hirdetés
timbertower-1000x528.png

Íme a jövő: Sydney-ben épül a világ legmagasabb fából készült hibrid felhőkarcolója

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. június 29.


hirdetés

A számítások szerint már az építkezés is 50 százalékkal kevesebb károsanyag-kibocsátással fog járni, mint egy hagyományos felhőkarcoló építése.

Az építmény ugyanis 100 százalékban megújuló energiát használ majd, napelemekkel és természetes szellőzőrendszerekkel.

Nem ez lesz a világ első hibrid faépítménye, viszont ha elkészül, ez lesz a világon a legmagasabb.

Jelenleg még ezt a címet a norvégiai Brumunddalban található, 2019-ben átadott Mjøstårnet-torony birtokolja a maga 18 emeletével. Japánban szintén az élen kívánnak járni ebben: 2018-ban bejelentették, hogy egy 70 emeletes, fából készült felhőkarcolót terveznek Tokióban. Jól látható tehát, hogy a cégek egyre inkább érdeklődnek a fenntartható építészet iránt, és egyre több helyen fedezik fel a préselt fát, mint sokkal fenntarthatóbb alternatíváját az acélnak és a betonnak.

Az épületet jövőre kezdik el építeni, várhatóan 2025-re készül majd el.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

Egy magyar nemesítésű smaragdfa lehet a megoldás a klímaproblémára

A levele széd-dioxidot nyel el és port köt meg, a gyökere a talajt tisztítja, a fa remek alapanyag, gyorsan nő és szélsőséges viszonyok mellett is megél.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 30.


hirdetés

Az egyedülálló hidrid fákkal lehetne megtisztítani a levegőt Magyarországon, és ezzel elérhető lenne a kitűzött klímacél is egy magyar vállalkozás szerint. A Balaton közelében hozta létre a hazai első karbonklíma ültetvényt a Sunwo Zrt. "Reméljük, a jövő fája lesz" - vallják.

A smaragdfák egy hektáron száz tonna szén-dioxidot nyelnek el évente. A szennyezett talajt pedig a gyökérzet tudja megtisztítani.

A fajta különleges ellenálló képességű, nagy hidegben és rekkenő hőségben is megél. Egy magyar szabadalom, a gyökéritató segítségével fele annyi vizet igényel, mint egy hagyományos erdő. A fa olyan gyorsan nő, hogy harminc év alatt háromszor lehet vágni az ültetvényt. A fa kiváló alapanyag is, és árnyékában a haszonnövények is jól megélnek. A fából készült ajtó például rendkívül könnyű, és biztonságos is, hiszen nehezen gyullad meg.

A magyar öltet iránt egyre több afrikai ország is érdeklődik. A magyar cég abban bízik, hogy a hazai erdészek is meglátják a fában a lehetőséget, és így elterjedhet idehaza is.

VIDEÓ: A magyar nemesítésű smaragdfa lehet a megoldás a klímaválságra

hirdetés

A Sunwo Zrt. 8 országgal, 2 akadémiával, 6 egyetemmel és számos kutatóintézettel komoly tudományos kísérletekkel fejlesztette ki a Smaragdfát. A 27 féle hasznosságával (például a gyors, akár napi 2 cm-es törzsnövekedés, tápanyagként használható proteinben gazdag hatalmas levelek, komoly pormegkötő és szélfogó képesség) az ipari hasznosításon túl új alapokra helyezi a globális klímavédelmet. Kiváló, ún. C4-es típusú fotoszintetikus növényként szén-dioxidból értéket, cellulózt és oxigént állít elő - írja a cég a honlapján.

Forrás: Euronews, sunwo.eu

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
virgingalactic_szuperszonikus_repulogep.jpg

A hangsebesség háromszorosával repülő szuperszonikus utasszállítót fejleszt a Virgin Galactic

Ezzel négyszer olyan gyors lesz a gép, mint a legtöbb mai utasszállító.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. augusztus 05.


hirdetés

Nemcsak a világűrt akarja meghódítani a Virgin Galactic: az űrturizmusra szakosodott vállalat a földi utasszállítást is forradalmasítaná, írja a CNN. Richard Bransom cége elképesztően gyors szuperszonikus repülőgépet fejleszt.

A Rolls-Royce hajtóművekkel felszerelt sugárhajtású gép sebessége a tervek szerint eléri a Mach 3-at, vagyis a hangsebesség háromszorosával halad majd. Ez nagyjából négyszerese egy átlagos utasszállító sebességének.

Az első látványtervek szerint a repülőgép kísértetiesen hasonlít majd a 17 évvel ezelőtt nyugdíjazott Concorde-okhoz: a szárnyszerkezet és az orr is a francia-brit gépet idézi. Igaz, a Concorde csak a hangsebesség kétszeresével volt képes repülni az ugyancsak a Rolls-Royce által fejlesztett hajtóművekkel.

Az űrvállalat vezetője szerint koncepciójuk "ötvözi a biztonságos és megbízható utazást egy páratlan vásárlói élménnyel."

A Virgin Galactic új repülője jóval kisebb is lesz elődjénél: 9-19 ember tud helyet foglalni a fedélzetén. A repülési magasság meghaladja majd a 18 kilométert, vagyis közel kétszer olyan magasan repül majd, mint a legtöbb kereskedelmi járat. De még így is jócskán elmarad a világűr határának tartott Kármán-vonaltól, ami a földfelszíntől számítva 100 kilométeres magasságban húzódik.

hirdetés

Nem a Virgin Galactic az egyetlen, mely sugárhajtású utasszállítót fejleszt, bár a két legismertebb versenytárs gépei meg sem közelítik az egyelőre név nélküli Virgin-projekt végsebességét. A denveri Boom Supersonic prototípusának próbarepülései jövőre kezdődhetnek meg a maximális Mach 2.2 sebességgel, míg a szintén amerikai AS2 fejlesztése ennél valamivel lassabb (Mach 1.4) lesz.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
astra-zeneca.jpg

Koronavírus: nagyon biztató eredményeket mutat az oxfordi védőoltás

Az oxfordi kísérletek tűnnek a legbiztatóbbaknak, de még vannak kérdőjelek.
Címkép: MTI/AP/Alastair Grant - szmo.hu
2020. július 30.


hirdetés

A koronavírus ellen küzdő világ egy mielőbb széles körben alkalmazható, hatékony és biztonságos oltás kifejlesztésében reménykedik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint jelenleg mintegy 25 különböző vakcinának folyik a klinikai tesztelése.

Az egyik leginkább reménykeltő oltóanyag, amelyet az oxfordi egyetem Sarah Gilbert vezette kutatócsoportja kísérletezett ki. A professzornő több mint negyedszázada dolgozik oltásfejlesztéseken, és a New Scientist-nek elmondta, hogy már egy ideje készültek egy újonnan felbukkanó kórokozó elleni vakcina előállítására. de arra nem számítottak, hogy egy pandémia megfékezése múlhat a munkájukon.

Az oxfordi oltóanyag alapja a csimpánzokban lévő közönséges megfázásos vírus (adenovírus) módosított változata. A koronavírus felületéről laboratóriumi körülmények között elkülönítették azt a tüskefehérjét, amellyel a vírus az emberi sejtekhez tud kapcsolódni és ezt a fehérjét injekciózták be a módosítás által ártalmatlanná tett adenovírusba.

Az oltóanyaggal a tüskefehérjék rácsatlakoznak ez emberi sejtekre, és azok termelni kezdik a koronavírusra jellemző tüskeproteint. Ettől működésbe lép az immunrendszer, és a T-limfociták elpusztítják a fertőző fehérjét gyártó beteg sejteket az emberi szervezetből. Ha e folyamat végbemegy, az immunrendszer tárolni fogja a tüskefehérjéről szerzett információkat, és ha ezek bekerülnek a jövőben a szervezetbe, a T-sejtek és az immunrendszer által termelt antitestek elpusztíthatják a vírust.

Az oxfordi kutatók ezt a technológiát alkalmazták már a közel-keleti légúti koronavírus (MERS) és az ebola elleni küzdelemben, ezért is tudtak ilyen gyorsan reagálni a Covid-19-re. Első körben 1077 önkéntesnek adták be a ChAdOx1 nCoV-19 kódnevű vakcinát. A kontroll-csoport tagjai az ilyenkor szokásos placebo helyett egy már forgalomban lévő Menveo nevű agyhártyagyulladás vagy vérmérgezés elleni oltást kaptak, hogy az esetleges mellékhatásokat össze tudják hasonlítani. Azt azonban senki sem tudta, hogy ki melyik oltásban részesült, hogy ez ne befolyásolja viselkedésüket.

hirdetés

Az első eredmények azt mutatják, hogy a páciensek immunrendszere megadta az oltóanyagra a megfelelő választ. Már az első dózis után az önkéntesek többségének szervezete a vírust semlegesítő antitesteket produkált, a második adag után pedig valamennyiüknél megfigyelhették ezt a biológiai folyamatot, számottevő káros mellékhatások nélkül. A kísérleti alanyok legfeljebb fáradtságról, fejfájásról panaszkodtak, és néhányan belázasodtak.

Az azonban még nem derült ki egyértelműen, hogy ez az oltóanyag elegendő-e a fertőzések megelőzéséhez, és hogy hatása mennyi ideig tart. Adrian Hill, a kutatócsoport tagja úgy nyilatkozott, hogy a koronavírussal fertőzöttek rövid ideig tartó immunitása nem jelenti feltétlenül azt, hogy a vakcina által adott védettség sem lesz tartós. Ugyancsak nem tisztázott még, hogy az oltás megvédi-e a Covid-19 által leginkább veszélyeztetett idős embereket, mivel az első tesztelésbe csak 18 és 55 év közöttieket vontak be, a második körben viszont már az idősebb korosztály köréből is fogadtak önkénteseket.

Mindezek bizonyításához még több ezer tesztelésre van szükség, elsősorban olyan országokban és régiókban, ahol sok a koronavírusos eset, köztük az Egyesült Államokban, Brazíliában és Dél-Afrikában.

Közben a szaklapok hasonlóan biztató eredményekről számoltak be kínai és amerikai kísérletekről is, de ezeknek tesztelése eddig még csak szűk körben folyt. A kínai kutatók Ad5 nevű oltásáról viszont megállapították, hogy az általa kiváltott immunreakció gyengébb volt az 55 éven felülieknél.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
8716_PIA23499-16-1000x563.jpg

Itt nézheted élőben a NASA történelmi Mars-expedíciójának indulását

Magyar idő szerint 13.50-kor kísérlik meg az első kilövést. A cél, hogy kiderítsék: létezett-e élet a Marson.
Fotó: NASA/JPL-Caltech - szmo.hu
2020. július 30.


hirdetés

A NASA élőben közvetíti a Perseverance marsjáró kilövését ma délután, amellyel kezdetét veszi a cég történetének egyik legnagyobb küldetése - írja a Science Alert.

A marsjáró célja, hogy kiderítse: létezett-e élet a Marson.

Az űrszondát egy Atlas-V 541 típusú rakéta indítja majd útjára - ugyanezzel a típussal lőtték ki a Curiosity-t és a InSight Marsot is -, a mai lesz az első nap, amikor megpróbálkoznak az indítással. A NASA egyébként egy táblázatban is összefoglalta, hogy mikor van a legalkalmasabb időszak a kilövésre: augusztus 15-ig minden nap egy kétórás idősávot adtak meg magyar idő szerint délutánonként. Amennyiben az időjárási körülmények, vagy egyéb technikai nehézségek akadályozzák a kilövést, az elkövetkező két hétben próbálkoznak újra.

Az első kilövés magyar idő szerint 13.50-kor lesz a floridai floridai Cape Canaveral űrközpont 41-es indítóállásról.

A történelmi eseményt a NASA csatornáján élőben lehet követni:

hirdetés

A szonda a sikeres kilövést követően hét hónapot utazik majd a Marsig, és 2021 februárjában érhet talajt a Jezero-kráterben. A tudósok szerint ez az a terület a Marson, ahol a legnagyobb eséllyel maradtak meg az életre utaló jelek - már ha voltak ilyenek. A marsjáró mellett egy speciális helikoptert, a Ingenuity-t is felküldik az űrcég szakemberei, amellyel a Mars légkörében való repülést fogják tesztelni.

A Perseverance célja hasonlóan a Curiosity-hez, hogy kőzetmintákat vegyen a vörös bolygóról, méréseket végezzen, és életre utaló nyomokra bukkanjon. A Curiositytől eltérően azonban a Perseverance nem a fúrója segítségével, és saját kis laboratóriumában vizsgálja a kőzetek kémiai összetételét, hanem robotkarjával vagy távolról szemrevételezi az anyagokat, amelyekről a szakemberek döntik el, érdemesek-e további vizsgálatokra. Amennyiben igen, a marsjáró előkészíti őket a "hazaútra": összesen 43 mintát képes speciális tárolóenységekbe helyezni és hermetikusan lezárni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!