SZEMPONT
A Rovatból

Amerika következő populista elnöke tehetségesebb lesz, mint Donald Trump

Mert ne legyenek illúzióink: valaki majd bejelentkezik erre a szerepre, learatva a trumpizmus eredményeit, méghozzá kalkuláltabb, letisztultabb és intelligensebb hozzáállással. Őt nehéz lesz egyetlen ciklus után eltávolítani a Fehér Házból - vélekedik a The Atlantic szerzője.
MTI/AP/Steve Helber - szmo.hu
2020. november 09.



Négy év után a Trump-korszak véget ért: habár az Egyesült Államok eddigi elnöke nehezen dolgozza fel veresége tényét, a demokrata Joe Biden győzelme mostanra már borítékolható. Ha azonban a jövőben Amerika élére újabb autoriter vezető kerül, félő, hogy jóval kompetensebb lehet Trumpnál - írja a The Atlantico szerzője, Zeynep Tufekci.

Most, hogy Donald Trump korszaka leáldozott, viták hosszú sora indulhat el az Egyesült Államokban arról, hogyan értékelhetik az elmúlt négy év történéseit. Trump négyéves elnöklését nehéz lesz feldolgozni, hiszen sokak számára a mai napig rejtély, miféle társadalmi folyamatok vezettek a milliárdos üzletember 2016-os választási győzelméhez.

Vannak, akik szerint Trump megválasztása anomália volt az amerikai demokrácia történetében. Mások szerint komplex okok húzódnak meg a népszerűsége hátterében, amely - a választási vereség dacára - a mai napig is kitart. Trump elkötelezett híveket szerzett Amerika-szerte, akik lelkesedése mit sem csökkent az eltelt négy év során.

Egyesek úgy vélekednek, a leköszönő elnökben Amerika minden bűne és gyengesége megtestesül, míg mások szerint a személye iránti tisztelet gyökerei az amerikai néplélekben keresendők. Ám azt kivétel nélkül mindenki elismeri, hogy Trump sok szempontból megreformálta a szabad világ vezetőjéről alkotott képünket.

Elég, ha a rendszeres korai reggeli tweetjeire gondolunk, vagy arra, hogyan mosta el a magán- és az üzleti élet közti határvonalat. Arról már nem is beszélve, milyen megszállottsággal követte a népszerűségi indexe alakulását - nem is csoda egy korábbi valóságshow-hőstől, aki egykoron legalább ebben a szerepében remekelt.

Egy a populisták közül

A nemzetközi színtéren azonban Trump nem volt más, mint a világszerte egyre nagyobb teret nyerő jobboldali populizmus legbefolyásosabb képviselője. Az általa követett politikai irányzatot olyan vezetők fémjelzik, mint a brazil Jair Bolsonaro, az indiai Narendra Modi, Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin, netán épp a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor.

A fenti politikusok jelentős választási sikereket és óriási bázist tudhatnak maguk mögött, mindezt azonban kétes eszközökkel tartják fenn: közös vonásuk, hogy elnyomják és démonizálják a független médiát, zaklatják az ellenzéket, és ahol lehet, törvénytelen eszközökkel hallgattatják el az őket bíráló hangokat - elég, ha arra gondolunk, milyen szerencsétlen baleseteknek esnek áldozatul Putyin politikai ellenfelei. Orbán például büszkén jellemzi a saját maga által felépített rezsimet az “illiberális demokrácia” kifejezéssel. Trump mind a törvényalkotás, mind a retorika szintjén számtalan hasonlóságot mutatott a fent említett vezetőkkel.

A leköszönő elnök már 2016-os a kampányát is azon hívószavak köré építette, amelyekkel az utóbbi években széles körben kritizálták a globalizációt. Trump az etnonacionalista populizmus módszereit vette át: olyan jóléti állam megteremtését helyezte kilátásba, amely ugyanakkor a “megfelelő embereket” támogatja az “arra méltatlanok”, így például a bevándorlók és egyes kisebbségek rovására, akik ezen narratíva szerint kihasználják a szociális juttatásokat. Jelentős különbség ugyanakkor az üzletember és a fent említett vezetők közt, hogy utóbbiak tehetséges politikusok, akik ismétlődő választási sikereket tudnak maguk mögött.

Trump ezzel szemben egy reality-sztár, aki rendkívül szerencsés történelmi pillanatban kezdett kampányolni: akkor, amikor az amerikai politikai erőtérben egyébként is nagymértékű átrendeződés zajlott.

Ezen felül kezére játszottak az olyan 2016-os politikai történések is, mint például a rendkívül megosztó Hillary Clinton jelölése a Demokrata Párt részéről, vagy a közösségi média egyre jelentősebb befolyása a politikában. Ehhez hozzájárult még, hogy a Republikánus Párt többi jelöltje jócskán alulértékelte Trumpot.

Nagy ígéretek, szerény eredmények

Az exelnök nem volt teljességgel tehetségtelen: az országjárása során szoros kapcsolatot épített ki a szavazótáborával, és többféle politikai üzenetet is végigpróbált, amelyek közül aztán a sikeresebbekre építette fel a kampányt. Ösztönösen megértette a figyelemben rejlő óriási befolyást, és szélsőséges viselkedésével mindent megtett, hogy soha ne kerüljön ki a reflektorfényből. Jó érzékkel ismerte fel azt is, milyen előnyökkel szolgál számára a 2016-os helyzet.

Ám Trump mindezek dacára sem jó a munkájában, amit minden jel szerint nem is élvezett különösebben. Fegyelmezetlen, ráadásul túlontúl érzékeny a személyét érő kritikákkal szemben, ami alkalmatlanná teszi a hosszú távú politikai helytállásra. 2016-os győzelme őt is legalább annyira meglepte, mint a világon mindenki mást. Mostani veresége pedig leginkább az egóját sérti: ami az elnöki kötelezettségeket illeti, azoknak megkönnyebbülten mond búcsút, főleg, hogy menedéket talál a szavazatok elcsalásáról szóló összeesküvés-elméletekben. Kérdés, hogyan birkózik majd meg a rá váró perek sorozatával.

Habár Trump populistaként mérettette meg magát, ahhoz már nem volt kellő politikai tehetsége, hogy a programpontjait meg is valósítsa. Így esett kútba például az amerikai gyárszektor fellendítése éppúgy, mint a Kína elleni győzelem a gazdasági versenyben. Jó példa a wisconsini Foxconn gyár, amelyet “a világ nyolcadik csodájaként” harangozott be, és 13 ezer embernek teremtett volna munkahelyet. Ám az épület az idei választások idején üresen tátongott, és az elnök - nem meglepő módon - veszített Wisconsin államban. Amikor pedig megérkezett a koronaválság, zavarodottan bukdácsolt, ahelyett, hogy erőskezű vezetőként segítette volna át az országot a krízisen, akárcsak a példaképének tartott populisták.

Nem így például a török elnök, Erdogan, aki 2003-as első megválasztása óta ugyan némileg veszített politikai erejéből, ám még mindig az ország legtehetségesebb politikusai közé sorolható, aki többek közt a globális pénzügyi válság idején is helytállt. Netán Putyin, vagy épp az indiai Modi, akik számos választási győzelmet tudhatnak maga mögött. Jó példa a brazil Bolsonaro is, aki ugyan nem kezelte példásan a koronakrízist, ám a szegények számára folyósított pénzügyi támogatással biztosította be a pozícióját.

A következő "erős ember"

Érdekes módon még a republikánus sajtó sem reagált elkeseredetten Trump vereségére: a Fox News például nem várt sokáig, mielőtt bejelentette volna Biden arizonai győzelmét, a republikánus vezetők közül pedig sokan elhatárolódtak Trump dühkitörésekkel teli tweetjeitől, amelyekben a szavazatszámlálás leállítását követelte. Nem viseli meg őket Trump távozása, hiszen a Legfelsőbb Bíróság javarészt őket pártolja, valószínűleg megőrzik a kontrolljukat a Szenátus fölött, és több republikánus képviselő nyert helyet a képviselőházban, mint amivel korábban számoltak volna. Ezen felül minden eddiginél több női jelölttel biztosították be a saját koalíciójuk diverzitását, és a nem fehér amerikai lakosság körében több szavazót szereztek, mint korábban valaha.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, mijük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Elveszi a nyugdíjakat”/ „Ez egy baromság” – Magyar Péter megosztott faluban kezdte új országjárását
Már Magyar Péter érkezése előtt ott voltunk Csákberényben, hogy megtudjuk, hogyan gondolkodnak a Tiszáról és a Fideszről új országjárásának első állomásán. Magyar azt mondta: személyes jelenléttel, őszinteséggel, tájékoztatással lehet a kis településeken győzni.


Magyar Péter a Fejér megyei Csákberényben kezdte legújabb országjárását, amelynek az „Út a győzelembe” nevet adta. A faluban egyesek a migránsoktól és a nyugdíjuk elvesztésétől rettegnek, mások a TISZA Pártban látják a jövőt és a Fidesz-propaganda végét.

„És én megmondom őszintén, én félek a migránsoktól, igen” – jelentette ki egy helyi asszony, aki szerint Magyar Péternek teljesítenie kell, amit „Brüsszelből, a Weberék diktálnak”. A nyugdíjas asszony arról beszélt, hogy ő a kormányváltástól a megélhetését is félti. „Azt beszélik, hogy elveszi a nyugdíjakat, elveszi a 13. havit” – panaszolta, majd hozzátette, hogy bár ez egyelőre csak „szóbeszéd”, szerinte „az előbb-utóbb igaz lesz”. Arra a kérdésre, hogy ki tud-e jönni a nyugdíjából, egyértelmű nemmel felelt.

Mások azonban egészen másképp látják a helyzetet. „Aki ezeket elhiszi, az menthetetlen” – vélekedett egy férfi, aki szerint a Fidesz hazugságait terjeszti.

„A független médiában és a nem állami pénzből fizetett médiában milliószor elhangzik, hogy mi az igazság”

– tette hozzá. Egy nő egyenesen „baromságnak” nevezte a nyugdíjak elvételéről szóló híreket. „Hogyne, ezt mondja a Fidesz. Én nem gondolom, nem hiszem, sőt meg vagyok róla győződve, hogy ez egy baromság” – mondta.

„Munka, munka, munka, személyes jelenlét, őszinteség, emberség, tájékoztatás” – sorolta Magyar Péter, hogy szerinte hogyan lehet győzni a kis településeken.

Üzent a nyugdíjasoknak is:

„látni fogják, hogy ha most 80 ezer forint a nyugdíja, korábban egy év alatt esetleg kap 20 ezer forint pluszt, nálunk meg 7200 forinttal fog többet kapni. A SZÉP-kártya miatt, meg az 50%-os nyugdíjemelés miatt.”

Hozzátette, hogy a propagandát az emberek pénzéből finanszírozzák, de „158 nap múlva majd ez is megszűnik”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk