HÍREK
A Rovatból

A Magyar Nemzeti Bankra nem vonatkozik a 18 fokos fűtési korlátozás

A rendelkezés szerint az MNB nem számít intézménynek, így rájuk nem vonatkozik a fűtési korlátozás. A bank a Telexnek azt írta, hogy mivel „függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat sem a Kormánytól, sem más szervezettől vagy politikai párttól”.
Nyitókép: Wikipédia, Egrian - szmo.hu
2022. szeptember 21.



A Magyar Nemzeti Bankra nem vonatkozik a kormány által kiadott fűtési korlátozás, amely szerint az állami intézmények túlnyomó többségében legfeljebb 18 Celsius-fok lehet a fűtési szezonban. Erről a hétfői Magyar Közlönyben megjelent „egyes intézmények veszélyhelyzeti működéséről szóló” 353/2022. (IX. 19.) kormányrendelet gondoskodik – vette észre a Telex.

A hírt a bank a lapnak megerősítette.

A közlönyben megjelentek szerint az egészségügyi, a bentlakásos ellátást nyújtó szociális, valamint a gyermekvédelmi és a bölcsődei ellátást nyújtó intézményekre nem terjed ki a jogszabály hatálya. A nagyközönség számára nyitva tartó uszodai létesítményekben viszont lehet 18 foknál melegebb. Az általános iskolákban pedig 20 fok is lehet – írják.

A rendelkezés szerint a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Magyar Nemzeti Banknak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §-a szerinti többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság”

nem számít intézménynek, és mint ilyenre, rájuk szintén nem vonatkozik a fűtési korlátozás.

A portál kérdésére, hogy ki kezdeményezte az MNB kivételezett helyzetét ebben a szabályozásban, az MNB annyit válaszolt, hogy „az érintett Korm. rendelet hatálya nem terjed ki a jegybankra”.

A válaszuk szerint az MNB szervezeti, működési és gazdálkodási függetlenségét az Alaptörvény és a jegybanktörvény biztosítja. Ez a függetlenség kiterjed arra, hogy

az MNB, „valamint szerveinek tagjai a törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat sem a Kormánytól, más szervezettől, vagy politikai párttól”. Mint írják, a fentiek alapján az MNB nem vett részt a fűtési rendelet megalkotásában sem.

Arra, hogy hány fok lesz majd az MNB-nél a fűtési szezonban, nem adtak számszerű választ. Arra pedig, hogy az MNB-re is kiterjed-e a 25 százalékos gázfelhasználás-csökkentési kormányzati elvárás, a válaszukban csak az áll, hogy az MNB „természetesen mindent megtesz annak érdekében, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű feladatai ellátását a legoptimálisabb energiafelhasználás mellett teljesítse”, illetve az, hogy „az MNB önkéntesen saját energiahatékonysági- és takarékossági programot alakított ki és működtet”. Ennek a programnak a része a hőmérséklet csökkentése is (továbbá például a napelemek telepítése, vagy a légkezelők, a fűtési és hűtési rendszerek működésének optimalizálása, csökkentett üzemmódú használata). Megjegyzik, hogy a jegybanknak „évek óta követett környezetvédelmi céljai” vannak, és azoknak „hosszú távon és fenntartható módon” eleget is tesznek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Téli időszámítás: a szokásosnál korábban lesz idén az óraátállítás
Az őszi óraátállítás 2025-ben október 26-ra virradó éjszakára esik, ami az elmúlt évek legkorábbi átállása.
F. O. Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. augusztus 27.



A tavaszi időszámítás hagyományosan március utolsó vasárnapján, míg a téli október utolsó vasárnapján kezdődik el.

Ez azt jelenti, hogy idén az elmúlt évek legkorábbi átállása vár ránk.

Az esemény 2024-ben október 27-re, 2023-ban október 29-re, míg 2022-ben október 30-ra esett, emlékeztetett az nlc.hu.

Korábban többször is felmerült, hogy az Európai Unió területén eltörölnék az óraátállítást, de végül a téma lekerült a terítékről. Ellenzői szerint a legnagyobb probléma az, hogy megzavarja belső óránk működését, ezzel pedig komoly stresszt okoz szervezetünk számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Morgott, meg indult felénk” – a Telex igazgatóságának elnöke menekült egy kerítésre a vaddisznók elől a János kórház közelében
Éppen biciklizett, amikor észrevette, hogy egy nagy csoport vaddisznó robog nem messze tőle.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. augusztus 27.



Egy kerítésre menekült a vaddisznók elől a Telex igazgatóságának elnöke Budapesten, a Hegyvidéken - számolt be róla az RTL Híradó. Kárpáti Márton azt mondja, a János kórháznál biciklivel tartott hazafelé, amikor az egyik állat megindult feléjük.

„Láttam, hogy mellettem ezen a füves területen egy elég nagy csoport vaddisznó vágtat, elég nagy sebességgel robogtak. Nem nagyon foglalkoztam velük, mert biciklivel voltam”

- mesélte Kárpáti, aki ezután meglátott egy lányt, akinek fülhallgató volt a fején. Figyelmeztette a veszélyre.

„Az egyik anyadisznó jött utánunk, meg így szemmel tartott minket. Amikor el akartam indulni a biciklivel, akkor is morgott, meg indult felénk, látszott, hogy szemmel tart, úgyhogy felálltunk egy kerítés kőtalpazatára vagy alapjára, hogyha ott esetleg közelebb jönne a vaddisznó, akkor biztonságban legyünk”

- tette hozzá.

Végül öt-tíz perc múlva jöttek le. Kárpáti azt mondta, nem félelemből, inkább elővigyázatosságból kerestek menedéket.

A tizenkettedik kerületiek hónapok óta panaszkodnak, hogy az állatok minden korábbinál jobban birtokba vették a közterületeket. Fekete Orsolya kutyapárti képviselő korában azt mondta a Híradónak, nem szeretnének lövöldözni a kerületben, ezért inkább csapdákat állítottak fel. Ennek szerinte 4-6 hónapon belül lesz hatása. A csapdába csalt vaddisznókat elszállítják és elaltatják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszerelne a honvédség toborzókampányának arca, mert elégedetlen a Honvédelmi Minisztérium vezetésével
Pálinkás Szilveszter körülbelül egy hónapja adta be kérelmét, de a minisztérium a veszélyhelyzetre hivatkozva nem engedélyezte a távozását.


Nem ért egyet a Honvédelmi Minisztérium vezetésével, ezért leszerelne Pálinkás Szilveszter, a Magyar Honvédség toborzókampányának arca - tudta meg a Telex. A lap értesülését a százados is megerősítette.

„Azért nyújtottam be a leszerelési kérelmet, mert nem értettem egyet a Honvédelmi Minisztérium vezetési szemléletével. Nem tudtam azonosulni azzal a szervezettel, amelynek az arca voltam”

– mondta a Telexnek a 33 éves rohamlövész.

Pálinkás körülbelül egy hónappal ezelőtt be is nyújtotta a kérelmét a minisztérium vezetésének, ugyanakkor a veszélyhelyzetre hivatkozva ezt elutasították. Ami azt jelenti, hogy nem engedik leszerelni.

A lap emlékeztet rá, hogy a 2020 márciusában elrendelt, és azóta fél évente folyamatosan meghosszabbított veszélyhelyzet alatt a jogszabályok szerint csak közös megegyezéssel lehet távozni a honvédségtől.

A százados így továbbra is az állomány tagja, ugyanakkor azt mondta: továbbra is keresi a jogi lehetőséget arra, hogy leszerelhessen.

Pálinkás Szilveszter 2017-ben lépett be a Magyar Honvédségbe. Szolnokon szolgált rohamlövésszként és különleges műveleti katonaként, majd a brit Királyi Katonai Akadémián tanult, ahol Orbán Gáspár is végzett. Ezt követően az Egyesült Államokban folytatott katonai felderítő képzést, később pedig a Honvédelmi Minisztérium állományában dolgozott katonai szakreferensként. Közvetlen felettese Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter lett.

Az elmúlt másfél évben Pálinkás volt a Magyar Honvédség országos toborzókampányának arca. Az egyik videóban például arról beszélt, hogy élete legjobb döntésének tartotta, amikor belépett a honvédségbe.

Pálinkás a Honvédelmi Minisztérium és a TV2 közös S.E.R.E.G. című sorozatában is szerepelt, ahol szakértőként segítette a forgatást. Részt vett a Sárkányok Kabul felett című filmben is, amely a 2021-es Sámán Pajzs nevű afganisztáni katonai mentőakciót mutatja be. A produkció november végén kerül a mozikba, Pálinkás korábban a köztévében is beszélt róla.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hiába ígérték, hogy nem lesz drágulás, máris 3,6%-kal emelkedtek az ingatlanárak Budapesten az Otthon Start bejelentése óta
Július óta jelentősen nőtt az eladó lakások és házak iránti kereslet és ezáltal az árak is felmentek.


Az Otthon Start Hitel bejelentése óta több mint 3%-kal drágultak a budapesti ingatlanok, derült ki a legnagyobb ingatlanos portál elemzéséből, amelyről az RTL Híradó számolt be.

Az év első felében az állampapír kötvények csökkenő hozama miatt indult roham a lakáspiacon és a megnövekedett kereslet hajtotta fel az árakat. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján

idén az első negyedévben a fővárosi négyzetméterár 24%-kal drágult az egy évvel korábbihoz képest.

Júliusban jelentette be a kormány, hogy államilag támogatott hitelprogramot indítanak.

Gulyás Gergely szerint a 3%-os Otthon Start hitel nem okoz majd jelentős drágulást. „Az ingatlan piacon az árak amúgy is nőnek és az biztos, hogy olyan mértékben nem fognak nőni, mint amilyen segítséget ez jelent” - fogalmazott a miniszter.

Az ingatlan.com elemzője viszont máshogy számolt: szerinte július óta jelentősen nőtt az eladó lakások és házak iránti kereslet és ezáltal az árak is felmentek.

„Budapesten volt a legnagyobb a drágulás tempója, itt 3,6%-al emelkedtek az eladó lakások és házak árai az elmúlt kicsit több, mint másfél hónapban. Minél kisebb egy település, annál kisebb a drágulás üteme”

- fogalmazott Balogh László.

Az elemzők szerint szeptembertől, vagyis a hitel igénylésének kezdetétől még nagyobb árrobbanás várható.

A bank360 kiszámolta, mekkora az a drágulás, aminél már nem éri majd meg felvenni az államilag támogatott hitelt.

„Hogyha bekövetkezne ez a 35-40%-os áremelkedés, akkor az egymilliós négyzetméterártól indulva akkor már nagyjából ugyanott lenne a piaci hitel törlesztőrészlete, mint az Otthon Start Hitel törlesztőrészlete”

- mondta Vrazsovits Rita.

Július óta a legnagyobb mértékben a budapesti panelok ára emelkedett.


Link másolása
KÖVESS MINKET: