Fiatal vagy? A hasfájást vagy a visszatérő hasmenést ebben a korban könnyű félvállról venni.
Pedig nem kellene, mert súlyos betegségekre utalhatnak a tünetek.
A vastagbélrák ugyanis nem csak az idősek betegsége, és a korai jelek felismerése életet menthet.
A statisztikák riasztóak: a vastagbélrák az 50 év alatti férfiak vezető daganatos haláloka, a nőknél pedig a második leggyakoribb daganatos betegség. Az időben megkezdett kezelés azonban jelentősen növeli a túlélési esélyeket, ezért fontos, hogy kortól függetlenül mindenki tisztában legyen a figyelmeztető jelekkel.
Fiatal felnőtteknél a vastagbélrák korai tünetei gyakran nem kapnak elegendő a figyelmet, de négy jel különösen intő lehet.
Az első a rendszeres, visszatérő hasi fájdalom vagy görcsök. A második a vér a székletben, vagyis a végbélvérzés, amely esetén érdemes azonnal orvoshoz fordulni. Intő jel lehet a több hétig fennálló hasmenés is, ami a vastagbél működési zavarára utalhat. Végül a negyedik a vashiányos vérszegénység, mivel a folyamatos fáradtság vagy sápadtság mögött egyes esetekben akár belső vérzés is állhat.
Kutatások szerint már egyetlen ilyen tünet is megduplázhatja a korai vastagbélrák esélyét, több tünet együttes jelenléte pedig akár hatszorosára is növelheti a kockázatot.
Ha ezek bármelyikét észleled, ne ess pánikba, hanem lépj. A legfontosabb, hogy ne halogasd az orvosi vizsgálatot, különösen vérzés esetén. Érdemes tünetnaplót vezetni arról, mióta és milyen gyakran jelentkeznek a panaszok. A kockázati tényezők is számítanak: a gyulladásos bélbetegség, mint a Crohn-betegség vagy a colitis ulcerosa, a családban előfordult vastagbélrák vagy polipok, valamint az elhízás, a mozgáshiány, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a vörös vagy feldolgozott húsokban gazdag étrend mind növelik a betegség esélyét.
Átlagos kockázat mellett 45 éves kortól ajánlott a rendszeres szűrés, amely történhet székletvizsgálattal vagy kolonoszkópiával. Magasabb kockázat esetén az orvos ennél korábbi és gyakoribb ellenőrzést javasolhat. A korai felismerés szó szerint életet menthet: amíg a helyi, korai stádiumban felfedezett daganatnál az ötéves túlélési arány 90 százalék feletti, addig a távoli áttétekkel diagnosztizált esetekben ez mindössze 13-18 százalék.
Mit tehetsz ma? Ellenőrizd magadon, tapasztaltad-e a négy fő tünet valamelyikét az elmúlt időszakban. Ha igen, vagy ha a kockázati csoportba tartozol, kérj időpontot orvoshoz.
Térképezd fel a családi kórtörténetet, mozogj rendszeresen, egyél rostban gazdag ételeket, kerüld az ultrafeldolgozott élelmiszereket és csökkentsd az alkoholfogyasztást.
Hol a határ, avagy mit tudunk és mit nem a dohányzásról?
Vajon tudjuk, mit jelent a hevítés, a vape-ezés, a nikotinpárna vagy a snüssz? Hol húzódik a határ a legális és a tiltott forrásból származó termékek között?
Az elmúlt 10-15 évben világszerte átalakultak a dohányzási, vagy pontosabban megfogalmazva a nikotinfogyasztási szokások és eszközök. Korábban a dohányzás egyet jelentett a dohánynövény elégetésével és a nikotint (is) tartalmazó füst beszívásával, de mára ez már teljesen megváltozott. Égető kérdésekből azonban továbbra sincs hiány. Vajon tudjuk, mit jelent a hevítés, a vape-ezés, a nikotinpárna vagy a snüssz? Hol húzódik a határ a legális és a tiltott forrásból származó termékek között?
A dohányzás ma már nem csak a füsttel járó cigarettázás szinonimája. Az új tudományos megközelítés és eredmények, a technológiai fejlődés, valamint a fogyasztói magatartások megváltozása nyomán a kereslet a kevésebb károsanyag kitettséggel járó nikotintartalmú fogyasztási cikkek felé tolódott. Mindezek összessége pedig korábban még elképzelhetetlen módokat nyitott a nikotinfogyasztás területén.
A hagyományos cigaretta – de akár a szivar és a pipa – használata égéssel jár, amely során kátrány és füst, valamint például szén-monoxid keletkezik. Az új technológiai megoldásokat képviselő füstmentes termékek az égés kiküszöbölésével mérséklik annak velejáró problémáit: a szagot, csökkentik a károsanyag kitettséget, a cigarettázással összefüggésbe hozható betegségek kialakulásának kockázatát. Ugyanis számos kutatás megállapította, hogy a dohányzással kapcsolatos egészségügyi problémák elsődleges okozói az égés során keletkező káros anyagok és nem a nikotin.
Mindezzel együtt fontos leszögezni, hogy semmilyen dohánytermék sem kockázatmentes, mivel nikotint tartalmaznak, amely függőséget okoz, hatással lehet a szív- és érrendszer működésére, ezáltal a vérnyomásra, valamint a pulzusra is. Az egészségünk szempontjából tehát a legjobb döntés, ha egyáltalán nem szokunk rá semmilyen nikotintartalmú termékre, dohányzóként pedig továbbra is a teljes leszokás a legjobb megoldás. Ha valaki mégsem hagy fel a nikotinfogyasztással, akkor érdemes tájékozódni az egyes technológiai megoldások közötti különbségekről.
Hevítés - az égés helyett...
A heat-not-burn, röviden HNB technológia külön kategória az alternatív termékek között. A használathoz szükség van egy elektronikai eszközre és egy azzal kompatibilis töltetre. A készülék a kis “rudacskát” felmelegíti olyan hőmérsékletre, amely nem éri el a cigarettáknál ismert égési hőmérsékletet. A folyamat során nem füst és kátrány, hanem nikotintartalmú aeroszol keletkezik.
Elektronikus cigaretta (vape) - folyadékból pára...
Az elektronikus cigaretta, közismertebb nevén a vape, az alternatív technológiák közül az egyik legkönnyebben hamisítható, ebből adódóan az illegális piac egyik főszereplője lett. A hagyományos cigarettától eltérően ezek működése közben sincs égés, mivel az elektronikus készülékben található fűtőelem folyadékot párologtat el. Technológiai szempontból három típust lehet megkülönböztetni: a nyílt rendszerű (a fogyasztó az eszköz tartályába magának tölti újra a folyadékot), a patronos (gyári folyadékkal töltött cserélhető patronok) és az egyszer használható. Utóbbit eldobhatónak is hívják, ám azt sajnos kevesen tudják, hogy ezek az eszközök használat után elektronikai hulladéknak minősülnek a bennük található akkumulátorok miatt, ezért tűzveszélyes lehet, ha valaki csak úgy közterületen eldobja, vagy kommunális hulladéktárolóba helyezi.
Fontos tudni, hogy a webshopokban vagy utcai árusoknál kínált ízesített vape-termékek forgalmazása Magyarországon illegális. Nem véletlenül, ugyanis Európában a vape-ek közel fele illegális forrásból származik, ezért különösen nagy a kockázata annak, hogy illegális forrásból a fogyasztó ismeretlen összetételű, ellenőrizetlen termékeket vásárol.
Nikotinpárna – nincs füst, pára...?
A nikotinpárnák használata az Egyesült Államokban és Európában is egyre elterjedtebb. Ezeket a kisméretű tasakokat az ajak alá, az ínyhez helyezik, a bennük lévő nikotin fokozatosan kioldódik és felszívódik a nyálkahártyán keresztül. Hazánkban a jogszerűen forgalmazható nikotinpárnák nem tartalmaznak dohányt és szabályozzák a nikotintartalmukat is.
Snüssz - a svéd megoldás...
A snüssz alkalmazása - és megjelenése - első ránézésre nagyon hasonló a nikotinpárnáéhoz, a két termék között azonban van egy lényeges különbség: a snüssz dohányt tartalmaz, míg a nikotinpárna dohánymentes. Az Európai Unióban legálisan csak Svédországban értékesíthető.
Ami viszont mindegyik alternatív kategóriára igaz: egyik termék sem kockázatmentes és nikotintartalmuk miatt függőséget okoznak. Természetesen a legjobb megoldás továbbra is kizárólag az, ha egyáltalán nem fogyasztunk semmilyen nikotin- és dohánytartalmú terméket.
A cikk társadalmi felvilágosítási céllal készült, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás; megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Az elmúlt 10-15 évben világszerte átalakultak a dohányzási, vagy pontosabban megfogalmazva a nikotinfogyasztási szokások és eszközök. Korábban a dohányzás egyet jelentett a dohánynövény elégetésével és a nikotint (is) tartalmazó füst beszívásával, de mára ez már teljesen megváltozott. Égető kérdésekből azonban továbbra sincs hiány. Vajon tudjuk, mit jelent a hevítés, a vape-ezés, a nikotinpárna vagy a snüssz? Hol húzódik a határ a legális és a tiltott forrásból származó termékek között?
A dohányzás ma már nem csak a füsttel járó cigarettázás szinonimája. Az új tudományos megközelítés és eredmények, a technológiai fejlődés, valamint a fogyasztói magatartások megváltozása nyomán a kereslet a kevésebb károsanyag kitettséggel járó nikotintartalmú fogyasztási cikkek felé tolódott. Mindezek összessége pedig korábban még elképzelhetetlen módokat nyitott a nikotinfogyasztás területén.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hivatalos a figyelmeztetés: erős El Niño jön, ami a magyar telet is átalakíthatja
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal megerősítette, hogy egyre erősödő El Niño-jelenség zajlik a Csendes-óceánon. A globális hatások Magyarországot is elérik, elsősorban egy csapadékosabb késő őszi időszak valószínűségét növelve.
Az El Niño–déli oszcilláció (ENSO) a Csendes-óceán trópusi vizeinek és a felette lévő légkörnek a természetes, de rendszertelenül ismétlődő jelensége, amely két ellentétes fázisból áll. Az El Niño a melegebb, míg a La Niña a hidegebb periódust jelöli az óceán középső és keleti, egyenlítői részén.
Ezek a felszíni vízhőmérséklet-változások alapvetően átrendezik a globális légköri mintázatokat, így a világ számos pontján megnövelik vagy csökkentik az átlagosnál melegebb, hidegebb, szárazabb vagy éppen csapadékosabb időjárás esélyét.
A folyamatot a passzátszelek és az óceán közötti, úgynevezett Bjerknes-visszacsatolás mozgatja. Normál esetben a passzátszelek nyugat felé hajtják a meleg felszíni vizet, emiatt Dél-Amerika partjainál hidegebb, tápanyagban gazdag víz áramlik fel a mélyből. El Niño idején azonban a szelek gyengülnek, a meleg víz pedig kelet felé terjed, ami elnyomja a feláramlást és áthelyezi a heves zivatarokkal járó zónákat.
A jelenségek átlagosan 2–7 évente követik egymást, egy El Niño jellemzően 9–18 hónapig tart, míg egy La Niña akár 1–3 évig is fennmaradhat.
Jelenleg egy erősödő El Niño-jelenség zajlik, amely az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal legfrissebb jelentése szerint az év végéig tovább erősödik, és 97 százalékos eséllyel 2027 kora tavaszáig kitart.
A nemzetközi modellek szinte egyöntetűen ezt a pályát valószínűsítik, így a következő hónapokban nem várható a rendszer semleges állapotba való visszatérése. Ezt követően egy semleges időszak a legvalószínűbb, a következő La Niña időzítése még bizonytalan. A Meteorológiai Világszervezet főtitkára, Celeste Saulo arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenség már most komoly következményekkel jár. „Az El Niño már zajlik, és gyorsan erősödő, erős eseménnyé fejlődik – ez fokozza a hőhullámok, aszályok és heves csapadék kockázatát” – közölte a szervezet.
António Guterres, az ENSZ főtitkára még ennél is egyértelműbben fogalmazott, mondván: „El Niño nem csak az ajtóban áll – már a házban van, és felcsavarja a fűtést.”
Magyarországot és Európát a jelenség közvetetten, gyengébb jelekkel éri el, a hatás leginkább a késő őszi és kora téli időszakban mutatható ki statisztikailag. Az El Niño hajlamos megbillenteni az észak-atlanti térség légköri mintázatait, ami a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat szezonális előrejelzései szerint idén ősszel és a tél elején az átlagosnál csapadékosabb idő esélyét növelheti Közép-Európában.
A tél második felének időjárását azonban már sokkal inkább a poláris örvény és az Észak-atlanti Oszcilláció állapota határozza meg, amelyek előrejelzése jóval bizonytalanabb.
A mostani El Niño kialakulását már tavaly tavasszal komoly figyelmeztetések előzték meg, egyes kutatók pedig egy rekord erős esemény lehetőségét vetítették előre.
A gazdasági hatásokkal kapcsolatban is aggasztó prognózisok láttak napvilágot, egy tanulmány szerint a jelenség okozta globális veszteség a dollártrilliókat is elérheti az aszályok, árvizek és erdőtüzek miatt.
Tavaly ősszel már egy szuper El Niño lehetőségéről beszéltek, amely Európában a poláris örvény gyengítésével akár sarkvidéki hidegbetöréseknek is megágyazhat. Idén februárban, a jelenség csúcsosodása után már az átmenet került fókuszba: az előrejelzések szerint a nyárra megérkezhet a La Niña, ami a kontinensen aszályosabb időszakot hozhat.
A korábbi évek tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a La Niña hűtő hatása sem feltétlenül elegendő a globális melegedési trend ellensúlyozására: 2020 például a La Niña ellenére is a valaha mért egyik legforróbb év lett.
Az El Niño–déli oszcilláció (ENSO) a Csendes-óceán trópusi vizeinek és a felette lévő légkörnek a természetes, de rendszertelenül ismétlődő jelensége, amely két ellentétes fázisból áll. Az El Niño a melegebb, míg a La Niña a hidegebb periódust jelöli az óceán középső és keleti, egyenlítői részén.
Ezek a felszíni vízhőmérséklet-változások alapvetően átrendezik a globális légköri mintázatokat, így a világ számos pontján megnövelik vagy csökkentik az átlagosnál melegebb, hidegebb, szárazabb vagy éppen csapadékosabb időjárás esélyét.
A folyamatot a passzátszelek és az óceán közötti, úgynevezett Bjerknes-visszacsatolás mozgatja. Normál esetben a passzátszelek nyugat felé hajtják a meleg felszíni vizet, emiatt Dél-Amerika partjainál hidegebb, tápanyagban gazdag víz áramlik fel a mélyből. El Niño idején azonban a szelek gyengülnek, a meleg víz pedig kelet felé terjed, ami elnyomja a feláramlást és áthelyezi a heves zivatarokkal járó zónákat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videó: Olyan alacsony a Duna Budapestnél, hogy szabad szemmel látható a mélyén heverő felrobbantott roncshíd
A Duna vízállása szombaton történelmi mélypontra, 15 centiméterre süllyedt a fővárosnál. Az 1896-ban átadott, majd 1945 januárjában felrobbantott Ferenc József híd darabjai bukkantak így elő.
Történelmi mélypontra süllyedt a Duna Budapestnél, szombat délben mindössze 15 centiméteres vízállást mért a Vízügy.
Az extrém alacsony vízszint miatt a Szabadság hídnál újra szabad szemmel is láthatók a második világháborúban felrobbantott Ferenc József híd maradványai.
A jelenségről az Időkép készített friss fotókat és videót, bemutatva a mederben heverő roncsokat. Aki a saját szemével is megnézné a maradványokat, a Szabadság hídon a Szent Gellért tér felől besétálva, az első pillérnél lenézve teheti meg.
Videó a mélyben heverő roncshídról:
A folyó apadása nem állt meg, szombat reggel óta újabb három centit csökkent a vízszint, bő fél nap alatt pedig közel tíz centiméterrel került lejjebb. A rekord alacsony vízszint komoly fennakadásokat okoz a hajózásban, több szakaszon korlátozások vannak érvényben.
A helyzet az ország energiaellátását is érinti, a Paksi Atomerőmű a Duna alacsony vízhozama és magas vízhőmérséklete miatt az elmúlt napokban többször is kénytelen volt csökkenteni a teljesítményét, hogy betartsa a hűtővízre vonatkozó környezetvédelmi előírásokat.
A ma Szabadság hídként ismert átkelő elődjét, a Ferenc József hidat 1896-ban adták át a forgalomnak, majd a főváros ostroma alatt, 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A hidat rekordgyorsasággal újjáépítették, és 1946. augusztus 20-án már át is adták, de a felrobbantott szerkezet egy részét nem emelték ki. A pesti oldalhoz közelebbi roncsdarabokat később eltávolították, a budai oldalon lévő maradványok azonban a mederben pihennek, és csak a mostanihoz hasonló, extrém apadások idején válnak láthatóvá.
A híd roncsai legutóbb a 2018-as aszály idején bukkantak elő, amikor a Duna addigi negatív rekordja, 33 centiméteres vízállás született Budapesten. Ezt a csúcsot már a hét elején megdöntötte a folyó, amikor 30 centiméterig apadt.
Történelmi mélypontra süllyedt a Duna Budapestnél, szombat délben mindössze 15 centiméteres vízállást mért a Vízügy.
Az extrém alacsony vízszint miatt a Szabadság hídnál újra szabad szemmel is láthatók a második világháborúban felrobbantott Ferenc József híd maradványai.
A jelenségről az Időkép készített friss fotókat és videót, bemutatva a mederben heverő roncsokat. Aki a saját szemével is megnézné a maradványokat, a Szabadság hídon a Szent Gellért tér felől besétálva, az első pillérnél lenézve teheti meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Erős Antóniáék máris odaszúrtak a TV2-nek az új híradójuk kapcsán
Az RTL Híradó műsorvezetői burkoltan üzentek a nézőknek, miután a TV2-n elindult a Tényeket váltó új hírműsor. Szellő Istvánék egyértelművé tették, hogy továbbra is mondják a híreket.
Ahogy arról beszámoltunk, hétfőn elindult a TV2 Híradó, a csatorna új hírműsora, amely a Tényeket váltotta le. Az első adás merőben máshogy nézett ki, mint azt a TV2 nézői megszokhatták. Nemcsak az arculat és a műsorvezetőpáros változott, az adás klasszikus kereskedelmi tévés szerkezetet követett.
A közéleti blokkban például hosszan idézték Magyar Péter mondatait az aszállyal és a Duna vízszintjével kapcsolatban, a Fidesz új képviselőinek bemutatásakor pedig Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője, volt SZDSZ-es politikus adott elemzést.
Az elmúlt időszakban az RTL Híradójának műsorvezetői többször is finoman oda-odaszóltak a rivális csatorna hírműsorának. Most sem hagyták szó nélkül azt, hogy megújult a másik oldalon a híradó.
Az RTL Híradó végén Szellő István megjegyezte, hogy „elnézve a híreket, ez sem lesz egyszerű hét”, amire Erős Antónia így válaszolt: „Hát nem, de a lényeg az, hogy nekünk továbbra is a tények a legfontosabbak!”
Műsorvezetőtársa megerősítette, hogy ez így van, és továbbra sem terveznek ezen változtatni. „Továbbra is mondjuk a híreket” – mondta Erős Antónia.
Ahogy arról beszámoltunk, hétfőn elindult a TV2 Híradó, a csatorna új hírműsora, amely a Tényeket váltotta le. Az első adás merőben máshogy nézett ki, mint azt a TV2 nézői megszokhatták. Nemcsak az arculat és a műsorvezetőpáros változott, az adás klasszikus kereskedelmi tévés szerkezetet követett.
A közéleti blokkban például hosszan idézték Magyar Péter mondatait az aszállyal és a Duna vízszintjével kapcsolatban, a Fidesz új képviselőinek bemutatásakor pedig Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője, volt SZDSZ-es politikus adott elemzést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
