TECH

A világ első, pilóta nélkül repülő, autonóm drónrajával a madarak viselkedését mintázzák magyar kutatók

Dr. Vásárhelyi Gáborral fizikussal, az ELTE tudományos főmunkatársával beszélgettünk. Felléptek II. Erzsébet előtt, a Buckingham-palota parkjában, de sokat dolgoznak természetvédelmi célokból is.

Link másolása

Az ELTE Biológiai Fizika tanszékének kutatói úttörők a drónrajok irányítási technológiájának fejlesztésében, amit állatrajok csoportos viselkedése inspirált. Több mint 10 éven keresztül vizsgálták azt, hogy az állatok miként kommunikálnak egymással, hogyan hoznak döntéseket, milyen hierarchia uralkodik csoportjaikban, és hogyan tudnak egyéni döntésekből egységes álláspontot kialakítani. 2014-ben a feltérképezett viselkedésmintákat átültették mesterséges egyedekre, így jött létre a világ első pilóta nélkül repülő, autonóm drónraja. Az izgalmas újdonságról Dr. Vásárhelyi Gáborral fizikussal, az ELTE tudományos főmunkatársával beszélgettünk.

– Meséljen kicsit a biológiai fizikáról! Szerintem sokak előtt ismeretlen ez a terület.

– A kutatásaink az ELTE Biológiai Fizika Tanszékén indultak. Ez egy nagyon izgalmas tanszék, úgynevezett interdiszciplináris, tehát tudományok közti. Vagyis tudományok együttműködésével kutatható dolgokkal foglalkozunk.

Jelen esetben a természet megértésével foglalkozó biológiai tudományok mellé társulnak a statisztikus fizika eszközei, módszerei. Például, amíg a biológusok önmagukban személyes megfigyeléssel, jegyzetekkel gyűjtenek adatot arról, hogy az állatok hogyan viselkednek, addig mi megpróbáljuk technologizálni és automatizálni ezt a folyamatot.

GPS vevőket fejlesztünk, ami madarakra szerelve tárolják, hogy az élőlények merre mennek, videokamerával veszünk fel állati viselkedést, és aztán mesterséges intelligenciával elemezzük nagy adathalmazon.

Ezáltal sokkal több adathoz juthatunk, és ezeknek a kiértékelése is statisztikai fizikai eszközökkel történik.

– Részben megválaszolta a következő kérdésemet is, hogy miként lehet megfigyelni madárrajokat. Ezek szerint GPS-szel.

– Több lehetőség is van. Az egyik módszert, amit mi nem, de például római kutatók seregélyekkel csinálnak, hogy felvételeket készítenek a madarakról több irányból, és a felvételek összevetéséből próbálják rekonstruálni a madarak helyzetét 3D-s térben.

Mi a GPS-es módszerrel elsősorban olyan madarakat tudtunk megfigyelni, amelyek valamilyen formában barátságban vannak az emberrel. A hortobágyi madárkórházban nevelt gólyákkal kezdtük. Ezek szelíd gólyák, akikhez oda lehet menni, rájuk lehet tenni az eszközt.

Postagalambokkal is dolgoztunk, amelyek szintén szelídített állatok, de nagyon nagy repülési teljesítményre képesek, és nagyon jó navigációs képességeik vannak.

– Az egy dolog, hogy meg tudják figyelni a madarak mozgását. De miként lehet tanulmányozni azt, hogy hogyan navigálnak és kommunikálnak? Leegyszerűsítve: hogyan beszélik meg egymással a madarak, hogy hova mennek?

– Sajnos a madarak beszédét nem értjük. Valószínűleg sokkal több mindenről, és sokkal részletesebben beszélnek, mint ahogy azt mi képzeljük. Ezért csak implicit, tehát nem direkt módon lehet az ő kommunikációjukkal foglalkozni.

Ennek az egyik módja a statisztikus adatelemzés. Ha van egy madárcsoportunk, és a csoport minden tagján van egy adatrögzítő, akkor mérni tudjuk, hogy ha a csoport egyik tagja jobbra fordul, akkor a többiek ezt a jobbra fordulást hozzá képest előbb vagy később kezdik meg. Ebből információ származik arról, hogy ezt az irányváltást ki kezdeményezte, mik a hierarchikus kommunikációs sorrendek.

Ezt nyilván nem egyetlen kanyarodásból vezetjük le, hanem sok-sok napon keresztüli adatgyűjtésből, statisztikus átlagokkal. Azt például már tudjuk ebből, hogy vannak jobb navigációs képességű madarak, akik inkább hoznak jó döntéseket, és vannak gyengébb képességűek.

Ők is hoznak döntéseket, de rájuk senki nem figyel.

– Hogy dől el, hogy ki navigál? Hasonló, mint az alfahím kiválasztása?

– Ez egy nagyon érdekes megfigyelésünk volt: az, hogy ki a navigátor, az független attól, hogy ki az alfahím. Tehát a földön van egyfajta dominancia, amit más állatoknál is ismerünk. De a levegőben lévő döntési hierarchia az ettől teljesen független.

Az emberek esetében ismerünk hasonlót. Ugyanaz a személy sokszor egészen máshol áll a hierarchiában a munkahelyén, mint a családjában, vagy mondjuk a kórusban, ahova jár.

– Tulajdonképpen miért nem tudunk a madarakkal kommunikálni? A mai technika mellett nyilván nem okoz gondot rögzíteni és analizálni a madarak által kibocsátott különböző hangokat. Nem lehetne ezeket a hangokat visszajátszani nekik, és a reakcióik alapján kikövetkeztetni, hogy melyik mit jelenthet számukra?

– Az állati kommunikáció feltérképezéséről inkább etológusokat kellene megkérdezni, nekem nem elég nagy a tudásom ezen a területen. De személyes érzésem az, hogy sokkal részletesebben beszélgetnek az állatok, mint azt mi hisszük, intelligenciájuk magasabb, mint gondoljuk, és talán pont azért nem gondoljuk őket elég intelligensnek, mert nem értjük a beszédüket.

Hasonló ez, mint amikor valaki egy idegen nyelvű országban él: az anyanyelvi beszélők sokszor kevésbé intelligensnek tekintik, mert nem tudja olyan jól kifejezni magát az ő nyelvükön.

Erre vannak kutatások is.

Például mostanra egyértelmű lett, hogy bizonyos bálnák és delfinek néven nevezik egymást.

Nyilván, hogyha tudják egymás nevét és rokoni viszonyaikat, akkor nagyon sok mást is tudnak, ami kontextus, és amiről lehet beszélgetni.

Nagyon várom a mesterséges intelligencia ilyen irányú alkalmazását, hogy megpróbáljuk nagy adathalmazon, valamilyen öntanuló rendszerrel, lényegesen részletesebben megismerni más fajok nyelvét. Ez nagyon izgalmas terület.

– Pilóta nélküli, autonóm drónrajokról beszélünk. Tehát nem távirányítóval, a földről irányítják őket, hanem egymással kommunikálva alakítják az útvonalukat.

– Igen. A kutatás első része az állati viselkedés megértése volt, a második része pedig ennek leutánozása ugyanolyan felépítésű rendszerben. A madarakat sem a földről irányítják, hanem minden egyes madár agyában működik egy döntési és környezetérzékelési mechanizmus. Ugyanígy a drónjaink is el vannak látva környezetérzékelőkkel, kommunikációs eszközökkel, amivel tudnak egymással egyeztetni, és rendelkeznek egy döntési algoritmusstruktúrával, amivel az egyéni és csoportos döntéseket meg tudják hozni.

– De azért gondolom, valamiféle kontrol mégiscsak van, elvégre nem repkedhetnek a drónok csak úgy a vakvilágba, amerre a kedvük tartja.

– Az irányítást raj szinten kell elképzelni. A „Mit?” kérdését az ember tudja megmondani, a „Hogyan?” kérdését pedig a drónok találják ki. Például meg tudom mondani a drónoknak, hogy menjetek egy adott pont fölé. Vagy keressetek egy ilyen és ilyen jellegű tárgyat.

Azt viszont a drónok egymás közt tudják „megbeszélni”, hogy ezt a feladatot hogyan végzik el.

Nyilván arra is van lehetőség, hogy egyénileg belenyúljunk egy-egy drón mozgásába, felülbírálva a döntéseit. A többieknek ilyenkor automatikusan alkalmazkodnia kell ahhoz, hogy valami megváltozott.

– Mik a hasznosítási lehetőségei ennek a technológiának?

– A nemzetközi sikereken felbuzdulva 2015-ben alapítottuk a tanszéken a CollMot Kft-t azzal a céllal, hogy a drónrajok üzleti hasznosítását körbejárjuk. Az első lehetőség, amiben sok drónra volt szükség, az a szórakoztatóipar lett.

A hadászati alkalmazás mellett a mai napig ez az egyetlen felfutott üzletág, ahol nagyon sok drónt használnak egyszerre. Egyrészt nagyon látványos és a nagyközönséghez könnyen eljuttatható, másrészt viszonylag egyszerű dolog. A drónoknak nem kell semmilyen bonyolult méréstechnikai feladatot ellátniuk, „csak” világítaniuk.

– Mik voltak a legemlékezetesebb drónshow-k?

– Nagyon sok helyen jártunk a világban, és itthon is kezd egyre népszerűbbé és elérhetőbbé válni ez a fajta látványosság. Olyan helyekre juthattunk el, ahová átlagember be sem teheti a lábát. A pályafutásunk egyik csúcspontja a királynőnek adott drónshow volt a Buckingham-palota kertjében.

Mostanáig három alkalommal vettünk részt a budapesti, augusztus 20-i tűzijáték kiegészítő elemeként. Felemelő érzés, amikor 200-500 ezer ember nézi élőben a bemutatónkat.

– Felmerült az is, hogy a drónok hossztávon akár ki is válthatnák a tűzijátékot. Mik az előnyei?

– A tűzijátéknál az egyes világító részecskéknek az útját nem lehet programozni. Itt viszont minden egyes fénypont útját pontosan meghatározhatjuk térben és időben. Ez nagyon nagyfokú szabadságot ad és új művészeti kifejezési felületet jelent. Akár személyre szabott üzenetet is át lehet adni egy hatalmas, égi „kivetítőn”.

– Adja magát a kérdés, hogy költség szempontból a drónshow hogy viszonyul a tűzijátékhoz?

– Mindkét látványosság elég széles tartományban skálázható. Lehet kisebb méretű drónshow-kat rendelni kisebb költséggel, és lehet gigantikusat. A világrekord az valahol ötezer drónnál tart. Jelenleg a drónshowknak a belépési küszöbe valamivel magasabb, mint a tűzijátéknak, de a technológia automatizálásával mi is folyamatosan arra törekszünk, hogy minél szélesebb körben elérhető legyen.

– A tüzijátékkal kapcsolatban az egyik legfontosabb ellenérv, hogy megijeszti az állatokat. A drónoknak milyen negatív környezeti hatása van? Gondolok itt például a madarakkal, repülő rovarokkal való balesetekre.

– A drónok határozott előnye, hogy nem kell rakétákat fellőni a földről. Lehet a drónokra is tűzijáték elemeket szerelni, de azt sem kell kilőni, csak leszórni, annak pedig nincsen hangja. De ha csak a ledlámpákat használjuk, akkor a drón még káros anyagot sem bocsájt ki ott helyben.

Nyilván minden technikai eszköz használata valamilyen mértékű kompromisszummal, szennyezéssel jár, például a drónok akkumulátorokat használnak aminek előállítása során környezeti kár keletkezik.

De a lokális szennyezés elkerülhető.

A drónok valós veszélye, hogy forgó alkatrész van bennük. A gyorsan forgó propellerek a gyorsan haladó autókhoz hasonlóan a repülő kisrovarokra nézve jelenthetnek kockázatot, a helyzetet pedig némiképp ronthatja, hogy sok rovar vonzódik a fényes objektumokhoz az éjszakai sötétben, így talán a villogó drónokhoz is. De az általános emberi fényszennyezéshez képest elenyésző az az 5-10 perc és fénymennyiség, amíg egy ilyen drónshow lemegy.

A madarakra vonatkozóan vannak olyan jelentett balesetek, hogy azok a nagyobb testű ragadozómadarak, akiknek a fészke közelében elrepülnek a drónok, rátámadnak a gépekre, és azok lezuhannak. Ez viszonylag ritka, a hatóságok egyre inkább igyekeznek elzárni a védett költőhelyeket a drónozóktól.

Egyébként sokat dolgozunk a drónokkal természetvédelmi célból is, védett madarak fészkelőhelyeinek és állományának felmérését sokszor végezzük nemzeti parkokkal együttműködve drónnal. Az a tapasztalatunk, hogy viszonylag ritka a konfliktus. A madaraknak elég magas az ingerküszöbük. Ők a levegő urai és hamar felmérik, hogy egy repülő objektum jelent-e veszélyt számukra.

Olyan méretű drónoktól, amiket mi használunk, nem szoktak félni, inkább érdeklődően jönnek a közelükbe.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TECH
Mi az adathalászat és hogyan védekezz ellene?
A csalók sokféleképpen támadnak és akár jelentős anyagi károkat okozhatnak, de a módszereik megismerésével könnyebben elkerülheted a visszaéléseket. Mutatunk pár tippet!

Link másolása

A gyanútlan embert a digitális térben legalább annyi veszély fenyegeti, mint a valós világban. Többen utaznak az adatainkra, mint arról sejtelmünk lenne, és olyan információink is értékesek lehetnek valakinek, amelyekről nem is gondolnánk. Az adathalászatra egész iparág épült, de a veszély nagy részét némi odafigyeléssel elkerülhetjük.

Az adathalászat problémaköre már nagyjából az internet elterjedésével egy időben megjelent, hiszen az 1990-es évek közepétől már létező jelenségnek számított. Ezek a korai támadások azért lehettek sikeresek, mert addig teljesen ismeretlennek számítottak a felhasználók számára. Az adathalászat mind a mai napig élő probléma maradt, és immár több mint 20 éve élnek vele az internetes csalók. Ami nem könnyíti meg a dolgunkat az az, hogy a csalások elkövetői egyre változatosabb és egyre nehezebben felismerhető módszereket találnak ki, ezért nagyon fontos a legapróbb gyanús jelek felismerése és a körültekintő viselkedés az online térben.

Mi az adathalászat?

Az adathalászat olyan támadás, amely során megkísérlik ellopni a felhasználó pénzét vagy identitását: ráveszik, hogy feltárja személyes adatait – például a hitelkártya számát, banki adatait vagy jelszavait – olyan webhelyeken, amelyek szabályosnak látszanak.

Az adathalász kísérletek, csalások célja, hogy az elkövetők különböző cégekre hivatkozva olyan adatokat csaljanak ki gyanútlan személyektől, amelyeket felhasználva hozzáférhetnek a csalás elszenvedőjének pénzéhez, ezzel akár súlyos anyagi károkat is okozhatnak áldozatuknak.

Mely adatokat akarják a leggyakrabban megszerezni a csalók?

- A számla vagy bankkártya birtokosának személyes adatait (nevét, születési helyét, idejét stb.),

- az internetbanki belépéshez szükséges azonosítót,

- biztonsági kódot, jelszót vagy

- a bankkártya adatait (bankkártya száma, lejárati dátuma, háromjegyű CVC-kódja, PIN-kódja).

Hogyan zajlik az adathalászat?

Az egyik leggyakoribb adathalász-technika egy bank vagy közüzemi szolgáltató, az utóbbi időben csomagküldő szolgálat megszemélyesítése e-mailben, amivel ráveszik a felhasználót arra, hogy egy hamis – az e-mailben található vagy mellékletként küldött – adatlapot töltsön ki, vagy látogasson meg egy weboldalt, amely a belépéshez kéri a fiókjának adatait vagy a belépéshez szükséges hitelesítő adatokat. Napjainkban a támadók kifinomult módszereket vegyítenek, a linkeket és a hamis oldalakat nagyon hasonlóvá teszik a törvényes hasonmásukhoz. A lopott információkat rendszerint arra használják, hogy kiürítsék az áldozatok bankszámláit vagy eladják adataikat az interneten. Hasonló támadások végezhetők telefonhívásokkal csakúgy, mint SMS-üzenetekkel, de a közösségi médiában és a Google keresésnél is figyelni kell, nehogy olyan oldalra kattintsunk, ami veszélyes lehet.

FOXPOST-os tanácsok az adathalász csalások megelőzésére

Sajnos az elmúlt hónapokban a FOXPOST is áldozatul esett a fent említett adathalászat különböző formáinak! A FOXPOST nevében küldött e-mailben, üzenetben és telefonon is próbálkoznak a csalók, felhasználóik banki adatait megszerezni. Az adathalász csalásokat legjobban úgy tudod megelőzni, ha ismered a FOXPOST folyamatait. Legyél tudatos, ne hagyd magad átverni!

Ha nem vagy biztos abban, hogyan tudod használni a szolgáltatásukat, látogass el honlapjukra erre a linkre kattintva és találd meg a válaszokat kérdéseidre, hogy ne kelljen várnod se futárra, se egyéb segítségre!

Mik az árulkodó jelek?

Gyanús link

Mindig ellenőrizd az oldalakra mutató linkeket, vagy ha megnyitsz egy oldalt, akkor a felső sávban ellenőrizd az url-t.

Ha nem az van a link vagy url végén, hogy …..foxpost.hu, hanem bármi egyéb van az utolsó pont előtt, mint önmagában a "foxpost" szó ÉS az utolsó "." (pont) után más, mint hu, akkor az csaló (!) link. Csak a foxpost.hu!

Az eladott terméked árát nem kell begyűjtened!

A csalók egyik megtévesztése, hogy azt hitetik el veled, hogy a neked érkező eladási árat be kell gyűjtened. Egy link segítségével egy tökéletesen klónozott banki bejelentkező felületre terelnek, ami teljesen úgy néz ki, mint a valódi banki felület belépőoldala. Itt megtévesztően arra ösztönöznek, hogy banki adataidat megadd és ezzel téged becsapva meg is szerzik a te valós banki belépő adataidat. Ne dőlj be nekik, ne add meg belépő adataidat! Hagyd el az oldalt!

Ha online piactereken adsz el valamit, az alábbi három úton érkezhet meg hozzád a vételár:

- A vevő átutalja a saját számládra a vételárat

- A vevő utánvéttel fizeti ki a vételárat

- Az egyik online piactér esetében a piactér felületén keresztül történik a pénzmozgás

A FOXPOST nem folyik bele az adásvételi folyamatba!

Az online piactereken a FOXPOST egy közvetített szolgáltatás, tehát csak a szállítást intézi neked. Gyanúsnak kell lennie, ha egy olyan oldalon, ami úgy néz ki, mintha a FOXPOST oldala lenne (de valójában ez az oldal csaló klónozása és ha fent megnézed, az url sincsen rendben, hiszen biztosan áll még valami a foxpost.hu után) a pénzed átvételére, begyűjtésére vagy a vásárlás megerősítésére akarnak rávenni. Ilyen funkciókat az igazi FOXPOST oldalakon nem találsz!

A visszaélések megelőzése érdekében, ha eladsz valamit online felületeken, kérj előre utalást és miután megérkezett bankszámládra az összeg, te magad indítsd a FOXPOST csomagfeladást.

Legyél nagyon körültekintő, figyelj oda a részletekre, most már te is felismered a csalásra utaló gyanús jeleket! További hasznos tippeket gyűjtöttek neked össze ide kattintva az aloldalukon, olvasd el ezeket is!

Amikre figyelj még!

A következőkben felsorolunk néhány tanácsot, melyek segíthetnek felismerni az adathalász üzenetet.

Általános vagy baráti köszöntés – Amennyiben egy üzenet nélkülözi a személyességet (pl.: „Tisztelt Ügyfelünk”) és alakiságot, akkor valószínűleg ott valami nem stimmel.

Személyes információkra vonatkozó kérés – Az adathalászok sűrűn alkalmazzák ezt a technikát, de a bankok, pénzintézetek és a legtöbb internetes szolgáltatás rendszerint kerüli.

Szegényes nyelvi eszközök – Az elütések, helyesírási hibák és szokatlan kifejezések gyakori jellemzői a hamisítványoknak (de ezek bármelyikének hiánya nem bizonyítéka a törvényességnek).

Váratlan levelezés – A kéretlen megkeresés egy banktól vagy internetes szolgáltatótól nagyon szokatlan és ezért gyanús.

A sürgetés bármely formája – Az adathalász üzenetek gyakran próbálnak rávenni a gyors és kevésbé megfontolt cselekvésre.

Egy visszautasíthatatlan ajánlat? – Ha egy üzenet túl szépnek tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, akkor biztosan nem is az.

Gyanús cím – Tényleg küldhet e-mailt egy amerikai vagy német bank kínai címről?

A személyes adatok megszerzésének, és az azokkal való visszaélésnek ez a módja nem lesz kevésbé népszerű a közeli jövőben, sőt - azért különösen fontos, hogy legyen róla fogalmunk, és ne érjen minket váratlanul. Internetezz körültekintően!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

TECH
Videón, ahogy kicsomagolnak és beüzemelnek egy 137 milliárd forintot érő litográfiai gépet
A holland ASML cég által gyártott, körülbelül 150 tonnás csúcsgép teljes és sikeres telepítésén összesen 250 mérnök dolgozik majd fél évig.

Link másolása

Látványos videót tett közzé az Intel chipgyártó vállalat arról, hogyan érkezett meg az oregoni gyárukba a holland ASML cég által gyártott, 380 millió dolláros (mintegy 137 milliárd forintot érő) High-NA litográfiai gép – írja a HVG.

A körülbelül 150 tonnás litográfiai gép teljes telepítése 250 ASML- és Intel-mérnök fél évi munkája nyomán készül majd el. Az ASML a múlt év végén kezdte meg az első nagy NA-értékkel rendelkező extrém ultraibolya (EUV) litográfiai rendszerének leszállítását az Intelnek. Az NA a Numerical Aperture, azaz a numerikus apertúra rövidítése. Ez az érték mutatja meg, hogy a rendszer mennyire képes a fényt fókuszálni. Minél magasabb ez a szám, annál kisebb chipek készíthetők.

Az Intel közzétett egy videót, amely bemutatja a gép telepítését az oregoni Hillsboro melletti gyárába. Az ASML Twinscan EXE:5000 High-NA EUV nevű litográfiai gépet tartalmazó konténert egy teherszállító repülőgép vitte Hollandiából az oregoni Portlandbe, az összeszerelése után a teljes telepítése és kalibrálása pedig még hónapokig tart majd.

Az ASML gépe 8 nm-es felbontásban képes nyomtatni, jelentősen javítva a jelenleg használt Low-NA EUV szkennerek teljesítményét, amelyek egyetlen expozícióval 13 nm-re korlátozódnak. A mostani fejlesztés lehetővé teszi olyan tranzisztorok építését, amelyek a jelenleginél körülbelül 1,7-szer kisebbek, ami majdnem háromszoros tranzisztorsűrűséget jelenthet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TECH
Mi az adathalászat és hogyan védekezz ellene?
A csalók sokféleképpen támadnak és akár jelentős anyagi károkat okozhatnak, de a módszereik megismerésével könnyebben elkerülheted a visszaéléseket. Mutatunk pár tippet!

Link másolása

A gyanútlan embert a digitális térben legalább annyi veszély fenyegeti, mint a valós világban. Többen utaznak az adatainkra, mint arról sejtelmünk lenne, és olyan információink is értékesek lehetnek valakinek, amelyekről nem is gondolnánk. Az adathalászatra egész iparág épült, de a veszély nagy részét némi odafigyeléssel elkerülhetjük.

Az adathalászat problémaköre már nagyjából az internet elterjedésével egy időben megjelent, hiszen az 1990-es évek közepétől már létező jelenségnek számított. Ezek a korai támadások azért lehettek sikeresek, mert addig teljesen ismeretlennek számítottak a felhasználók számára. Az adathalászat mind a mai napig élő probléma maradt, és immár több mint 20 éve élnek vele az internetes csalók. Ami nem könnyíti meg a dolgunkat az az, hogy a csalások elkövetői egyre változatosabb és egyre nehezebben felismerhető módszereket találnak ki, ezért nagyon fontos a legapróbb gyanús jelek felismerése és a körültekintő viselkedés az online térben.

Mi az adathalászat?

Az adathalászat olyan támadás, amely során megkísérlik ellopni a felhasználó pénzét vagy identitását: ráveszik, hogy feltárja személyes adatait – például a hitelkártya számát, banki adatait vagy jelszavait – olyan webhelyeken, amelyek szabályosnak látszanak.

Az adathalász kísérletek, csalások célja, hogy az elkövetők különböző cégekre hivatkozva olyan adatokat csaljanak ki gyanútlan személyektől, amelyeket felhasználva hozzáférhetnek a csalás elszenvedőjének pénzéhez, ezzel akár súlyos anyagi károkat is okozhatnak áldozatuknak.

Mely adatokat akarják a leggyakrabban megszerezni a csalók?

- A számla vagy bankkártya birtokosának személyes adatait (nevét, születési helyét, idejét stb.),

- az internetbanki belépéshez szükséges azonosítót,

- biztonsági kódot, jelszót vagy

- a bankkártya adatait (bankkártya száma, lejárati dátuma, háromjegyű CVC-kódja, PIN-kódja).

Hogyan zajlik az adathalászat?

Az egyik leggyakoribb adathalász-technika egy bank vagy közüzemi szolgáltató, az utóbbi időben csomagküldő szolgálat megszemélyesítése e-mailben, amivel ráveszik a felhasználót arra, hogy egy hamis – az e-mailben található vagy mellékletként küldött – adatlapot töltsön ki, vagy látogasson meg egy weboldalt, amely a belépéshez kéri a fiókjának adatait vagy a belépéshez szükséges hitelesítő adatokat. Napjainkban a támadók kifinomult módszereket vegyítenek, a linkeket és a hamis oldalakat nagyon hasonlóvá teszik a törvényes hasonmásukhoz. A lopott információkat rendszerint arra használják, hogy kiürítsék az áldozatok bankszámláit vagy eladják adataikat az interneten. Hasonló támadások végezhetők telefonhívásokkal csakúgy, mint SMS-üzenetekkel, de a közösségi médiában és a Google keresésnél is figyelni kell, nehogy olyan oldalra kattintsunk, ami veszélyes lehet.

FOXPOST-os tanácsok az adathalász csalások megelőzésére

Sajnos az elmúlt hónapokban a FOXPOST is áldozatul esett a fent említett adathalászat különböző formáinak! A FOXPOST nevében küldött e-mailben, üzenetben és telefonon is próbálkoznak a csalók, felhasználóik banki adatait megszerezni. Az adathalász csalásokat legjobban úgy tudod megelőzni, ha ismered a FOXPOST folyamatait. Legyél tudatos, ne hagyd magad átverni!

Ha nem vagy biztos abban, hogyan tudod használni a szolgáltatásukat, látogass el honlapjukra erre a linkre kattintva és találd meg a válaszokat kérdéseidre, hogy ne kelljen várnod se futárra, se egyéb segítségre!

Mik az árulkodó jelek?

Gyanús link

Mindig ellenőrizd az oldalakra mutató linkeket, vagy ha megnyitsz egy oldalt, akkor a felső sávban ellenőrizd az url-t.

Ha nem az van a link vagy url végén, hogy …..foxpost.hu, hanem bármi egyéb van az utolsó pont előtt, mint önmagában a "foxpost" szó ÉS az utolsó "." (pont) után más, mint hu, akkor az csaló (!) link. Csak a foxpost.hu!

Az eladott terméked árát nem kell begyűjtened!

A csalók egyik megtévesztése, hogy azt hitetik el veled, hogy a neked érkező eladási árat be kell gyűjtened. Egy link segítségével egy tökéletesen klónozott banki bejelentkező felületre terelnek, ami teljesen úgy néz ki, mint a valódi banki felület belépőoldala. Itt megtévesztően arra ösztönöznek, hogy banki adataidat megadd és ezzel téged becsapva meg is szerzik a te valós banki belépő adataidat. Ne dőlj be nekik, ne add meg belépő adataidat! Hagyd el az oldalt!

Ha online piactereken adsz el valamit, az alábbi három úton érkezhet meg hozzád a vételár:

- A vevő átutalja a saját számládra a vételárat

- A vevő utánvéttel fizeti ki a vételárat

- Az egyik online piactér esetében a piactér felületén keresztül történik a pénzmozgás

A FOXPOST nem folyik bele az adásvételi folyamatba!

Az online piactereken a FOXPOST egy közvetített szolgáltatás, tehát csak a szállítást intézi neked. Gyanúsnak kell lennie, ha egy olyan oldalon, ami úgy néz ki, mintha a FOXPOST oldala lenne (de valójában ez az oldal csaló klónozása és ha fent megnézed, az url sincsen rendben, hiszen biztosan áll még valami a foxpost.hu után) a pénzed átvételére, begyűjtésére vagy a vásárlás megerősítésére akarnak rávenni. Ilyen funkciókat az igazi FOXPOST oldalakon nem találsz!

A visszaélések megelőzése érdekében, ha eladsz valamit online felületeken, kérj előre utalást és miután megérkezett bankszámládra az összeg, te magad indítsd a FOXPOST csomagfeladást.

Legyél nagyon körültekintő, figyelj oda a részletekre, most már te is felismered a csalásra utaló gyanús jeleket! További hasznos tippeket gyűjtöttek neked össze ide kattintva az aloldalukon, olvasd el ezeket is!

Amikre figyelj még!

A következőkben felsorolunk néhány tanácsot, melyek segíthetnek felismerni az adathalász üzenetet.

Általános vagy baráti köszöntés – Amennyiben egy üzenet nélkülözi a személyességet (pl.: „Tisztelt Ügyfelünk”) és alakiságot, akkor valószínűleg ott valami nem stimmel.

Személyes információkra vonatkozó kérés – Az adathalászok sűrűn alkalmazzák ezt a technikát, de a bankok, pénzintézetek és a legtöbb internetes szolgáltatás rendszerint kerüli.

Szegényes nyelvi eszközök – Az elütések, helyesírási hibák és szokatlan kifejezések gyakori jellemzői a hamisítványoknak (de ezek bármelyikének hiánya nem bizonyítéka a törvényességnek).

Váratlan levelezés – A kéretlen megkeresés egy banktól vagy internetes szolgáltatótól nagyon szokatlan és ezért gyanús.

A sürgetés bármely formája – Az adathalász üzenetek gyakran próbálnak rávenni a gyors és kevésbé megfontolt cselekvésre.

Egy visszautasíthatatlan ajánlat? – Ha egy üzenet túl szépnek tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, akkor biztosan nem is az.

Gyanús cím – Tényleg küldhet e-mailt egy amerikai vagy német bank kínai címről?

A személyes adatok megszerzésének, és az azokkal való visszaélésnek ez a módja nem lesz kevésbé népszerű a közeli jövőben, sőt - azért különösen fontos, hogy legyen róla fogalmunk, és ne érjen minket váratlanul. Internetezz körültekintően!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


TECH
A Rovatból
Itt a 10 leggyakoribb jelszó – ha te is ezt használod, sürgősen cseréld le!
Úgy tűnik, sokan még mindig szívfájdalom nélkül beillesztik az 1-es, a 2-es és 3-as számot a jelszavaikba, és az is jellemző, hogy a leggyakoribb általában nem érik el az ajánlott nyolc karakteres hosszúságot.

Link másolása

A Cybernews nyomozócsoportja kiadta a „leggyakrabban használt” jelszavakat, amelyek még mindig használatban vannak – és némelyikük meglepően régi darab. Úgy tűnik, sokan még mindig szívfájdalom nélkül beillesztik az 1-es, a 2-es és 3-as számot a jelszavaikba és – sajnos – az is jellemző, hogy a leggyakoribb jelszavak általában nem érik el az ajánlott nyolc karakteres hosszúságot.

„Ha figyelembe vesszük, hogy hány különböző jelszót kell naponta használnod, érthető, hogy egyszerű jelszavakat használunk, vagy mindenhez ugyanazt” – mondta Jason Wise adatvédelmi szakértő, valamelyest védelmébe véve a felhasználókat.

A nyomozócsoport összesen 15 212 645 925 jelszót gyűjtött össze, ezek közül 2 217 015 490 volt egyedi. Mindenki döntse el, hogy ez sok vagy kevés. A szakemberek azt mondják, „ha valaki a 2024-ben egyik leggyakoribb jelszót vagy az ebben az útmutatóban említett bármely változatát használja, ideje megváltoztatnia".

A szakértői csapat azt is felfedte, hogy az emberek mit választanak rendszeresen jelszavakként. A legnépszerűbbek a kedvenc sportcsapatok, városok, ételek és még a kedvelt káromkodások is elférnek egy-egy jelszóban.

A hackerek elleni védekezés érdekében a szakértők azt tanácsolják, hogy senki ne használjon semmit, ami önmagára, például az életkorára utalhat. Azt is javasolják, hogy

használjunk jelszógenerátort: ezek az eszközök egyedi, 12 karakterből álló jelszavakat hozhatnak létre, amelyek számokat, speciális karaktereket, valamint kis- és nagybetűket is tartalmaznak.

A Scientific American jelentése szerint 62 billiószor nehezebb feltörni egy 12 karakterből álló jelszót, mint egy hat karakterből álló jelszót.

A Security.org szerint

a jelszó-feltörés által érintett felhasználók 61%-a ismerte el, hogy 2023-ban nyolc karakternél rövidebb jelszavai voltak.

Ezenkívül a jelszavaknak csak 64%-a volt 8-11 karakter hosszú. A szakértők még arra figyelmeztetnek, hogy az erős jelszó mellett fontos lenne például a többtényezős hitelesítés, ha valóban biztosra akarunk menni – írta cikkében az unliad.com.

A 2024-es év leggyakrabban használt jelszavainak listája nem sokat változott 2023 óta, a legtöbb jelszó továbbra is a napi rutin része.

Íme, a top 10-es lista:

  1. 123456
  2. 123456789
  3. qwerty
  4. password
  5. 12345
  6. qwerty123
  7. 1q2w3e
  8. 12345678
  9. 111111
  10. 1234567890


Link másolása
KÖVESS MINKET: