HÍREK
A Rovatból

A Nádasdy-kastély, a Festetics-kastély, a Károlyi-kastély – itt a lista az első 8 kastélyról, ami ingyen magánkézbe kerül

Az államtitkár azt bizonygatja, hogy a kastélyokat nem „ingyen osztogatja” az állam, hanem komoly teherrel és kötelezettségekkel együtt.


Nyolc kastély megpályáztatásával kezdődik meg jövő héten az állami tulajdonú kastélyok, kúriák, udvarházak, parkok és kertek, valamint a hozzájuk tartozó ingóságok tulajdonjogának ingyenes átruházását lehetővé tevő, úgynevezett kastélytörvény végrehajtása – írta meg az MTI.

Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára az MTI-nek pénteken elmondta: a jogszabály végrehajtását egy „próbaévvel” kezdik, ennek során nyolc ingatlanra írnak ki pályázatot:

a bajnai Sándor-Metternich-kastélyra, a füzérradványi Károlyi-kastélyra, a nádasdladányi Nádasdy-kastélyra, a sümegi püspöki palotára, a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyra, a tatai Esterházy-kastélyra, a dégi Festetics-kastélyra, valamint a majki kamalduli remeteségre és a hozzá kapcsolódó Esterházy-kastélyra.

Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a XX. század közepén a magyar kastélyokat államosították, elvették eredeti tulajdonosaiktól, azzal az ígérettel, hogy azok mindenkié lesznek. Ezzel szemben inkább „senkié lettek”, a legszebb kastélyokban is traktorgarázsokat, gabonatárolókat helyeztek el, és hagyták azokat lepusztulni – mondta.

Hozzátette, ezen időszak alatt a magyarországi kastélyállomány több mint egyharmada jóvátehetetlenül elpusztult, de a maradék is nagyon komoly állagromlást szenvedett el. Az 1990-es évektől aztán több környékbeli országban megtörtént a kastélyok restitúciója, Magyarországon azonban úgy döntött az állam, hogy ezeket nem adja vissza a korábbi tulajdonosoknak - jegyezte meg.

Lánszki Regő felidézte: a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény (kastélytörvény) első változatát 2023 decemberében fogadta el az Országgyűlés, erre az Alkotmánybíróság tett néhány megjegyzést, és további garanciákat kért a hosszú távú vagyonkezeléssel és a tulajdonba adással kapcsolatban. A tavasz folyamán a tárca pontosította és szigorította a jogszabályt, amelyet júniusban fogadott el ismét az Országgyűlés.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a törvényben nagyon szigorú kikötéseket határoztak meg: a kastélyparkokat például az év 300 napján ingyenesen látogathatóvá kell tenni, a kastélyokban őrzött közgyűjteményeket – „értelmezhető” jegyár mellett – be kell mutatni, mindemellett természetesen fenn kell tartani az épületet - sorolta.

Ezeket a kastélyokat tehát nem „ingyen osztogatja” az állam, hanem komoly teherrel és kötelezettségekkel együtt – fogalmazott.

Tájékoztatása szerint a minisztérium azt vállalta, hogy augusztus 31-ig elkészül a kastélyok elsőkörös átvizsgálásával, felmérve melyek azok a kastélyok, amelyek nincsenek megfelelő állapotban vagy megfelelően működtetve. A törvény melléklete 48 kastélyt sorol fel, ezekből első körben nyolcnak a teljes körű – műszaki, működésbeli, művészettörténeti és stratégiai – dokumentációját készítették el, ezekkel az ingatlanokkal indul a próbaév.

Lánszki Regő azt mondta, nagyon bízik benne, hogy vannak olyan hazai tulajdonú vállalkozások, egyházak, önkormányzatok vagy akár magánszemélyek, akik éreznek egyfajta közös felelősségvállalást, és megéri nekik pénzt fordítani a kastélyokra, hogy azok ne legyenek az enyészeté.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Áll a bál a Nobel-békedíj körül: kiszivároghatott a győztes neve, az utolsó órákban rengetegen fogadtak Machadóra
A Polymarketen Machado esélye 3,75%-ról két órán belül 72,8%-ra emelkedett, majd ő kapta a díjat. A norvég lapok szokatlan piaci mozgásokról írtak, a bizottság szerint korai biztosan szivárgásról beszélni.


A norvég hatóságok vizsgálatot indítottak amiatt, hogy gyanús fogadások jelentek meg az idei Nobel-békedíj körül. A feltételezés szerint a döntéshozó testületből információk juthattak ki, ami befolyásolhatta az online piacokat, írja a The Guardian.

A Polymarket felületén csütörtökön, norvég idő szerint éjfél után nem sokkal hirtelen megugrottak a fogadások María Corina Machado győzelmére. A Nobel Intézet igazgatója, Kristian Berg Harpviken a Bloombergnek azt mondta: „Úgy tűnik, bűncselekmény áldozatai lettünk – valaki a birtokunkban lévő információval pénzt akart keresni.”

Néhány órával később kihirdették, hogy Machado kapta a 2025-ös Nobel-békedíjat demokratikus aktivizmusáért az autoriter Venezuelában, ezzel ő lett az első venezuelai díjazott. A bejelentésről norvég idő szerint 10:50-kor értesítette őt Kristian Berg Harpviken.

A norvég Aftenposten és a Finansavisen a hivatalos közlés előtt szokatlan mozgásokat azonosított az online fogadási piacokon. Addig a Polymarketen Julija Navalnaja számított a legesélyesebbnek.

Éjfél után nem sokkal Machado díjazásának valószínűségét 3,75%-ra tették, így Navalnaja és Donald Trump mögött szerepelt, majd két órán belül 72,8%-ra ugrott.

Volt fogadó, aki több mint 65 ezer amerikai dollárt nyert Machado sikerével, és akadt olyan nyertes profil is, amelyet azon a napon hoztak létre, amikor a tétet feltették. A Nobel-bizottság vezetője, Jørgen Watne Frydnes úgy fogalmazott: a testület „általában nagyon jól megőrzi a titkokat”, és évtizedek óta zárt folyamat szerint dolgozik. Hozzátette, még korai biztosan kijelenteni, történt-e szivárgás, de arra számít, hogy hivatalos vizsgálat indul.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Levélben közölte a Ganz–Mavag, hogy fizetésképtelen
Szeptember 30-án a cégvezetés tájékoztatta partnereit, hogy a Dunakeszi Járműjavítóhoz kapcsolódó tartozásokat sem tudja egyelőre rendezni. A reorganizációs terv határideje november 5., a folyamatért Nagy Márton felel.


A Szabad Európa cikke szerint a Ganz–Mavag levelet küldött üzleti partnereinek, amelyben arról tájékoztat, hogy jelenleg fizetésképtelen. A közlésben az is szerepel, hogy a cégcsoporthoz tartozó Dunakeszi Járműjavítóval kapcsolatos tartozásokat egyelőre nem tudják kiegyenlíteni.

A levelet szeptember 30-án postázták a szerződéses partnereknek, Törő Csaba vezérigazgató és Lóránd Tamás pénzügyi igazgató aláírásával. A lap úgy tudja, a vállalatnak november 5-ig kell elkészítenie a reorganizációs tervét.

A társaság rendezésére Nagy Márton gazdasági miniszter kapott feladatot – írja a Szabad Európa. A cikk szerint

ez jelentős állami forrást igényelhet, és felmerül a részleges vagy teljes állami tulajdon visszaállítása is.

A tulajdonosi háttérről a portál azt írja: a Ganz–Mavag International Kft. 2022 júliusa óta fele-fele arányban a Magyar Vagon Befektetési Zrt. és a CATO Investment Kft. kezében van. A beszámoló szerint a CATO Tombor Andráshoz köthető, míg a Mavag Bf. Zrt. mögött álló Solva II. Magántőkealap a Molhoz és Hernádi Zsolthoz kapcsolódik.

A cég pénzügyi eredményei az elmúlt években hullámzóak voltak. 2021-ben 15,8 milliárd forint adózott nyereséget értek el 105 milliárdos árbevétel mellett, 2022-ben viszont már 15 milliárd forint veszteséget mutattak ki. 2023-ban a bevétel 47 milliárd forintra emelkedett, a veszteség 4,5 milliárd lett, tavaly pedig 54,9 milliárdos árbevétel mellett 9 milliárd forintos mínuszt könyveltek el.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Putyint megkérdezték, szerinte megérdemelte-e volna Trump a Nobel-békedíjat – ezt válaszolta
Az orosz elnök szerint az illetékes bizottság sok esetben olyanoknak ítélte oda az elismerést, akik semmit se tettek a békéért, amivel aláásta a díj presztízsét.


Továbbra is az alaszkai megállapodások keretein belül marad Oroszország és az Egyesült Államok az ukrajnai rendezés ügyében - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz sajtónak pénteken Dusanbéban

Putyin szerint Moszkva és Washington között egyetértés van abban, hogy merre kellene haladni ahhoz, hogy békés eszközökkel lehessen véget vetni ennek a konfliktusnak, írja az MTI.

„Talán még sok mindent sikerül elérnünk az alaszkai megállapodás és megbeszélések alapján” - hangoztatta.

Rámutatott, hogy a felek nem hozták maradéktalanul nyilvánosságra az alaszkai csúcstalálkozón megvitatott témákat. Hangot adott véleményének, miszerint Donald Trump amerikai elnök őszintén törekszik az ukrajnai válság megoldására.

Nem tartotta illetékesnek magát annak a kérdésnek a megválaszolására hogy méltó lett-e volna Trump a Nobel-békedíjra, de hangsúlyozta, hogy

amerikai hivatali partnere „valóban sokat tesz bonyolult, évek, ha nem évtizedek óta tartó konfliktusok megoldásáért.”

Emlékeztetett rá, hogy az illetékes bizottság sok esetben olyanoknak ítélte oda az elismerést, akik semmit se tettek a békéért, amivel aláásta a díj presztízsét.

Putyin „hivalkodásnak” minőstette a Tomahawk manőverező robotrepülőgépek Ukrajnának történő átadásáról szóló kijelentéseket. Hangsúlyozta, hogy Oroszország válasza ezekre a légvédelmi rendszerének megerősítése lesz.

Kilátásba helyezte, hogy Oroszország hamarosan bejelentheti egy új fegyver megjelenését, amelynek tesztjei sikeresen zajlanak. Mint mondta, az interkontinentális komponens tekintetében, a tengeren és a levegőben Oroszország az orosz nukleáris fegyverzetek újszerűsége és modernsége „nagyon magasszintű”, magasabb, mint bármely más nukleáris államé.

Kérdésre válaszolva azt hangoztatta, hogy nem alakult ki államközi válság az Oroszország és Azerbajdzsán közötti kapcsolatokban azt követően, hogy az orosz légvédelem tragédiához vezető sérüléseket okozott egy azeri utasszállító repülőgépben egy Groznij elleni ukrán dróntámadás során, azt azonban elismerte, hogy országok a történtek miatt „érzelmi válsággal” szembesültek. Hozzátette, hogy a szerencsétlenség kivizsgálása időigényes, felelősségteljes szakmai munkát igényelt.

„Most a vizsgálat a befejeződéséhez közeledik, összességében minden világos. Van még néhány részlet, finomság, amelyet a szakértőknek megfelelően kell rendezniük. Erről beszéltünk tegnap az azerbajdzsáni elnökkel” - jegyezte meg.

Putyin kifejezte reményét fejezte, hogy Moszkva és Baku az AZAL légitársaság gépének katasztrófája után ellapozott a gyászos oldalról. Megjegyezte, hogy az orosz-azeri kereskedelem töretlenül növekedett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Putyin-videóval reagált Trump arra, hogy nem ő kapta a Nobel-békedíjat
Az amerikai elnök egy videót rakott ki, amelyben az orosz vezető elismerően beszél az erőfeszítéseiről. Idén azonban nem ő vitte a díjat, hanem María Corina Machado.


Donald Trump saját közösségi felületén reagált arra, hogy nem ő kapta az idei Nobel-békedíjat, vette észre a hvg.hu. Bejegyzésében egy videót osztott meg Vlagyimir Putyin dusanbéi nyilatkozatáról.

A felvételen az orosz elnök arról beszél, hogy szerinte az amerikai elnök komolyan próbál kezelni régóta húzódó válságokat. „Hogy a mostani amerikai elnök megérdemli-e a békedíjat, azt nem tudom. Az azonban igaz, hogy őszintén törekszik a bonyolult, évek, akár évtizedek óta húzódó válságok megoldására” – mondta Vlagyimir Putyin a Moscow Times szerint. Hozzátette, a Nobel-bizottság döntései szerinte rontották a díj hírnevét: „Úgy vélem, hogy ezek a döntések hatalmas kárt okoztak a díj reputációjának.”

Trump a posztjához röviden annyit írt:

„Köszönet Putyin elnök úrnak”.

Az idei Nobel-békedíjat María Corina Machado venezuelai ellenzéki politikus kapta. A döntés több, a MAGA-táborhoz sorolt szereplőből elégedetlenséget váltott ki, köztük Steven Cheung, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója is megszólalt.

Trump korábban több alkalommal jelezte, hogy pályázik az elismerésre. Szeptember végén, a teljes amerikai katonai vezetés előtt mondott beszédében úgy fogalmazott, nagy sértés lenne az Egyesült Államokra nézve, ha nem ő kapná meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk