TECH
A Rovatból

A világ első, pilóta nélkül repülő, autonóm drónrajával a madarak viselkedését mintázzák magyar kutatók

Dr. Vásárhelyi Gáborral fizikussal, az ELTE tudományos főmunkatársával beszélgettünk. Felléptek II. Erzsébet előtt, a Buckingham-palota parkjában, de sokat dolgoznak természetvédelmi célokból is.


Az ELTE Biológiai Fizika tanszékének kutatói úttörők a drónrajok irányítási technológiájának fejlesztésében, amit állatrajok csoportos viselkedése inspirált. Több mint 10 éven keresztül vizsgálták azt, hogy az állatok miként kommunikálnak egymással, hogyan hoznak döntéseket, milyen hierarchia uralkodik csoportjaikban, és hogyan tudnak egyéni döntésekből egységes álláspontot kialakítani. 2014-ben a feltérképezett viselkedésmintákat átültették mesterséges egyedekre, így jött létre a világ első pilóta nélkül repülő, autonóm drónraja. Az izgalmas újdonságról Dr. Vásárhelyi Gáborral fizikussal, az ELTE tudományos főmunkatársával beszélgettünk.

– Meséljen kicsit a biológiai fizikáról! Szerintem sokak előtt ismeretlen ez a terület.

– A kutatásaink az ELTE Biológiai Fizika Tanszékén indultak. Ez egy nagyon izgalmas tanszék, úgynevezett interdiszciplináris, tehát tudományok közti. Vagyis tudományok együttműködésével kutatható dolgokkal foglalkozunk.

Jelen esetben a természet megértésével foglalkozó biológiai tudományok mellé társulnak a statisztikus fizika eszközei, módszerei. Például, amíg a biológusok önmagukban személyes megfigyeléssel, jegyzetekkel gyűjtenek adatot arról, hogy az állatok hogyan viselkednek, addig mi megpróbáljuk technologizálni és automatizálni ezt a folyamatot.

GPS vevőket fejlesztünk, ami madarakra szerelve tárolják, hogy az élőlények merre mennek, videokamerával veszünk fel állati viselkedést, és aztán mesterséges intelligenciával elemezzük nagy adathalmazon.

Ezáltal sokkal több adathoz juthatunk, és ezeknek a kiértékelése is statisztikai fizikai eszközökkel történik.

– Részben megválaszolta a következő kérdésemet is, hogy miként lehet megfigyelni madárrajokat. Ezek szerint GPS-szel.

– Több lehetőség is van. Az egyik módszert, amit mi nem, de például római kutatók seregélyekkel csinálnak, hogy felvételeket készítenek a madarakról több irányból, és a felvételek összevetéséből próbálják rekonstruálni a madarak helyzetét 3D-s térben.

Mi a GPS-es módszerrel elsősorban olyan madarakat tudtunk megfigyelni, amelyek valamilyen formában barátságban vannak az emberrel. A hortobágyi madárkórházban nevelt gólyákkal kezdtük. Ezek szelíd gólyák, akikhez oda lehet menni, rájuk lehet tenni az eszközt.

Postagalambokkal is dolgoztunk, amelyek szintén szelídített állatok, de nagyon nagy repülési teljesítményre képesek, és nagyon jó navigációs képességeik vannak.

– Az egy dolog, hogy meg tudják figyelni a madarak mozgását. De miként lehet tanulmányozni azt, hogy hogyan navigálnak és kommunikálnak? Leegyszerűsítve: hogyan beszélik meg egymással a madarak, hogy hova mennek?

– Sajnos a madarak beszédét nem értjük. Valószínűleg sokkal több mindenről, és sokkal részletesebben beszélnek, mint ahogy azt mi képzeljük. Ezért csak implicit, tehát nem direkt módon lehet az ő kommunikációjukkal foglalkozni.

Ennek az egyik módja a statisztikus adatelemzés. Ha van egy madárcsoportunk, és a csoport minden tagján van egy adatrögzítő, akkor mérni tudjuk, hogy ha a csoport egyik tagja jobbra fordul, akkor a többiek ezt a jobbra fordulást hozzá képest előbb vagy később kezdik meg. Ebből információ származik arról, hogy ezt az irányváltást ki kezdeményezte, mik a hierarchikus kommunikációs sorrendek.

Ezt nyilván nem egyetlen kanyarodásból vezetjük le, hanem sok-sok napon keresztüli adatgyűjtésből, statisztikus átlagokkal. Azt például már tudjuk ebből, hogy vannak jobb navigációs képességű madarak, akik inkább hoznak jó döntéseket, és vannak gyengébb képességűek.

Ők is hoznak döntéseket, de rájuk senki nem figyel.

– Hogy dől el, hogy ki navigál? Hasonló, mint az alfahím kiválasztása?

– Ez egy nagyon érdekes megfigyelésünk volt: az, hogy ki a navigátor, az független attól, hogy ki az alfahím. Tehát a földön van egyfajta dominancia, amit más állatoknál is ismerünk. De a levegőben lévő döntési hierarchia az ettől teljesen független.

Az emberek esetében ismerünk hasonlót. Ugyanaz a személy sokszor egészen máshol áll a hierarchiában a munkahelyén, mint a családjában, vagy mondjuk a kórusban, ahova jár.

– Tulajdonképpen miért nem tudunk a madarakkal kommunikálni? A mai technika mellett nyilván nem okoz gondot rögzíteni és analizálni a madarak által kibocsátott különböző hangokat. Nem lehetne ezeket a hangokat visszajátszani nekik, és a reakcióik alapján kikövetkeztetni, hogy melyik mit jelenthet számukra?

– Az állati kommunikáció feltérképezéséről inkább etológusokat kellene megkérdezni, nekem nem elég nagy a tudásom ezen a területen. De személyes érzésem az, hogy sokkal részletesebben beszélgetnek az állatok, mint azt mi hisszük, intelligenciájuk magasabb, mint gondoljuk, és talán pont azért nem gondoljuk őket elég intelligensnek, mert nem értjük a beszédüket.

Hasonló ez, mint amikor valaki egy idegen nyelvű országban él: az anyanyelvi beszélők sokszor kevésbé intelligensnek tekintik, mert nem tudja olyan jól kifejezni magát az ő nyelvükön.

Erre vannak kutatások is.

Például mostanra egyértelmű lett, hogy bizonyos bálnák és delfinek néven nevezik egymást.

Nyilván, hogyha tudják egymás nevét és rokoni viszonyaikat, akkor nagyon sok mást is tudnak, ami kontextus, és amiről lehet beszélgetni.

Nagyon várom a mesterséges intelligencia ilyen irányú alkalmazását, hogy megpróbáljuk nagy adathalmazon, valamilyen öntanuló rendszerrel, lényegesen részletesebben megismerni más fajok nyelvét. Ez nagyon izgalmas terület.

– Pilóta nélküli, autonóm drónrajokról beszélünk. Tehát nem távirányítóval, a földről irányítják őket, hanem egymással kommunikálva alakítják az útvonalukat.

– Igen. A kutatás első része az állati viselkedés megértése volt, a második része pedig ennek leutánozása ugyanolyan felépítésű rendszerben. A madarakat sem a földről irányítják, hanem minden egyes madár agyában működik egy döntési és környezetérzékelési mechanizmus. Ugyanígy a drónjaink is el vannak látva környezetérzékelőkkel, kommunikációs eszközökkel, amivel tudnak egymással egyeztetni, és rendelkeznek egy döntési algoritmusstruktúrával, amivel az egyéni és csoportos döntéseket meg tudják hozni.

– De azért gondolom, valamiféle kontrol mégiscsak van, elvégre nem repkedhetnek a drónok csak úgy a vakvilágba, amerre a kedvük tartja.

– Az irányítást raj szinten kell elképzelni. A „Mit?” kérdését az ember tudja megmondani, a „Hogyan?” kérdését pedig a drónok találják ki. Például meg tudom mondani a drónoknak, hogy menjetek egy adott pont fölé. Vagy keressetek egy ilyen és ilyen jellegű tárgyat.

Azt viszont a drónok egymás közt tudják „megbeszélni”, hogy ezt a feladatot hogyan végzik el.

Nyilván arra is van lehetőség, hogy egyénileg belenyúljunk egy-egy drón mozgásába, felülbírálva a döntéseit. A többieknek ilyenkor automatikusan alkalmazkodnia kell ahhoz, hogy valami megváltozott.

– Mik a hasznosítási lehetőségei ennek a technológiának?

– A nemzetközi sikereken felbuzdulva 2015-ben alapítottuk a tanszéken a CollMot Kft-t azzal a céllal, hogy a drónrajok üzleti hasznosítását körbejárjuk. Az első lehetőség, amiben sok drónra volt szükség, az a szórakoztatóipar lett.

A hadászati alkalmazás mellett a mai napig ez az egyetlen felfutott üzletág, ahol nagyon sok drónt használnak egyszerre. Egyrészt nagyon látványos és a nagyközönséghez könnyen eljuttatható, másrészt viszonylag egyszerű dolog. A drónoknak nem kell semmilyen bonyolult méréstechnikai feladatot ellátniuk, „csak” világítaniuk.

– Mik voltak a legemlékezetesebb drónshow-k?

– Nagyon sok helyen jártunk a világban, és itthon is kezd egyre népszerűbbé és elérhetőbbé válni ez a fajta látványosság. Olyan helyekre juthattunk el, ahová átlagember be sem teheti a lábát. A pályafutásunk egyik csúcspontja a királynőnek adott drónshow volt a Buckingham-palota kertjében.

Mostanáig három alkalommal vettünk részt a budapesti, augusztus 20-i tűzijáték kiegészítő elemeként. Felemelő érzés, amikor 200-500 ezer ember nézi élőben a bemutatónkat.

– Felmerült az is, hogy a drónok hossztávon akár ki is válthatnák a tűzijátékot. Mik az előnyei?

– A tűzijátéknál az egyes világító részecskéknek az útját nem lehet programozni. Itt viszont minden egyes fénypont útját pontosan meghatározhatjuk térben és időben. Ez nagyon nagyfokú szabadságot ad és új művészeti kifejezési felületet jelent. Akár személyre szabott üzenetet is át lehet adni egy hatalmas, égi „kivetítőn”.

– Adja magát a kérdés, hogy költség szempontból a drónshow hogy viszonyul a tűzijátékhoz?

– Mindkét látványosság elég széles tartományban skálázható. Lehet kisebb méretű drónshow-kat rendelni kisebb költséggel, és lehet gigantikusat. A világrekord az valahol ötezer drónnál tart. Jelenleg a drónshowknak a belépési küszöbe valamivel magasabb, mint a tűzijátéknak, de a technológia automatizálásával mi is folyamatosan arra törekszünk, hogy minél szélesebb körben elérhető legyen.

– A tüzijátékkal kapcsolatban az egyik legfontosabb ellenérv, hogy megijeszti az állatokat. A drónoknak milyen negatív környezeti hatása van? Gondolok itt például a madarakkal, repülő rovarokkal való balesetekre.

– A drónok határozott előnye, hogy nem kell rakétákat fellőni a földről. Lehet a drónokra is tűzijáték elemeket szerelni, de azt sem kell kilőni, csak leszórni, annak pedig nincsen hangja. De ha csak a ledlámpákat használjuk, akkor a drón még káros anyagot sem bocsájt ki ott helyben.

Nyilván minden technikai eszköz használata valamilyen mértékű kompromisszummal, szennyezéssel jár, például a drónok akkumulátorokat használnak aminek előállítása során környezeti kár keletkezik.

De a lokális szennyezés elkerülhető.

A drónok valós veszélye, hogy forgó alkatrész van bennük. A gyorsan forgó propellerek a gyorsan haladó autókhoz hasonlóan a repülő kisrovarokra nézve jelenthetnek kockázatot, a helyzetet pedig némiképp ronthatja, hogy sok rovar vonzódik a fényes objektumokhoz az éjszakai sötétben, így talán a villogó drónokhoz is. De az általános emberi fényszennyezéshez képest elenyésző az az 5-10 perc és fénymennyiség, amíg egy ilyen drónshow lemegy.

A madarakra vonatkozóan vannak olyan jelentett balesetek, hogy azok a nagyobb testű ragadozómadarak, akiknek a fészke közelében elrepülnek a drónok, rátámadnak a gépekre, és azok lezuhannak. Ez viszonylag ritka, a hatóságok egyre inkább igyekeznek elzárni a védett költőhelyeket a drónozóktól.

Egyébként sokat dolgozunk a drónokkal természetvédelmi célból is, védett madarak fészkelőhelyeinek és állományának felmérését sokszor végezzük nemzeti parkokkal együttműködve drónnal. Az a tapasztalatunk, hogy viszonylag ritka a konfliktus. A madaraknak elég magas az ingerküszöbük. Ők a levegő urai és hamar felmérik, hogy egy repülő objektum jelent-e veszélyt számukra.

Olyan méretű drónoktól, amiket mi használunk, nem szoktak félni, inkább érdeklődően jönnek a közelükbe.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TECH
A Rovatból
„Engedéllyel” lépett félre a házasságában, 16 évben lett a világ leggazdagabb embere, és magát autistának vallja – Bill Gates 70 éves
Felépítette a világ legnagyobb cégét, majd 53 évesen visszavonult, hogy a jótékonykodásnak szentelje életét. Konteók állandó szereplője és az informatika egyik legnagyobb alakja. Azért állítólag ő sem szent…


William Henry Gates (harmadik e néven) 1955. október 28-án született Seattle-ben id. William H. Gates (1925-2020) és Mary Maxwell Gates (1929-1994) egyetlen fiaként, egy Libby nevű húga született még. Az apja neves ügyvéd volt, anyja pedig a First Interstate BancSystem és a United Way of America igazgatótanácsának tagja. A család Seattle Sand Point nevű negyedében élt egy olyan házban, amelyet egy ritka erős tornádó rongált meg, amikor Bill még csak 7 éves volt. Gyerekkorában a szülei azt akarták, hogy jogi pályára menjen. Bill a korához képest alacsony volt, és az iskolában sokat piszkálták az iskolatársai.

13 éves volt, amikor beiratkozott a Lakeside Prep School nevű magánsuliba. Nyolcadik osztályos korában az iskola vásárolt egy Teletype Model 33 ASR terminált és használati időt a diákok számára egy General Electric (GE) számítógépen. Gates ekkor kezdett érdeklődni kezdett a GE rendszer BASIC nyelven történő programozása iránt, olyannyira, hogy a matematikaórái alól is felmentették, hogy az érdeklődésének hódolhasson.

Ezen a gépen írta meg első számítógépes programját, az amőbajáték egy implementációját, amely lehetővé tette a felhasználók számára, hogy a számítógép ellen játsszanak.

Gatest lenyűgözte a gép és az, hogy mindig tökéletesen végrehajtotta a szoftverkódot. Hamarosan a Computer Center Corporationnál (CCC) kezdett el dolgozni, egy helyi (seattle-i) vállalkozásnál, amely számítógéphasználati időt kínált a felhasználóknak (akkor még nem voltak személyi számítógépek). Billt egyébként egy rövid időre el is tiltották néhány társával együtt a CCC-től, mert olyan kódsorokat csempésztek be, amelyekkel hosszabb ingyenes használati időt biztosíttak maguknak a gépeken.

A hatalmas mikrogépek

1973 őszén aztán felvételt nyert a Harvard Egyetemre, de nem fejezte be az egyetemi tanulmányait. 1975 januárjában ő és gyermekkori barátja, a szintén zseniális programozó Paul Allen Albuquerque-be, Új-Mexikóba költöztek, hogy a Micro Instrumentation and Telemetry Systems, Inc. (MITS) nevű vállalatnál dolgozzanak, amely akkoriban kezdte el gyártani a PC-ket (személyi számítógépeket). Gatesnek sikerült meggyőznie a vezetőséget, hogy ő és Allen képesek szoftvereket írni az új hardverhez. Ez a munkájuk viszont nem tartott sokáig, mivel még ugyanebben az évben Gates és Allen megalapították saját cégüket, amelyet a „mikroszámítógép” és a „szoftver” szavak összepasszintásával neveztek el, és amely ma Microsoft néven ismert.

A Microsoft 1979-ben Bellevue-be, Washington államba költözött, és 1980-ban megállapodást kötött a technológiai óriás IBM-mel, hogy operációs rendszert fejlesszen a vállalat első, fogyasztóknak szánt PC-jéhez. Az MS-DOS 1.0 a következő év nyarán jelent meg.

Aztán, mindössze négy évvel később, 1985-ben a Microsoft kiadta a ma már elkerülhetetlen Windows nevű operációs rendszer első verzióját. Ettől kezdve néhány évente új Windows-verziók jelentek meg, majd a rendszer annyira dominánssá vált, hogy a világ számítógépeinek közel háromnegyede Windowst futtatott. Paul Allen egyébként még 1983-ban egészségügyi okokból távozott a Microsofttól (bár még további 25 évig élt), míg Gates egészen 2008 nyaráig a vállalat vezérigazgatója maradt, ekkor ugyanis, 53 éves korában önként lemondott a cég vezetői posztjáról, amit ő épített fel, és amely ugyanabban az évben több mint 60 milliárd dolláros bevételt ért el.

Milliárdok nemes célra

Amikor Bill Gates lemondott a Microsoft vezérigazgatói posztjáról, a Bill és Melinda Gates Alapítvány társalapítójaként lépett színre, amely jótékonysági szervezetet ő és akkori felesége, Melinda Gates alapítottak 2000-ben. Ez egy globális hatókörű nonprofit szervezet, amely jelentős nyereséget termel, nem kis részben a Microsoft-részvényeinek köszönhetően.

Az alapítványnak világszerte vannak irodái, és többek között az alultápláltság, a malária és a nemek közötti egyenlőtlenség elleni küzdelemre irányuló kutatásokat finanszírozza, valamint olyan ügyeket támogat, mint a mezőgazdasági fejlesztés, a tisztavíz-programok és még sok más.

Az alapítvány jelenleg több mint 75 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik, és csak 2024-ben 8,6 milliárd dollárt fordítottak jótékony célokra. Bill Gates maga becslések szerint több mint 36 milliárd dollárt adományozott az alapítványnak a saját vagyonából.

Megcsalási engedély?

Bill Gates 1994. január 1-én vette feleségül Melinda Ann Frenchet Hawaii egyik szigetén (Lanai,). A közös munka során ismerkedtek meg, mivel Melinda a Microsoft alkalmazottja volt. 1996-ban aztán otthagyta a céget, hogy a családjára és a nemsokára beinduló jótékonysági munkára koncentrálhasson. Három gyermekük született: Jennifer 1996-ban, Rory John 1999-ben, Phoebe pedig 2002-ben. Bill és Melinda azonban nem maradtak együtt, 27 év házasság után, 2021. augusztus 2-án váltak el. A szakításnak több oka is volt, az egyik állítólag, hogy Gates minden évben egy hétvégét az exbarátnőjével, Ann Winbladdal töltött (és valószínűleg fizikai kapcsolatuk is volt, bár ezt mindig tagadták). Állítólag ez egy olyan megállapodás volt, amelyet Melinda hallgatólagosan jóváhagyott, bár nem örült neki.

Melinda Gates számára további problémát jelentett Bill rendszeres kapcsolata pénzember Jeffrey Epsteinnel, az elítélt szexuális bűnözővel és emberkereskedelemmel vádolt személlyel, aki 2019-ben öngyilkos lett New York-i börtöncellájában. Gates jelenleg Paula Hurddel van kapcsolatban, aki 1962-ben született, vagyis hét évvel fiatalabb nála. Hurdnek, aki korábban az Oracle Corporation néhai társelnök-vezérigazgatójával, Mark Hurddel volt házas, két felnőtt lánygyermeke van, és elsősorban nagyszabású jótékonysági rendezvények koordinálásával és tervezésével foglalkozik. Gates és Hurd kapcsolatáról 2023 eleje óta tudni, de csak a következő év áprilisában jelentek meg együtt először egy nyilvános eseményen.

Könyvek, kocsik

Gates amúgy imádja a könyveket, lelkes olvasó, a hatalmas otthoni könyvtárának mennyezetére pedig például A nagy Gatsby című regényből származó idézetet vésetett. Állítása szerint évente akár 50 könyvet is elolvas.

Ritka köteteket is gyűjt, például egy Leonardo da Vinci által készített kézirat is a tulajdonában van, amelyért több mint 30 millió dollárt fizetett.

Sok más milliárdoshoz és techmogulhoz hasonlóan autókat gyűjt, a washingtoni otthonában egy 23 autó befogadására alkalmas garázs áll rendelkezésére. Gyűjteményében egyaránt megtalálhatók csúcskategóriás sportautók és luxusjárművek. Emellett szeret bridzsezni, golfozni és teniszezni, 2025-ben, a Source Code című könyvében pedig leírta, hogy szerinte ő autista.

A vagyon

Gates számos ingatlannal rendelkezik az Egyesült Államokban, valamint mintegy 275 000 hektár mezőgazdasági területtel (összehasonlításképpen: New York City öt kerülete összesen „csak” 193 700 hektárt foglal el). „Az Egyesült Államok mezőgazdasági területeinek kevesebb mint 1/4000-ét birtokolom. Azért fektettem be ezekbe a farmokba, hogy termelékenyebbé tegyem őket, és több munkahelyet teremtsek. Nincs ebben semmi nagy terv – valójában ezeket a döntéseket egy professzionális befektetői csapat hozza meg” – nyilatkozta erről.

A nettó vagyona a piacok emelkedésével és esésével naponta több millióval változhat, de a Bloomberg Billionaires Index szerint általában 160 milliárd dollár körül mozog. Ezzel jelenleg nincs a 10 leggazdagabb ember között sem.

1997-ben lett ő először a leggazdagabb, és egészen 2017-ig szinte minden évben (kivéve 2008-ban, illetve 2010-től 2013-ig) megőrizte a pozícióját.

Ma Bill Gates fő ingatlana egy 66 000 négyzetméteres kastély Medina városában, Washington államban, Seattle-től keletre. Az építkezés hét évig tartott, és hat konyha, valamint 24 fürdőszoba található benne. Emellett pedig egy 230 négyzetméteres edzőterem is, mivel Gates szilárdan hisz a testmozgás előnyeiben. Állítólag minden nap legalább egy órát edz, fut, úszik, teniszezik, vagy erősítő edzést végez, sőt, rajong a pickleballért is.

Ha pedig valaki ennyire gazdag, és ennyire szem előtt van, arról rengeteg összeesküvés-elméletet gyártanak. Az egyik ilyen például, hogy ő akart a Covid-19-vakcinákkal mikrochipeket beültetni az emberekbe. Egy másik szerint meg akarta szüntetni az amerikai szarvasmarhaipart, és helyette arra akarta kényszeríteni az embereket, hogy rovarokat egyenek, illetve hogy egy Gates által támogatott alap új módszert fejlesztett ki a bébiétel előállítására, s ez országos bébiételhiányhoz vezetett. Természetesen semmiféle bizonyíték nincs ezekre a konteókra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TECH
A Rovatból
Megőrült a Facebook: sorra tiltotta ki a felhasználókat a platform, a legtöbben még most sem kapták vissza a fiókjukat
Kiberbiztonsági okokra hivatkozva fagyasztják a profilokat, sokan a munkájukat sem tudják végezni. A Meta egyelőre hallgat, miközben ezrek várják, hogy visszakapják a fiókjukat.
Malinovszki András / Fotó: Dennis/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2025. november 19.



Egy látszólag ártatlan link elküldése után másodpercekkel kizárva találták magukat a Facebook-fiókjukból felhasználók ezrei kedd este óta, miután a Meta automatizált rendszere tömeges felfüggesztésekbe kezdett. A felhasználók egy üzenettel szembesültek, amely szerint a felhasználási feltételek megsértése miatt korlátozták a profiljukat, és 180 napjuk van a fellebbezésre, különben végleg törlik őket.

A Redditet elárasztották a dühös és tanácstalan felhasználók posztjai. A letiltások indoklásában a rendszer többnyire „kiberbiztonsági okokra” hivatkozott. A beszámolók alapján a kiváltó ok szinte minden esetben egy ártalmatlan link megosztása volt Messengeren, legyen szó egy webshopról, egy grillkészülékről vagy akár egy flipperjátékról. A fellebbezést követően a Facebook sok esetben videószelfis azonosítást kér, a felülvizsgálat pedig az ígéret szerint több mint egy napot is igénybe vehet. Míg egyesek arról számoltak be, hogy egy órán belül visszakapták a fiókjukat, mások hosszabb ideje várnak.

A helyzet különösen súlyos azok számára, akiknek a munkája a platformtól függ, a privát profil letiltásával ugyanis az üzleti eszközökhöz sem férnek hozzá, így a közösségimédia-menedzserek és online marketingesek munkája ellehetetlenült.

2025 júniusában Facebook-csoportok ezreit függesztették fel egy hasonló hiba miatt. Akkor a Meta szóvivője, Andy Stone elismerte a problémát. A mostani eset egybeesik azzal, hogy a Meta az elmúlt időszakban jelentősen szigorította a spam és az álprofilok elleni fellépést; 2025 első felében például 10 millió fiókot töröltek. Idén nyáron az Instagramon is történtek téves letiltások, amelyeket a cég később visszavont.

Az adathalászok is kihasználhatják a helyzetet, ezért a szakértők azt javasolják, hogy a fellebbezést mindenki kizárólag a Facebook hivatalos felületein keresztül indítsa el.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
Brutális drágulás jön: a Xiaomi, a Samsung és az Apple telefonjai is sokkal többe kerülhetnek
A Xiaomi elnöke kongatta meg a vészharangot 2026-ra. A mesterséges intelligencia szerverek elszívják a memóriachipeket, amit a vásárlók pénztárcája bánhat.


A mesterséges intelligencia forradalma váratlan helyen üthet vissza: a zsebünkben, amikor új okostelefont vásárolunk. A Xiaomi elnöke, Lu Weibing egy negyedéves eredménybeszámolón ugyanis egyértelművé tette, hogy a vásárlóknak 2026-ban mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk, mivel a cég készülékeinek árai „jelentős mértékben” emelkedhetnek – írja a TechRadar.

A drágulás oka a memóriachipek árrobbanása, amit a mesterséges intelligenciát futtató szerverek óriási kereslete fűt.

„Arra számítok, hogy a nyomás jövőre sokkal nagyobb lesz, mint idén” – fogalmazott Lu Weibing, utalva arra, hogy a költségek már most is komoly terhet rónak a gyártóra. A piacot ez már most megrengette: a Samsung például novemberben 30-60 százalékkal drágította egyes szervermemóriáit.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a nagy felhőszolgáltatók is csupán a megrendeléseik mintegy 70 százalékát kapják kézhez, mivel a gyártók a nagyobb haszonnal kecsegtető AI-memóriákra összpontosítanak.

A drágulási hullám szinte biztosan nem áll meg a Xiaominál. Szakértők szerint a Samsung Galaxy S26-sorozat és az iPhone 18-termékcsalád darabjai is érezhetően többe kerülhetnek majd, mint a 2025-ös modellek. A Samsung drágulásáról már a dél-koreai Chosun nevű újság is cikkezett, bár egyes értesülések szerint a cég a Galaxy S26 alapmodellnél a tervezett fejlesztések visszafogásával próbálhatja tartani az árat. A memória a telefonok egyik legdrágább alkatrésze, különösen a 12-24 GB RAM-mal és akár 1 TB tárhellyel szerelt csúcskészülékek esetében.

A mostani bejelentésnek már voltak előjelei. Lu Weibing októberben a Redmi K90 modell magasabb indulóárát is a memóriaköltségek elszállásával magyarázta, a vásárlói kritikákra pedig a cég átmeneti árengedménnyel volt kénytelen reagálni.

A gyártók 2026-ban nehéz döntés elé néznek: vagy a vásárlókra terhelik a többletköltségeket, vagy a fejlesztésekből visszavéve próbálják tartani az árszintet.

Az elemzők szerint a memóriapiac legalább 2026 elejéig feszült maradhat, ami a vásárlóknak kevesebb akciót és drágább, nagyobb kapacitású készülékeket vetít előre.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
Brutális szigorítás jön a népszerű játékplatformon: arcfelismeréssel zárják ki a felnőtteket a gyerekek csetjéből
A szigorítást a Roblox már decembertől bevezeti több országban, januártól pedig az egész világon élesítik. A játékosokat korcsoportokra bontják, és a fiatalok csak hasonló korúakkal cseveghetnek.


Radikális lépésre szánta el magát a Roblox online játékplatform: arcfelismeréssel vetnek gátat annak, hogy felnőttek kiskorúakkal beszélgethessenek a játékban – írta a Telex. A kötelező életkor-ellenőrzést decembertől Ausztráliában, Új-Zélandon és Hollandiában vezetik be, jövő januártól pedig az egész világon élesítik.

A Roblox egy népszerű online platform és játékkészítő rendszer, ahol a felhasználók saját játékokat hozhatnak létre és másokkal játszhatnak. Népszerűsége elsősorban abból adódik, hogy lehetőséget nyújt a felhasználóknak kreatív játékélményeket alkotni különféle eszközökkel. A Roblox különösen népszerű a gyerekek és a fiatalok körében, mivel egyszerre szórakoztató és oktatási szempontból is értékes, hiszen segít a programozás és a játékfejlesztés alapjainak megismerésében.

A rendszer hat korcsoportra bontja a játékosokat, akik ezután főszabály szerint csak a saját korosztályukkal vagy a hozzájuk közel állókkal kommunikálhatnak. A 9 év alatti gyerekeknél a csetet alapból letiltják, azt csak a szülő oldhatja fel. A cég szerint úttörő megoldásról van szó:

„A Roblox az első online játék vagy kommunikációs platform, amely arcfelismeréssel fogja ellenőrizni a felhasználók életkorát, amiről úgy gondoljuk, hogy hamarosan alapvetéssé fog válni.”

Azt ígérik, a Persona nevű cég által végzett azonosítás után a felvételeket adatvédelmi okokból azonnal megsemmisítik.

A drasztikus szigorításra égető szükség volt, a platformon ugyanis elszaporodtak a gyerekekre vadászó pedofilok és online zaklatók. Az Egyesült Államokban emiatt perek tucatjai indultak a Roblox ellen, több ügyben elmarasztaló ítélet is született. A cég vezetője, Dave Baszucki korábban, még márciusban egy megdöbbentő nyilatkozatot tett: szerinte ha a szülők féltenek egy gyereket, egyszerűen ne engedjék játszani.

A veszély a magyar gyerekeket sem kerülte el, itthon is több botrányos eset borzolta a kedélyeket. Bár a lépés a gyerekeket védi, sokan kritizálják az arcfelismerés pontatlansága és a szülői felügyelet nehézségei miatt. A szülőknek mostantól még jobban oda kell figyelniük a gyerek fiókjára és a beállításokra, a játékosoknak pedig tudomásul kell venniük, hogy csevegni csak azonosítás után tudnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk