HÍREK
A Rovatból

A gödi Samsung-gyár újabb volt dolgozója vallott Magyar Péternek: azt állítja, egy idő után „egyszerűen megtiltották a hatóságoknak, hogy ellenőrzéseket végezzenek”

A friss videóban nyilatkozó férfi állítása szerint az akkumulátorgyár már a tervezés pillanatától kezdve több területen is hiányosságokkal küzdött. Azt állítja, kezdetben a legveszélyesebb területen dolgozók csak egyszerű orvosi szájmaszkot kaptak, a külsős cégek által foglalkoztatott dolgozók, például a takarítók számára pedig semmilyen védőeszközt nem biztosítottak.


A csütörtöki videó után Magyar Péter egy újabb, magát a gödi Samsung-gyár egykori dolgozójának mondó férfit kérdezett az akkumulátorgyárban szerzett tapasztalatairól. Az „Attilának” nevezett, eltorzított hangú férfi állítása szerint több éven át dolgozott a gyárban, ez idő alatt rálátása volt a belső folyamatokra, a munkakörülményekre és a biztonsági előírások hiányosságaira.

A volt dolgozó szerint nemcsak a gyár vezetése, de részben az egyszerű munkavállalók is tisztában voltak a problémákkal.

„A vezetőségnek, mind a koreai, mind a magyar vezetőknek egyértelműen tudomása volt arról, hogy nem felelünk meg az előírásoknak és a szabályoknak”

– jelentette ki. Állítása szerint a gyár már a tervezés pillanatától kezdve több területen is hiányosságokkal küzdött. „Döntően a tervezés pillanatától kezdve meg kellene felelni az építészeti, a munkavédelmi, a közegészségügyi, a munkaegészségügyi, a sugárvédelmi szabályoknak, és ezekben mindben voltak hiányosságok és kivetnivalók” – fogalmazott.

A férfi megerősíthette azokat a korábbi információkat, melyek szerint a gyár légtechnikai rendszere alulméretezett és rosszul kialakított volt, ami lehetővé tette a veszélyes anyagok átáramlását a különböző helyiségek között.

Szerinte „ha valahol egy veszélyes anyag kiszabadult, akkor semmi sem akadályozta meg azt, hogy egy másik helységbe is átkerüljön a légtechnikai rendszeren keresztül”.

Ezt a hibát véleménye szerint már az építési engedély kiadásakor észlelnie kellett volna a hatóságnak.

A gyárban használt legveszélyesebb anyagoknak a katód előállításához használt rákkeltő nehézfémeket, a nikkelt, kadmiumot és mangánt nevezte, melyek leginkább a „mixing” területén dolgozók egészségét veszélyeztették. A hibás légtechnika miatt azonban szerinte nem zárható ki, hogy ezek a porok a gyár bármely területére eljuthattak.

Állítása szerint a szennyezés látható volt, a leülepedett por fekete színe alapján, és állítása szerint a gyár épületének tetején is lerakódott az anód alapanyag. Azt is állítja, hogy nemcsak por, hanem folyékony oldószerek is kijuthattak a környezetbe, köztük a magzatkárosító NMP, ami a talajba és a talajvízbe kerülhetett.

A munkavédelmi felszerelésekkel kapcsolatban a férfi azt állította, hogy a gyár indulásakor nem voltak megfelelő egyéni védőeszközök. Különösen a legveszélyesebb, mixing területen volt súlyos a helyzet.

„Egyszerű orvosi orr-száj maszk volt biztosítva a munkavállalók részére, ami nem véd a rákkeltő porok belélegzés ellen”

– mondta. A megfelelő légzésvédő berendezések alkalmazását elmondása szerint csak jóval később írták elő.

A hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatban a férfi arról beszélt, hogy bár eleinte voltak rendszeres és eredményes vizsgálatok, főleg a katasztrófavédelemtől, egy idő után ezek megritkultak.

„Belső információink alapján egyszerűen megtiltották a hatóságoknak, hogy ellenőrzéseket végezzenek” – állította. Hozzátette, hogy a tűzvédelmi és katasztrófavédelmi hatóság ellenőrzéseit egy idő után leállították, és ha volt is olyan határozat, ami intézkedésre kötelezte a gyárat, azt egyszerűen figyelmen kívül hagyták.

A gyár belső működéséről szólva egyfajta kettősséget vázolt fel a koreai és a magyar vezetés között. Elmondása szerint a magyar menedzsment igyekezett betartatni a hazai előírásokat, de a koreai vezetés ellenállásába ütköztek. „Nagyon sokszor a koreai vezetés ellenállásába ütköztek, és azért nem tudtak ezek gyakorlatilag megvalósulni” – fogalmazott. Az egészségügyi ellátás ugyan kialakult egy külső szolgáltatón keresztül, de ők is a koreai vezetés ellenállásával szembesültek. A rákkeltő anyagok kimutatására szolgáló vér- és vizeletvizsgálatokat (BEM-vizsgálat) is csak 2018 környékén vezették be.

A férfi elmondása szerint különösen rossz helyzetben voltak a külsős cégek által foglalkoztatott dolgozók, például a takarítók és a hulladékfeldolgozók, szerinte az ő egészségükkel eleinte senki sem foglalkozott.

„Semmilyen védőeszköz, semmilyen munkaruházat nem volt számukra biztosítva, és a foglalkozás egészségügyi ellátásuk sem volt adott tulajdonképpen”

– mondta a takarítókról, hozzátéve, hogy ugyanez volt a helyzet a hulladékfeldolgozó területen is, ahol szintén nem volt megfelelő védőeszköz, munkakörnyezet és orvosi ellátás.

A volt dolgozó beszélt a gyárban használt, radioaktív sugárzással működő berendezésekről is, mint a röntgenek és vastagságmérők. Azt állította, volt olyan eset, amikor „engedély nélkül, illetve a hatóság hozzájárulása nélkül a berendezéseket áthelyezték más helyiségekbe, más területekre kerültek”.

A munkavállalók egészségügyi kockázatairól szólva kijelentette:

„Részben kijelenthető, hogy bizonyos mértékig mindenki ki volt téve valamilyen egészségkárosító kockázatnak”.

A dolgozók alapvetően tisztában voltak a felhasznált anyagok veszélyeivel, de arról valószínűleg nem volt tudomásuk, hogy a védelmi rendszerek, mint a légtechnika vagy a kapott védőeszközök, nem megfelelőek.

A nyilatkozó férfi szerint a gödi üzemben a magyarok aránya volt a legkevesebb a koreaiak, ukránok és más nemzetiségűek mellett. Információi szerint a Samsung dél-koreai központi gyárában betartották a helyi szabályokat. „Igazából a problémák a mgyarországi gyáregységre vonatkoznak” – vélte. Elmondása szerint a Dél-Koreából behozott gépek és berendezések sem mindig feleltek meg az európai és magyar előírásoknak, így előfordult, hogy egy tartálynak például nem volt magyarországi engedélye, amit utólag kellett beszerezni.

A gyárban történt balesetekről is beszélt.

„Voltak légtechnikai problémákból adódó ájulásos rosszullétek. És sajnos volt majdnem végzetes kimenetelű áramütéses baleset is az utóbbi években”

– sorolta. Elmondása szerint több robbanás és tűz is volt, például porleválasztó berendezéseknél, aminek oka a nem megfelelő kialakítás, működtetés vagy emberi mulasztás lehetett.

Egy különösen súlyos állítása szerint a tűzjelző berendezések érzékelőihez használt, halálos veszélyt jelentő izotópkapszulákat tudomása szerint „engedély nélkül hozták be az ország területére, és építették bele a berendezésekbe”.

Azt is állította, hogy a hatósági ellenőrzések előtt előfordultak „trükközések”, például alapanyagokat helyeztek át ideiglenesen máshová, hogy ne lépjék át a tárolási határértékeket.

Magyar Péter kérdésére, hogy miért működhetett így a gyár, a volt dolgozó azt válaszolta, hogy mindez csak úgy valósulhatott meg, ha nem volt rajtuk semmiféle kényszer.

„Gyakorlatilag szabadon végezhették a tevékenységüket, ellenőrzések, kontroll és tényleges szankcionálások nélkül. Ehhez viszont valamilyen külső politikai befolyásnak kellett lennie a háttérben”

– zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Németh Balázs újra posztolt a Micimackó-ügy kapcsán: Ha lelövik a kormányfőt koncert közben, az csak művészi előadás
A fideszes képviselő egy Facebook-posztban sorolta fel, szerinte milyen kettős mérce érvényesül a közéletben. A bejegyzésben a politikus a „tiszás/liberális szeretetet” bírálta, utalva egy korábbi parlamenti vitára is.


Németh Balázs fideszes országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben ironikus hangnemben sorolja fel, szerinte milyen kettős mérce érvényesül a közéletben a politikai tartalmú művészeti és humoros megnyilvánulások kapcsán.

A posztot azzal a felütéssel kezdi, hogy „ÉRTEM ÉN”.

„Ha lelövik a kormányfőt koncert közben, az csak művészi előadás. Ha bottal verik agyon egy színdarabban a “kormánypárti oligarchát”, az csak bábjáték. Ha kivégzéssel fenyeget a humorista, akkor csak viccel.”

A fideszes politikus a példák sorát egy friss parlamenti utalással folytatja, amelyben összeköti a margitszigeti eseményeket és a Micimackóból ismert leeső farok motívumát: „A margitszigeti szatírrá átváltozott miniszterelnök és a leesett farok pedig a Micimackó.”

Németh a bejegyzést a következő szavakkal zárja:

„Akkor legyen így! Éljen a tiszás/liberális szeretet”.

A poszt azután született, hogy kedden a parlamentben a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámokról szóló vita során egy államtitkárnak kellett elmagyaráznia a Micimackót, miután Németh egy influenszer videójára reagálva felvetette a témát.

A bejegyzésben említett „kormányfő lelövése” a 2025-ös Campus Fesztiválon történtekre utal, ahol Majka koncertjén egy fiktív ország fiktív miniszterelnökének „fejbelövését” játszották el, ami akkor komoly vitát váltott ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Ezek szerint az orvosok, a nővérek, a mentősök és a tanárok mind csak közpénzből élő emberek” - Beszólt a Tisza orvos-képviselőjének Takács Péter, kemény választ kapott
Balatincz Péter, a Tisza Párt képviselője első parlamenti felszólalásán kapott bekiabálást Takács Péter volt államtitkártól. Az orvos-politikus Facebookon vágott vissza, harmincéves szakmai múltját és a havi 280 órás munkát hangsúlyozva.


Takács Péter volt egészségügyi államtitkár egy bekiabálással reagált Balatincz Péter, a Tisza Párt képviselőjének első parlamenti felszólalására kedden. A traumatológusból lett politikus szerint a fideszes képviselő azt vetette a szemére, hogy közpénzből dolgozott. Balatincz a Facebookon reagált a történtekre, szerinte a megjegyzés nemcsak az ő munkáját, hanem az összes orvos, ápoló, mentős és tanár tevékenységét is megkérdőjelezi.

Balatincz a közösségi oldalán számolt be arról, hogy megkapta az első bekiabálást, amit úgy értelmezett, hogy

„ezek szerint az orvosok, a nővérek, a mentősök és a tanárok mind csak közpénzből élő emberek”

– írta meg a 24.hu. Az ajkai kórház egykori orvosa posztjában kifejtette, nem érti, harmincéves szakmai múltját hogyan lehet kétségbe vonni.

„Én 30 éven át traumatológusként dolgoztam, sokszor havi 250–280 órát. Ha valaki szerint ezért nem a munkámmal szolgáltam a betegeket, az vagy nem érti az egészségügy működését, vagy nem tudja, mit jelent egy baleseti osztály felelőssége.”

A képviselő különösen érdekesnek nevezte, hogy a kritikát éppen a korábbi egészségügyi államtitkártól kapta, és szakmai múltját is szembeállította a bekiabálóéval. „Én – vele ellentétben – szakvizsgát szereztem, főorvosként dolgoztam, és vállaltam ennek minden terhét” – fogalmazott, majd hozzátette, büszke a közszolgálatban eltöltött éveire.

„Igen, közpénzből fenntartott, állami kórházban dolgoztam. Büszkén vállalom” – írta.

A bejegyzést azzal zárta, hogy az ő teljesítményét három évtizeden át a betegek szolgálatában mérték, nem pedig parlamenti padsorokból. „Én nyugodtan vállalom az összehasonlítást.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt Győrfi Pál menesztéséről: A régi kommunikációs kultúra elfáradt és elhasználódott
Az egészségügyi miniszter a közösségi oldalán értékelte Győrfi Pál szóvivői leváltását. Szerinte a váltás nem személycsere, hanem annak beismerése, hogy az intézményvédő reflexek helyett új, transzparens kommunikációra van szükség a mentőknél.


Hegedűs Zsolt szerint Győrfi Pál leváltását nem érdemes pusztán szóvivőváltásként értelmezni, mivel ő nemcsak a mentők ismert arca volt, hanem hosszú éveken át az Országos Mentőszolgálat kommunikációs igazgatója is. Ezért a szerepe és a felelőssége megkerülhetetlen abban, hogy milyen hangon, milyen szemlélettel és milyen kultúrában beszélt a mentőszolgálat a nyilvánossághoz.

Hegedűs hangsúlyozza, hogy a mentés kiemelten érzékeny terület, ahol minden hiba emberi életekben mérhető, ezért a kommunikáció feladata nem az intézmény reflexszerű védelme, hanem „a bizalom, a szakmaiság és a tanulás kultúrájának” segítése.

„Mi abban hiszünk, hogy az arányos transzparencia, a szakmai őszinteség és a lakosság felnőttként kezelése nem gyengíti, hanem erősíti a közbizalmat. Az emberek nem tökéletes intézményeket várnak, hanem olyanokat, amelyek képesek szembenézni a hibáikkal, tanulni belőlük, és világosan elmondani, mit tesznek azért, hogy ugyanaz ne ismétlődjön meg”

írta a miniszter a Facebookon.

A poszt szerint

a hallgatás és a túlzott intézményi önvédelem hosszú távon éppen a bizalmat rombolja.

Ehhez új kommunikációra van szükség, mert a valódi szakmai fordulathoz nem elég vezetőket cserélni, meg kell újítani azt is, ahogyan az intézmény a hibáiról, a betegekről és a nyilvánosságról beszél.

Szűcs Brigitta megjelenése ebben lehet fontos lépés, aki egy „tisztább hangként” lehetőséget ad arra, hogy a mentőszolgálat kommunikációja „végre ne elsősorban védekezzen, hanem magyarázzon; ne eltakarjon, hanem feltárjon; ne bűnbakokat keressen, hanem tanuljon”.

Ez az esély azonban csak akkor válik valódi változássá, ha mögötte a mentőszolgálat egész működésében megjelenik a tanuló egészségügyi kultúra: a transzparencia, a betegbiztonság és a hibák őszinte feldolgozása.

Győrfi Pál távozása ebből a szerepből tehát nem egyszerű személycsere, hanem „annak a felismerése lehet, hogy a régi kommunikációs kultúra elfáradt, elhasználódott, és már nem képes hitelesen képviselni azt az egészségügyet, amelyre szükségünk van”.

A bizalom ugyanis nem a hibák kimagyarázásából, hanem az azokkal való szembenézésből születik. Hegedűs elismeri Győrfi Pál több évtizedes, példamutató szolgálatát, de úgy zárja gondolatait: „Mindennek rendelt ideje van. Van idő szolgálni, van idő képviselni egy intézményt, és van idő átadni a helyet egy új hangnak, egy új szemléletnek, egy új kultúrának. Most ennek az ideje jött el.”

Múlt szerdán szűnt meg az Országos Mentőszolgálat főigazgatójának, Csató Gábornak a megbízatása, helyére pedig Constantinovits Miklóst nevezték ki megbízott vezetőként. Ezt követően, kedden jelentették be, hogy Szűcs Brigitta mentőtiszt lesz a szervezet új szóvivője.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt a lista, mit kért Pósfai Gábor az új országos rendőrfőkapitánytól
A belügyminiszter a közösségi oldalán sorolta fel elvárásait dr. Mecser Tamás frissen kinevezett országos rendőrfőkapitánnyal szemben. A kérések között a szakmai alapú vezetés és az állomány elvándorlásának megfordítása is szerepel.


Pósfai Gábor a Facebookon számolt be arról, hogy ünnepélyes állománygyűlés keretében mutatták be az új országos rendőrfőkapitányt, dr. Mecser Tamás dandártábornokot, aki átvette a csapatzászlót is.

Pósfai a posztjában azt is részletezte, mit vár az új vezetőtől.

„Amit tábornok úrtól többek között kértem: szakmai alapú vezetést, nagyobb autonómiát és megfelelő döntési szabadságot minden szinten, az alulról jövő javaslatok, ötletek becsatornázását, a kritikai vélemény erősítését mindkét irányba, továbbá, hogy dolgozzunk együtt az állomány elvándorlási trendjének megfordításán is.”

A bejegyzést azzal zárta: „Tábornok úr munkájához sok erőt és jó egészséget kívánok!”

Múlt szerdán a belügyminiszter felmentette tisztségéből Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitányt. Hétfőn a miniszterelnök visszavonta Balogh János korábbi országos rendőrfőkapitány megbízatását, és a Heves vármegyéből érkező Mecser Tamást bízta meg az Országos Rendőr-főkapitányság vezetésével.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk