KULT
A Rovatból

Az utóbbi évek legnagyobb könyvsikere végre a Netflixen! – A 3-test-probléma-kritika

A Trónok harca és a True Blood készítői összefogtak, hogy a világsikerű kínai sci-fi könyvtrilógiát A 3-test-problémát adaptálják. Nem is sikerült olyan rosszul, mint azt a Trónok harca befejező évadja után gondolnánk.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2024. március 27.



D.B. Weiss és David Benioff neve 2011 után gyakorlatilag egyet jelentett a minőségi tévésorozatokkal. Ők hozták el nekünk a Trónok harcát az HBO-n.

Ez a sorozat jelentette egy időben a csúcsot, majd amint elfogyott az alapanyag, a készítőpáros gyorsan be akarta fejezni és sietve elszúrták a karrierjüket.

Legalábbis egy időre. A 2019-es évadfinálé akkora negatívvélemény-cunamit hozott el, hogy elestek a következő projektjeiktől is, pedig volt talonban egy érdekes, disztópikus sci-fi sorozat és egy Star Wars-film is. De 2019-ben úgy tűnt, végleg elvágták magukat Hollywoodtól és mindenhonnan kirúgták őket.

Sokáig nem nagyon volt nagyobb feladatuk, majd jött a hír, hogy a Netflix megvásárolta a hatalmas sikerű sci-fi könyvek A három-test probléma-trilógia adaptálási jogait. Liu Ce-hszin könyvei azok közé a művek közé tartozik, amire sokan azt mondják, hogy megfilmesíthetetlen. Ekkor gondolt egyet a streamingóriás, és felkérte a kegyvesztett kettőst showrunnernek.

Egy dolgot nem lehet elvenni a Weiss-Benioff párostól: hogy az adaptáláshoz nagyon értenek.

Összeálltak Alexander Woo-val, aki szintén impozáns filmográfiával rendelkezik, neki köszönhetjük a True Blood – Inni és élni hagyni-t, és a fantasztikus horror sorozatot, a Terrort is.

Aki nem ismerné Ce-hszin művét: egy fizikai jelenség inspirálta, amely köré egy földönkívüli inváziós történetet kerített. A könyv-trilógia története több száz évet ölel fel, ezért mindenki azt gondolta, hogy ebből nem lehet egy koherens filmet/sorozatot készíteni.

Azt kell, hogy mondjam, nem csalódtam a készítőkben, adaptálni még mindig tudnak.

Erősen megváltoztatták az alapanyagot, de pont annyira, amennyire szükséges volt, hogy egy izgalmas, összefüggő és TV-kompatibilis történetet el tudjanak mesélni. A sztorit teljesen áthelyezték a jelenbe, fűszerezve egy kevés visszatekintéssel a múltba. Történetünk szerint a tudomány „megőrült”. A részecskegyorsító tesztek értelmezhetetlen eredményeket mutatnak globálisan, és a világ vezető tudósai közül sokan meglepően erőszakos öngyilkosságokat követnek el. Főszereplőink egy csapat tudós, akik együtt jártak egyetemre: Saul Durand (Jovan Adepo), Auggie Salazar (Elza González), Jin Cheng (Jess Hong), Will Downing (Alex Sharp) és Jack Rooney (John Bradnley). A csapat azért ült újra össze, mert a jó barátjuk és egyetemi tanáruk Vera Ye (Vedette Lim) is öngyilkos lett.

A haláleseteket egy titokzatos nyomozó Da Shi (Benedict Wong) próbálja felgöngyölíteni főnöke Thomas Wade (Liam Cunningham) unszolására.

A két szál viszonylag hamar összeér, majd elkezdődik egy hajsza az igazság után, hogy mi is történt a modern tudománnyal, miért lesz mindenki öngyilkos, és vajon mi van az egésznek a hátterében.

Mint már az alapanyagnál említettem, ez egy inváziós sci-fi. Ennél konkrétabbat nem fogok mondani, de akik láttak már X-aktákat, azok tudni fogják mire számíthatnak. Váratlan, megmagyarázhatatlan dolgok, amiket majd jól az idegenekre fognak. Lassan indul be a cselekmény, de amikor megiramodik a sztori, alapvetően érdekessé válik az egész.

Van egy nagyobb szelet múltban játszódó rész, amit egy az egyben a könyvből emeltek át, ez számomra kissé kilógott a jelen eseményeiből.

Kicsit lelassította a dolgokat, és értem miért rakták bele: hogy még jobban növeljenek egy nagy csavart, de nem éreztem szükségességét. Akik ismerik a könyveket, azoknak nagyon furcsa lehet, több karaktert szétszabdaltak és szétosztották a tulajdonságaikat, például Auggie és Jin egy szereplő a könyvekben. Illetve több könyvből egyszerre dolgoztak, tehát átvettek a harmadik részből is elemeket, nem szigorúan az első kötetből építkeztek. Természetesen erősen „nyugatosított” a cselekményt is. A könyv kínai szereplőit lecserélték főleg brit, vagy amerikai színészekre.

A Trónok harcából jó pár ismerős arccal találkozhatunk,

a már említett Liam Cunningham volt Tengerjáró Davos és John Bradley alakította Samwell Tarly-t, de rajtuk kívül láthatjuk még Jonathan Pryce-t és Conleth Hillt is egy-egy kisebb szerepben.

A színészek egyébként ügyesek, Jess Hong szerintem a legjobb, bár ő is kapta a legtöbb játékidőt. Elza González továbbra is gyönyörű, de valahogy nem hiteles számomra tudósként. A karakteres arcú Alex Sharp szerepe nagyon szerethető, ő az egyik drámai csúcspont főszereplője. De senki sem szégyenkezhet, mindenki iparos munkát tett le az asztalra, még úgy is, ha némelyik karakter klisékből építkezik… khm, gondolok rád Da Shi, például!

Mint említettem, a történet is működik, bár néha kitalálható, hogy mi fog történni, és kicsit lassú, de a feszültség teljesen rendben van.

Nem feltétlenül fogja minden főszereplőnk túlélni ezt a kalandot, sőt… Van egy két pillanat, amikor a korhatár erősen 18+-ba lép át, akik ismerték a Trónok harcát, azok tudják, hogy a Weiss-Benioff páros nem ódzkodik az erőszaktól. Nos itt eljátsszák nekünk a 2003-as Szellemhajó híres nyitójelenetét, még több dróttal és áldozattal. Lehet, hogy az egész szekvencia CGI, de egy-egy pillanat szó szerint húsbavágó.

Kinek ajánlható A 3-test-probléma? Akik szeretik a lassabb sci-fiket és nem zavarja őket a túlbonyolított történet. Nem lett hibátlan a sorozat, de szerintem az alkotóknak nincs szégyellnivalójuk.

Az alapanyagot erősen megváltoztatták, tehát a könyvrajongók annyira nincsenek előnyben, de ha ettől el tudnak tekinteni, akkor egy szórakoztató kis kalandot hozott el nekünk a Netflix.

Néha nagyon véres, tehát nem egy családi, délutáni limonádé, de azt hiszem erre a készítők névsorát elolvasva mindenki számított.

A 3-test-probléma teljes első évada megtekinthető a Netflix streamingszolgáltató katalógusában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Rendszerbontó Nagykoncert: újabb 12 fellépőt jelentettek be a szervezők
A Polgári Ellenállás Mozgalom péntek délelőtt 12 új nevet jelentett be. Az eseményt az április 12-i országgyűlési választás előtt két nappal tartják.


Újabb 12 előadó csatlakozott Puzsér Róbert rendszerbontó nagykoncertjéhez, amelyet két nappal a parlamenti választás előtt tartanak a Hősök terén. A fellépők száma ezzel már meghaladja a harmincat.

A Polgári Ellenállás Mozgalom ma délelőtt tette közzé az újabb tizenkét nevet, akik elfogadták a felkérést – vette észre az Index. A listán szerepel

Sisi, Mehringer Marci, a Központi Hatalom, a Kozmosz, Keleti András a colorstarból, Füstös, az NB feat. Lot, a Detto, a Brumiko, Imre Fia Imre, a Puszi együttes és Pajor Tamás is.

Az első körben olyan előadókat jelentettek be, mint Azahriah, Kardos-Horváth János, a Hétköznapi Csalódások, a Killakikitt, Coo Lee, Molnár Tamás és az Ivan and the Parazol. Puzsér Róbert korábban arról beszélt, hogy több mint 30 előadó mondott igent a megkeresésükre, tehát a következő napokban újabb nevek válhatnak ismertté.

A rendezvény egyszerre lesz demonstráció és kulturális esemény, amelyen minden meghívott előadó egy-egy rendszerkritikus dalt ad majd elő.

A Rendszerbontó Nagykoncertet április 10-én, mindössze két nappal az országgyűlési választás előtt tartják a budapesti Hősök terén. A koncertet szervező Polgári Ellenállás Mozgalom a honlapján azt írja, a polgári öntudatot szeretnék megerősíteni. Mottójuk szerint: „Ideje, hogy a politikus szolgáljon, és a polgár legyen az úr!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Tucatnyi előadást töröltek a Magyar Péter-film miatt a Cinema Cityben, akkora az érdeklődés iránta
A Cinema City budapesti mozijaiban a Tavaszi szél – az ébredés iránti óriási kereslet miatt módosították a műsort. A Filmforgalmazók Egyesületének legfrissebb számai szerint a Tisza Párt elnökéről szóló filmre voltak a legtöbben kíváncsiak a múlt héten.
DKA - szmo.hu
2026. március 18.



Akkora volt az érdeklődés a Magyar Péterről szóló Tavaszi szél – az ébredés című dokumentumfilm iránt, hogy szombaton több budapesti multiplexben is át kellett alakítani a műsort az extra vetítések miatt. Miközben a jegyeladások a premier utáni napokban kiemelkedők voltak, a korai vetítéseknél feltűnően sok szék maradt üresen – a jelenség okáról pedig vita zajlik.

A HVG írta meg, hogy

a március 15-i ünnep előtti szombaton a Cinema City több budapesti mozijában is levettek a műsorról előadásokat a csekély érdeklődés miatt, hogy a helyükön is a Magyar Péterről szóló filmet vetíthessék. A változtatás az Allee, a Mammut, a Westend és az Aréna mozijait érintette, összesen mintegy 10-15 előadásnál.

Buda Andrea, a Cinema City marketing- és PR-igazgatója megerősítette az értesülést, és elmondta, ez egy bevett szokás náluk. „Ha látjuk, hogy egy adott filmre extra nagy az érdeklődés, de vannak olyan előadások, amelyekre nem adtunk el jegyet, vagy csak néhány darabot, akkor szoktunk változtatni a műsoron. Ilyenkor számszaki alapon döntünk a saját tapasztalataink valamint a forgalmazó visszajelzései alapján. Erről lehetőség szerint egy nappal korábban, e-mailben vagy telefonon értesítjük nézőinket” – mondta el a lapnak.

A Filmforgalmazók Egyesületének legfrissebb számai szerint a Tisza Párt elnökéről szóló filmre voltak a legtöbben kíváncsiak a múlt héten, hétfőig összesen 36 351-en váltottak rá jegyet a március 12-i bemutatója óta.

A jegyeladásokkal kapcsolatban azonban fény derült egy különös anomáliára is: bár tömegesen vették meg a jegyeket a korai vetítésekre, mégis üresen maradt a székek többsége az előadásokon, ahogy azt a Cinema City is megerősítette korábban. A film producere, Sümeghy Claudia szerint a Megafon vásárolhatott meg több tucat jegyet, hogy aztán az üresen maradt termekről posztolhasson. Erről Magyar Péter is írt a Facebook-oldalán.

A 101 perces magyar dokumentumfilm készítői korábban azt hangsúlyozták, hogy független alkotásról van szó, amely állami vagy pártfinanszírozás nélkül készült, célja pedig nem egy kampányfilm elkészítése, hanem egy politikai-társadalmi folyamat dokumentálása volt. Ezzel szemben a kormánypárti médiában visszatérő kritika, hogy a film propaganda- és imázsfilm-elemekkel is dolgozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A magyar közönség még ünnepelte, hetekkel később az egész világ gyászolta Chester Benningtont
A zenekar frontembere, aki ma lenne 50 éves, a VOLT fesztiválon még ezrek előtt énekelt a fájdalomról, amit a dalaiba zárt, és senki nem sejtette, mi zajlik a lelkében.
Sz.E. Fotó: Youtube - szmo.hu
2026. március 20.



Még csak 50 éves lenne Chester Bennington, a Linkin Park énekese és legendás frontembere.

A magyar közönség csupán egyetlen alkalommal hallhatta élőben utánozhatatlan hangját.

A Linkin Park első és egyben utolsó magyarországi koncertjén, 2017. június 27-én. Chester Bennington néhány héttel később, 41 évesen, önkezével vetett véget az életének.

A zenekar soproni VOLT Fesztiválon lépett fel, és akkora volt az érdeklődés, hogy arra a napra már hetekkel azelőtt elfogytak a jegyek.

Chester Charles Bennington 1976. március 20-án született Phoenixben, Arizonában.

1999-ben csatlakozott ahhoz a zenekarhoz, amely akkor még Xero, majd Hybrid Theory néven futott, és az ő érkezésével formálódott ki végleg a Linkin Park karaktere.

A 2000-ben megjelent Hybrid Theory óriási siker lett, az album széles közönséghez juttatta el a zenekar nehéz gitárokból, hiphopos ritmusokból és személyes szövegekből álló hangzását. Az olyan dalok, mint az In the End, a Crawling vagy a Numb generációs himnuszokká váltak. Chester Bennington a Linkin Parkkal kétszeres Grammy-díjas lett.

A zenekar sikere sokak szerint elképzelhetetlen lett volna nélküle. Hangja egyszerre volt erőteljes és érzékeny. Ez a hang a Linkin Park egyik védjegyévé vált.

A zenekar több mint 100 millió lemezt adott el, és a 2000-es évek egyik legnagyobb hatású rockformációja lett. A GRAMMY adatlapja szerint a zenekar korán komoly szakmai visszaigazolást kapott, többek között a Crawling révén is, amely meghatározó dala lett a korszaknak - írta a GRAMMY.com.

Chester Bennington annak idején nyíltan beszélt a gyermekkori traumáiról, valamint mentális problémáiról és függőségéról is. Ennek lenyomata erősen érezhető a Linkin Park szövegeiben, amelyekhez éppen emiatt tudott rengeteg fiatal kapcsolódni.

Az énekes-zenész nemcsak a Linkin Parkhoz kötődött: a Dead by Sunrise nevű projektben is énekelt, 2013 és 2015 között pedig a Stone Temple Pilots frontembere volt, akikkel a High Rise című anyagot is kiadta.

Halála egy másik rocklegendáéval is összefonódott. Közeli barátja volt Chris Cornell, a Soundgarden énekesével, és sokan máig úgy vélik, hogy Cornell öngyilkossága is hozzájárult Bennington tragikus döntéséhez.

Frontembere elvesztése után a Linkin Park működése egy időre leállt, és csak évekkel később találták meg az utat a folytatáshoz.

Jelenléte pótolhatatlannak bizonyult, a zenekar identitásának és egyik lelki motorjának tartották.

A Chester Benningtonról szóló megemlékezések mellett érdemes említést tenni arról, hogy a zenekar öröksége új mérföldkőhöz érkezett: a Loudersound szerint a Somewhere I Belong a napokban átlépte az egymilliárdos lejátszást a Spotifyon. Ez a hetedik daluk, amely elérte ezt a határt.

A zenekar fellépése a VOLT Fesztiválon:

Via Britannica


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„A te tévédet csalták el azok, akik féltek az igazságtól” – a 7 éve elhunyt Baló Györgyről szól a mondat, ami ma is érvényes
A hét éve elhunyt Baló György búcsúztatóján hangzott el a híressé vált mondat a közmédia sorsáról. A kijelentés tökéletesen összefoglalta az újságíró egész pályáját meghatározó kérlelhetetlen igazságkeresést.


Egy egész életmű, a hazai televíziózás egyik legfontosabb, legmeghatározóbb fejezete sűrűsödött össze ebben az egyetlen, Farkasréten elhangzott fájdalmas mondatban: „A te tévédet csalták el azok, akik féltek az igazságtól.”  Március 18-án hét éve, hogy lezárult egy kivételes pálya.

A közszolgálati vitaestek, a feszült választási éjszakák és a kíméletlenül pontos, metsző kérdések mestere nincs többé.

Hét év távlatából is élesen rajzolódik ki az az űr, amelyet maga után hagyott, és az a szigorú szakmai mérce, amelyet a teljes magyar újságírói társadalom számára felállított. A tragikus gyászhírt hét esztendővel ezelőtt a család egy hivatalos közleményben tudatta a Magyar Távirati Irodával, amelyből kiderült, hogy a televíziós újságíró, szerkesztő-műsorvezető életének hetvenkettedik évében, hosszú, méltósággal viselt betegség után, szerettei körében hunyt el. Ezt az elsődleges információt vette át a közmédia hírportálja is, amely részletes életrajzi adatokkal egészítette ki a bejelentést.

A nyilvánosság két hónappal korábban, január 7-én szembesült a helyzet súlyosságával. A Magyarul Balóval című napi közéleti műsorának adása végén, a rá jellemző higgadt, tárgyilagos hangon maga jelentette be a visszavonulást.

„Négyévnyi napi műsorkészítés után pihenésre és orvosi kezelésre van szükségem, ezért a műsort saját kérésemre január 8-tól szüneteltetjük”

– mondta a 24.hu szerint. Bár a szakma és a közönség a visszatérésében reménykedett, a márciusi gyászhír ezt a reményt szertefoszlatta.

A búcsúztatásra március 30-án került sor a Farkasréti temetőben, ahol a család kérésére a gyászolók egy-egy szál virággal rótták le kegyeletüket. A beszédek közül kettő is beégett a kollektív emlékezetbe. Vidos Mihály, aki tizennégy éven át dolgozott Baló mellett, nemcsak a felütésben idézett mondattal jellemezte a helyzetet, hanem barátja és kollégája belső, morális iránytűjét is tűpontosan írta le:

„Igazságérzete csitíthatatlanul, már-már őrjítően dobolt a gondolatai közt.”

Braun Róbert, a közgazdász-szociológus pedig egyetlen mondatba sűrítette Baló egész pályájának küzdelmét és soha meg nem alkuvó tartását: „Ezerszer elgáncsolták, ezeregyedszer is felállt.”

Baló György pályája a Magyar Televíziónál indult, miután 1970-ben magyar–angol–német szakon szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A külpolitikai szerkesztőségben kezdett, de hamarosan olyan legendás műsorok fűződtek a nevéhez, mint a Híradó, a Panoráma, a Napzárta vagy Az Este. A rendszerváltás idején kulcsszerepet játszott: 1989-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, az MTV2 csatornaigazgatója és a televízió választási irodájának vezetője volt. A kilencvenes évek végén rövid kitérőt tett a kereskedelmi televíziózás világába a TV3 vezérigazgatójaként, majd a 2000-es években visszatért a közmédiához, ahol kulturális igazgatóként és több közéleti magazin arcaiként dolgozott.

Pályafutásának utolsó nagy fejezete 2015-ben kezdődött, amikor az RTL Klubon elindította a Magyarul Balóval című napi politikai háttérműsorát, amely a kritikus, kérdező újságírás egyik utolsó bástyája lett az országos televíziós palettán.

Munkásságát számos díjjal ismerték el, többek között Rózsa Ferenc-díjjal, Balázs Béla-díjjal, Pulitzer-emlékdíjjal, 2017-ben pedig a Prima Primissima díjat is átvehette.

Az RTL egy évvel a halála után, 2020 januárjában a csatorna hírstúdióját „Baló György Hírstúdiónak” nevezte el, az előterében pedig egy portré és egy emléktábla őrzi emlékét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk