prcikk: A Szegedi Tudományegyetem diákjai 2020-tól egyszerre öt egyetemen is tanulhatnak | szmo.hu
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

A Szegedi Tudományegyetem diákjai 2020-tól egyszerre öt egyetemen is tanulhatnak

Az EUGLOH projektnek köszönhetően Párizsban, Lundban, Portóban és Münchenben is tanulhatnak. A projektről és a lehetőségekről az egyetem nemzetközi és közkapcsolati igazgatójával, a stratégiai rektorhelyettesével és az egyik Erasmusos diákjával beszélgettünk.


Mindig is arról álmodoztál, hogy egyetemistaként külföldön is tanulj? Most az SZTE-n ez az álmod jó eséllyel teljesülhet. Az egyetem ugyanis társalapítója az European University Alliance for Global Health – röviden EUGLOH – elnevezésű, öt egyetemből álló európai egyetemi szövetségnek. Ennek köszönhetően az egyetem hallgatói választhatnak, hogy melyik külföldi partneregyetemben szeretnének külföldi ösztöndíjjal tanulni, de kutatási projekthez is csatlakozhatnak.

Így tanulhatsz a Paris-Saclay Egyetemen Franciaországban, a svéd Lundi Egyetemen, Portugáliában a Portói Egyetemen vagy éppen a müncheni Ludwig Maximillian Egyetemen Németországban.

Hogy miről is szól az EUGLOH projekt és mire számíthatnak 2020-tól a diákok, Széll Mártát az egyetem stratégiai rektorhelyettesét kérdeztük:

- A projekt alapötlete 2017-re datálható, mikor az Európai Bizottság egy olyan határozatot hozott, amelyben kijelentették, hogy Európa jövőbeli erősségét a felsőoktatási intézmények fogják nagymértékben elősegíteni. Emmanuel Macron elnöknek volt ezzel kapcsolatban egy nagyhatású beszéde, és ezután egy év alatt dolgoztak ki egy olyan program tervezetet, amely megalapozhatja a közös európai felsőoktatási tér létrehozásának lehetőségét.

A Szegedi Tudományegyetemet 2018 nyarán érte a megkeresés, a müncheni egyetemen keresztül, hogy csatlakozzunk egy európai egyetemeket tömörítő konzorciumhoz. Ebben a szövetségben rajtunk kívül még, Svédországban a lundi egyetem, Portugáliából a portói egyetem, Németországból a müncheni Ludwig Maximilian egyetem, és Franciaországból a párizsi Párizs-Saclay Egyetem tartozik.

A projekten belül kiírásra kerülnek pályázatok, amelyre európai egyetemeknek a konzorciumai pályázhatnak, és 3 éves futamidővel megvalósított közös projektekben kerül tesztelésre, hogy hogyan működnek ezek a szövetségek. Az első ilyen pályázati kiírás 2018 októberében jelent meg. Február végén volt lehetőség leadni az egyetemeknek a pályázatokat és mi a fentebb felsorolt egyetemekkel pályáztunk, amit végül el is fogadtak. - mesélte el nekünk.

 

Közösen szervezett konferenciák, oktatásfejlesztési programok várhatóak a négy partneregyetemmel

Széll Márta továbbá elmondta nekünk milyen projektekbe csatlakozhatsz az egyetem tanulójaként és min dolgoznak jelenleg is a projekt munkatársai:

- Az egész program kiemelt célja, hogy mind az egyetemek hallgatói és oktatói, az úgynevezett szakmobilitást elsősorban egymás között hajtsa végre.

Tehát, hogyha egy tanuló az SZTE hallgatója lesz, akkor ezen keresztül egy 220 ezres egyetemi európai közösségnek lesz a tagja. Innentől kezdve a másik 4 partneregyetem közül bármelyik oktatási programjába be tud csatlakozni.

Ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy egyfajta tematikát kellett adni ennek a projektnek. Ez pedig a globális egészség tematikája, amely abba az értelemben is globális, hogy nem csak az európai egészségügyi térben gondolkodik a projekt, hanem globális vonatkozásban.

Nem csak szorosan az orvos és egészségügyi ellátás területén próbáljuk összehangolni a oktatási, kutatási tevékenységeinket, hanem az egészség értékláncnak a számos tagját és a legdiverzebb tagjait is belevonva. Kezdve az egészséges talajjal, az egészséges étkezéssel, az egészség megőrzésének a témájával, az orvos egészségtudományokkal, rehabilitációval, az egészségügyi ellátás a jogi és gazdasági aspektusaival. Lesznek közösen szervezett konferenciák, oktatásfejlesztési programok, amelyhez az oktatóknak illetve a hallgatók minél szélesebb körének csatlakozását várjuk.

Jelenleg azon is dolgozunk, hogy egymás között megemeljük az Erasmus csere kapcsolataink keretszámait, és kidolgozzunk olyan virtuális és blended képzési programokat is, amelyeken keresztül a hallgatóknak fizikai mobilitást nem is kell végrehajtani, hanem online tudnak csatlakozni. 

Tervezzük továbbá, hogy legyenek olyan kurzusaink, ahova mind a négy partneregyetem hallgatója tud majd csatlakozni és azon is dolgozunk, hogy olyan témában kerüljenek meghirdetésre, amelyhez minél több hallgató tud egyszerre csatlakozni.

Az SZTE-n kívül a Pécsi Tudományegyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Central European University nyertek még ilyen európai egyetem projektlehetőséget.

A végkimenetele ennek a projektnek majd az lesz, hogy megteremtsük az alapjait ez európai közös diplomának, de ehhez még sok előkészítő munkára van szükség. Tulajdonképpen ez a projektindítás ennek a célját is szolgálja többek között.

Tehát elkezdtünk dolgozni azoknak a programoknak a kidolgozásán, amelyeket beemelünk ebbe a közös munkába és nagyon szorosan riportáljuk az Európai Unió felé, hogy hogy történik ezeknek a megvalósítása.- avatott be minket Széll Márta a projekt részleteibe.

 

Az Erasmus nem csak a hallgatók, de az oktatók körében is népszerű

A Szegedi Tudományegyetem Erasmus kapcsolatairól Bene Tamást, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati igazgatóját kérdeztük. Az egyetem jelenleg 31 országban 540 intézménnyel áll kapcsolatban 1035 bilaterális szerződés keretében (ezek listáját itt találod), így kiváncsiak voltunk arra, hogy az SZTE diákjai és oktatói körében, mennyire népszerű az Erasmus és vajon melyik ország a legnépszerűbb a hallgatók körében.

- Egy évben átlagosan hány hallgató pályázik az Erasmus ösztöndíjra és hány hallgató nyer felvételt? 

- Az elmúlt évek adatai alapján éves szinten kb. 250-300 hallgató utazik külföldre az ösztöndíjjal.

- Melyik országból érkeznek legtöbben a külföldi hallgatók?

-A TOP 3 ország Törökország, Olaszország, Spanyolország. További országokat ezen a linken találtok!

- Az SZTE-s hallgatók melyik országokat választják legszívesebben?

-A TOP 3 ország Németország, Olaszország, Franciaország. További országokat ezen a linken találjátok!

Az Erasmus nem csak a hallgatók, de az oktatók körében is népszerű. 2019-ben európai szinten is első helyen végzett a Szegedi Tudományegyetem a kiküldött oktatói mobilitási adatok alapján. A közel 370 kiutazással az európai mobilitási projektek több mint egy százalékát az SZTE valósította meg. A kiutazó hallgatói mobilitás alapján a szegedi egyetem a legaktívabb vidéki felsőoktatási intézmény.

Bene Tamástól megtudtuk azt is, hogy az SZTE-n Erasmus ösztöndíjat az 1998/1999. tanév óta 5264 kiutazó hallgató,  3275 Szegedre érkező hallgató, 3231 kiutazó és 1627 Szegedre jövő oktató vette igénybe.

Közéjük tartozik az egyetem egyik joghallgatója Klucsai Nóra is, aki Belgiumban töltött, több mint 4 hónapot. Őt Erasmusos élményeiről kérdeztük:

- Miért jelentkeztél Erasmusra?

- Már középiskolás koromban is tudtam, hogyha egyetemista leszek, akkor szeretnék Erasmusra menni. Szerettem nyelveket tanulni, szerettem mindig utazni, meg külföldre menni. Emiatt ezt egy nagyon jó lehetőségnem tartottam. Mindenképpen francia nyelvterületre szerettem volna menni, mert középiskolában már tanultam franciául viszont az egyetemi évek alatt, eléggé elhanyagoltam és úgy gondoltam, így tudnám frissíteni és a szakmai nyelvet is meg tudnám tanulni.

- Melyik országban voltál és melyik egyetemet választottad?

- Belgiumban voltam, az Université catholique de Louvain-en. Belgium egy nagyon szimpatikus ország volt és még soha nem voltam ott, de nagyon szerettem volna megnézni, meg kiváncsi voltam, hogy milyen kint élni.

Az egyetemről nagyon jókat olvastam. Én jogot tanulok, azon belül is üzleti jogot és abból a szempontból is egy jó nevű egyetemnek számít.

Ez egy egyetemi város, tele van fiatalokkal, kicsit hasonló is mint Szeged. Nem akartam semmiképpen sem egy nagyvárosba menni, pl. Párizsba, ahol elveszik egy kicsit az ember. Egy jó kis egyetemi közösségbe szerettem volna menni, és végül ki is derült, hogy jól választottam.

A kinti óráimat itthon is el tudtam fogadtatni. Volt egy kötelező tantárgyam is, a versenyjog, amit el tudtam fogadtatni, illetve tanultam még fogyasztóvédelmet is, ami nagyon jó volt, mert abból írom most a szakdolgozatomat. A versenyjogot pl. angolul tanultam, a fogyasztóvédelmet pedig franciául, ami azért is volt jó, mert mind a két nyelvet gyakorolhattam és megismertem egy kicsit a szakmai nyelvet is.

- Mennyi időt töltöttél kint és mik voltak a tapasztalataid az iskoláról, a hallgatókról, az oktatásról?

- 4 és fél hónapot voltam kint összesen. A belga diákoknál azt vettem észre, hogy ők annyira nem nyitottak a külföldiek felé, ők viszonylag zárkózottabbak voltak. Viszont nagyon sok Erasmusos hallgató volt kint, csak a jogi karon 60-70 Erasmusos diák volt és ebből egy jó kis közösség alakult ki.

Maga az oktatás nagyon színvonalas volt, sokszor hallottam, hogyha valaki Erasmusosként külföldre megy, elnézőbbek a tanárok. Hát itt nem voltak. Magasak voltak a követelmények. A tanárok is neves tanárok voltak. Az iskola Belgiumban van, ott az Európai Uniónak elég sok intézménye van, és a versenyjog és a fogyasztóvédelem is mind Európai Uniós területek, emiatt a tanáraink is szakértők voltak, akik napi szinten is részt vesznek jogalkotási folyamatokban. Nagyon jó dolgokat tanulhattunk tőlük és nagyon nyitottak és segítőkészek voltak.

- Mit adott neked az Erasmus?

- Sok élményt.

Már maga az, hogy fiatalon majdnem egy félévet kint töltöttem egy teljesen idegen környezetben, ez azért sokszor talpraesettségre meg önállóságra neveli az embert. Nagyon sokat fejlődött a francia és az angol tudásom, beleértve a szakmai nyelvet is, ami nagyon minimális volt előtte.

Ennek köszönhetően el tudtam indulni egy nemzetközi párbeszéd versenyen, ami nagy dolognak számít és nagyon sokat hozzáadott, hogy kint voltam. Emellett nagyon sokat utaztunk kint, egész Belgiumot bejártuk, nagyon szép helyeken voltunk és néhány új baráttal is gazdagabb lettem.

- Mi volt a legemlékezetesebb élményed?

- Talán az volt, amikor elmentünk Brugge-be kirándulni, ami egy igazi kis mesebeli város és pont úgy tudtunk elmenni, hogy a karácsonyi vásár már megkezdődött, ami miatt még inkább varázslatos volt. Ráadásul akkor jött ki a családom is meglátogatni.

- Mit mondanál azoknak a hallgatóknak, akik még nem jelentkeztek Erasmusra vagy hezitálnak?

- Mindenképpen jelentkezzenek! Én is hezitáltam, attól függetlenül, hogy évek óta szerettem volna kimenni, azért elgondolkodtam, biztos szeretnék-e menni.

Én azt javaslom mindenképpen menjenek ki, mert ezzel csak nyerni lehet. Külföldön lehetsz, világot láthatsz, tanulhatsz, fejlődhetsz minden szempontból, új dolgokat, embereket és kultúrákat ismerhetsz meg.

Akinek felmerült a gondolat, hogy szeretne menni, ne hagyja ki!

A cikk az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával jelent meg. Pályázati azonosító: EFOP-3.4.4-16-2017-00015 A pályázat címe: A Szegedi Tudományegyetem készségfejlesztő és kommunikációs programjainak megvalósítása a felsőoktatásba való bekerülés előmozdítására és az MTMI szakok népszerűsítésére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Egész generációk tanulták meg rosszul, hogyan kell szeretni a családtagokat: kiderült, sokan miért nem látogatják a szüleiket felnőtt korukban
Önzőnek bélyegzik azokat, akik nem vágynak gyakran haza a szülői házba. A pszichológusok szerint a jelenség mögött gyerekkorban tanult minta áll.
Sz.E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. március 29.



Nem látogatod gyakran a szüleidet? Évente csak pár alkalommal találkozol velük?

Lehet, hogy erős bűntudatot érzel emiatt. Vagy beszóltak a rokonok, milyen hálátlan vagy. Mi van, ha nem vagy hálátlan?

Lehet, hogy a ritka látogatásokkal pontosan azt a szeretetnyelvet adod tovább, amit gyerekként kaptál: a fizikális közelség helyett gondoskodást.

Sok felnőtt gyereket gyötör bűntudat, ami ünnepekkor, születésnapokon vagy egy-egy megválaszolatlan telefonhívás után tör a felszínre.

Mások látszólag alig várják, hogy hazamenjenek a szüleikhez, ők idegenkednek a gondolattól, a környezetük pedig azonnal rájuk süti a bélyeget: önzők és hálátlanok, akik nem értékelik, amit kaptak.

Sokaknál a távolság azonban egy jóval bonyolultabb dologról, egy öntudatlanul ismételt mintáról szól

– írja a Psychology Today.

A probléma gyökere az, hogy a családban szeretetet a gondoskodással, a számlák fizetésével és a háztartás működtetésével azonosították, nem pedig a valódi érzelmi jelenléttel.

Aki ebben a modellben nő fel, felnőttként maga is így fejezi ki a törődését: rákérdez, kell-e segítség, pénzt küld a szüleinek, de a puszta együttlét, a céltalan közös időtöltés idegen számára.

A kötődéselmélet szerint a gyermekkori tapasztalatokból úgynevezett „belső munkamodellek”, vagyis tudattalan kapcsolati sémák épülnek fel, amelyek egész életünkben irányítják a viselkedésünket.

A gyerekek nemcsak azt tanulják meg, hogy szeretik-e őket, hanem azt is, hogyan „kell” szeretni. Ha a szülő a szeretetét elsősorban anyagiakkal és a háttér biztosításával fejezte ki, a gyerek egy alapvetően tranzakcionális, nem pedig kapcsolati alapú modellt sajátít el.

Azok, akik érzelmileg távolságtartó szülők mellett nőttek fel, gyakran elkerülő kötődési stílust alakítanak ki. Látszólag nem igénylik a szoros kapcsolatokat, és kerülik a függőséget, ám a kutatások szerint a testük ugyanúgy stresszel reagál a kapcsolati fenyegetésekre, mint bárki másé, csak megtanulták elnyomni az érzelmeik kimutatását.

Egy ilyen felnőtt számára a szülői látogatás komoly kihívást jelent, mert nem tanulta meg, hogyan lehet csak úgy, együtt lógni a szüleivel. „

A kutatások igazolják a minta generációk közötti átadását. Egy metaanalízis szerint az anyák és csecsemőik kötődési mintázata 75%-ban megegyezett.

Egy másik, anya-lánya kapcsolatokat vizsgáló kutatás kimutatta, hogy az elkerülés, vagyis a közelségtől való idegenkedés szinte biztosan "öröklődik".

A közelséggel szembeni kényelmetlenség tehát nem ugrott át egy generációt, hanem a szülő továbbadta a gyermekének.

A szülők viszont gyakran értetlenül és fájdalommal állnak a jelenséghez. Úgy érzik, ők mindent megadtak, áldozatokat hoztak, a gyerekük mégis távolságtartó.

Nem ismerik fel, hogy valójában tükörbe néznek: a gyerekük pontosan azt a szeretetnyelvet "beszéli", amit tőlük tanult, ahol a törődés távolról végzett cselekvés, nem pedig közeli érzelmi jelenlét.

Természetesen ez nem ment fel semmi alól. Vannak felnőtt gyerekek, akik valóban elhanyagolják a szüleiket, és vannak szülők, akik valódi érzelmi melegséget adtak, amit most nem kapnak vissza. Sok esetben azonban a helyzet bonyolultabb: a gyerek nem elutasítja azt, amit kapott, hanem újrateremti. A probléma gyökere egyfajta „fordítási hiba” az eszközszerű szeretet és az érzelmi jelenlét között, egy olyan nyelvi szakadék, amelyet egyik generáció sem tud igazán megnevezni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ártalmatlan szokásnak tűnik, de tönkreteszi a gyerekedet: a kőkemény igazság a kötelező ovis altatásról
Új kutatások szerint semmi szükségük nincsen rá egyes gyerekeknek, és ha kényszerítik őket, az az idegrendszerüket károsíthatja.


Ha egy ötéves gyerek húsz percig csak a plafont bámulja a sötétített csoportszobában, az nem neveletlenség vagy dac: az idegrendszere üzeni, hogy neki már nincs biológiai szüksége a délutáni alvásra - erről a témáról írt hosszabb, alaposan kifejtett posztot az Anyugi Facebook-oldal szerzője.

Egyre több szülő teszi fel a kérdést, miért ragaszkodik sok óvoda a mindenáron kötelező délutáni alváshoz, ami többet árthat, mint használ.

Bár a szabályozás nem változott, a gyakorlat szerencsére több helyen már igen. Egyre több óvoda ismeri fel, hogy a pihenés és az alvás nem ugyanaz, ezért a házirendjükben már „alvás VAGY csendes pihenő” szerepel, teret engedve a gyerekek egyéni igényeinek. Legalábbis ott, ahol nincsenek merev szabályok és elvárások a kicsikkel kapcsolatban.

A tudomány ugyanis egyértelműen kimondja: az alvásigény nincsen kőbe vésve, az idegrendszer fejlettségétől függ.

A legtöbb gyerek 3 és 5 éves kora között szokik át a nappali alvásról a csak éjszakai pihenésre. Kutatások szerint 5 éves kor felett a gyerekek kevesebb mint 30 százalékának van szüksége a délutáni szunyókálásra.

Ha egy gyereket mégis rákényszerítenek a mozdulatlan fekvésre, az a testének nem pihenés, hanem stressz.

„A gyereket arra kényszeríteni, hogy ébren feküdjön egy sötét szobában, nem relaxáció, hanem tiszta stressz, ami megemeli a kortizolszintjét és garantáltan tönkreteszi az esti elalvást is” – magyarázza egy szakértő a jelenség hátterét. A kényszerített csend nemcsak az aznapi hangulatát teszi tönkre, de felboríthatja az éjszakai alvását is, ami egy ördögi körhöz vezet.

Ezt támasztják alá a Queenslandi Egyetem kutatásai is. Karen Thorpe és csapata kimutatta, hogy 5 éves kor felett a kötelező délutáni alvásnak semmilyen mérhető előnye nincs a gyerekek kognitív fejlődésére vagy egészségére, sőt, negatívan befolyásolhatja az éjszakai pihenés minőségét.

A vizsgálatok szerint a kényszerpihenő a stressz-szintet sem csökkentette megbízhatóan azoknál a gyerekeknél, akik már nem voltak álmosak.

A megoldás szerencsére nem bonyolult, és a pedagógusok leterheltségét sem növeli feltétlenül.

Az egyik bevált módszer a „20 perces szabály”: aki ennyi idő után sem alszik el, halkan felülhet az ágyában, és nézegethet mesekönyvet, rajzolhat vagy játszhat egy csendes logikai játékkal.

Máshol „suttogó sarkot” alakítanak ki, ahol az ébren lévők egy elkülönített részen színezhetnek vagy kirakózhatnak, amíg a többiek alszanak. A nagyobbaknál a fülhallgatós mese- vagy hangoskönyv-hallgatás is bevált, ami leköti a figyelmüket anélkül, hogy a többieket zavarnák. A lényeg, hogy a fektetés lehetőség legyen, nem pedig kényszer.

Természetesen a nagy csoportlétszám és a kevés felnőtt nehezíti a helyzetet, de a differenciált pihenőidő megszervezése nem lehetetlen.

Előre összeállított „csendes tevékenység-listával” és a terem zónákra osztásával a pedagógusok is fellélegezhetnek. A kulcs a szülők és az óvoda közötti nyílt kommunikáció. „A szülő jelezze bátran a pedagógusnak, ha otthon azt tapasztalja, hogy a gyerek a délutáni alvás miatt este tízig pörög. Egy kéthetes próbaidő alatt közösen figyelhetik a változásokat” – tanácsolják a szakemberek.

A felelősség azonban a családoké is. Ha egy gyerek elhagyja a délutáni alvást, kulcsfontosságú a stabil esti rutin, a képernyőidő csökkentése és a korábbi lefekvés, hogy az idegrendszerének legyen ideje regenerálódni. A cél nem az alvás eltörlése, hanem az, hogy a pihenés a gyerekek valódi igényeihez igazodjon. A pihenés maradjon lehetőség, ne pedig parancs.

Via ABC News, Anyugi Facebook-oldal


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Súlyos hibát követsz el, ha ezeket az élelmiszereket és ételmaradékokat lefagyasztod
Sokan hiszik, hogy a fagyasztás mindent megold, és ezzel óriási veszélynek teszik ki a családjukat.
Sz. E. - szmo.hu
2026. március 22.



Sokan hiszik, hogy a fagyasztás egyfajta csodaszer, ami minden maradékot és élelmiszert megment a kidobástól.

A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb: ami már romlásnak indult, azt a mélyhűtő sem teszi biztonságossá.

Bár a fagyasztás valóban meghosszabbíthatja az élelmiszerek eltarthatóságát, fontos tudni, mikor biztonságos ez a megoldás, és mikor jelent kockázatot.

A mélyhűtés valójában csak szünetelteti a baktériumok működését, de nem pusztítja el őket.

Erre élelmiszerbiztonsági szakértők is felhívják a figyelmet.

Amint kiolvad a több napos maradék vagy a lejárt szavatosságú élelmiszer, a kórokozók újra aktívvá válnak, folytatják a szaporodást. Te pedig ételmérgezést kaphatsz.

Jobb esetben csak gyomorrontást.

Vagyis a legfontosabb szabály: kizárólag olyan ételt szabad lefagyasztani, ami friss és nem mutatja a romlás jeleit. Ha lejárt a fogyaszhatóság dátuma vagy elszíneződött az étel, akkor kuka.

És ez a mélyhűtésre is vonatkozik!

Ha lejárt fogyaszthatóság dátuma, vagy elszíneződött az étel, azt ne tedd a mélyhűtőbe, hanem dobd ki.

Ha az étel szaga megváltozott, állaga szokatlanul nyálkás, elszíneződött, vagy a csomagolása gázosodott, akkor már nem biztonságos.

Különösen veszélyes, ha a húsokat, halakat kint hagyod órákra a konyhában, főleg a nyári melegben.

A baktériumok ilyenkor már elszaporodhattak benne, ezért akkor se fagyaszd le, ha a dátum szerint még fogyasztható lenne.

Fontos, hogy a fasztó legyen -18 Celsius-fokos vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten. A ételeket, élelmiszereket külön dobozban tartsd és légmentesen zárd le. A csomagra írd rá a fagyasztás dátumát.

Mivel a fagyasztás ellenére az élelmiszerek minősége idővel romlik, rendszeresen nézd á a mélyhűtőt, és ha valami elszíneződött, vagy már több mint fél éve van lefagyasztva, inkább dobd ki.

A fagyasztás tehát kiváló eszköz az élelmiszer-pazarlás csökkentésére, de csak akkor, ha betartod az alapvető szabályokat: friss alapanyaggal, helyes tárolási módszerekkel és okos kiolvasztással működik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Alvásfigyelő alkalmazást töltöttél le? Okosórád van? Lehet, hogy többet árt, mint használ!
Mindenki a jobb pihenés reményében kezdi használni a kütyüket. De vizsgálat kimutatta, hogy sokaknál éppen az ellenkező hatást váltja ki.
Sz. E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. március 22.



Milliók bámulják reggelente az okosórájukat, vagy az alvásfigyelő appot, hogy megtudják, jól aludtak-e.

A pihenés javítására kitalált eszközök azonban sokaknál éppen az ellenkezőjét érik el: szorongást és aggodalmat keltenek.

Az okosórák, fitneszkarkötők és mobilapplikációk azt ígérik, hogy a mérésekkel segítenek jobban aludni. Rengetegen tartják hasznosnak őket, mert úgy érzik, jobban megértik a saját alvásukat és tudatosabban figyelnek rá. A kép azonban ennél árnyaltabb.

Egy friss, közel ezer ember bevonásával készült norvég kutatás szerint nem mindenkinek tesznek jót ezek az eszközök.

Sőt, minden hatodik felhasználónál kifejezetten fokozták az alvással kapcsolatos aggodalmakat, ami alvászavarhoz vezethet – derül ki a Frontiers in Psychology című tudományos folyóiratban pénteken megjelent tanulmányból.

A legnagyobb kockázat a fiatalabbaknál jelentkezett, akik egyrészt gyakrabban használják ezeket az appokat, másrészt hajlamosabbak arra is, hogy túlgondolják az eredményeket.

Az úgynevezett „alváspontszám” például könnyen stresszforrássá válhat.

„A fiatalok hajlamosak azonosítani magukat a kapott adatokkal. Egy rossz pontszám után könnyen elkönyvelik, hogy az egész napjuk tönkrement, pedig lehet, hogy kipihenten ébredtek volna”

– magyarázta egy alvásszakértő.

Különösen veszélyeztetettek az álmatlansággal küzdők. Náluk egy rossz adat csak olaj a tűzre, hiszen azt az érzést erősíti, hogy valami nincs rendben velük. Ez tovább rontja a helyzetet.

„Inszomniás betegnek azt mondani, hogy az adatai szerint rosszul aludt, olyan, mintha a lámpalázas diáknak ismételgetnénk, hogy meg fog bukni. Ez csak tovább rontja a helyzetet, és negatív spirálba löki az illetőt”

– figyelmeztetett a szakember.

A probléma gyökere, hogy a pihenés egyfajta teljesítménnyé válik, az alvásfigyelő alkalmazás adatai pedig önértékelési kérdéssé. Ha a számok nem jók, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy rosszul is aludtunk, még akkor is, ha szubjektíven nem így éreztük. Ez egyenes út az aggodalomhoz, ami tényleg alváshoz, az pedig még kedvezőtlenebb pontszámokhoz vezet.

A szakértők szerint nem kell azonnal a kukába dobni ezeket az eszközöket, de sokkal tudatosabban kellene használni őket.

Aki azt veszi észre magán, hogy az alvásfigyelő követése inkább szorongást okoz, mint segít, jobban teszi, ha időnként kikapcsolja az értesítéseket, vagy akár teljesen félreteszi éjszakára. Érdemes a napi kilengések helyett inkább a heti átlagokra koncentrálni.

Jelzésértékű lehet, mi a válaszunk arra a kérdésre, hogy befolyásolja-e a reggeli pontszám a hangulatunkat.

Érzünk-e teljesítménykényszert lefekvéskor? Erősödtek-e az álmatlansági tüneteink, mióta az appot használjuk? Ha a válasz igen, érdemes stratégiát váltani.

A jelenségnek már nevet is adtak: orthoszomnia, vagyis a tökéletes alvás görcsös hajszolása az adatok alapján.

Fontos tudni, hogy ezek az eszközö k nem orvosi műszerek, méréseik pontossága korlátozott, és az alvás minősége természetes módon is ingadozik. A lényeg, hogy a technológia egy eszköz maradjon a nyugodtabb alvás eléréséhez, ne pedig maga a cél.

Amire még felhívnánk a figyelmet, az, hogy ne pörgesd folyamatosan a telefonodon a közösségi oldalakat: a doomscrolling rosszat tesz az idegeidnek.

Via Mirror


Link másolása
KÖVESS MINKET: