Balogh József: Országos blackout, vagyis teljes áramkimaradás is jöhet a kánikula és a rengeteg napelem miatt
Nemcsak a melegrekordok dőltek meg sorra, de az áramfogyasztás is soha nem látott magasságokba emelkedett az elmúlt hetekben. Egyre több háztartás használ légkondicionálót, amelyek a forró napokban teljes kapacitással működnek. A baj az, hogy este is, amikor a napelemek nem. Emiatt őrült ingadozásba kezdett az áramár.
Figyelmeztető jel, hogy pénteken Montenegró, Bosznia, Albánia és Horvátország egy részén is kiterjedt áramszünet volt. Podgoricában vízhiány is fellépett, mivel az elektromos hajtású szivattyúk is leálltak. Szerencsére az üzemzavart órákon belül elhárították. De számíthatunk-e itthon is ilyesmire? Balogh József energetikai szakértővel beszélgettünk.
– Ha ilyen durva kánikulák lesznek, miért nem jó megoldás a még több napelem?
– Mindenekelőtt érdemes egy pillantást vetni a Mavir honlapján a rendszerterhelést mutató grafikonra. Az ábra nemcsak az eddigi tényeket rögzíti, de előrejelzi a nap folyamán várható igényeket is. Az ábrán is látszik, hogy miközben a nappali energiaigény alacsonyabb, késő délután felé meredeken megugrik a grafikon.
A megfejtés kézenfekvő: napközben a többlet-energiaigényt sikeresen fedezik a napelemes rendszerek. Ezek azonban fokozatosan csökkenő teljesítményt adnak le, ahogy gyengül a napsugárzás, majd estére teljesen eltűnnek az összképből.
Azért is marad ott, mert a szigeteletlen Kádár-kockák este bocsátják ki az egész nap a falaikban raktározott meleget. Ilyenkor átmennek radiátorba és fűtenek. Sokan ezt akarják a beépített légkondicionálóval visszahűteni.
– Ugyanakkor a napelemek napközben mégis csak hozzájárulnak az energiatermeléshez. Ez javít valamit a helyzeten, nem?
– A utolsó publikus adat januári. Eszerinti a minimum 255 ezer napelemes rendszer csak este jelenik meg, mint többletfogyasztó. Miközben összesen a magyarországi háztartások negyedének, azaz körülbelül egymillió háztartásnak van légkondicionáló berendezése. A 255 ezer napelemes a nyári időszakban vélhetően nemcsak a saját termelését fedezi, hanem bőven be is termel a hálózatba, tehát a többi klíma többletenergia-igényének egy részét is fedezi.
Tehát amikor lemegy a nap, akkor kellene, hogy valaki termeljen áramot. Ez pedig ugye a napelemtől nem elvárható. A hupx.hu (energiatőzsde) oldalon látszik például, hogy július 18-án, 21 órakor 999 euró/MWh az áram tőzsdei ára. Ami pedig délután még csak 78 euró volt. Miért? Hát pont emiatt.
A napelemek már nem csinálnak semmit, lement a nap, viszont ugyanúgy megy a fogyasztás, a légkondi, tévét néznek az emberek. Tehát ez már majdnem négyszámjegyű ár az esti órákra. És emiatt van az, hogy ilyen drága a magyar áram. 236 euró volt aznap a zsinór, a német áram ára 90. Ez brutális eltérés.
– Hogy lesz ebből áramkimaradás?
– Kétfajta áramszünet van. Az egyik az a bejelentett, amikor kapsz egy levelet, hogy 8-tól 13 óráig nem lesz áram. Ez általában akkor van, mikor felújítják a rendszert, tervezett karbantartás van, stb. A második a nem bejelentett, amiről itt beszélünk. Ennek is két alváltozata van. Ez egyik, amikor hirtelen megnő a fogyasztás, például a légkondi miatt. Magyarországon az a szerencsés helyzet van, hogy amikor nőne a légkondik miatt a fogyasztás, mert süt a nap és meleg van, akkor működnek a napelemek is. Kereskedő nyelven úgy mondják, hogy itt egy natural hedge van, természetes fedezete van a légkondik energiaigényének, mert ahogy emelkedik a hőmérséklet, úgy megy felfelé a napelemek termelése is. A másik változata az áramszüneteknek az, amikor hirtelen termelés van. Tehát olyan mennyiségű áram érkezik a rendszerbe, amit az nem tud kezelni. Ez van akkor, ha a napelemek valami miatt termelnek, mert van egy kellemes tavaszi délután, de valójában senkinek nem kell az áram. Ilyenkor jönnek a negatív órák.
Az megy, hogy túl sok a napelem, és előbb-utóbb valóban megvan annak a lehetősége, hogy ebből lesz egy blackout, egy országos áramkimaradás.
– De mégis hogyan?
– Amikor Magyarország nem tud eleget termelni, akkor kimegy a piacra Szlovákiába, Ausztriába, Szerbiába, Romániába, Horvátországba, és megpróbál onnan áramot behozni. Csak ezzel az a baj, hogy amikor a magyarok elkezdenek importálni áramot, akkor a többieknek is kell, mert Horvátországban is lement a nap, Szerbiában is, Romániában is. Tehát előfordulhat az a helyzet, hogy túl sok lesz az áramvásárló az esti órákban, és túl kevés lesz az eladható áram. A vízierőműveket főleg este futtatják fel, a napközben visszatartott vízmennyiséggel, csak előbb-utóbb az is el fog fogyni. Ez nem egy magyar jelenség lesz, hanem regionális, ami elég durva, mert én 55 évesen sem emlékszem arra, hogy országos blackout lett volna. Tehát, hogy az egész országban, vagy a nagy részében elment volna az áram. Amerikában több példa is volt erre. Houstonban, Floridában nem is egyszer történt ilyen a közelmúltban. Még egy térképet is kiadtak róla.
Nemcsak Magyarországot, az egész régiót, és erre kell majd felkészülni. Az esti óráknál már most is rezeg a léc. A 999 eurós ár az olyan, mintha a piros lámpa folyamatosan villogna, hogy figyeljetek, itt nagy baj lesz. Baj van készülőben, valamit csinálni kell.
– Mit?
– Az a baj, hogy a magyar döntéshozók semmit nem csinálnak, mert ők azt mondják, hogy oké, akkor most meghirdetjük a Napelem Plusz Programot. Hát ember, itt most nem napelem kell, abból már van elég, hanem olyan kell, aki este a 21. órában is áramot tud termelni!
– Azaz?
– Magyarországon vízerőmű nem nagyon van, összesen 50 megawatt. Szélerőmű is lehetne, hiszen este fújhat a szél, ha már lement a nap, de 2016 óta nincs új szélerőmű Magyarországon. De a szélnél is az a baj, hogy vagy fúj, vagy nem fúj. Más kell.
Maradnak a gázturbinák. De gázturbinát sem építünk, az utolsó megépített gázos erőmű, Gönyű. Itt valami egészen új hozzáállás kellene. Jelenleg Magyarországnak nagyon nagy szerencséje van, hogy tud importálni. Benne van az összekapcsolt piaci rendszerben, és tud áramot behozni Szlovákiából, Ausztriából, Romániából, Horvátországból, sőt Szlovéniából új összeköttetésünk van, meg Szerbiából. De ez nem egy megbízható megoldás, mert ezeken a piacokon, ahogy megy lefelé a víztárolókban a vízszint, ők saját maguk is vételi pozícióba fognak átkerülni az eladásiból. És akkor pedig a piacon nem 999 lesz az esti áramár, hanem 1999, mert egyre kevesebb elektront fog üldözni egyre több potenciális vásárló.
– Van-e olyan ország, amelyik jól csinálja, és biztonságban van?
– Például Ausztria, mert sokkal-sokkal jobb a megújuló termelés belső struktúrája. Persze nem szabad egy az egyben összehasonlítani, mert nagyon mások az adottságai. Először is ott vannak az Alpok, tele vízierőművel. Ezzel együtt az alpesi klíma is nagyon más. Amikor Magyarországon most 35 fok van, Ausztria nagy részén 21 fok. Még a klímák sem járnak. De hogy egészen mást mondjak,
Magyarországon az borzasztó nagy stratégiai hiba volt, hogy ezeket hosszú ideig nem engedtek telepíteni, mert állítólag a kormány néhány tagjának nem tetszik, ahogy a szélerőmű kinéz. Ez egy abszurdum. A szeles erőművek is nagyon hiányoznak, de
Le kellene fúrni, onnan felhozni a termálvizet, és nem a gázt kellene elégetni.
Magyarországi energiahelyzet egy júliusi napon, 21 órakor. Látható, hogy még az olajos erőműveket is be kellett indítani, miközben a geotermális energiatermelés nulla (Forrás: entsoe.eu)
A kiegyensúlyozatlan napelem túlfejlesztést a HUPX tökéletesen láthatóvá teszi. Eljön a 21. óra, amikor már nincs napelem, és nincs semmi más, ami ilyenkor beléphetne, az áram ára máris 1000 euró. Valami alternatívában villámgyorsan el kell kezdeni gondolkodni, mielőtt az első blackout, az első nagy regionális áramkimaradás megtörténne.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
