A Belügyminisztérium azzal érvelt a bíróságon, hogy Takács Péter „nem pontosan fogalmazott”, amikor 70-80 döntés-előkészítő anyagról beszélt
A K-Monitor újabb pert indított a Belügyminisztérium ellen, hogy nyilvánosságra hozzák a magyar egészségügyről méregdrágán készült tanulmányok tartalmát.
A K-Monitor újabb pert indított a Belügyminisztérium ellen, hogy kiderítse, a kormány 2020 óta milyen tanulmányokat és szakértői anyagokat készíttetett százmilliókért az egészségügyi rendszer állapotáról és átalakításáról. A civil szervezet azt a listát követeli, amelyre Takács Péter egy áprilisi nyilatkozatában utalt - a BM szerint tévesen.
Mint ismert, a bíróság júliusban beidézte az egészségügyi államtitkárt, aki nem jelent meg a tárgyaláson, mondván, nem kapta meg az idézést. A bíró akkor a K-Monitor javára döntött, amelynek értelmében a Belügyminisztérium ki kell, hogy adja a titkos dokumentumokat, ám ez ellen fellebbezést nyújtottak be.
A tárca álláspontja az, hogy Takács nem pontosan fogalmazott, amikor az utcán adott interjúban a tanulmányok számáról beszélt. Erre a nyilatkozatra alapozva a K-Monitor 70-80 anyagot keres a BM-en, amely viszont azt állítja, mindössze kettő létezik: egy, a hálapénz kivezetéséről szóló 2023-as hatástanulmány, amelyet 2024-ben nyilvánosságra hoztak, valamint egy, a Boston Consulting (BCG) által készített tanulmány.
Utóbbi egy több száz oldalas anyag, amelyet 2020-ban rendelt meg a minisztérium, 780 ezer euróért (mai árfolyamon kb. 308 millió forint plusz áfáért). A dokumentum az egészségügy átalakításáról szól, de tíz évre titkosították.
Mint emlékezetes, Takács Pétert áprilisban kereste meg a Partizán azzal, hogy a kormány miért nem hozza nyilvánosságra a BCG-tanulmányt. Az államtitkár akkor azt mondta: az „egy döntés-előkészítő anyag, mint annyi más, 70-80 ilyen van csak az egészségügyi ágazatban”. Hozzátette: azért titkos, mert „döntés-előkészítő, amiben egy csomó minden olyan van, amelyet a kormány nem szeretne megvalósítani, de alkalmasak arra, hogy hergeljék vele az állampolgárokat”.
A K-Monitor a BCG-tanulmány nyilvánosságra hozataláért korábban indított perben másodfokon nyert, ám a Kúria az elsőfokú, a BM-nek kedvező döntést hagyta helyben, így az anyag titkos maradt. Az Alkotmánybíróság később elutasította a szervezet panaszát, ezért a dokumentum jelen állás szerint 2030-ig nem válhat megismerhetővé. A civil szervezet viszont nem adja fel, a pereskedés újabb fordulója novemberben kezdődik.
A K-Monitor újabb pert indított a Belügyminisztérium ellen, hogy kiderítse, a kormány 2020 óta milyen tanulmányokat és szakértői anyagokat készíttetett százmilliókért az egészségügyi rendszer állapotáról és átalakításáról. A civil szervezet azt a listát követeli, amelyre Takács Péter egy áprilisi nyilatkozatában utalt - a BM szerint tévesen.
Mint ismert, a bíróság júliusban beidézte az egészségügyi államtitkárt, aki nem jelent meg a tárgyaláson, mondván, nem kapta meg az idézést. A bíró akkor a K-Monitor javára döntött, amelynek értelmében a Belügyminisztérium ki kell, hogy adja a titkos dokumentumokat, ám ez ellen fellebbezést nyújtottak be.
A tárca álláspontja az, hogy Takács nem pontosan fogalmazott, amikor az utcán adott interjúban a tanulmányok számáról beszélt. Erre a nyilatkozatra alapozva a K-Monitor 70-80 anyagot keres a BM-en, amely viszont azt állítja, mindössze kettő létezik: egy, a hálapénz kivezetéséről szóló 2023-as hatástanulmány, amelyet 2024-ben nyilvánosságra hoztak, valamint egy, a Boston Consulting (BCG) által készített tanulmány.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: Egytől-egyig hazudnak, nagyon helyes, hogy eltűnnek innen a parlamentből
A kormányfő „hattyúkórusnak” nevezte az ellenzéki felszólalásokat, miután az MSZP-s Komjáthi Imre a gödi gyár jogi helyzetét firtatta. Orbán szerint a legszigorúbb környezetvédelmi szabályok érvényesülnek Magyarországon.
„Nagyon helyes, hogy eltűnnek innen a parlamentből”
– üzente a teljes parlamenti ellenzéknek Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben, ahol azzal vádolta a képviselőket, hogy egytől egyig hazudnak a gödi Samsung-gyár ügyében, és egy ukrán-magyar konfliktus esetén Kijev oldalára állnak. A kormányfő azt is megjósolta, hogy a Mi Hazánk Mozgalom kivételével a jelenlegi ellenzéki pártok egyike sem jut majd be a következő Országgyűlésbe.
„Hattyúdalról már hallottam, de hattyúkórust most hallottam először”
– reagált Orbán Viktor az ellenzéki képviselők felszólalásaira, majd hozzátette:
„Miközben önök sajnálkozva beszélnek rólunk, önök esnek ki a parlamentből.”
A miniszterelnök szerint az ellenzéki pártok teljesítménye „némi szerénységet” indokolna.
A kormányfő egyedül az MSZP-s Komjáthi Imre felvetésére reagált, aki azt állította, hogy a gödi koreai gyár területén nem a magyar szabályok érvényesülnek. „Magyarország minden négyzetcentiméterén Magyarország van, és Magyarország minden négyzetcentiméterén a magyar jognak kell érvényesülnie” – jelentette ki Orbán. Állítása szerint Magyarországon a legszigorúbb környezetvédelmi szabályok vannak érvényben, a hatóságok pedig érvényt is szereznek ezeknek. Hozzátette, a gödi önkormányzat negyedévente végez méréseket, és egyetlen alkalommal sem mértek határérték feletti értéket. „Ide jönnek, és megtévesztik az embereket. Ez nem helyes eljárás.”
A gödi Samsung-gyár régóta politikai viták kereszttüzében áll a helyi közösséget érintő környezetvédelmi aggályok, a hatósági eljárások és a kormány gazdaságpolitikai stratégiájában betöltött kiemelt szerepe miatt.
Orbán Viktor a nap tanulságaként azt vonta le, hogy ukrán-magyar konfliktus esetén a parlamenti ellenzék az ukránok oldalára áll. Éppen ezért tartja helyesnek, hogy eltűnnek a parlamentből, mert szerinte „semmi szükség olyan pártokra, akik a háborúban az ukránok oldalára állnak”. Hozzátette, az ellenzék nélkül is megvédik Magyarország békéjét, biztonságát és a magyar emberek pénzét.
„Nagyon helyes, hogy eltűnnek innen a parlamentből”
– üzente a teljes parlamenti ellenzéknek Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben, ahol azzal vádolta a képviselőket, hogy egytől egyig hazudnak a gödi Samsung-gyár ügyében, és egy ukrán-magyar konfliktus esetén Kijev oldalára állnak. A kormányfő azt is megjósolta, hogy a Mi Hazánk Mozgalom kivételével a jelenlegi ellenzéki pártok egyike sem jut majd be a következő Országgyűlésbe.
„Hattyúdalról már hallottam, de hattyúkórust most hallottam először”
– reagált Orbán Viktor az ellenzéki képviselők felszólalásaira, majd hozzátette:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Toroczkai a felszámoló maffiában történő érintettséggel és egy gyanús lakásüggyel vádolja a Fideszt és Magyar Pétert
„Ez még semmi, sokkal durvább lesz, amit ezután fogok mutatni. Üzenem Magyar Péternek, hogy ez még csak a kezdet volt” - mondta Toroczkai László, aki egy győri választási gyűlésen beszélt a szerinte Rogán Antalhoz és Tiborcz Istvánhoz is köthető hálózatról. Felszólította Magyar Pétert, hozza nyilvánosságra a lakásának szerződését.
Meta-cenzúráról és a Fideszt, valamint a Tiszát is érintő korrupciós vádakról beszélt a Mi Hazánk elnöke vasárnap este Győrben tartott választási gyűlésén. A zsúfolásig megtelt étteremben Toroczkai László arról is szót ejtett, hogy nehezen találnak helyszínt a rendezvényeikhez, mert sokszor nem hajlandók nekik bérbe adni termet – írta a 24.hu.
„Nemcsak a virtuális, de a valóságos térből is ki akarnak tiltani, brutális mértékben próbálnak elhallgattatni minket” – fogalmazott Toroczkai, aki szerint ő az „egyetlen pártelnök, akit veszélyes személynek nyilvánított a Meta”, ezért nem lehet saját Facebook-oldala. A pártelnök a Médiahatóság nyilvántartására hivatkozva azt is közölte:
a két legnagyobb kereskedelmi csatornán a Mi Hazánk megjelenése „egyenlő a nullával”. Toroczkai szerint a Facebook nyolcmillió hazai felhasználójával mindent ural, és „aki nincs a virtuális valóságban, az nincs”.
Ezután a „végrehajtó maffia” mellett a „felszámoló maffiáról” beszélt, megismételve, hogy a korábbi 130 felszámoló cégből 90 maradhatott, „ezek pedig szinte mind Jellinek Dániel, Tiborcz István, Rogán Antal, Mészáros Lőrinc és kisebb részt Seszták Miklós környezetéhez tartoznak.”
Konkrét vádat fogalmazott meg Magyar Péterrel szemben is: „részt követelt magának ebből az egészből.”
Egy ismeretlen forrásra hivatkozva azt állította, hogy mindez még „2020–2021-ben zajlott le” amikor az ügyletet „Gulyás Gergelyre bízták” és legjobb barátja - Magyar Péter - szeretett volna egy szeletet.
Azt is állította, hogy egy Jellinek Dánielhez kötődő cég piaci ár fölött vásárolta meg Magyar Péter V. kerületi, Károlyi-kerti lakását, és arra szólította fel a Tisza Párt elnökét, hogy hozza nyilvánosságra az adásvételi szerződést.
„Ez még semmi, sokkal durvább lesz, amit ezután fogok mutatni. Üzenem Magyar Péternek, hogy ez még csak a kezdet volt”
– tette hozzá.
Toroczkai emlékeztetett, hogy a végrehajtó maffia ügyében tett feljelentése kapcsán nyomozás folyik.
„Két miniszterről tudok, akik a végrehajtó maffiában érintettek voltak. Készüljenek rá, hogy jön a második miniszter. Meg kell tisztítani a közéletet a fideszes és a tiszás korrupciótól is”
– fogalmazott.
Példaként hozta fel a Pest Vármegyei Közgyűlés esetét, ahová a kormány a Samsung többmilliárdos adóbevételét irányította. A 2020-as kormányrendelettel létrehozott „gödi különleges gazdasági övezet” a megyei önkormányzathoz terelte az iparűzési adót. Toroczkai szerint a pénzt „lenyúlták és eltüntették álcivil szervezeteken keresztül”, de miután a Mi Hazánk bekerült a testületbe, ahol 2024 őszén a Fidesz elvesztette a többségét, megakadályozták a „korrupciós mechanizmust”. „Ezért mit csinált a kormány? Visszavette magához ezt a pénzt, tehát most a nagy közösben tüntetik el. De Pest vármegyét megtisztítottuk” – mondta.
A gazdaságpolitikát bírálva a Samsung 133 milliárdos állami támogatását kritizálta, miközben szerinte „tűnik el a magyarság”, és a futárcégek tudatosan „cserélik le a magyar futárokat külföldiekre”. Beszélt a „duguláselhárító maffiáról” is, amely szerinte „érdi és szigetszentmiklósi, etnikai alapon szerveződő” bűnözői csoportokhoz köthető.
Arra a kérdésre, hogy egy szoros választási eredmény esetén melyik pártot segítenék kormányra, a Mi Hazánk elnöke azt mondta, a választási rendszer miatt ennek kicsi a valószínűsége.
„Ha mégis így alakulna, akkor pokollá tesszük a pártelnökök és frakcióvezetők életét” – fogalmazott, hozzátéve, hogy minden törvényjavaslathoz szükség lesz a szavazataikra. Jelezte, hogy vannak ügyek, amelyekben a Fidesszel (pl. készpénzvédelem), másokban a Tiszával (végrehajtó maffia ügye) értenek egyet.
Meta-cenzúráról és a Fideszt, valamint a Tiszát is érintő korrupciós vádakról beszélt a Mi Hazánk elnöke vasárnap este Győrben tartott választási gyűlésén. A zsúfolásig megtelt étteremben Toroczkai László arról is szót ejtett, hogy nehezen találnak helyszínt a rendezvényeikhez, mert sokszor nem hajlandók nekik bérbe adni termet – írta a 24.hu.
„Nemcsak a virtuális, de a valóságos térből is ki akarnak tiltani, brutális mértékben próbálnak elhallgattatni minket” – fogalmazott Toroczkai, aki szerint ő az „egyetlen pártelnök, akit veszélyes személynek nyilvánított a Meta”, ezért nem lehet saját Facebook-oldala. A pártelnök a Médiahatóság nyilvántartására hivatkozva azt is közölte:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Magyarország Oroszország dolgait intézi” - Kőkemény uniós üzenetek Orbán Viktornak az Ukrajnának szánt 90 milliárd euró megvétózása után
Német, lengyel és osztrák külügyminiszterek is bírálták a magyar vétót a brüsszeli Külügyi Tanács előtt. A Bizottság szerint a lépés a lojális együttműködés megsértését jelenti.
Orbán Viktor levélben tudatta António Costával, az Európai Tanács elnökével, hogy Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelt. A kormányfő azzal indokolta a lépést, hogy állítása szerint az ukrán vezetés politikai döntés miatt nem indítja újra az orosz olaj szállítását a Barátság kőolajvezetéken.
A magyar döntésen kiakadtak a brüsszeli Külügyi Tanács ülésére érkező uniós külügyminiszterek. A Politico című lap összegyűjtött néhány reakciót. Johann Wadephul német külügyminiszter szerint a magyar álláspont megdöbbentő.
„Nem hiszem, hogy helyes, ha Magyarország a saját szabadságharcát használja fel az európai szuverenitás elárulására”
– fogalmazott.
Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter az 1956-os szovjet bevonulást felidézve azt mondta:
„Ami alapvetően megdöbbent, az az, hogy Ukrajna az orosz hadsereg hatalma ellen védekezik, és a magyarok korábban megtapasztalták, ez milyen érzés... Sokkal nagyobb szolidaritást vártam volna Magyarországtól Ukrajna iránt.”
Hasonlóan élesen bírálta a magyar lépést Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter is.
„[Magyarország] gyakorlatilag Oroszország dolgait intézi. Ez nem lehet Európa érdeke. Ausztria érdeke biztosan nem. És amikor a történelmet és a magyar nép szovjetekkel kapcsolatos tapasztalatait nézem, meg vagyok győződve arról, hogy ez a magyar lakosságnak sem érdeke”
– jelentette ki.
Paula Pinho, az Európai Bizottság főszóvivője arra emlékeztetett, hogy Orbán Viktor korábban egyetlen feltételt szabott a hitelcsomag jóváhagyásához: Magyarország, Szlovákia és Csehország ne vegyen részt pénzügyileg a programban. „Ez a feltétel teljesült, ezért elvárjuk minden vezetőtől, hogy tartsa be a kötelezettségvállalásait. És ezek be nem tartása... a lojális együttműködés megszegését jelentené” – mondta.
Emmanuel Macron francia elnök leszögezte, hogy továbbra is eltökéltek a 90 milliárd eurós hitel és az Oroszország elleni 20. szankciós csomag elfogadása mellett. Kijelentette: „Nem lehet másként”, minthogy elfogadják a szankciós csomagot és Ukrajna megkapja a hitelt.
A heves szócsata ellenére kevesen bíznak a gyors megoldásban. „Úgy gondolom, ma nem lesz előrelépés ebben az ügyben, de mindenképpen erőltetni fogjuk” – figyelmeztetett Kaja Kallas, az EU legfőbb diplomatája. A román külügyminiszter, Oana-Silvia Țoiu némileg optimistább volt. „Nem tudom, hogy holnap lesz-e, vagy ezen a héten. Láttunk már hasonló helyzeteket a múltban, és túljutottunk rajtuk. Nem véletlenül ez a 20. szankciócsomag” – tette hozzá. Tény, Magyarország korábban is élt már a vétójával, de végül engedményekért cserébe mindig visszakozott.
A vita hátterében a Barátság kőolajvezeték körüli helyzet áll. A vezetéken január végén állt le a szállítás orosz támadások okozta károk miatt, ami elsősorban Magyarország és Szlovákia olajellátását érinti. Válaszul Magyarország és Szlovákia február 18-án felfüggesztette a dízelexportot Ukrajna felé.
Orbán Viktor levélben tudatta António Costával, az Európai Tanács elnökével, hogy Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelt. A kormányfő azzal indokolta a lépést, hogy állítása szerint az ukrán vezetés politikai döntés miatt nem indítja újra az orosz olaj szállítását a Barátság kőolajvezetéken.
A magyar döntésen kiakadtak a brüsszeli Külügyi Tanács ülésére érkező uniós külügyminiszterek. A Politico című lap összegyűjtött néhány reakciót. Johann Wadephul német külügyminiszter szerint a magyar álláspont megdöbbentő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor a választás előtti utolsó felszólalásában kérte az Országgyűlést, hogy tartsa kívül Magyarországot a háborúból
„Ez óriási felelőtlenség, sőt egyenesen istenkísértés” - fogalmazott a kormányfő az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatásról. Bejelentette, amíg nincs olaj a Barátság-vezetéken, addig a magyar kormány minden Ukrajnával kapcsolatos kérdésben vétózni fog.
Minden Ukrajnával kapcsolatos uniós döntést blokkol a kormány, amíg Kijev újra nem indítja a Barátság kőolajvezetéket – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a választás előtti utolsó parlamenti ülésszak február 23-i nyitónapján. A kormányfő az ukránok lépését „nyílt politikai zsarolásnak” nevezte, és kijelentette, hogy „Brüsszel a tagállam Magyarország helyett az unión kívüli Ukrajna oldalára állt” – írta a HVG.
A Barátság kőolajvezeték déli ágán január 27. óta áll a szállítás. Míg a magyar kormány az ukránok szándékos nyomásgyakorlásáról beszél, több nemzetközi forrás szerint a leállást egy orosz támadás okozta, amely megrongálta a vezeték ukrajnai infrastruktúráját. A kieső szállítások miatt Magyarország és Szlovákia is felfüggesztette a dízel exportját Ukrajna felé, a magyar kormány pedig 250 ezer tonna nyersolajat szabadított fel a stratégiai készletből az ellátás biztosítására. Az Európai Bizottság szerint az ellátásbiztonság nem forog veszélyben.
Orbán Viktor beszédében a rezsicsökkentés fenntarthatóságát is az orosz energiaellátáshoz kötötte,
és arról beszélt, hogy: „Brüsszel szövetségre lépett az ukránokkal, de amíg nemzeti kormány van, nem tudják végrehajtani a tervüket: nem válunk le az orosz energiahordozókról, nem fizetünk Ukrajnának és nem támogatjuk a háborút sem!”
A külpolitikai üzenetek mellett a kormányfő a belpolitikai intézkedéseket is sorra vette. Beszámolt a rendkívüli hóhelyzet miatti 10 milliárd forintos védekezési költségről, és megemlítette a januári „rezsistopot”, amelynek keretében az állam a költségek 30 százalékát átvállalta.
A kormányfő felsorolta, hogy idén még több édesanya válik szja-mentessé, a minimálbér 11, a garantált bérminimum 7 százalékkal nőtt, valamint kifizették a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi első részletét. Sikeresnek nevezte a 25 ezer szerződéssel futó 3 százalékos lakáshitel-programot, és béremelést ígért többek között az igazságügyi, oktatási, kulturális és vízügyi ágazatban dolgozóknak. Kifizették a 6 havi fegyverpénzt is, elindult a vendéglátóipari akcióterv, és folytatódik az árrésstop.
A miniszterelnök élesen bírálta az EU „háborús stratégiáját”, amely szerinte téves, mert Oroszország még évekig képes működtetni a hadigépezetét.
A kormány elutasítja a Brüsszel által Ukrajnának szánt további pénzügyi támogatást, mert Orbán szerint
„ez óriási felelőtlenség, sőt egyenesen istenkísértés.”
Beszéde végén arra kérte az Országgyűlést, hogy támogassa a kormányt abban, hogy Magyarország kívül maradhasson a háborúból, utalva a Fidesz által benyújtott határozati javaslatra, amelyet a HVG a „választásokra hangoló fideszes hecckampány” részének nevezett.
Minden Ukrajnával kapcsolatos uniós döntést blokkol a kormány, amíg Kijev újra nem indítja a Barátság kőolajvezetéket – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a választás előtti utolsó parlamenti ülésszak február 23-i nyitónapján. A kormányfő az ukránok lépését „nyílt politikai zsarolásnak” nevezte, és kijelentette, hogy „Brüsszel a tagállam Magyarország helyett az unión kívüli Ukrajna oldalára állt” – írta a HVG.
A Barátság kőolajvezeték déli ágán január 27. óta áll a szállítás. Míg a magyar kormány az ukránok szándékos nyomásgyakorlásáról beszél, több nemzetközi forrás szerint a leállást egy orosz támadás okozta, amely megrongálta a vezeték ukrajnai infrastruktúráját. A kieső szállítások miatt Magyarország és Szlovákia is felfüggesztette a dízel exportját Ukrajna felé, a magyar kormány pedig 250 ezer tonna nyersolajat szabadított fel a stratégiai készletből az ellátás biztosítására. Az Európai Bizottság szerint az ellátásbiztonság nem forog veszélyben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
