A család elektromos kisbusza – Ford E-Tourneo Custom teszt

Az elmúlt 10-15 évben világszerte átalakultak a dohányzási, vagy pontosabban megfogalmazva a nikotinfogyasztási szokások és eszközök. Korábban a dohányzás egyet jelentett a dohánynövény elégetésével és a nikotint (is) tartalmazó füst beszívásával, de mára ez már teljesen megváltozott. Égető kérdésekből azonban továbbra sincs hiány. Vajon tudjuk, mit jelent a hevítés, a vape-ezés, a nikotinpárna vagy a snüssz? Hol húzódik a határ a legális és a tiltott forrásból származó termékek között?

A dohányzás ma már nem csak a füsttel járó cigarettázás szinonimája. Az új tudományos megközelítés és eredmények, a technológiai fejlődés, valamint a fogyasztói magatartások megváltozása nyomán a kereslet a kevésebb károsanyag kitettséggel járó nikotintartalmú fogyasztási cikkek felé tolódott. Mindezek összessége pedig korábban még elképzelhetetlen módokat nyitott a nikotinfogyasztás területén.

A hagyományos cigaretta – de akár a szivar és a pipa – használata égéssel jár, amely során kátrány és füst, valamint például szén-monoxid keletkezik. Az új technológiai megoldásokat képviselő füstmentes termékek az égés kiküszöbölésével mérséklik annak velejáró problémáit: a szagot, csökkentik a károsanyag kitettséget, a cigarettázással összefüggésbe hozható betegségek kialakulásának kockázatát. Ugyanis számos kutatás megállapította, hogy a dohányzással kapcsolatos egészségügyi problémák elsődleges okozói az égés során keletkező káros anyagok és nem a nikotin.

Mindezzel együtt fontos leszögezni, hogy semmilyen dohánytermék sem kockázatmentes, mivel nikotint tartalmaznak, amely függőséget okoz, hatással lehet a szív- és érrendszer működésére, ezáltal a vérnyomásra, valamint a pulzusra is. Az egészségünk szempontjából tehát a legjobb döntés, ha egyáltalán nem szokunk rá semmilyen nikotintartalmú termékre, dohányzóként pedig továbbra is a teljes leszokás a legjobb megoldás. Ha valaki mégsem hagy fel a nikotinfogyasztással, akkor érdemes tájékozódni az egyes technológiai megoldások közötti különbségekről.

Hevítés - az égés helyett...

A heat-not-burn, röviden HNB technológia külön kategória az alternatív termékek között. A használathoz szükség van egy elektronikai eszközre és egy azzal kompatibilis töltetre. A készülék a kis “rudacskát” felmelegíti olyan hőmérsékletre, amely nem éri el a cigarettáknál ismert égési hőmérsékletet. A folyamat során nem füst és kátrány, hanem nikotintartalmú aeroszol keletkezik.

Elektronikus cigaretta (vape) - folyadékból pára...

Az elektronikus cigaretta, közismertebb nevén a vape, az alternatív technológiák közül az egyik legkönnyebben hamisítható, ebből adódóan az illegális piac egyik főszereplője lett. A hagyományos cigarettától eltérően ezek működése közben sincs égés, mivel az elektronikus készülékben található fűtőelem folyadékot párologtat el. Technológiai szempontból három típust lehet megkülönböztetni: a nyílt rendszerű (a fogyasztó az eszköz tartályába magának tölti újra a folyadékot), a patronos (gyári folyadékkal töltött cserélhető patronok) és az egyszer használható. Utóbbit eldobhatónak is hívják, ám azt sajnos kevesen tudják, hogy ezek az eszközök használat után elektronikai hulladéknak minősülnek a bennük található akkumulátorok miatt, ezért tűzveszélyes lehet, ha valaki csak úgy közterületen eldobja, vagy kommunális hulladéktárolóba helyezi.

Fontos tudni, hogy a webshopokban vagy utcai árusoknál kínált ízesített vape-termékek forgalmazása Magyarországon illegális. Nem véletlenül, ugyanis Európában a vape-ek közel fele illegális forrásból származik, ezért különösen nagy a kockázata annak, hogy illegális forrásból a fogyasztó ismeretlen összetételű, ellenőrizetlen termékeket vásárol.

Nikotinpárna – nincs füst, pára...?

A nikotinpárnák használata az Egyesült Államokban és Európában is egyre elterjedtebb. Ezeket a kisméretű tasakokat az ajak alá, az ínyhez helyezik, a bennük lévő nikotin fokozatosan kioldódik és felszívódik a nyálkahártyán keresztül. Hazánkban a jogszerűen forgalmazható nikotinpárnák nem tartalmaznak dohányt és szabályozzák a nikotintartalmukat is.

Snüssz - a svéd megoldás...

A snüssz alkalmazása - és megjelenése - első ránézésre nagyon hasonló a nikotinpárnáéhoz, a két termék között azonban van egy lényeges különbség: a snüssz dohányt tartalmaz, míg a nikotinpárna dohánymentes. Az Európai Unióban legálisan csak Svédországban értékesíthető.

Ami viszont mindegyik alternatív kategóriára igaz: egyik termék sem kockázatmentes és nikotintartalmuk miatt függőséget okoznak. Természetesen a legjobb megoldás továbbra is kizárólag az, ha egyáltalán nem fogyasztunk semmilyen nikotin- és dohánytartalmú terméket.

A cikk társadalmi felvilágosítási céllal készült, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás; megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Az El Niño–déli oszcilláció (ENSO) a Csendes-óceán trópusi vizeinek és a felette lévő légkörnek a természetes, de rendszertelenül ismétlődő jelensége, amely két ellentétes fázisból áll. Az El Niño a melegebb, míg a La Niña a hidegebb periódust jelöli az óceán középső és keleti, egyenlítői részén.

A folyamatot a passzátszelek és az óceán közötti, úgynevezett Bjerknes-visszacsatolás mozgatja. Normál esetben a passzátszelek nyugat felé hajtják a meleg felszíni vizet, emiatt Dél-Amerika partjainál hidegebb, tápanyagban gazdag víz áramlik fel a mélyből. El Niño idején azonban a szelek gyengülnek, a meleg víz pedig kelet felé terjed, ami elnyomja a feláramlást és áthelyezi a heves zivatarokkal járó zónákat.

A jelenségek átlagosan 2–7 évente követik egymást, egy El Niño jellemzően 9–18 hónapig tart, míg egy La Niña akár 1–3 évig is fennmaradhat.

A nemzetközi modellek szinte egyöntetűen ezt a pályát valószínűsítik, így a következő hónapokban nem várható a rendszer semleges állapotba való visszatérése. Ezt követően egy semleges időszak a legvalószínűbb, a következő La Niña időzítése még bizonytalan. A Meteorológiai Világszervezet főtitkára, Celeste Saulo arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenség már most komoly következményekkel jár. „Az El Niño már zajlik, és gyorsan erősödő, erős eseménnyé fejlődik – ez fokozza a hőhullámok, aszályok és heves csapadék kockázatát” – közölte a szervezet.

Magyarországot és Európát a jelenség közvetetten, gyengébb jelekkel éri el, a hatás leginkább a késő őszi és kora téli időszakban mutatható ki statisztikailag. Az El Niño hajlamos megbillenteni az észak-atlanti térség légköri mintázatait, ami a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat szezonális előrejelzései szerint idén ősszel és a tél elején az átlagosnál csapadékosabb idő esélyét növelheti Közép-Európában.

A tél második felének időjárását azonban már sokkal inkább a poláris örvény és az Észak-atlanti Oszcilláció állapota határozza meg, amelyek előrejelzése jóval bizonytalanabb.

A gazdasági hatásokkal kapcsolatban is aggasztó prognózisok láttak napvilágot, egy tanulmány szerint a jelenség okozta globális veszteség a dollártrilliókat is elérheti az aszályok, árvizek és erdőtüzek miatt.

Tavaly ősszel már egy szuper El Niño lehetőségéről beszéltek, amely Európában a poláris örvény gyengítésével akár sarkvidéki hidegbetöréseknek is megágyazhat. Idén februárban, a jelenség csúcsosodása után már az átmenet került fókuszba: az előrejelzések szerint a nyárra megérkezhet a La Niña, ami a kontinensen aszályosabb időszakot hozhat.

A korábbi évek tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a La Niña hűtő hatása sem feltétlenül elegendő a globális melegedési trend ellensúlyozására: 2020 például a La Niña ellenére is a valaha mért egyik legforróbb év lett.

Történelmi mélypontra süllyedt a Duna Budapestnél, szombat délben mindössze 15 centiméteres vízállást mért a Vízügy.

A jelenségről az Időkép készített friss fotókat és videót, bemutatva a mederben heverő roncsokat. Aki a saját szemével is megnézné a maradványokat, a Szabadság hídon a Szent Gellért tér felől besétálva, az első pillérnél lenézve teheti meg.

Videó a mélyben heverő roncshídról:

A folyó apadása nem állt meg, szombat reggel óta újabb három centit csökkent a vízszint, bő fél nap alatt pedig közel tíz centiméterrel került lejjebb. A rekord alacsony vízszint komoly fennakadásokat okoz a hajózásban, több szakaszon korlátozások vannak érvényben.

A ma Szabadság hídként ismert átkelő elődjét, a Ferenc József hidat 1896-ban adták át a forgalomnak, majd a főváros ostroma alatt, 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A hidat rekordgyorsasággal újjáépítették, és 1946. augusztus 20-án már át is adták, de a felrobbantott szerkezet egy részét nem emelték ki. A pesti oldalhoz közelebbi roncsdarabokat később eltávolították, a budai oldalon lévő maradványok azonban a mederben pihennek, és csak a mostanihoz hasonló, extrém apadások idején válnak láthatóvá.

A híd roncsai legutóbb a 2018-as aszály idején bukkantak elő, amikor a Duna addigi negatív rekordja, 33 centiméteres vízállás született Budapesten. Ezt a csúcsot már a hét elején megdöntötte a folyó, amikor 30 centiméterig apadt.

Ahogy arról beszámoltunk, hétfőn elindult a TV2 Híradó, a csatorna új hírműsora, amely a Tényeket váltotta le. Az első adás merőben máshogy nézett ki, mint azt a TV2 nézői megszokhatták. Nemcsak az arculat és a műsorvezetőpáros változott, az adás klasszikus kereskedelmi tévés szerkezetet követett.

A közéleti blokkban például hosszan idézték Magyar Péter mondatait az aszállyal és a Duna vízszintjével kapcsolatban, a Fidesz új képviselőinek bemutatásakor pedig Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője, volt SZDSZ-es politikus adott elemzést.

Az elmúlt időszakban az RTL Híradójának műsorvezetői többször is finoman oda-odaszóltak a rivális csatorna hírműsorának. Most sem hagyták szó nélkül azt, hogy megújult a másik oldalon a híradó.

Műsorvezetőtársa megerősítette, hogy ez így van, és továbbra sem terveznek ezen változtatni. „Továbbra is mondjuk a híreket” – mondta Erős Antónia.