Vodka és tintahal
A lakókocsis emblémán kívül (ami ***va jó!) sokminden nem idézi a vízparti sátorozóhelyek hangulatát - de ne keressünk a kákán csomót. Annál inkább találhatunk ilyeneket a galériát tartó bambuszokon, viszont csak szó szerint, mert átvitt értelemben legfeljebb a kissé eklektikus stílkavalkádot róhatnánk fel, hamár.
A Kemping tehát egy többszintes komplexum, a földszinthez képest van benne egy galéria, egy csigalépcsőn pedig a tágas pinceszintre kerülünk, ahol számos asztal és megannyi szék várja a szomjas vendégeket.
Az árak kissé szelídebbek, mint a körzet átlagárai, és egy apró tény, ami sokaknak életbevágó lehet: van csocsóasztal. Ám a Keping nem ezért különleges, hanem az orosz vodkákból fellelhető osztályon felüli választék, és az ezekhez (valamint a sörhöz!) rendkívül passzoló különleges ropogtatnivalók okán.
Betti, a pultoslány, és kollégája, a rokonszenves Laci (lehet, hogy Ottokár, Teofil vagy Edwin, mert elmulasztottam megtudakolni a nevét - ezúton is elnézést kérek tőle és a szüleitől ezért) elmondták, hogy a tulajdonos orosz gyökerei állnak a háttérben. Ez magyarázza, hogy a zamatos, kísérő nélkül is simán felhajtható Ruszkij Sztandard mellé különféle fekete és barnakenyérből készült csemegéket és többféle szárított halat is falatozhatunk.
De a legjobb, toronymagasan, bizton állíthatom: a szárított tintahal! A tengerparti népek oly nagy találmánya ez, amit eddig méltatlanul rejtegettek az ilyen kontinentális suttyók elől, mint én - ám ennek, tisztelt sors- és polgártársak, vége!
Nemcsak hogy finom ugyanis e dehidratált tengeri herkentyű - a szárított tintahal kérem, egyenesen az ízlelőbimbók jacuzzija! És mivel szárított, szinte fennhangon követeli a folyadékot, ami egy alapvetően néma vízi állattól, lássuk be, nem kevés. Elég szomorú, hogy ottjártunkkor éppen kifogyott a készlet! A nemzetnek szüksége van a tintahalra! De nekem mindenképp.
A Kempingben persze ezen felül is nagy élet van, a pincében ad-hoc koncerteket rögtönöz néha a hangszálait egyébként is rendszeresen ott karbantartó zenészközösség, ezen kívül minden jelesebb napról megemlékezik a hely. Példának okáért ilyen volt a Halloween, de volt anti-Valentin nap is.

A jó hangulatra garancia a jelentős orosz vendégkör, és a tematikus orosz estek vodka-akciókkal, és a Betti valamint az ő anyukája által készített echte orosz sör- és vodkakorcsolyákkal. Persze legtöbben mégis honfitársaink közül hörpölik a csodás nedűket, köztük a zöld tündért. A zöld tündér egy sokkomponensű, ám összetételét tekintve titkos csodakoktél. És hogy miben áll a csoda? Az egyik törzsvendég szerint a második pohár után elfelejted a gondokat, a harmadik után pedig azt is, hogy hányadik pohárral iszod.
Még infó a helyről: http://kocsma.blog.hu/2010/03/03/alaptabor_kavezo





