X, Y, Z generáció - régen tényleg minden jobb volt?
Zsuzsanna egyébként ellenzi az egyoldalú generáció-kritikát: „tőlem nem fog olyat hallani, hogy a mai fiatalok mennyire szemtelenek vagy figyelmetlenek.” Szerinte igenis van lehetőség a párbeszédre a generációk között. Az is ilyen lehetőség lenne, ha őszintén beszélnének a párkapcsolati helyzetekről és trendekről. „Igaz, ebben másnak látszik az Y és a Z generáció elköteleződése, vagyis hosszabb idő után nevezik kizárólagosnak a kapcsolatukat. Azonban ne feledjük, hogy a ’60-as évek végén, a woodstocki fesztivál idején bizony a szabadosabb magatartás a mai idősebb generáció számos tagjára is jellemző volt”.
De ha már ennyit beszéltünk az Y és X generációról, mi a helyzet az őket követő Z-vel?
A szakértő szerint náluk markánsan jelenik meg a transzparencia, az egyenesség. Azaz például, egy kapcsolat elején gyorsabban tisztázzák, hogy ez most egy ismerkedős randevú, egy rövid kaland, vagy éppen csak barátkozásról van szó. Kevesebb az illúzió. Ez pedig azért is fontos, mert
az Y-nal és a Z-vel kapcsolatban pont az az X fő illúziója, hogy régen minden jobb volt.
„A családi élet tökéletes volt, a kereset elegendő mindenre, az anyák sokat főztek, az apák sokat játszottak a gyermekükkel, és az emberek többsége normálisan élt. Ez egyáltalán nincs így, sőt, ha végignézzük ma a higiéniai és technikai feltételeket, akkor elmondhatjuk, hogy átlagosan jobban élnek most az emberek. Emellett az önismeret fejlődésével és a pszichológia előtérbe kerülésével akár még több figyelmet is kapnak az utódok, a 30-40 évvel ezelőtti kulcsos gyerekek ma már alig vannak.” Természetesen ez nem általánosítható – figyelmeztet a szakértő – hiszen számos adottság befolyásolja a szocializációt: a család anyagi helyzete, az iskolázottság stb.
Kíváncsiak voltunk: az Y generáció vajon inkább trendkövetőnek vagy trenddiktálónak számít?
„Bizonyos vonatkozásokban trendkövetők, másokban pedig trenddiktálók. Eszközhasználatban trenddiktálók, mert a szülők és a nagyszülők gyakran a gyereküktől és az unokáiktól tanulják meg a mobil applikációk használatát, ahogy annak idején a Facebook és a Skype használatát is. Egy szülő hamar beláthatja, hogy a gyerek az sms-re nem fog válaszolni és azt gondolja róla, hogy megbízhatatlan, de ha Whatsuppon ír neki, akkor válaszol. Nem arról van szó, hogy elutasítja a kommunikációt, egyszerűen más csatornákat használ. A szülők nagy része pedig úgy dönt, hogy alkalmazkodik ehhez a csatornahasználathoz.”
De más szempontból is diktálhatják a trendeket az X generáció számára, elég, ha csak arra a negyven közepe-vége körül járó nőre gondolunk, aki nem szeretne „néninek” látszani, emiatt figyeli a huszonévesek viselkedését és öltözködését is. Na, nem azért, hogy másolja, de ami az egyéniségével harmóniában áll, azt átveheti. „Más szempontból viszont abszolút trendkövetők, kapcsolódnak a márkákhoz, akik meg tudják őket szólítani.”
Adja magát a kérdés: vajon a pénzhez való viszony is más? „Ez biztos, és nagyon érdekes, hiszen olyan jelenségekről beszélhetünk, mint a Mamahotel vagy a Boomerang-generáció. Az Y és a Z generáció sok tagja később lesz egzisztenciálisan független, anyagilag önálló, mert nehéz megteremteni az önálló élethez szükséges feltételeket. Hiszen pontosan tudjuk, mennyibe kerülnek az albérletek és a rezsi, éppen ezért gyakran előfordul, hogy valaki sokáig, akár 30-35 éves koráig otthon él a szüleivel.” - Mondja Zsuzsanna.
"Ha el is megy évekre az egyetemista albérletbe vagy kollégiumba, utána az első fizetéséből – de lehet, hogy nem is talál elsőre állást – nem tudja megteremteni az önálló élethez való feltételeket, ezért gyakran visszaköltözik. Ha még haza is ad, visszaáll egyfajta függőség, hiszen ez az összeg ritkán éri el azt a hányadát a családi költségvetésnek, amibe ő kerül, magyarul később érzékeli az anyagi realitást. Vagy az is lehet, hogy már próbált önállóan élni, de pontosan ettől való félelmében menekült vissza a családi házba, mert csak jó az a vasalt ing, meg a reggeli kakaó.”
Az OTP Bank olyan számlacsomag választó felületet készített, melynek segítségével mindenki a saját szokásainak megfelelően tudja beállítani, majd havonta változtatni az igényelt banki szolgáltatást, akár otthonról, az internetbank segítségével. „Ismerjük ügyfeleinket és látjuk, hogy generációtól/élethelyzettől függően eltérő elvárást fogalmaznak meg a bankkal szemben. Más elemekből áll össze egy olyan X generációs ügyfelünk számlacsomagja, aki aktívan megtakarít vagy tegyük fel épp házat épít, illetve más szolgáltatásokat vesz igénybe egy főiskolás vagy első munkahelyével épp ismerkedő Y generációs ügyfelünk. Célunk, hogy rugalmasan alakítható szolgáltatásainkkal az ügyfeleink változó szokásaihoz a legjobban illeszkedő csomagot tudjuk biztosítani”- nyilatkozta a téma kapcsán Takács Domokos az OTP Bank Bankkapcsolati Főosztályának igazgatója.
De ezek a fiatalok hogyan tudnak majd változtatni, ha például már lesz egy komoly párkapcsolatuk? Hogyan fognak mégis kirepülni a fészekből? Meglepő választ kaptunk. „Néha a szülők repülnek ki. Az is előfordul, hogy a szülők mennek el külföldre dolgozni, mert korábban nem akarták itt hagyni a gyerekeket.”
Mert míg régen voltak „szabályok” erre, hogyan normális vagy általánosan elfogadott, addig ma már jóval többféle élethelyzet van, amihez a családoknak alkalmazkodniuk kell. „Ne feledkezzünk el arról sem, hogy a Z és az Y láthatta, hogy az X már generáció nem mindig kapott elegendő segítséget. Az ő tapasztalatuk sok esetben az, hogy az édesanyjuk egyszerre vezeti a háztartást, dolgozik 8 órában, és tortát süt az iskolai farsang büféjének. Ezek komoly terhelések. Míg az X sok tagja annak idején a vakációkat a nagyszülőknél töltötte, addig az ő gyerekeik már elfoglalt, dolgozó nagymamákat ismerhettek meg. Ők a Z szülei, akik jóval kevesebb időt tudtak szánni az unokákra, mint az előző generáció.
A várható élettartam nő, így minél fiatalabb valaki, annál több generáció kapcsolódását figyelheti meg. Jó lenne, ha párbeszédet látnának, és nem szakadékot.
