között tart nyitva.

Bővebb információk ITT

A kivitelezést húsznál több helyszíni szakember végezte körülbelül két hét alatt, míg a háttérmunkában pedig harmincnál is több kolléga vett részt.

A kivitelezést végző DECOLED csak modern, alacsony energiafogyasztású LED-technológiákat használ. A fénypark egy óra működés alatt ugyanannyi energiát fogyaszt, mint egy óra elektromos tűzhelyen való főzés. A DECOLED 2023-ban jelentős összeget fektetett be újrahasznosított műanyaghulladékot használó új, nagyszabású 3D-nyomtatási technológiába. Céljuk, hogy a termelést fokozatosan felváltsák ezzel a technológiával, amely nem új anyagokat állít elő, hanem a meglévőket dolgozza fel újrahasznosítással.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Szigorúbb szabályok jönnek januártól: ezeket kell az autóban tartani, ha külföldre utazol
Spanyolországban például az elekadásjelző háromszög helyett már jelzőfényt kell majd használni. Horvátországban és Lengyelországban kötelező felszerelés a tűzoltókészülék.


Több európai országban január 1-től változnak a kötelező autós felszerelésekre vonatkozó előírások – írta a Blikk.

Spanyolországban 2026-tól minden sofőrnek elektromos jelzőfényt kell használnia a klasszikus elakadásjelző háromszög helyett.

A készülék narancssárga, minden irányból látható fényt ad, az autó tetejére kell tenni, és GPS-en keresztül továbbítja a jármű pontos helyét a mentőszolgálatoknak.

Csehországban egyszerű a lista: kötelező az elakadásjelző háromszög, a fényvisszaverő mellény (legalább a vezetőnek) és az elsősegélycsomag. A pótkerék a legtöbb autónál kell, de nem kötelező, ha van defektjavító és tömítő készlet, vagy ha az autó defekttűrő abroncsokkal fut.

Ausztriában, Olaszországban, Szlovákiában és Szlovéniában minden utasnak viselnie kell a fényvisszaverő mellényt, ha műszaki hiba miatt kiszáll a kocsiból. Franciaország külön kér még egy tételt: az autóban alkoholszondát is kell tartani.

Horvátországban és Lengyelországban kötelező felszerelés a tűzoltókészülék.

Ausztriában az elsősegélycsomagot védőtokban kell tartani, és a mellények színe nem hasonlíthat a rendőrség által használt mellények színére.

Alapszabály, hogy az elakadásjelző háromszögnek használatra kész állapotban kell lennie. A B típusú elsősegélydoboz az MSZ 13553 szabvány szerint 5 évig őrzi a sterilitását, és steril kötszereket, gumikesztyűt, ollót és egyéb alapvető eszközöket tartalmaz. A láthatósági mellényt az utastérben, könnyen hozzáférhető helyen kell tárolni (nem a csomagtartóban), és minden utas számára rendelkezésre kell állnia.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Párkány: ideális célpont a termálfürdőzés, kerékpározás, túrázás és kulturális élmények kedvelőinek
Itt található Szlovákia egyik legnagyobb fürdő- és élménykomplexuma. A fürdés után pedig lehet pecázni, vagy felfedezni a közeli kiváló borvidéket, a szép tájakon áthaladó túraútvonalat és egy csodás kastélyba is érdemes betérni.


Sokak kedvelt kirándulóhelye a Dunakanyar. Akik pedig eljutnak Esztergomba, gyakran átlátogatnak a Duna túlpartján álló Párkányba is. Akár pár órás sétára, akár több napos pihenésre, lazításra is kiválóan alkalmas ez a folyóparti "szomszéd". Nem beszélve arról az előnyös lehetőségéről, hogy szemben van az Esztergomi Bazilikával, azaz a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyházzal, így innen sokkal jobb fotózni az impozáns épületet, és még egy szelfipadot is kihelyeztek a partra.

A várost azonban több ok miatt is érdemes felkeresni. Kellemes sétát tehetünk a vízparton, vagy a felújított belvárosban, ahol jó éttermek és cukrászdák is várnak. De érdemes átmenni egy fürdőzésre, vagy a Château Bela Kastély meglátogatására, vagy borkóstolásra a Világi Winery-hez. Lássuk mi mindent nyújt ez a városka az ide érkezőknek:

Párkány, Esztergommal szemben, a Duna bal partján fekszik, festői természeti környezetben. A várost kelet felől a vulkanikus eredetű Kovácspataki-hegyek sziklái övezik, legmagasabb pontjuk a 395 méteres Keserős-hegy. Nyugaton a Hegyfarok természetvédelmi terület húzódik, ahol a helyiek szőlőt termesztenek. A Duna, a Garam és az Ipoly is kedvezően befolyásolják a város klímáját.

A város egyik leghíresebb nevezetessége a Mária Valéria híd.

Mária Valéria híd

Eredetileg Feketeházy János tervei alapján 1893-ban kezdték el építeni, és két és fél év alatt készült el. Az 1895. szeptember 28-i átadás napján éjfélig nem kellett vámot fizetni az átkelésért, ám utána 1918-ig vámfizetéshez kötötték a használatát. A hidat Mária Valériáról, I. Ferenc József lányáról nevezték el. A trianoni döntés után a Duna lett a határ, így a híd szerepe megváltozott. 1919-ben a csehszlovák oldalon robbantás rongálta meg, majd 1927-ben ismét megnyitották. 1944-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották a középső három nyílást. A híd újjáépítéséről szóló megállapodást 1999-ben írták alá, és 2001. október 11-én adták át hivatalosan az új hidat, amelyen autóval vagy sétálva is átkelhetünk a túlpartra.

A város nyaranta változatos rendezvényeket kínál. Gyermekprogramokat és esti filmvetítéseket tartanak, zenei estek várják a vendégeket a százéves platánfák alatt. Színpadi koncertekkel készülnek, a mozi udvarában vetítenek filmeket, míg a sétálóutcán táncos estek zajlanak.

Párkány egyik legnagyobb őszi eseménye a Simon–Júda-napi vásár, amelyet 1546 óta rendeznek meg. Ilyenkor több száz árus kínálja portékáit, helyi és országos finomságokat, édességeket, italokat, kézműves- és népművészeti termékeket.

A város északi részén, 24 hektáron terül el a négy évszakos Vadas termálfürdő, amely Szlovákia legnagyobb ilyen létesítménye. Az 1973-ban kezdődött fúrás során 39,7 Celsius-fokos termálvizet tártak fel.

Ma már 14 medencével – köztük úszó-, pezsgő-, élmény- és gyermekmedencékkel, hullámmedencével és nudista napozós medencével – várják a vendégeket. Nyáron csúszdapark, kalandpark, animációs programok, buggy kocsik, strandröplabda, strandfoci, horgászat, vidámpark és légvárak is szerepelnek a kínálatban. Fedett uszoda és wellnessrészleg is van. A fürdő egész évben működik, családok, fiatalok, céges csoportok is megtalálják itt a kikapcsolódást. A téli időszakban horgászatot és wellnesscsomagokat kínálnak.

Képgaléria: A fürdő és hotel (Fotókért kattint a képre)

A Vadas területén működik a Thermal Wellness Hotel is, amely 47 szobával, két konferenciateremmel, tárgyalóval, étteremmel, wellnessközponttal, csomagmegőrzővel, játéksarokkal és kilátóterasszal várja a vendégeket. A szálláshelyről pazar kilátás nyílik az Esztergomi Bazilikára.

Egy városi séta során érdemes megnézni III. János lengyel király lovasszobrát is, amelyet 2008 októberében avattak fel a párkányi csata 325. évfordulója alkalmából. A Párkányi Városi Múzeumban pedig a várostörténeti és néprajzi gyűjtemény mellett időszaki kiállításokat is bemutatnak.

A párkányi Vadas Thermal Hotelről és Aquaparkról bővebb információk ITT.

A 395 méter magas Burda-hegység, bár kevésbé ismert, mint a Pilis vagy a Börzsöny, csendes, természetközeli élményt nyújt. A Kovácspataki-hegyek területén két természetvédelmi területet is találunk. A térségben három jelezett turistaút halad. Ideális célpont azoknak, akik a Dunakanyar panorámáját keresik. A Garamkövesd és Kovácspatak között haladó, kb. 2 óra alatt bejárható, öt km hosszú természetvédelmi tanösvény bemutatja a vidéket az erre sétálóknak.

Párkányban járva érdemes a környéket is felfedezni. A Château Bela kastélyszálló rövid utazással elérhető. Ez a sok vihart megélt kastély mára egy igazán impozáns, egyedülálló, történelmi hangulatot árasztó hely lehet, melyet a régi tulajdonosok leszármazottjai az emlékeiket, régi dokumentumokat felhasználva újjáépítettek, és turistáknak is látogatható.

A város mellett található borvidék remek kirándulóhely, és kiváló program egy igazán minőségi környezetben, a Világi Winery-ben elfogyasztott borkóstolás.


Link másolása
KÖVESS MINKET: