A repülő nyúl és Hitchcock madarai – a legjobban sikerült Google Street View-állatfotók

A levelek után már személyesen is felkeresik a végrehajtók azt a hároméves kisfiút, akire édesanyja halála után nagyságrendileg 160 millió forintos adósság szállt. A helyzetet súlyosbítja, hogy a család jövője teljesen bizonytalan, miközben a gyerek szeptemberben kezdené az óvodát. A család tehetetlenségét mutatja, hogy a tartozások mértékéről a hagyatéki eljárásig semmit sem tudtak – írta a Blikk.

Az elhunyt édesanya, Hédi sikeres könyvelőirodát vezetett, ám halálával az általa felvett hitelek kártyavárként omlottak össze. A tartozások között van lakáshitel, a cégére felvett fejlesztési banki hitel és további két kölcsön is. A legnagyobb gondot a nemrég vásárolt lakás jelenti, amire az anya 50 millió forint önrész mellé közel 30 milliós hitelt vett fel, és ami most a kisfiúra szállt.

Ezen felül két másik családi ingatlan is érintett, amelyekben rokonok élnek. A helyzetet tovább nehezíti, hogy Hédi egykori ügyfelei közül többen a saját tartozásaikat is a hagyatékra próbálják terhelni.

A kisfiú gyámja és nagynénje, Koncz Gabriella elmondta, a betegség utolsó szakaszában hangzott csak el a kérés, ami előrevetítette a jövőt. „A húgom mindennél jobban szeretett volna gyermeket, végül lombikprogramon keresztül hozta világra Mátét, akit teljesen egyedül kezdett nevelni. A szülés után jelezte, hogy óriási a fájdalma, de nem vették őt eléggé komolyan az orvosok. Három hónap múlva a kontrollon már a véréből kimutatták, hogy valami nincsen rendben. Fél évig mászkáltunk szakemberekhez, végül csináltatott egy komplex vizsgálatot.”

A család a pénzügyi helyzetről semmit sem tudott, mert a hagyatéki eljárásra csak 11 hónappal a haláleset után került sor. Koncz Gabriella szerint ez az időveszteség lehetetlenítette el a helyzet kezelését.

A gyám hiába kereste a bankokat. „Ha a halála után beleláthattam volna a cégbe, és intézkedhettem volna a pótlásáról, nem lenne semmi gond, de majdnem egy évig, a hagyatéki eljárásig nem volt rá lehetőségem” – magyarázta, hozzátéve, hogy a pénzintézetek a kamatok felfüggesztésére sem adtak lehetőséget.

A kisfiú történetéről korábban a Házon kívül is beszámolt:

Egy 11 éves fiú arra ébredt egy észak-ontariói nyaralóban, hogy egy denevér fekszik az orrán és a száján. A fiú lesöpörte magáról az állatot, amit az apja befogott, majd elengedett. Mivel a gyereken nem látszott sem harapás, sem karmolás nyoma, a család nem fordult orvoshoz, a fiú később két hét intenzív kezelés után mégis meghalt. A tragikus esetről és annak tanulságairól június 29-én jelent meg egy részletes orvosi esettanulmány a Canadian Medical Association Journal (CMAJ) című szaklapban.

A 2024-es eset volt az első helyben szerzett emberi veszettség-megbetegedés Ontarióban 1967 óta.

– írta a LADbible.

Először vírusellenes gyógyszert kapott, de állapota rohamosan romlott. Másnap, amikor visszavitték a kórházba, már zavart volt, elmosódott a beszéde, nyelési nehézségei és hallucinációi voltak. Az orvosok ekkor diagnosztizálták a veszettséget, de már nem tudták megmenteni. Két hét után lekapcsolták az életfenntartó gépekről.

A betegség tüneteinek megjelenése után a kimenetel szinte mindig végzetes. Dr. Brian Hummel gyermekinfektológus, az esettanulmány egyik szerzője a megelőzés fontosságát hangsúlyozta.

– magyarázta a szakember a posztexpozíciós profilaxis (PEP) nevű eljárásra utalva, ami egy oltássorozatból és ellenanyag adásából áll.

A legfontosabb tanulság, hogy a fertőzéshez nem feltétlenül szükséges látható sérülés. Egyes denevéreknek olyan apró fogaik vannak, hogy a harapásuk észrevétlen maradhat. A vírus a nyálukkal a bőrön lévő apró, akár láthatatlan sérüléseken vagy a nyálkahártyán (szem, orr, száj) keresztül is bejuthat a szervezetbe. Észak-Amerikában az emberi veszettség eseteinek döntő többsége denevérrel való érintkezésre vezethető vissza, ami sokszor halálesettel végződik.

A kanadai orvosi folyóiratban megjelent tanulmány ezért egyértelmű üzenetet fogalmaz meg mind a lakosság, mind az egészségügyi dolgozók számára.

A szakértők szerint bármilyen fizikai érintkezés magas kockázatúnak számít, különösen, ha az a fejet, az arcot vagy a kezeket érinti. A kanadai hatóságok idén áprilisban frissítették is az erre vonatkozó ajánlásukat, amely szerint a denevérrel való érintkezés után szinte mindig javasolt a megelőző kezelés megkezdése.

Szombaton délután háromtól rendezik az idei Pride-ot. Míg egy évvel ezelőtt a Fidesz-kormány próbálta ellehetetleníteni Magyarország legnagyobb LMBTQ-közösségi és emberi jogi felvonulását, addig idén a rekkenő hőséggel kell megküzdenie a szervezőknek.

A gyülekező 14 órakor kezdődött az Operaháznál, a menet pedig 15 órakor indul az Andrássy útról. A felvonulás várhatóan 17 óra után érkezik meg a Vérmezőre, a záróhelyszínre.

A szervezők szerint a Nagy réten civil falu, járművek, ajándékbolt és ételudvar is várja majd a résztvevőket.

A rendezvény miatt jelentős közlekedési változásokra kell számítani. A BKK tájékoztatása szerint 11:30-tól forgalomkorlátozások lesznek az Andrássy út–Bajcsy-Zsilinszky út–Deák Ferenc tér–Károly körút–Astoria–Kossuth Lajos utca–Szabad sajtó út–Erzsébet híd–Döbrentei tér–Attila út–Mikó utca–Vérmező útvonalon. A BKK azt javasolja, hogy aki teheti, a metrókat használja.

Fotósunk már a gyülekező helyszínén van. Elmondása szerint most nincs akkora tömeg, mint egy ével korábban, ami végeredményben egy óriási kormányellenes tüntetésbe torkollt.

Az idei felvonulásra gyülekező tömegről készült fotóinkat itt lehet megnézni:

Harminc év után végre nevet kapott a Mount Everest egyik közismert holtteste: a hegymászók által csak „Green Boots”-ként (Zöld bakancs) emlegetett áldozatot egy DNS-vizsgálat alapján az indiai Dorje Morupként azonosították. Az indiai határrendészet már meg is kezdte egy olyan művelet előkészítését, amelynek célja, hogy a maradványokat még a nyáron lehozzák a hegy tibeti oldaláról – írta a The Guardian.

Az indiai kormány közbeszerzési portálján megjelent egy tender, amely egy „Phase II Retrieval operation” elnevezésű küldetésre keres erre szakosodott céget. A kiírás egyértelműen Dorje Morup földi maradványainak lehozatalát nevezi meg feladatként.

A tervek szerint legalább hat, extrém magassági mentésekben jártas serpára lesz szükség, hogy a jégbe fagyott, akár 200 kilogrammosra becsült testet lehozzák a hegyről. A holttest kiléte évtizedekig vita tárgya volt, de az indiai határrendészet tenderdokumentuma és az AFP hírügynökség által látott iratok szerint elvégzett azonosítás most lezárhatja a vitát.

Morup, valamint két társa, Tsewang Paljor és Tsewang Samanla az indiai határrendészet expedíciójának tagjai voltak. 1996. május 10-én a Mount Everest északi, tibeti oldalán kísérelték meg a csúcstámadást, amikor a csúcs közelében súlyos hóviharba kerültek.

Morup holtteste a feltűnő, méregzöld Koflach-bakancsok miatt vált az északkeleti útvonal hátborzongató tájékozódási pontjává.

A holttestek lehozatala a Mount Everestről mindig komoly etikai és biztonsági kérdéseket vet fel. Guy Cotter új-zélandi hegymászó, az Adventure Consultants vezetője szerint a családok számára lezárást hozhat, ha visszakapják szerettük maradványait.

A dilemma magyar vonatkozásban is ismert: Suhajda Szilárd felesége korábban úgy döntött, nem kéri a hegymászó holttestének lehozatalát a hegyről, részben a mentőcsapatot fenyegető veszélyek miatt.

A mostani akció egy szélesebb körű kezdeményezés része is, amely a Mount Everest megtisztítását célozza a felhalmozódott szeméttől és a hátrahagyott holttestektől. A nepáli hatóságok az utóbbi években több szigorítást is bevezettek, például kötelezővé tették a hegymászók számára, hogy a saját ürüléküket is lehozzák a hegyről.

A siker több tényezőtől függ: meg kell találni a megfelelő, tapasztalt mentőcsapatot, be kell szerezni a kínai hatóságok engedélyeit a tibeti oldalon végzett munkához, és szükség lesz egy kedvező időjárási ablakra is a monszun idején. Ha minden a tervek szerint halad, Dorje Morup földi maradványait Katmandun keresztül szállíthatják vissza Indiába, hogy harminc év után végre végső nyugalomra leljen.