KÖZÖSSÉG
A Rovatból

24 órás szolgálat a koraszülött-mentőkkel

Riporterünk 24 órát volt ügyeletben a Cerny Mentővel, ez alatt szívbemarkoló eseményeknek is tanúja volt.


A Peter Cerny alapítvány egy koraszülöttek mentésével foglalkozó magán-mentőszolgálat. Felszerelésük és szaktudásuk speciális, hiszen a vártnál előbb született babáknak nem csak a méreteik kisebbek, de legtöbbször szerveik sem elég fejlettek. Nekik, és a valamilyen okból segítségre szoruló érett újszülötteknek adnak esélyt a mielőbbi gyógyulásra vagy épp a túlélésre. A Bókay utcában, az I. sz. Gyermekklinika udvarán levő bázisukra látogattunk el, és töltöttünk velük 24 órát.

7.30 – A kezdés

A Bókay János utca macskakövén sietünk a kert felé. Az álmos hangulatot a ködös, télies idő csak erősíti. Ilyenkor van műszakváltás - pont elcsíptük. Gyorsan bemutatnak minket a mai dolgozóknak, és már szobáról szobára járunk a bázison, részletesen megmutatják, minek hol a helye. Mára festést terveznek, megújítják a házat. Adományba kaptak festéket, de nem szeretnének pénzt költeni arra, hogy festőt fogadnak. Így aztán a maguk idejéből szorítják ki a bázis szobáinak újrafestését. Mi pedig hamarosan már a kölcsön-egyenruhaingünket vasaltuk, hiszen bármikor befuthat egy hívás, és akkor nincs idő öltözködni.

9.15 – Festés előtt

Kezd megújulni a bázis, festékek, nejlonok, kipakolt szobák alkotják a ma reggeli életképet. Amióta beléptem ide, ez a hely egy nagy családra emlékeztet. Nyoma sincs a kórházakból ismert erőteljes hierarchiának, itt a haladás a cél, és hihetetlen összhangban sikerül ezt megoldaniuk. A hangulat nagyon jó: textilpelenkából rögtönzött fejkendőben porszívózik az orvos - a dobozokat cipelő ápoló megmosolyogja. Hétvégenként fix program a mentőkocsik takarítása. Ennek keretében darabjaira szedik a felszereléseket, és fertőtlenítős vízbe áztatják, pótolják a kifogyott gyógyszereket, ellenőrzik a berendezéseket. Mindjárt kezdődik a festés is.

_MGL0017

_MGL0018

_MG_9996

A csengő, amivel éjszaka ébresztenek, ha befut egy riasztás

10.00 – Irány a kiállítás

"Nyugodalmas festős műszakot!" felkiáltással magunk mögött hagyjuk a bázist dr. Somogyvári Zsolt vezetésével. A cél a mentőszolgálat alapításának 25. évfordulójára, a Markó utcai mentőmúzeum egyik garázsában felépített kiállítás. A dohos pincefalak között meséli el, hogyan vált egy álom valósággá, az az ember, aki életre hívta. Huszonöt év megpróbáltatásai, nehézségei, kudarcai, de ugyanakkor sikerei és hihetetlen ereje kel életre ott. Péntekig még ti is megnézhetitek, milyen volt az első mentőautójuk, a régi felszereléseik vagy az egyenruhájuk. Eredményeiket az egyik falon kialakított fotógyűjtemény mutatja igazán - az egykor ellátott gyerekek akkori és mostani képei adhatnak reményt akár nektek is, hogy egy nehezebben indult élet is lehet teljes.

_MGL0005

_MGL0011

_MGL0012

_MGL0536

A Cerny 25 éve Kiállítás

Helyszín: Budapest V., Markó utca 22., Kresz Géza Mentőmúzeum

Nyitva tartás: 10.00-18.00

A Cerny honlapja: cerny.hu

meghivo

Támogathatjátok a Cernyt Okostelefonnal vagy az adó 1 százalékával, adószámuk: 19010289-1-42

A kiállítást október 31, péntekig nézhetitek meg.

12.45 - Az elszalasztott eset

A Markó utcából visszametrózunk a bázisra ahol egyből azzal fogadnak minket, hogy „elért az újságírói átok”. Amint kiléptünk az ajtón, jött is egy eset, aztán még egy. Jól lemaradtunk róla. Most csak várakozni tudunk, hogy visszaérjenek, és kikérdezhessük őket.

15.15 – Az első út: irány Salgótarján

Megszólalt a telefon! Szállítást kérnek Salgótarjánba. Bármilyen hihetetlen, a 1,5 óra utazással elérhető város még a cernysek körzetébe tartozik. Hamarosan el is indultunk. A szakmai körökben csak „1-es Gyerek PIC”-ként emlegetett osztályról, ami tulajdonképpen koraszülött intenzívet jelent, egy egészséges babát kellett hazaszállítani, akit kivizsgálásra küldtek Pestre. Útközben a mentők elmondják, a riasztások nagy része szállítás, éppen ezért a rohamkocsi mellett mindig szolgálatban van egy „szállítós” kocsi is, sofőrrel és nővérrel.

_MGL0032

_MGL0070

_MGL0055

Az a bizonyos piros gomb, ami a szirénát működteti - de a rádió alatt láthatjátok azt is, amivel a kék lámpát kapcsolják be

_MGL0069

18.30 - Esti várakozás

A Bókay utcába visszaérve csend fogad minket, időközben végeztek a festéssel. Alig akartuk elhinni, hogy a hosszú távollét alatt egy hívásról sem maradtunk le. Az estét sztorizás, tévézés tölti ki. A biztonság kedvéért azért megkérdezik tőlünk: és ti tényleg ki fogtok vonulni éjjel velünk?

_MG_9985

A diszpécseri állomás. A monitoron követhető a mentőautók helyzete, elmúlt fél órában bejárt útvonala, de még az is, hogy jár-e a motorja.

23.05 – Az első vonulás a rohammentővel

Épphogy az egyik gépkocsivezető felment, hogy ő megunta a műsort, és alszik, jött is a telefon. Ez meg valószínű a sofőrök átka, bár ezt nem mondták. Egy budapesti kórház újszülött osztályáról kellett babát az Országos Kardiológiai Intézetbe szállítani. A gyerek délután normál súllyal született, de este keringési zavarok jeleit látták rajta. Az ottani doktornő arra gyanakodott, talán a szívével lehet valami gond, hívták a mentőt, hogy vigyék át a kardiológiai intézetbe, ahol szakorvos nézheti meg.

Amikor szegény anyuka kijött, és elkezdett sírni, a mentősök leültették, kezébe adták a gyerekét, hagytak kettőjüknek időt. Nem ígértek neki semmit, de elmondták, hogy ez egy jól operálható dolog, nagy esély van a felépülésre, és hogy ne gondoljon arra hogy elveszítheti.

Megrázó volt látni egy teljesen tanácstalan és kétségbeesett anyát, akinek pár órája még azt mondták, egészséges gyereknek adott életet, és aki próbálja elfogadni, hogy valami még sincs rendben vele.

A mentősök azonban próbáltak belé lelket önteni – és ez szemmel láthatóan sikerült is. Abban a néhány percben több emberséget és igazi helytállást láthattunk, mint bármikor. Látszott, hogy teljes szívvel és tudással segítenek, az anyának is.

Bevett cernys szokás, ha el kell választani az anyát a gyermekétől (hiszen nem követhette a kicsit, mivel aznap szült – a szerk.), hogy mindkettőjükről készítenek 1-1 fotót polaroid géppel, hogy legalább így együtt lehessenek. A kardiológiára átszállítva a már épp hazainduló orvos az ajtóból fordul vissza, hogy segítsen kollégájának a lehető legpontosabb diagnózis felállításában. A kislány betegsége szerencsére jól operálható, nagy esélye van a gyógyulásra így, hogy időben felismerték a problémát. Lassabb tempóban térünk vissza a bázisra, a kaput már előre nyitják, a diszpécser monitoron követi a mentő útvonalát.

_MGL0078

_MGL0071

_MGL0079

Az inkubátor, melyben az újszülöttek szállítását végzik

_MGL0081

03.00 – Hajnali szállítás kórházból kórházba

Újabb riasztás. Már nagyon fáradtak vagyunk. Egy koraszülöttet szállítunk át egy korszerűbb felszereltségű kórházba. A kicsinek nem elég fejlett a légzőközpontja, egy ideig még légzéstámogatásra szorul. Ezt a legtöbb kórházban nem tudják megadni neki, csak ott, ahol van koraszülött intenzív. Például a Bókay utcában, ahová hamarosan visszatérünk, ezúttal kék lámpával.

Fotósunk videóra vette a hajnali mentőzést:

07.00 – Itt a vége

Reggel van. Mindjárt érkezik a váltás. Lassan szedelőzködünk, visszaadjuk az inget, indulunk haza.

Rengeteget tanultunk egy nap alatt, de ami a legfontosabb, olyan embereket ismerhettünk meg, akik a hivatásuknak élnek. A legkülönlegesebb dolog velük kapcsolatban az őszinte segíteni akarás, hogy szívüket-lelküket beleadják a munkájukba. Képesek félretenni a mindennapi gondjaikat, az egymás között óhatatlanul kialakuló konfliktusaikat, és csak az esetre koncentrálni. Ez az, ami nagyon ritka, és hatalmas kincs.

fbval

Fotó: Facebook


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
900 ezres kórházi számlát kapott a Miskolcon szült nigériai anyuka, napok alatt egymilliót dobtak neki össze az adakozók
A geológusnak készülő Mary ösztöndíjjal érkezett, de egy veszélyeztetett terhesség mindent felborított. A császármetszés utáni komplikációk miatt most a hazajutásuk is a magyarok jó szívén múlik.


Pillanatok alatt összedobtak egymillió forintot az adakozók annak a nigériai egyetemista lánynak, akinek egy miskolci kórházban kellett világra hoznia a kisfiát. A szülés utáni komplikációk miatt az anyának 900 ezer forintos számlát kellene kifizetnie, a gyűjtésből azonban már nemcsak erre, de a hazaútra is futhatja – számolt be róla hétfő esti adásában az RTL Híradó.

Arukwe Chinazaekpere Mary tavaly érkezett ösztöndíjjal a Miskolci Egyetemre. A geológus végzettségű nő már várandós volt, de úgy tervezte, időben hazautazik Nigériába a szülésre. A drámai fordulat akkor következett be, amikor kiderült, hogy veszélyeztetett terhes, így nem szállhatott repülőre.

„Szeptember közepén megvettem a jegyet a hazaútra, de kiderült, hogy veszélyeztetett terhes vagyok, így nem utazhattam” – mesélte a kismama, akit ezt követően egy egyházi szervezet, a Miskolc–Selyemrét Római Katolikus Plébánia fogadott be.

Kisfia, Jason végül január 28-án, császármetszéssel született meg a miskolci megyei kórházban. A beavatkozás után azonban komplikációk léptek fel, Mary többször is vérátömlesztést kapott. A baba jól van, de az anya még gyenge. A kórházi ellátásért – a kórház méltányossága mellett is – közel 900 ezer forintot kellene fizetnie, mivel nem volt magyar társadalombiztosítása. A helyi sajtó szerint a császármetszés díja önmagában 482 500 forint, a baba ellátása pedig további 150 ezer forintba került, ehhez jönnek még a gyógyszerek és a kezelések költségei.

A horribilis összeg miatt a miskolci Supersum Alapítvány gyűjtést indított. Az alapítvány elnöke szerint egy külföldi diáknak szinte lehetetlen küldetés a magyar TB-rendszerbe való bekerülés.

„A nemzetközi hallgatóknak a TAJ-kártya igényléséhez visszamenőleg 25 hónap társadalombiztosítást kellene megfizetniük. Ez egyszeri 3 millió 750 ezer forintos összeg, és havonta is 150 ezer forint lenne a TB-költségük. Ez olyan tetemes teher, amit egy nigériai hallgató, akinek nincs gazdag családi háttere, nem tud kifizetni”

– magyarázta Bernasconi-Bús Katalin, a Supersum Alapítvány elnöke.

A civil összefogás azonban rendkívül sikeresnek bizonyult: a gyűjtés néhány nap alatt elérte az egymillió forintot.

„Csodálatos ez a támogatás. Nem számítottam rá, hogy ennyien segítenek, ezért különösen hálás vagyok” – mondta meghatottan a kismama.

Az alapítvány most abban bízik, hogy a kórházi számla kifizetése után az adományokból Mary és a kis Jason hazautazására is jut majd pénz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Húsz éve találkoztak a Szigeten, most felforgatja az internetet a szőke lány után a francia férfi
Ludo a Redditen vallotta be, mekkora hibát vétett, amikor nem kérte el a Szigeten megismert lány elérhetőségét. Most egyetlen városnév, Pozsony maradt a reménye.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. január 20.



Húsz évvel egy romantikus Sziget-éjszaka után az interneten keresi egy francia férfi azt a titokzatos szőke lányt, akivel egyetlen koncert erejéig hozta össze a sors. A Ludo nevű férfi történetét a Blikk szúrta ki, aki egy online felhívásban kéri a közösség segítségét, de hangsúlyozza: nem a múltat akarja újraéleszteni, csupán szeretné tudni, hogy a lány jól van-e.

„2005 augusztusában, a budapesti Sziget fesztivál első napján, pont a Ska-P koncert elején találkoztunk”

– idézte fel Ludo a húsz évvel ezelőtti pillanatot.

A férfi leírása szerint a lány különleges jelenség volt a tömegben. „Egy gyönyörű szőke lány voltál, akkoriban 16-18 év közötti, világos (valószínűleg kék) szemekkel. Azon kevés lány egyike voltál, akik elég őrültek voltak ahhoz, hogy tömegben maradjanak, és hirtelen a karjaimba borultál... Tali volt a neved, vagy valami nagyon hasonló, talán a Natália beceneve?” – írta. Az együtt töltött este alatt nevettek, táncoltak, még egy tányér tésztán is megosztoztak. Ludo azt is felidézte, hogy a lány nem tudta rendesen kiejteni a nevét, és Youdónak szólította, amit ő kifejezetten elbűvölőnek talált.

Azonban a reggel elhozta a búcsút, és egy olyan döntést, amit a férfi azóta is bán. Amikor a lánynak indulnia kellett, megkérdezte Ludót, vele tart-e, de ő nemet mondott.

„Mire rájöttem, mekkora ostoba hibát követtem el, te már elmentél... és esélyünk sem volt megosztani egymással az elérhetőségeinket. Megbántam, hogy nem kérdeztem meg az e-mail-címedet, a címedet, vagy akár a vezetékneved”

– vallotta be.

Ludo húsz év távlatából is tisztában van vele, hogy az élet mindenkit megváltoztatott, és a célja nem egy régi románc felmelegítése. „20 év után mindannyian más emberek vagyunk, más élettel. A legtöbb esetben én is kerülöm a nosztalgiát. Ebben az esetben azonban nem arról van szó, hogy bármit is újraélesszek, vagy reménykedjek. Csak őszintén örülnék, ha azt hallanám, jól van, talán férjnél van, gyerekekkel, egyedülálló, bármi – feltéve, hogy boldog és egészséges. Szó szerint csak így tudna csalódást okozni: ha valami rossz történt volna vele.”

A keresésben egyetlen halvány nyom segíthet: a férfi úgy emlékszik, a beszélgetéseik során egyetlen városnév merült fel, mégpedig Pozsony, ezért elképzelhető, hogy a lány Szlovákiából érkezett. A 2005-ös Sziget Fesztiválon egyébként olyan nevek vonzották a tömeget, mint Natalia Imbruglia, a Tankcsapda, a Kispál és a borz, illetve a Korn, de Ludo számára az este a Ska-P koncertjén megismert lánnyal vált felejthetetlenné, akit most égen-földön keres.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Lesz még Fenyő Miklós sétány a Szent István parkban! De a mi két székünk már üres marad” – egyre többeknek tetszik Rónai Egon ötlete
Rónai Egont láthatóan megrázta Fenyő Miklós halála, akivel még közös terveik voltak. A riporter egyetlen mondata lavinát indított el, amire a rajongók egy még merészebb ötlettel tromfoltak rá.


„Lesz még Fenyő Miklós sétány a Szent István parkban!” – Rónai Egon, Prima Primissima díjas riporter és műsorvezető felvetése vasárnap lavinát indított: a rajongók sorra állnak az ötlet mellé, miután Fenyő Miklós tegnap hajnalban, január 31-én, 78 évesen elhunyt.

A felvetés személyes gyászból és közös munkákból táplálkozik, a riportert láthatóan megrázta a magyar rock and roll királyának halála. Rónai Egon vasárnap délutáni bejegyzésében arról írt, még nem tért magához.

„Úgy volt, hogy folytatjuk a beszélgetéseket. Hogy folytatja a könyvet, legalább négy, de lehet, hogy öt kötetben. Meg persze úgy volt, hogy lesz még új zene, koncert, hogy még van idő. Most írják az okosok, hogy “csak” rock and roll. Az minden popzene alapja, abból bújt elő a sok jó és a sok vacak, amit az elmúlt 70 évben hallgattunk! Úgy tudta, ismerte, értette, mint itthon senki más. Ezeket az alapokat díszítette remek (helyenként zseniálisan szellemes) szövegekkel, sodró lendülettel, rengeteg romantikával.” Bejegyzését azzal zárta:

„Lesz még Fenyő Miklós sétány a Szent István parkban! De a mi két székünk már üres marad.”

A személyes sorok közösségi visszhangra találtak, valóságos hozzászólásözön indult el a poszt alatt. „A legszebb megemlékezés lenne Mikiről, ha valóban létre jönne a Fenyő Miklós-sétány a Szent István parkban!” – írta egy hölgy. Mások még tovább is mentek: „A Szent István parkban a Fenyő Miklós sétányon egy padon ülő Fenyő Miklós szobor is megilletné őt így bárki mellé ülhetne. Remélem, hogy az is meglesz!”

A helyszínválasztás nem véletlen, Fenyő kötődése a környékhez közismert. A Hungária együttes legendás frontembere ízig-vérig angyalföldi volt, és több dalában is megénekelte a XIII. kerületet, így nem csoda, hogy Rónai Egon riporter ötlete nyomán éppen a Szent István parkban neveznének el róla sétányt - írta a Blikk.

Az utolsó nyilvános beszélgetést éppen Rónai Egon készítette vele még decemberben a budapesti Akvárium Klubban, ahol Fenyő Miklós telt ház előtt, a könyvbemutatóján még tele volt tervekkel: az életrajzán dolgozott, és fürdött a szeretetben. A decemberi tervek azonban Fenyő Miklós halálával örökre tervek maradtak, a kezdeményezés viszont most közösségi és intézményi döntések elé kerülhet.

Egy közterület elnevezéséhez önkormányzati kezdeményezés és jóváhagyás szükséges, a rajongók támogatása pedig erős jelzés lehet a döntéshozók felé. A kommentelők által felvetett szoborjavaslat külön eljárást, tervezést és finanszírozást igényelne. A közösségi emlékezet formálása mindenesetre megkezdődött. Egy esetleges sétány és szobor a rajongók gyászát közös térben alakíthatná emlékezéssé, Rónai Egon mondata pedig – „Lesz még Fenyő Miklós sétány…” – a közösségi akarat mottójává válhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Szívszorító posztban búcsúzott Egressy Mátyástól az egyik tanára: Együtt lehetett vele tanulni az életet
A megható sorokban a pedagógus felidézi a fiú humorát, segítőkészségét és azt is, milyen volt a kapcsolatuk. Elárulta azt is, mit mondott volna neki búcsúzóul a kitűnő érettségije után.


Megható posztban emlékezett meg a napok óta eltűntként keresett Egressy Mátyásról az irodalomtanára. Szerette volna leírni, ki volt „a mi, sokunk Matyija”, mert szerinte akik találkozhattak vele, mind mind kincseket őriznek belőle.

A bejegyzést Kosztolányi Dezső Halotti beszédének soraival kezdte:

„Látjátok feleim, egyszerre meghalt

és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.

Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,

csak szív, a mi szívünkhöz közel álló.

De nincs már.

Akár a föld.

Jaj, összedőlt

a kincstár.”

A tanár mutatott egy fotót Mátyás utolsó, irodalomból beadott házi dolgozatáról, amit egy héttel korábban, határidő előtt hozott be, még mielőtt befejezték volna az anyagot. Hozzáteszi, innentől Kafka Átváltozása is örökre rá fogja emlékeztetni.

Bár a diák a hátsó padban ült, ami a tanár szerint látszólag passzív hely, Mátyás mégis mindig követte az órákat.

„Láttam, tudtam, éppen lelkisegélyszolgálatot tart (mikor nem azt tartott?!), de minden kérdésemre tudta a választ... gondolkodva, megértve. Szerettem a gondolkodását, hogy tudott felfedezni, elmélyülni minden kérdésben... legyen az biológia, kémia vagy történelem”

– fogalmazott a pedagógus, aki a fiú humorát is méltatta, mondván, szerényen és érdek nélkül viszonyult mindenhez, ezért sokat lehetett vele együtt nevetni.

A tanár a sors legdrámaibb fintorának nevezi, hogy Mátyás sosem volt egyedül.

„Mindig barátok, évfolyamtársak, testvérek, edzőtársak vették körül. Szerettem figyelni a kapcsolódásait, annyira látszott, hogy mindenkinek tud adni, mindenki hozzá fordul... tanulmányilag, emberileg...”

A bejegyzésből kiderül, hogy több személyes kapcsolatuk is volt: a fiú élsportolóként, a sok edzés mellett is eljárt színházba, a testvére pedig az ő lányának lett iskolatársa. Miután Mátyás megszerezte a jogosítványát, a pedagógus hozzá fordult tanácsért, hogy kinél kezdjen el felnőtt fejjel vezetni tanulni. Úgy gondolta, az a tanító, aki a fiúnál bevált, neki is jó lesz, és így is lett.

„Együtt lehetett vele tanulni... az életet. A kapcsolódást. Az odafigyelést. A szorgalmat. A becsületet. Elmondtam volna ezt a kitűnő érettségije után, zsebében az olasz egyetemi felvételivel... de már nem tudom”

– írta a pedagógus.

Búcsúzó posztját szintén Kosztolányi-idézetekkel és személyes üzenettel zárta:

„Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.

Hol volt, hol nem volt a világon, egyszer.”

„ Megtiszteltetés volt Veled! Csak remélni tudom, hogy tudod!”

A rendőrség továbbra is eltűnt személyként keresi a 18 éves Egressy Mátyást, aki január 17-én hajnalban távozott a belvárosi Ötkert szórakozóhelyről, de otthonába nem érkezett meg. A nyomozás közben felmerült egy dunai hajó kamerájának felvétele, amelyen az látszik, hogy vasárnap reggel egy ember a Lánchídról a vízbe esik. Szerdán már azt közölte a rendőrség, hogy a Dunán is kutatnak Mátyás után. Később pedig a család az MTK Park Teniszklubon keresztül kiadott közleményében azt közölte, „nagy valószínűséggel” a fiú lehetett az, aki a Dunába zuhant a Lánchídról, de a rendőrségi eljárás lezárultáig eltűntként tartják nyilván.

A Vörösmarty Mihály Gimnáziumban, ahová a fiú járt, gyertyagyújtással emlékeztek, és fekete zászlót tűztek ki az épület homlokzatára. Az intézmény és sportklub, ahová Egressy Mátyás teniszezni járt, pszichológiai támogatást szervezett az érintetteknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk