Azonnali hatállyal kirúgták L. Simon Lászlót a Nemzeti Múzeum éléről, mert az „elvárható jogkövetést elmulasztotta”
A szélsőjobboldali Mi Hazánk elérte a tárcánál a Word Press Photo-kiállításon résztvevők korlátozását, a főigazgató azonban nem hajtotta végre a tiltást, mert a múzeum senkitől sem kérhet személyi igazolványt.
Csák János kulturális miniszter azt közölte a főigazgatóval, hogy azonnali hatállyal megszünteti munkaviszonyát.
"Csák János miniszter mint a munkáltatói jogkör gyakorlója a mai napon átadta L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója munkaviszonyának megszüntető okiratát" – áll a tárca közleményében.
A miniszter indoklásában azt írta, hogy a főigazgató, mivel az intézménytől elvárható jogkövetést elmulasztotta, azt érdemben felhívásra sem teljesítette, olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszonya fenntartását ellehetetlenítette
- írta meg az Infostart.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium elismeri L. Simon László korábbi érdemeit a kulturális területen végzett tevékenysége során – zárul a közlemény.
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója nemrég egy Facebook-posztban köszönetet mondott Dúró Dórának, a Mi Hazánk országgyűlési képviselőjének, aki szerint LMBTQ-propaganda folyik a Word Press Photo-kiállításon, és el is érte, hogy csak 18 éven felüliek nézhessék meg azt.
Mint arról korábban mi is írtunk, a Mi Hazánk kezdeményezésére a 18 éven aluliak szombattól elvileg nem látogathatták meg a Nemzeti Múzeum 2023-as Nemzetközi Sajtófotó Kiállítását, mivel annak LMBTQ+-tartalma sérti az úgynevezett gyermekvédelmi törvényt.
Nemrég azonban kiderült, hogy az L. Simon László vezette múzeum nem tudja végrehajtani Csák János kulturális és innovációs miniszter felszólítását, a tiltó táblák ellenére ugyanis a múzeum senkitől sem kérhet személyi igazolványt.
Dúró aztán egyenesen Orbán Viktornál reklamált L. Simon miatt egy posztban:
„Persze tudtuk korábbi, obszcén "versei" alapján is, hogy az aberrációhoz vonzódik, de most már a saját kormányán is gúnyolódik, ami azért szokatlan, mert Orbán Viktor nem szokta az ilyesmit eltűrni"
- szúrt oda L. Simonnak Dúró.
A Mi Hazánk politikusa emellett azt is bejelentette, hogy ha eddig nem volt arra törvény, hogy a múzeumok személyiket kérjenek el, akkor most ő majd benyújt egyet a parlamentben.
Csák János kulturális miniszter azt közölte a főigazgatóval, hogy azonnali hatállyal megszünteti munkaviszonyát.
"Csák János miniszter mint a munkáltatói jogkör gyakorlója a mai napon átadta L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója munkaviszonyának megszüntető okiratát" – áll a tárca közleményében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Alig néhány órával azután, hogy hétfő este aláírták a tűzszüneti megállapodást, ismét fegyverropogás hallatszott a Gázai övezetben. Az Al Jazeera angol nyelvű kiadása arról számolt be, hogy
kedden öt palesztin vesztette életét Gázavárosban az izraeli hadsereg beavatkozása során. Az izraeli hadsereg (IDF) megerősítette az esetet.
A katari hátterű hírcsatorna egy másik esetről is beszámolt: forrásuk szerint a Dzsabalíja al-Balad Halawa körzetében szintén tűz alá kerülhettek palesztinok. A gázai katasztrófavédelemtől származó információk alapján az ottani események során meg nem határozott számú ember sebesült meg. Az IDF ezt az incidenst eddig nem kommentálta.
A gázavárosi lövöldözéssel kapcsolatban az izraeli hadsereg közleményt adott ki, amelyben azt írták:
„A mai nap folyamán több gyanúsítottat észleltek, akik átlépték a sárga vonalat és megközelítették az IDF csapatait Gáza északi részén, ami egyértelműen sérti a megállapodást.”
A közlemény szerint a katonák többszöri felszólítással próbálták eltávolítani az érintetteket, „de a gyanúsítottak nem voltak hajlandók
engedelmeskedni, ami arra késztette a csapatokat, hogy tüzet nyissanak a fenyegetés elhárítása érdekében”.
Az IDF tagadta azokat az állításokat, hogy állásaiba „terroristák” szivárogtak volna be. Hozzátették: „Az IDF arra kéri a gázai lakosokat, hogy kövessék az utasításokat és tartsanak távolságot az IDF csapataitól.”
A tűzszüneti megállapodást hétfőn, az egyiptomi Sarm es-Sejkben írták alá. A dokumentumot Donald Trump amerikai elnök, Recep Tayyip Erdogan török államfő, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök és Tamím bin Hamad Ál Száni katari emír látta el kézjegyével.
Alig néhány órával azután, hogy hétfő este aláírták a tűzszüneti megállapodást, ismét fegyverropogás hallatszott a Gázai övezetben. Az Al Jazeera angol nyelvű kiadása arról számolt be, hogy
kedden öt palesztin vesztette életét Gázavárosban az izraeli hadsereg beavatkozása során. Az izraeli hadsereg (IDF) megerősítette az esetet.
A katari hátterű hírcsatorna egy másik esetről is beszámolt: forrásuk szerint a Dzsabalíja al-Balad Halawa körzetében szintén tűz alá kerülhettek palesztinok. A gázai katasztrófavédelemtől származó információk alapján az ottani események során meg nem határozott számú ember sebesült meg. Az IDF ezt az incidenst eddig nem kommentálta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
2026 júniusától új időszámítás kezdődik a munka világában: az Európai Unióbértranszparencia-irányelve kötelezővé teszi a fizetések átláthatóságát a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy minden vállalatnak fel kell készülnie arra, hogy a dolgozók és a jelentkezők is pontosabban lássák, mennyit lehet keresni egy-egy pozícióban.
Már az álláshirdetésekben is kötelező lesz megadni egy bérsávot vagy minimum bért. Évente egyszer pedig minden dolgozó jogosult lesz megnézni, mennyit keresnek mások azonos munkakörben, külön lebontva férfiakra és nőkre.
Ha kiderül, hogy valaki legalább 5%-kal kevesebbet keres az átlagnál, és ezt a munkáltató nem tudja objektív okokkal – például teljesítménnyel vagy felelősségi szinttel – indokolni, fél éven belül rendezni kell a különbséget: emeléssel vagy más juttatással.
Lovász Tibor, az ICT Europa HR-vezetője szerint a változás érzékenyen érintheti a cégeket: „A munkavállalók össze fogják hasonlítani a fizetésüket nemcsak a piac, hanem a közvetlen kollégáik bérével is, azonnal elkezdik majd böngészni az állásportálokat.”
Hozzátette:
„A következmény várhatóan egy jelentős fluktuációs hullám lesz, mivel a dolgozók sokkal könnyebben és tudatosabban fognak jobban fizető állásért váltani”
A szabályozás másik fontos eleme, hogy ha valaki bérdiszkrimináció miatt perel, nem neki kell bizonyítania az igazát, hanem a munkáltatónak kell alátámasztania, hogy a különbség nem nemi megkülönböztetésből ered. Ez sok adminisztrációt jelent majd a cégeknek, akiknek újra kell gondolniuk teljes bér- és juttatási rendszerüket.
A fizetés átláthatósága nemcsak az alapbérről szól: számítanak a bónuszok, cafeteria, lakhatási vagy utazási támogatások, sőt még a céges autó is – ha nem munkaeszközként használják.
Bár Magyarországon még nem ültették át a szabályokat, a törvényi változások a Munka Törvénykönyvében jelenhetnek meg. Jelenleg hazánkban körülbelül 17%-os a nemek közötti bérszakadék. A szakértők szerint sok vállalat bízik abban, hogy később is lesz idejük reagálni, de a rendszer kialakítása akár egy évig is eltarthat. Aki az utolsó pillanatra hagyja, az nemcsak bírságot kockáztat, hanem a legjobb munkatársait is elveszítheti.
A vezetők szerepe kulcsfontosságú lesz: a HR-nek kell támogatnia őket abban, hogy őszintén, adatokra támaszkodva beszéljenek a fizetésekről a teljesítményértékelések során. Lovász Tibor szerint
„az a cég tudja majd előnyére fordítani a helyzetet, amelyik nem kényszerként, hanem lehetőségként tekint az átállásra, és egy igazságosabb, átláthatóbb és motiválóbb rendszert épít ki.”
A 100 főnél nagyobb cégeknek 2027-től kell először jelentést tenniük a 2026-os évről. A szabályok be nem tartása súlyos következményekkel járhat. A munkáltatóknak akár évekre visszamenőleg is kártérítést kell fizetniük, és kizárhatják őket az állami támogatásokból, pályázatokból vagy közbeszerzésekből is.
2026 júniusától új időszámítás kezdődik a munka világában: az Európai Unióbértranszparencia-irányelve kötelezővé teszi a fizetések átláthatóságát a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy minden vállalatnak fel kell készülnie arra, hogy a dolgozók és a jelentkezők is pontosabban lássák, mennyit lehet keresni egy-egy pozícióban.
Már az álláshirdetésekben is kötelező lesz megadni egy bérsávot vagy minimum bért. Évente egyszer pedig minden dolgozó jogosult lesz megnézni, mennyit keresnek mások azonos munkakörben, külön lebontva férfiakra és nőkre.
Ha kiderül, hogy valaki legalább 5%-kal kevesebbet keres az átlagnál, és ezt a munkáltató nem tudja objektív okokkal – például teljesítménnyel vagy felelősségi szinttel – indokolni, fél éven belül rendezni kell a különbséget: emeléssel vagy más juttatással.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem csillapodik a Hepatitis A-járvány Drégelypalánkon – erről Rigó Dávid polgármester számolt be hétfőn. Azt írta, múlt csütörtökön személyesen egyeztetett Feketéné dr. Zeke Ildikó megyei tisztifőorvossal, a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal népegészségügyi főosztályvezetőjével.
Rigó Dávid tájékoztatása szerint a tisztifőorvos elmondta, hogy
nemcsak a községben, hanem vármegyei és országos szinten is emelkedik a Hepatitis A megbetegedések száma.
A polgármester hozzátette, hogy a népegészségügy külön figyelemmel követi a drégelypalánki bejelentéseket, és szükség esetén készek beavatkozni.
A fertőzés még augusztusban jelent meg Drégelypalánkon, azóta nem csökkent az esetszám. Hasonló megbetegedések máshol is előfordultak. Egy másik településen, Ongán szintén augusztusban jelent meg a vírus, ott a járványveszély miatt az augusztus 20-i ünnepségeket is lemondták.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) márciusban kiadott tájékoztatása szerint
a 2025 januárjában és februárjában a jelentett Hepatitis A esetek száma hétszerese volt az előző év azonos időszakához képest.
Bár később csökkenést tapasztaltak, az év első öt hónapjában így is hétszer annyi megbetegedést regisztráltak, mint 2024 azonos időszakában.
Az NNGYK nyári közleménye alapján a legtöbb eset Budapesten, valamint Pest és Komárom-Esztergom vármegyében fordult elő, de az ország minden részéről érkeztek jelentések.
A Hepatitis A vírus főként széklettel, szennyezett vízzel, jéggel és ételekkel terjed, ritka esetekben szexuális úton is átadható.
Leggyakrabban olyan helyeken jelenik meg, ahol rosszak a higiénés körülmények vagy hiányzik a megfelelő ivóvízellátás.
A fertőzés tünetei között szerepelhet hasi fájdalom, puffadás, hányinger, étvágytalanság, rossz közérzet, láz, izom- és ízületi fájdalom, valamint a sárgaság – vagyis a bőr és a szemfehérje besárgulása. A betegség általában néhány hét alatt magától elmúlik, de a teljes felépülés akár 1–2 hónapig is eltarthat. A gyógyulás idején fontos kerülni az alkoholt és a májat terhelő anyagokat. Súlyosabb esetekben kórházi kezelésre is szükség lehet.
Nem csillapodik a Hepatitis A-járvány Drégelypalánkon – erről Rigó Dávid polgármester számolt be hétfőn. Azt írta, múlt csütörtökön személyesen egyeztetett Feketéné dr. Zeke Ildikó megyei tisztifőorvossal, a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal népegészségügyi főosztályvezetőjével.
Rigó Dávid tájékoztatása szerint a tisztifőorvos elmondta, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vadász néven újabb Digitális Polgári Kör indult – vette észre a 24.hu a dpkor.hu oldalon.
Ennek egyik tagja Reviczky Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész,
akinek saját vadászműsora, az Erdei utakon – Reviczky Gáborral az M5 TV csatornán látható.
A Digitális Polgári Kör oldalán azt írják: „a Vadász Digitális Polgári Kör a magyar vadászati hagyományok és a felelős vadgazdálkodás elkötelezett közössége. Tagjai hisznek abban, hogy a vadászat érték, felelősség és szolgálat: a természet egyensúlyának védelme és a jövő nemzedékek örökségének megőrzése”.
A kör tagjai között van még Kovács Zoltán államtitkár, a Nimród Vadászújság főszerkesztője, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Zambó Péter államtitkár, Bors Richárd, a Nimród Vadászújság lapigazgatója, Csejtei Tamás vadász- és természetfilmes, Lajos Tamás producer és Varga Tamás olimpiai bajnok is.
A Vadász mellett megalakult az Ulti Digitális Polgári Kör is, melynek egyik alapító tagja Orbán Viktor. Több politikus, például Pintér Sándor belügyminiszter mellett
ott van még az alapító tagok között Korda György Artisjus, eMeRTon és Fonogram-díjas énekes is,
valamint a Magyar Ultiszövetség elnöke, Muzslai Róbert, és Borbély Imre alelnök is.
Vadász néven újabb Digitális Polgári Kör indult – vette észre a 24.hu a dpkor.hu oldalon.
Ennek egyik tagja Reviczky Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész,
akinek saját vadászműsora, az Erdei utakon – Reviczky Gáborral az M5 TV csatornán látható.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
