FELFEDEZŐ
A Rovatból

6 szomorú igazság arról, hogyan készülnek a kedvenc ruháid

Halálos munkakörülmények, modern kori rabszolgaság, szeméthegyek.
Listverse - szmo.hu
2017. augusztus 22.



Minden bizonnyal te is hallottál már a kegyetlen munkakörülményekről, melyek között az ázsiai ruhaipar dolgoztatja munkásait. A Listverse most összegyűjtötte a legsokkolóbb tényeket.

Gyerekmunka

Kambodzsában a hivatalos legalsó korhatár a munkáltatásra 15 év, de néhány ruhagyárban már akár 12 éves kortól is láthatunk lányokat dolgozni. Átlagos napi bérük 130 forint/nap, kortól függetlenül. Mivel a gyerekeknek segíteni kell a szegénységben élő családjaiknak, nem járnak iskolába és nem szereznek végzettséget. Egy olyan mókuskerékbe kerülnek bele, melyből nehéz kiszállni, ezért jó eséllyel a jövőben sem tudnak majd továbblépni.

Az UNICEF és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet adatai szerint

jelenleg 170 millió gyerek dolgozik a ruhaiparban világszerte.

Mivel az édesanyáknak nincs más választásuk, kisgyerekeiket vagy otthon hagyják egyedül, vagy a gyárba viszik őket, ahol nem sok felügyeletet kapnak. Mivel egész nap egy gyárban unalmas gyerekként egyedül lenni, sokszor a kicsiket is befogják dolgozni az unalom ellen.

Veszélyes munkakörülmények

Egészen a gyárbalesetek megtörténtéig Bangladesben semmilyen előírás nem szabályozta a biztonságos munkakörülmények megteremtését. 2012-ben a Tazreen Fashion ruhagyárban

112 varrónő halt meg egy tűzvészben,

ezután nem sokkal 1100 munkás halt meg a Rana Plaza összeomlásakor.

Mindössze ezek után kezdték el átgondolni a biztonsági előírások létrehozását, mivel a szakszervezetek létezése illegális az országban. A gyártulajdonosokat pedig nem vonják felelősségre. Az ismert márkák mint a Walmart és Gap köztudottan hasonló gyárakban gyártatják ruháikat.

A Walmart mindössze annyit közölt az események kapcsán, hogy üzleteikben nagyon szigorúan veszik az előírásokat, és igyekeznek a gyárakban is megfelelő oktatást biztosítani majd.

Rossz minőség

A gyáraktól annyira gyors gyártást várnak el a megrendelők, hogy képtelenség minőségtelen anyagokkal minőségi munkát végezni. Továbbá mivel a tömeges eladás a cél, a legolcsóbb eszközökből próbálják megoldani a ruhák előállítását. Így fordulhat elő, hogy elmegyünk kedvenc ruhánkban bulizni és másnap dobhatjuk is ki.

Vagy a divatnak épp megfelelő farmerünk pár hét alatt szétszakad.

A márkajelzés ezeknél a gyártóknál már nem feltétlenül jelent minőséget is. Ritkán találunk olyan márkát, amely felelősséget is vállal saját termékeiért, tehát ha adott esetben tönkremegy, azt bármikor vissza is veszik.

Halálos munkatempó

A gyárakban az egyetlen cél a minél nagyobb eredményesség elérése. Emiatt a vezetők nem foglalkoznak azzal, ha valakinek egészségügyi vagy bármilyen más problémája van. Ha szorít a határidő, akár egész éjszaka is dolgoztatják munkásaikat. A fizetett túlórák fogalma pedig a legkevésbé sem ismert opció.

Egyszer egy munkásnak annyira végzett az orra, hogy ahelyett, hogy összevérezné az anyagokat, inkább elment a üzemorvoshoz.

Hiába kapott igazolást, kirúgták a gyárból, mert a kimaradása megakasztotta a munkafolyamatot.

Ugyanez történik a terhes nőkkel, hiszen kevesebb munkát bírnak, ezáltal rosszabb munkaerőnek is számítanak.

Egy norvég fiatalokból álló csapat dokumentumfilm formájában mutatta be az ázsiai ruhagyári munkások életét, melynek címe Sweatshop: Dead Cheap Fashion. Európai szemmel felfoghatatlan milyen életük van ezeknek a munkásoknak, emiatt a fiatalok igyekeznek minél több módon felszólalni az igazságtalanság ellen.

Elképesztő mennyiségű hulladék

Amerikában évente 11.39 millió tonna elhasznált ruhát dobnak kukába, melynek mindössze 15%-át adják jótékony szervezeteknek vagy használt ruha boltoknak, a maradék 85%át egyerűen kidobják.

1999 és 2009 között 40%-al nőtt a ruhahulladék mennyisége és ez évente folyamatosan növekszik.

Amennyiben a cégek, tegyük fel, egy évre beszüntetnék a ruhák beszállítását, a megmaradt készletből is bőven tudnának ruhákat biztosítani a vevőknek.

A hulladék csökkentése csökkentené egyben az előírt munkatempót a gyárakban, ami sokkal humánusabb megoldás lenne a jelenleginél. Nem mellesleg, nem állítanának elő annyi ruhadarabot fölöslegesen.

Emberkereskedelem

2015-ben a Patagonia nevű cég, mely túrázáshoz gyárt felszerelést, vizsgálatot folytatott, hogy belelásson gyári munkásai életébe. Mint az kiderült, Tajvanban a migráns dolgozókat olyan közvetítők tartják sakkban, akik munkát ajánlanak nekik busás közvetítői díj fejében. 7000 dollárt kérnek tőlük és 3 évi munkát biztosítanak, ami azt jelenti, hogy az első 2 évben törlesztenie kell a munkavállalónak, majd 1 évvel később újrakezdődik a kör.

Így megint le kell dolgoznia a közvetítői bért, hogy legyen munkája.

Patagonia ugyan lépést tett az ügy érdekében és szigorúan felülvizsgálta a gyárakban az emberi jogokat, hogy hasonló emberkereskedelem ne fordulhasson elő, azonban más gyárakban munkások ezrei, ha nem milliói esnek csapdába az emberkereskedelem miatt. Legtöbbször pedig a vezetők a saját profitjukat nézik és nem fektetnek erőforrást az emberi jogok védelmébe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Videó: hatalmas bulit rendeztek a jegesmedve-bocsok Nyíregyházán egy bójával
A 2024-ben született medvék remekül érzik magukat a Nyíregyházi Állatparkban, ahol mindig akad számukra valami újabb izgalmas játék.


A Nyíregyházi Állatparknak és a látogatóknak is egyik kedvence a jegesmedve család. Ootek és Jorek, a 2024 végén született bocsok nagyon élénkek, és sok vidámságot hoznak a hétköznapokba. Az állatkert ezért külön "Macihíradó"-ban számol be arról, hogy éppen mit művelnek a nagyra nőtt medve-gyerekek. Anyjuk Sznyezsána is felbukkan a videókban.

A legfrissebb kisfilm igazán viccesre sikerült, úgy tűnik, hogy a bocsok érzik a farsang közeledtét. Egy narancssárga bójával kezdtek játszani, ami végül az egyikük fejére került. Nehéz eldönteni, hogy kalapnak, vagy hatalmas csőrnek gondolta a maci, de a jelek szerint élvezte a játékszert.

A jegesmedve mama kétéves korig neveli a bocsait. Utána - ivel a fajmegőrzési programban érkezett szülőállatok utódai - a faj koordinátor ajánlásával másik állatkertbe kerülnek majd.

VIDEÓ: Játék a medvecsaládnál


Link másolása
KÖVESS MINKET:

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Megdermedt leguánok potyognak a fákról Floridában, egy nap alatt több mint ezret gyűjtöttek be
A hatóságok különleges engedélyt adtak ki a befogásukra. Sokan azonban nem is sejtik, mekkora veszélynek teszik ki magukat a megmentésükkel.


Miközben a hideghullám miatt szó szerint az égből potyognak a megdermedt leguánok Dél-Floridában, a lakosok tömegesen kezdték leadni az állatokat. Az NBC6 South Florida kamerái rögzítették, ahogy

a Floridai Hal- és Vadvédelmi Bizottság sunrise-i irodájánál februárban egyetlen nap alatt több mint ezer példányt vettek át. Egyikük 50-100 állatot vitt be, egy másik pedig arról számolt be, hogy „több mint 100 fontnyi (mintegy 46 kilogramm) leguánt” gyűjtött össze rövid idő alatt.

A bizottság rendkívüli rendelettel tette lehetővé, hogy a lakosok ideiglenesen, külön engedély nélkül is befogják a hidegtől elkábult zöld leguánokat. Mindeközben másokról videók készültek, amint autóikban, törölközőkkel és hajszárítókkal próbálták melegíteni a hüllőket, ami viszont ellentétes az előírásokkal.

A zöld leguán nem őshonos Floridában, az 1960-as években került az államba. Mivel invazív faj, jelentős környezeti és gazdasági károkat okoz. Mint minden hüllő, a zöld leguán is ektoterm, vagyis testhőmérsékletét a külső környezet határozza meg.

„Floridában azonban megfigyelték, hogy a leguánok akkor kerülnek hidegsokkba, amikor a kinti hőmérséklet 10 Celsius-fok alá süllyed”

– magyarázta Natalie Claunch, az USDA vadvilág-kutató központjának biológusa. A hideg hatására anyagcseréjük és szívverésük lelassul, egyfajta kábult állapotba kerülnek, elveszítik izomkontrolljukat, és egyszerűen lepotyognak a fákról.

A hatóságok éppen ezért óva intenek mindenkit attól, hogy az állatokat otthon vagy az autóban próbálja felmelegíteni.

„A leguánok gyorsan fel tudnak ébredni a kábultságból”

– figyelmeztetett Shannon Knowles, a bizottság kommunikációs igazgatója. „A vadon élő leguánok védekezhetnek, ha nem tudnak elmenekülni: éles fogaikat és karmaikat, valamint hosszú, csapó farkaikat használják.”

Az ingatlantulajdonosok, vagy az ő beleegyezésükkel bárki, humánus módon elpusztíthatja a befogott állatokat, bár az állatkínzás elleni törvények rájuk is vonatkoznak. A Karib-térségben, ahol őshonosak, a leguánokat „a fák csirkéjének” is nevezik, húsukat és tojásukat is fogyasztják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Téli olimpia: Először darabokra tört, majd elvesztette olimpiai ezüstérmét a svéd sífutó percekkel a díjátadó után
A sportoló honfitársa, Frida Karlsson mögött lett második a női 10+10 kilométeres tömegrajtos versenyen. A darabok keresését feladták, de a NOB-nak van eljárása a sérült érmek pótlására.


Alighogy a nyakába akasztották, máris darabokra tört és elveszett a svéd sífutó, Ebba Andersson olimpiai ezüstérme, miután szombaton a női sífutók tíz plusz tíz kilométeres tömegrajtos versenyében másodikként ért célba honfitársa, Frida Karlsson mögött, számolt be róla az MTI. A baj akkor történt, amikor az eredményhirdetés után sietve követte a győztest, és a medál a hóba esett.

Az esetről maga Andersson számolt be a svéd SVT tévécsatornának.

„Frida után futottam, és a sietség közben az érmem három darabra törve a hóba esett”

– mondta a sífutó, aki bízik a szervezők megoldásában.

„Remélem, a szervezőknek van tervük arra az esetre, ha ilyesmi történik a medálokkal. Az én törött érmem még mindig valahol a hóban hever, hiába kerestük a darabjait, nem találtuk meg, és végül feladtuk.”

A mostani ezüst egyébként Andersson első egyéni olimpiai érme. Korábban kétszer állhatott dobogón, de mindkétszer a női 4x5 kilométeres váltóval: Phjongcshangban ezüst-, négy éve Pekingben pedig bronzérmet szerzett. Mindezek mellett hatszoros világbajnoknak is mondhatja magát. A svéd sajtó úgy tudja, Andersson a sérült érem maradványait átadta a szervezőknek. Vélhetően egyeztetnek a javításról vagy a cseréről, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak ugyanis van bevett eljárása az elveszett vagy megrongálódott medálok pótlására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Kubatov Gábor megtiltotta a lányainak, hogy lila bugyit hordjanak
A Ferencváros elnöke egy Facebok-videóban beszélt arról, hogy az ősi rivális Újpest színe, a lila az otthonában szinte minden formában tiltott.


A Ferencváros szombaton 3–0-ra verte az Újpestet, a meccsnél is nagyobb port kavart Kubatov Gábornak, a Fradi elnökének Facebook-videója. A Fidesz pártigazgatói posztját is betöltő klubvezető az ősi rivális klubszínét vette célba.

Kubatov arról beszélt, hogy otthonában a lila színt legfeljebb szemeteszsákon és vécépapíron tűri meg, de szóba sem jöhet lila virág, öblítő vagy lila feliratú fogkrém. Személyes szabályait saját bevallása szerint a családjára is kiterjeszti.

„A gyerekeim kiskorukban sem vehettek fel semmit, egy zoknit vagy fehérneműt sem, ami lila színű”

– mondta a klubelnök, aki két lány (Emma, Olivia) és egy fiú (Marcell) édesapja.

A két csapat rivalizálása az utóbbi években egyértelmű ferencvárosi fölényt hozott, a zöld-fehérek korábban egy 16 meccses győzelmi sorozatot is felépítettek a derbiken. Az Újpest eközben épp átalakuláson megy keresztül, a télen Dárdai Pál sportigazgatóként, Szélesi Zoltán pedig vezetőedzőként vette át a csapat irányítását. Kubatov Gábor korábban is tett már az újpestieknek címzett, élesebb megjegyzéseket. Egy korábbi győzelem után például azt írta: „Apró tény: Aki 2015 után született, még nem látott újpesti győzelmet ellenünk.” Egy másik nyilatkozatában pedig kijelentette: „kiejtenénk az Újpestet”. Az Újpest szervezett szurkolói csoportjai korábban egy derbi bojkottját is bejelentették, közleményükben az eseményt „Kubatov bohócbulijának” nevezték.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk