Az egyik legszebb hazai kastélyparkban még Beethoven is megfordult
Az egyik legszebb hazai angolkertnek tartják a Fejér megyei Martonvásáron található angol-neogót stílusú Brunszvik-kastély parkját. A hófehér, tornyokkal díszített, csúcsíves ablakú épület körül csodaszép ligetes kertet alakítottak ki. Van itt egy tavacska is, amelyen hangulatos híd ível át.
A csendes, mélázós helyre ősszel is érdemes ellátogatni, mert a sárga-vörös-rozsdabarna-zöld színekben pompázó fák között sétálva garantált a pihentető séta.
A kastélyt Gróf Brunszvik Antal építette 1783–85 között. A földszintes, barokk épületet Brunszvik Ferenc az 1820-as években klasszicista stílusban átépíttette. Fia, Brunszvik Géza is hozzányúlt a kastélyhoz, és 1870-es évek elején angol neogótikus stílusúra alakította.
A kastély később mások kezébe került, volt József főhercegé és Dreher Antalé is. A világháborúban hadikórház volt, majd azt követően helyreállították. 1953 óta az MTA kezelésében van.
Az épület egy része látogatható, ott Beethoven-emlékmúzeumot alakítottak ki.
A 70 hektáros park körüli kertet Brunszvik Ferenc alakíttatta igazi romantikus, paradicsomi angolkertté. A terület korábban vizes, mocsaras, kietlen pusztaság volt.
A fák között szomorúfüzek, tiszafák, cédrusok is állnak. De ültettek mocsári ciprust, juhart és platánt is. A hársak között amerikai szivarfa, balkáni vadgesztenye él. A park központjától kijjebb eredeti kőris-éger láperdő, ligetek, mandulások vannak. Több különleges fafaj is található a kertben: például a vörös levelű japán juhar, páfrányfenyő, tulipánfa és mocsári ciprus is.
A gyönyörű parkon átfolyik a Szent László-patak, melynek vizét felduzzasztották, így jött létre egy kis tó, benne egy kis szigettel, ahová kecses híd vezet. Az árnyas fák között szabadtéri színpad van, ahol nyáron koncerteket tartanak. Mögötte látható Beethoven mellszobra, melyet Pásztor János készített a zeneszerző halálának 100. évfordulója alkalmából. A szigeten van egy mocsári ciprus, melynek törzskörmérete több mint négy méter.
A parkban állatok is szép számmal élnek. Vannak itt énekes- és vízimadarak, mókusok, nyestek, sünök és mocsári teknősök, de vidra is előfordul.
A kert tervezője Heinrich Nebbien volt. Az 1820-as években kihelyezett kőpadok, a kőhíd és a vörösmárvány kút a mai napig ott állnak a parkban, amely egyébként a második világháborúban súlyos károkat szenvedett. A helyreállítása 1949-ben kezdődött meg. 1953-tól természetvédelmi területté nyilvánították.
Nyitva minden nap 8.00-17.00, télen 8.00–16.00 óra között.
