UTAZZ
A Rovatból

14 bakancslistás gyöngyszem a Kárpát-medencében

Kaiser Ottó fotóművésszel eljuthattok romos várakba és vidéki templomokba, bekukkanthattok Mátyás konyhájába és dombok lankáira.


Kaiser Ottó fotóművész szó szerint bejárta már a Földet. Utazásainak egyik fő célja a magyarság felkutatása és megörökítése szerte a világban, legyen az külföldön élő, ott alkotó író, művész, vagy éppen a régi hagyományok szerint élő juhász, zenész. Útjai során lefotózta az épített örökséget és a népművészet gyöngyszemeit is. Új oldalán a Kárpát-medence 1000 magyar csodájából válogat, hangulatos képekkel és érdekes információkkal.

1. Aracs (Araca, Szerbia) – pusztatemplom

A Délvidék egyik legkorábbi építészeti emléke a Törökbecse (Opostina Novi Becej) közelében található, XIII. század első harmadában épült román–korai gótikus templom. A kőzetek vizsgálata alapján kiderült, hogy a mészkőtéglák a Budai-hegységből származnak. Az épület sorsát a XVI. századi török pusztítások pecsételték meg.

aracs_kaiserotto

2. Bántornya (Turnisce, Szlovénia) – románkori templom

A templomot Aquila János freskói díszítik, akinek alkotásaival több faluban is találkozhatunk Magyarország nyugati részén. 1383-89 között Bántornyán munkálkodott. Először a szentélyt festette ki, majd 1389-ben a templom hajóját. Itt látható egyik legismertebb munkája, Szent László legendája. A mester önarcképét több helyen belekomponálhatta alakjai közé, de itt Bántornyán a megrendelő Bánffy család nem engedélyezte.

bantornya_kaiserott

3. Eger (Magyarország) – Főegyházmegyei Könyvtár

Kultúrtörténeti szempontból az egyik legjelentősebb létesítmény az egri Főegyházmegyei Könyvtár, melyben 34 középkori kódexet, 94 ősnyomtatványt, 207 levelet Mikes Kelementől és az ország egyetlen Mozart-kéziratát őrzik. A nagyterem freskóinak megfestését Eszterházy Károly püspök Kracker János Lukácsra bízta, aki egy technikai bravúrt alkalmazott, hiszen a mennyezet kupolaszerűsége csupán látszat. Az ábrázolt „boltozat” magassága ugyanis nincs egy méter. Amikor a legjelentősebb hazai barokk freskófestő Maulbetsch meglátta a grandiózus alkotást, elragadtatásában azt mondta: „Én ennyit nem tudok”.

eger_kaiserotto

4. Füzér (Magyarország) – Füzéri vár

Építésének pontos ideje ismeretlen, de annyi bizonyos, hogy a tatárdúlás előtt már állt a vár a vulkáni sziklaszirten, amely Füzér falu fölé emelkedik 170 méterrel. Ez év tavaszától visszanyeri középkori fényét, megújul a palotaszárny és a várkápolna, valamint az alsó bástya.

fuzer_kaiserotto

5. Kézdivásárhely (Targu Secuiesc, Románia)

A Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa. Ősidőktől fogva vásáros hely állt itt. 1427-ben Zsigmond király Torjavására néven királyi várossá tette, de 1567-ben már Kézdivásárhely néven vált jelentőssé. Az 1834. évi nagy tűzvészben 558 házából 421 leégett. Az 1848-49-es szabadságharcban a székelyek védelmi központja volt, itt öntötte ágyúit Gábor Áron. Napjainkban „mese-házak” között sétálhatunk a főterén. Itt született a kortárs erdélyi irodalom három kiemelkedő költője: Markó Béla, Fekete Vince, Sántha Attila.

kezdivasarhely_kaiserotto

6. Kolozsvár (Cluj-Napoca, Románia) – Házsongárdi temető

1585-ben, a pestisjárvány idején alapított temetkezési hely. A sokévszázados magyar írásbeliség nagyjainak nyugvóhelye, az erdélyi írók, költők tudatában szimbólummá növekedett kegyhely. Valójában vallásfelekezeti és nemzetiségi különbség nélkül temetkeztek ide az évszázadok folyamán magyarok, románok, szászok.

kolozsvar_kaiserotto

7. Marosvásárhely (Targu Mures, Románia) - Teleki Téka

A könyvtárat 1802-ben gróf Teleki Sámuel alapította, aki vagyona nagy részét, több mint 40 000 kötet megvásárlására fordította. Az 1880-as évektől kezdve az intézmény lassan könyvtárból könyv-múzeummá alakult át, ma több ősnyomtatványt, jelentős számú régi könyvet, kéziratot és könyvritkaságot őriz.

marosvasarhely_kaiserotto

8. Nagytótlak (Selo, Szlovénia) – Szt. Miklós körtemplom

A XIII. században épült rotundát megkímélte az 1241-42-es tatárjárás. 1490 körül egy későgótikus szárnyas oltárt helyeztek el benne, amit azonban 1864-ben Pestre szállítottak. Szlovéniában a maga nemében egyedülálló, hiszen hozzá hasonlóak, csak az országhatár magyar oldalán találhatók. Freskói ugyancsak jelentősek.

nagytotlak_kaiserotto

9. Nagyvárad (Oradea, Románia) – Neolog zsinagóga

1878-ban a zsidó hitközség a Körös partján egy monumentális méretű, 1000 férőhelyes zsinagógát épített, melynek freskóit a kassai Horovitz Mór készítette, az impozáns kupola terveit pedig Busch.

nagyvarad_kaiserotto

10. Pécs (Magyarország) – Szent Péter és Szent Pál Székesegyház

A Szent István király idejében alapított bazilika építészeti és kőszobrászati munkálatai közel egy évszázadon át folytak. Mai képe a XIX. századi állapotát tükrözi, de a természetesen sok száz év stílusjegyeit hordozza magán, hiszen végigkísérte a magyarság történelmét, többször pusztítás áldozatává vált, s mindig a kor stílusának szellemében épült újjá. Az egyetlen négy főtoronnyal ellátott templom Magyarországon.

pecs_kaiserotto

11. Szabadkai zsinagóga (Subotica, Szerbia)

1902 szeptemberében szentelték fel Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti műépítészek tervei alapján a magyar zsidóság egyetlen szecessziós stílusban megálmodott szakrális épületét. Európa második legnagyobb zsinagógája Zsolnay cserepekkel és Róth Miksa üvegablakaival büszkélkedhet, de sorsa a hetvenes években kérdésessé vált. A központi kupola elfordult és oldalra billent, s az egész épületet összeomlással fenyegette. A zsidó közösség ekkor Szabadka városának ajándékozta a zsinagógát. A város helyreállította a kupolát és megkezdődtek a ma is tartó felújítási munkálatok. 1990-ben Szerbia is a kiemelt jelentőségű műemlékek közé sorolta az épületet, amely ma is egyike a világ tíz legveszélyeztetettebb zsinagógáinak.

szabadka_kaiserotto

12. Tövis (Teius, Románia) – római katolikus templom és kolostor

1442 és 1449 között a törökök ellen vívott marosszentimrei csata emlékére Hunyadi János építette az épületegyüttest. 1603-ban Giorgio Basta tábornok II. Rudolf császár kegyetlenkedő katonái élén jószerivel elpusztította. Romjaiból Apor István építette újra 1701-ben. Mai neogótikus berendezése 1895-ben készült el, sokszáz éves kegytárgyait naponta használják.

tovis_kaiserotto

13. Visegrád (Magyarország) – Fellegvár

A Magyar Királyság a XIV-XV. században komoly európai tényező volt, nagyszabású lakomákkal, diplomáciai fogadásokkal. Mátyás király olasz feleségnek, Beatrix királynénak és udvartartásának hatására megújult a hazai gasztronómia. Az itáliai krónikások feljegyzései szerint az erősen fűszerezett ételek voltak különösen kedveltek, megfelelőek a magyar emberek lobbanékony természetének.

A képen Kohári Gabriella régész és történelemtanár, a reneszánsz konyha rajongója és kiváló ismerője készít csapatával ünnepi fogásokat a Fellegvár rekonstruált Mátyás-kori magánkonyhájában.

visegrad_kaiserotto

14. Zempléni-hegység (Magyarország)

A bevezetőben épített és tárgyi emlékeket ígértem elsősorban, tehát felvetődik a kérdés, hogy mit keres itt ez a kép. A válasz egyszerű: nem bírom kihagyni, mert a Zemplén nekem maga a csoda. A földtani irodalomban Tokaji-hegységnek nevezik, ma használatos elnevezése csak az I. világháború után kezdett el terjedni. Névadó települése a mai Szlovákiában található.

zemplen_kaiserotto

A Kárpát-medence 1000 magyar csodája Facebook-oldalt ITT találjátok.

Az oldalon látható képek egy most készülő, karácsonyra megjelenő könyvben lesznek láthatók. A Kárpát-medence 1000 magyar csodája 500 oldalon mutatja be a térség épített és tárgyi emlékeit, kulturális és történelmi emlékhelyeit. A fotókhoz szöveget is ír Kaiser Ottó, ahogyan a nemrég megjelent A magyar népművészet 1000 csodája című kötetben is tette.

Kaiser Ottó

Pápán született, itt járt gimnáziumba, majd két évig műtermi portréfényképezést tanult. Pályáját fotóillusztrátorként kezdte, de dolgozott műtermi fotósként is. Kisvárosi fényképészek műtermeiben tanulta a fényképezést, majd több hetilapnak és magazinnak volt munkatársa. Város-, táj- és portréfotókat készített, valamint a határon túli magyar kulturális élettel foglalkozott, de az emberábrázolás vált számára a legfontosabbá. Számos kötete jelent meg. Megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztet.

Ha tetszettek a képek, oszd meg másokkal is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Aki utazna, most tegye meg – üzente a Wizz Air vezére, aki őszre áremelést jósol
Váradi József szerint a nyári túlkínálat miatt most olcsóbbak a repülőjegyek, de a helyzet hamarosan megváltozhat. A magasabb kerozinárak és a piaci verseny átalakulása miatt ősztől a szektorban érezhető jegyáremelkedésre számít.


Több mint szerencsétlennek nevezte Turi Ferenc, a HungaroControl vezérigazgatójának a kerozinhiányról szóló nyilatkozatát Váradi József. A Wizz Air vezérigazgatója a 24.hu-nak adott interjúban hangsúlyozta, hogy az iráni háború kirobbanása óta egyetlen járatukat sem érintették üzemanyagproblémák, és garantálja, hogy a légitársaság gépei repülni fognak a nyáron. Váradi szerint a HungaroControlnak a saját feladataira kellene koncentrálnia, miközben a Wizz Air speciális szerződésekkel védekezik a magas kerozinárak ellen.

A cégvezető szerint Turi Ferencnek nem lett volna szabad véleményt formálnia a kérdésben.

„A HungaroControl nem gyárt kerozint, nem szállít kerozint, és nem éget kerozint, tehát egyáltalán nincsen benne a szállítási láncban” – jelentette ki Váradi József, hozzátéve, hogy a Wizz Air napi szinten kezeli a kerozinkérdést, és 200 repülőtérre repülve az elmúlt három hónapban semmilyen fennakadást nem tapasztaltak.

Váradi szerint kerozinválság jelenleg nem Európában, hanem Ázsiában van, és semmi nem utal arra, hogy a helyzet rosszabbodna a kontinensen. „Körülbelül két hónapra előre látunk ezzel kapcsolatban, és nincs semmilyen olyan ügy, ami miatt igazán aggódni kellene” – mondta, kiemelve, hogy a légitársaság különböző alternatívákkal készül egy esetleges fennakadásra, például alternatív szállítókkal vagy a gépek túltankolásával. Azt is garantálta, hogy a Wizz Air járatai fel fognak szállni. „A repülőgépek tudnak repülni, a Wizz Air garantáltan repülni is fog” – szögezte le.

A vezérigazgató kategorikusan cáfolta Turi Ferenc azon állítását is, hogy a diszkont légitársaságok az egyéb szolgáltatások, például a feladott poggyász árának emelésével reagálnának a helyzetre. „Ezt kategorikusan cáfolom. Jelen pillanatban az árak csökkennek a tavalyihoz képest” – mondta. Állítása szerint a makrogazdasági inflációs nyomás miatt a fogyasztók visszafogják a vásárlásaikat, ami a légi közlekedésben is érezteti hatását. Úgy látja, a piacon jelenleg túlkínálat van a kapacitások terén a kereslethez képest, ami lenyomja az árakat.

A kerozinellátásról szóló hírek szerinte kelthetnek bizonytalanságot, de a Wizz Air foglalási számai júliusra és augusztusra két százalékkal magasabbak, mint a tavalyi év azonos időszakában. Éppen ezért gondolja úgy, hogy a spekulációk helyett a realitásokkal kell foglalkozni. Ezzel kapcsolatban ismét kritikát fogalmazott meg a HungaroControllal szemben. „A HungaroControlnak is inkább arra kellene fókuszálnia, hogy a légiforgalmi irányítást minél hatékonyabban megoldja, mert az elmúlt három-négy évben az európai léginavigációs szolgáltatók kapacitáshiánya volt az európai járatkésések legfőbb oka” – jelentette ki.

Váradi József szerint az elmúlt években a késések fő oka a légiforgalmi irányítás kapacitáshiánya volt a csúcsidőszakokban. A Covid-járvány után sok irányítót nyugdíjba küldtek, és az újrainduláskor már nem tudták lefedni az igényeket, egy új szakember kiképzése pedig körülbelül három évig tart. „Az elmúlt három-négy éves időszakban Európában a HungaroControl volt az egyik legrosszabbul teljesítő légiirányító szervezet” – mondta. Hozzátette, bár a cég teljesítménye azóta javult, a feladatuk az utasok zökkenőmentes eljuttatása A-ból B-be. „Én majd mondom a híreket a légitársaság vonatkozásában, mindenki más pedig mondja a saját háza tájáról, ne a másikat próbáljuk kioktatni” – fogalmazott.

A kerozinválság rémképét Váradi a Hormuzi-szoros lezárásával magyarázta, ami a pánikkeltés forrása volt. A kerozin árának megemelkedése után azonban új logisztikai láncok és alternatívák jelentek meg.

„Ez nem úgy működik, hogy a Wizz Air kerozinja ott dekkol a szorosban, és csak arra várunk, hogy végre jöhessen. Ezen az áron, amin most mozog a kerozin, gyalog vagy lóháton is eljön Amerikából” – érzékeltette a helyzetet.

Arra a kérdésre, hogy a drágább kerozin árát miért nem kell áthárítani az utasokra, a vezérigazgató a Wizz Air kockázatkezelési módszerét hozta fel példaként. A légitársaság úgynevezett üzemanyag-fedezeti ügyletekkel vásárolja a kerozin egy részét, ami lehetővé teszi, hogy védekezzenek az áringadozások ellen. „Mi 18 hónapra előre fedezzük az üzemanyag-szállításainkat úgy, hogy a közeljövő erősen lefedett, 80-85 százalékosan” – részletezte. Ennek köszönhetően mélyen a piaci ár alatt vásárolnak.

„720 dollár per metrikus tonna áron vagyunk fedezve, szemben a mostani 1500 dolláros piaci árral. Tehát kevesebb, mint a felét fizetjük az üzemanyagáraknak a jelenlegi piaci viszonyokhoz képest” – magyarázta.

Elmondása szerint ez egy hosszú távú rendszer, és van, amikor ők fizetnek többet, ha az üzemanyag ára beesik, de strukturálisan a partnerek sem veszítenek ezzel.

A jövőbeli jegyárakkal kapcsolatban Váradi József elmondta, ősztől már érzékelhető áremelkedés jöhet a piacon. A nyári verseny után szerinte „a király sokkal meztelenebbé válik majd”, vagyis jelentősen csökkenhet azoknak a légitársaságoknak a kapacitása, amelyek költségszinten nem bírják a versenyt. Ez megváltoztathatja a kereslet-kínálat dinamikáját. „Én pont azt javasolnám az utazni vágyóknak, hogy inkább most utazzanak, mert az elkövetkező három-négy hónapban a szezonhoz képest olcsóbban lehet utazni, mint esetleg utána” – tanácsolta. A Wizz Air a költségnövekményeket a folyamatos növekedésből és a modernebb, kevesebbet fogyasztó flottából fedezi, így szerinte jobb helyzetben vannak, mint az iparág többi szereplője.

Az interjú végén a budapesti BL-döntő is szóba került. Váradi elmondta, hogy a Wizz Air hetvenhét plusz járatot indít a hétvégén, a ferihegyi menetrenden felüli üzemelés kétharmadát ők adják. Kiemelte az esemény súlyát és a hibázás lehetetlenségét. „Bízom benne, hogy mindenki a helyén van, mert olyan nincs, hogy valaki megveszi az ezereurós meccsjegyet, kifizet újabb ezer eurót a szállásra, és nem tud megérkezni. Ilyen nem fordulhat elő” – mondta. Hozzátette, hogy a Wizz Air tartalékokkal készül a hétvégére, ami szerinte nagyszerű lehetőség az országnak, de komoly szakmai kihívás. „Nem lehet hibázni, mert az megmagyarázhatatlan lenne” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
Hatalmas elismerés: ez a magyar csoda a világ legszebb helyei között szerepel!
A Time Out utazási magazin beválasztotta Miskolc-Lillafüredet a világ 51 leggyönyörűbb helyszínét tartalmazó idei listájára.


Nem akármilyen elismerést kapott Magyarország egyik gyöngyszeme.

Miskolc-Lillafüred a világ legszebb helyeit rangsoroló nemzetközi toplista 19. helyére került.

A mesebeli üdülőhely olyan illusztris társaságba került, amelyben a világ leghíresebb és leglátványosabb úti céljai szerepelnek. Most megmutatjuk, mivel érdemelte ki a figyelmet, és hogyan érdemes felfedezni.

A neves utazási magazin, a Time Out minden évben közzéteszi 51-es válogatását, amelyet utazási szakértők állítanak össze személyes tapasztalataik alapján.

Céljuk, hogy a mindenki által ismert ikonikus helyek mellett a kevésbé reflektorfényben lévő, de lenyűgöző desztinációkra is felhívják a figyelmet.

A Bükk Nemzeti Park kapujában fekvő Lillafüredről a lap úgy ír, mint egy „mesébe illő üdülőhely”, ahol az erdőket vaddisznók, farkasok és olykor medvék uralják.

A cikk kiemeli a Hámori-tavat, amely télen látványosan befagy, nyáron pedig zöldellő környezetével és a ringatózó csónakokkal vonzza a látogatókat.

A tóra néző, évszázados Palotaszállót barlangok, függőkertek és vízesések veszik körül, így a túrázók, a romantikára vágyók és a barlangászat szerelmesei egyaránt találnak itt programot.

Aki a környéken jár, annak érdemes bejárnia a Palotaszálló alatti függőkerteket, amelyek Magyarország legmagasabb vízeséséhez vezetnek. A Hámori-tavon a melegebb hónapokban csónakázni és kajakozni is lehet. A hegy gyomra két híres barlangot is rejt: a közvetlenül a vízesés mellett található, különleges mésztufa képződményeiről ismert Anna-barlangot, valamint a gyógyhatású mikroklímájú Szent István-barlangot. A völgyre nyíló lenyűgöző panorámáért pedig a Zsófia-kilátóhoz érdemes felsétálni.

A Time Out külön tippel is szolgál: senki ne hagyja ki az erdei kisvasutat, ami pöfögve halad a Bükk bükkfái között, a tó és a Palotaszálló mellett. A kisvonat egész évben közlekedik, bár a menetrendje évszakonként változik.

Lillafüred megközelítése egyszerű. Budapestről Miskolcig nagyjából kétórás út vezet InterCity vonattal, onnan pedig helyi buszjáratokkal vagy akár a már említett erdei vasúttal is könnyen elérhető a célállomás.

A helyszín minden évszakban más arcát mutatja. Télen a befagyott tó és a hófödte sziklák teremtenek varázslatos hangulatot, míg tavasszal és nyáron a zöldbe borult hegyoldalak és a hosszú nappalok csábítanak kirándulásra. Ősszel a Bükk ezerszínű lombkoronája nyújt felejthetetlen látványt. A szálláslehetőségek közül a legkézenfekvőbb a négycsillagos Palotaszálló, amely saját fürdővel és étteremmel várja a vendégeket, de Miskolcon is számos alternatíva található.

Via Timeout


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Egyetlen ruhadarab, amit egy világutazó szerint soha ne vegyünk fel a reptérre
Mitch Glass utazási szakértő a sokzsebes cargo nadrágot nevezte meg a leginkább kerülendő ruhadarabnak repülés előtt. Tapasztalatai szerint a flitteres ruhák és a merevítős melltartók mellett ez a nadrágtípus okozza a legtöbb felesleges fennakadást.


Sokan esküsznek rá, hogy a sokzsebes cargo nadrág a tökéletes utazós viselet, hiszen minden fontos irat és a telefon is kéznél van benne. Egy szakértő szerint azonban épp ez a praktikusnak hitt ruhadarab okozhat felesleges perceket és kellemetlen motozást a repülőtéri biztonsági ellenőrzésen. Mitch Glass, aki Project Untethered néven vezet YouTube-csatornát és eddig több mint negyven országot járt be, pénteken a UNILAD-nek beszélt arról, miért hagyja inkább a szekrényben ezt a nadrágtípust.

A világutazó szerint a vastag anyagú, több rétegben elhelyezett zsebekkel ellátott cargo nadrágok gyakran keltenek gyanút a szkennereknél.

„Sok utazó azt állítja, hogy semmi gondjuk nincs a cargo nadrágokkal, de olyan történeteket is hallottam, hogy aki felveszi az extrán zsebes cargo nadrágját, azt minden alkalommal megállítják” – magyarázta Glass.

A fő probléma szerinte a feledékenység. „Én akkor is inkább kerülöm őket, mert könnyű elfelejteni, hogy mélyen valamelyik zsebben maradt valami, amit ki kellene venni.”

A nőknek azt tanácsolja, legyenek felkészülve arra, hogy a merevítős melltartó is bejelezhet.

Magyarországon is volt már példa abszurd helyzetre, amikor egy veszprémi káplánt arra kényszerítettek a ferihegyi reptéren, hogy igya meg a nála lévő szenteltvizet, mert az üvegen nem volt űrtartalom-jelölés.

Egy másik esetben egy férfi egy csomag jávorszarvas-ürülékkel bukott le, amit állítása szerint politikusoknak szánt ajándékba. A szigorú biztonsági ellenőrzés során tehát a legegyszerűbb, legkevésbé feltűnő öltözékkel és a zsebek teljes kiürítésével spórolhatunk időt és idegeskedést a biztonsági kapuknál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
A Wizz Air hatalmasat újít: egy eddigi luxusszolgáltatás érkezik a fapados gépekre
A Wizz Air bejelentette, hogy 2027-től a teljes flottáján elérhetővé teszi a Starlink műholdas internetet. A lépés azt jelenti, hogy a diszkont áron utazók is a legkorszerűbb szolgáltatást kaphatják majd a levegőben.


A Wizz Air 2027-től fokozatosan bevezeti a Starlink műholdas internetet a flottáján, ezzel a diszkont légitársaságok között elsőként teszi elérhetővé a korábban luxusnak számító szolgáltatást – közölte hétfőn a Reuters. A cég közleménye szerint a szolgáltatáshoz szükséges átalakításokat 2027-től kezdik el. Az üzlet pénzügyi feltételeit a felek nem hozták nyilvánosságra.

A Wizz Air kereskedelmi igazgatója, Ian Malin a döntés hátteréről azt mondta, véget vetnek annak a korszaknak, amikor a jó minőségű fedélzeti kapcsolat csak a drága jegyekkel utazók kiváltsága volt. „Utasainknak nem kell választaniuk a megfizethető jegyárak és a megbízható fedélzeti internet között, hogy kapcsolatban maradhassanak a számukra fontos emberekkel, vagy épp a munkájukkal. Büszkék vagyunk arra, hogy a Starlinkkel együttműködve vezető szerepet vállalunk ebben a változásban” – közölte.

A SpaceX képviseletében Jason Fritch, a Starlink vállalati értékesítési alelnöke arról beszélt, hogy a technológiát kifejezetten a repülés közbeni használatra tervezték. „Nagyon boldogok vagyunk, hogy elhozhatjuk a Starlink szolgáltatást a Wizz Air fedélzetére és ezzel több millió ember utazási élményét tehetjük még jobbá” – tette hozzá.

A cég ezzel az első európai ultra-low-cost légitársaság, amely a Starlinket választja.

A bejelentésből ugyanakkor több fontos részlet nem derült ki: egyelőre nem tudni, hogy a szolgáltatás ingyenes vagy fizetős lesz-e, és a cég a „fokozatos bevezetésen” túl nem közölt részletes ütemtervet sem a flotta átalakításáról.

A Wizz Air döntése azért is figyelemre méltó, mert legfőbb versenytársa, a Ryanair korábban a magas költségekre hivatkozva vetette el a hasonló fejlesztést.

A nagy európai légitársaságok közül a Lufthansa-csoport már idén, 2026 második felétől megkezdi a Starlink telepítését, és 2029-re tervezi a teljes flotta lefedését. Az úttörők közé tartozik az airBaltic is, amely már 2025-ben elindította a Starlink-integrációt az A220-300 flottáján.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk