HÍREK
A Rovatból

Veszteséges lett az OTP-csoport az első negyedévben

Egy évvel korábban még 73 milliárd forint nyereséget könyvelhettek el. A jelentős eredményromlást a koronavírus-járvány gazdasági hatása, a kockázati költségek jelentős emelkedése okozta.


Az OTP-csoport a vártnál rosszabb eredménnyel zárta az első negyedévet, 4 milliárd forint konszolidált adózás utáni veszteséget könyvelt el, szemben az előző negyedév 103 milliárd forintos, és az egy évvel korábbi 73 milliárd forintos negyedéves nyereségével.

A jelentős eredményromlást a koronavírus-járvány gazdasági hatása, a kockázati költségek jelentős emelkedése okozta.

Az OTP Bank Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján pénteken publikált, a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti jelentése alapján

a bankcsoport korrigált konszolidált adózott eredménye mintegy 32 milliárd forint volt, 70 százalékkal kevesebb az előző negyedévinél, és 65 százalékkal kevesebb az egy évvel ezelőttinél.

Az elemzők a bank által készített konszenzus szerint 32 milliárd forintos számviteli, illetve 68 milliárd forintos korrigált adózás utáni eredményt vártak. A várt és a tényadatok között a legnagyobb különbséget a kockázati költségek, a tartalékképzés mértéke okozta.

Az OTP vezetése a járvány gazdasági hatásai miatt visszavonta éves eredményprognózisát, és a helyzet kiszámíthatatlanságára hivatkozva újat nem határozott meg.

A jelentés elkészítésénél azzal számoltak, hogy a járvány hatására az idén azokban az országokban, ahol a csoport jelen van, 1-5 százalékos GDP-csökkenés lesz.

A jelentés kiemeli, hogy a csoport működését sikerült úgy megszervezni, hogy az üzleti tevékenység a negyedév egészében érdemben nem lassult, a napi működésben - a fiókokat nem beleértve - a home office tevékenység vált meghatározóvá, mindezzel párhuzamosan nőtt a korábban kialakított online értékesítési csatornák térnyerése.

A konszolidált korrigált adózott eredményhez a külföldi csoporttagok az előző negyedévinél kisebb összeggel járultak hozzá, főként a megnövekedett kockázati költségek miatt. Eredmény-hozzájárulásuk a negyedéves korrigált profiton belül 32 százalékot tett ki, 18 százalékponttal kevesebbet az egy évvel ezelőttinél és 10 százalékponttal kevesebbet az előző negyedévinél.

A 35,9 milliárd forintnyi korrekciós tétel tartalmazza a magyar és szlovák leánybank által fizetett 16,7 milliárd forintos különadót, a magyarországi törlesztési moratórium 20,2 milliárd forintos hatását. A magyarországi új banki különadó idén befizetendő 14,2 milliárd forintos tétele, amely utóbb visszaigényelhető lesz a bankadóból, sem 2020-ban, sem a következő 5 évben nem fogja érdemben befolyásolni az adózott eredmény alakulását.

Az OTP csoport összes bevétele csaknem 284 milliárd forintot tett ki az első negyedévben, ami 7 százalékos csökkenés az előző negyedévhez, illetve 19 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest.

A nettó kamatbevétel meghaladta a 200 milliárd forintot, ami 2 százalékkal több az előző negyedévinél, és 23 százalékkal az egy évvel korábbinál. A nettó díjak és jutalékok csaknem 70 milliárd forintot tettek ki, ez 19 százalékkal kevesebb az előző negyedévinél, de 21 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbit.

A működési kiadások 5 százalékkal mérséklődtek az előző negyedévhez képest, 20 százalékkal emelkedtek egy év alatt, és csaknem 157 milliárd forintot tettek ki.

Mindennek hatásaként a működési eredmény valamivel több mint 127 milliárd forint lett, 9 százalékkal maradt el az előző negyedévitől, és 17 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A bank mérlegfőösszeg 21 858 milliárd forintra emelkedett, negyedéves szinten 9 százalékkal, éves szinte 36 százalékkal bővült.

A teljesítő árfolyamszűrt fogyasztási és nagyvállalati hitelek állománya egyaránt 3 százalékkal, a jelzáloghitelek és SME-hiteleké 2 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest, míg a betétállomány egy százalékkal nőtt. A csoport nettó hitel/betét mutatója 80 százalékra emelkedett.

A kockázati költségek csaknem 92 milliárd forintot tettek ki, szemben az egy évvel korábbi 6, és előző negyedévi csaknem 25 milliárd forinttal. Az ehhez fűzött magyarázat szerint a járványhelyzet közvetlen negatív hatásai csak az időszak végétől, így a 90 napnál régebben nem teljesítő hitelek aránya még kedvezően alakult.

Ugyanakkor a hitelkockázati költségek az előző negyedévi hatszorosára emelkedtek. Ennek egy része a konszolidált szinten elkönyvelt többletértékvesztés, amit a makrokörnyezet romlása indokolt, másrészt a vállalati hitelportfólió egy részének átsorolása magasabb kockázati kategóriába.

Nagyobb arányú kockázati költségképzés az OTP Core-nál, valamint a bolgár és az orosz leánybankoknál volt. A pótlólagos céltartalék képzés nagyságrendileg 1/3-2/3 arányban oszlik meg a lakossági, illetve vállalati hitelek között. A többlet kockázati költség előretekintő megképzése nélkül a kockázati költség 90 százalékkal kisebb lett volna.

A jelentés szerint 2020. március 31-én a Bankcsoport bruttó likviditási tartaléka 6,6 milliárd eurót tett ki.

A jelentős kockázati költségképzés mellett a bankcsoport tőkepozíciója stabil, a bejelentett tőkepuffer követelmény enyhítések nélkül is kényelmesen megfelel a szabályozói tőkekövetelményeknek - írták. Az OTP Csoport IFRS szerinti konszolidált elsődleges alapvető tőkemutatója (Common EquityTier1, CET1) a negyedév végén 13,9 százalék volt, a különféle jegybanki intézkedések alapján annak minimum szintje az OTP-re 9,7 százalék.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lopott képet hamisíthatott Rákay Philip, hogy megmagyarázza a hatvanpusztai építkezést
Rézkarc lett a portál fotójából Rákay kezei között. A fideszes kommunikációs szakember módosított képpel próbálja bizonyítani, hogy az Orbán-család nem kastélyt épít, hanem megőrzi a műemléket.


Sokat kellett keresgélnie Rákay Philipnek, mire talált egy olyan fotót, amivel azt illusztrálhatja, hogy Hatvanpuszta egy műemléki épületegyüttes, amit a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző mentett meg a teljes pusztulástól – írja a HVG, megjegyezve, hogy a bizonyítás csúnyán mellé ment.

Minden jel arra utal, hogy a photoshoppal rézkarccá varázsolt kép eredetijét a HVG oldaláról csenték a poszthoz.

Rákay nem az első, aki minden létező platformon igyekszik védeni a miniszterelnök hatvanpusztai birtokát, de ő egyenesen azzal csatlakozott be a kormánypárti kánonba, hogy „ócska prolinak” nevezte a birtokról egyre több belső felvételt közlő Hadházy Ákos országgyűlési képviselőt.

Rákay szerint Orbán Győzőn kívül senkit nem zavart, hogy a műemlék ingatlanegyüttes az összeomlás szélén áll. Az erről szóló posztjában azt írja, a „műemlékmentés” elképesztő áldozatok és extra költségeket követel a miniszterelnök apjától, ráadásul nagyon hosszadalmas folyamat – Hatvanpuszta teljes megújítása éppen ezért tart lassan egy évtizede.

„Semmi rendkívüli nincs abban, hogy sok magyar nagy cég – főképp agrárcégek – úgynevezett birtokközpontokat építenek, amelyekben helyet kap iroda, vadászház, vendég apartmanok, ipari méretű konyhák, csűrökből, pajtákból kialakított rendezvénytermek. Ezek az ingatlanok amellett, hogy a céges partnerek, vendégek és akár a dolgozók kényelmét szolgálják, természetesen a tulajdonosok életterei, családi összejöveteleinek helyszínei is lehetnek” – írja a Facebookon Rákay.

Aki pedig ma „Magyarországon műemlék épületet ment meg a pusztulástól, kalapot kell emelni!” – élteti a beruházásért felelős Orbán Győzőt a producer.

A bejegyzéssel ugyanakkor van egy óriási baj: a műemléki eredet bizonyításaként mellékelt rézkarc minden bizonnyal hamisítvány: az épület mai formáját mutatja, nem azt, ahogy egykor nézett ki. A házat a képen terebélyes fák veszik körül, hangulatos ösvény vezet a kapuhoz, melyen még egy földműves (?) sziluettje is kirajzolódik. Nos, a HVG által közölt eredeti képen utóbbi egy a felújításon dolgozó munkás.

Még szembetűnőbb, hogy a „rézkarcon” pontosan ugyanott és ugyanúgy állnak, ugyanakkora fák, mint a HVG fotóján – gyakorlatilag ágra pontosan. És azt már tényleg elég nehéz lenne megmagyarázni, hogy az 1840-es évek óta miért nem változott a növényzet.

A HVG korábban bemutatott felvételei szerint ez az épület soha nem nézett ki úgy, mint a posztban szereplő kép. A felvételek azt mutatják, hogy egy visszabontott épület modern anyagokból történő újjáépítése és díszítgetése zajlik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos Rákay Philipnek: Orbánék pénze akkor is lopott pénz, ha Orbán Győző valóban nem üzletelt közvetlenül az állammal
Hadházy szerint a hatvanpusztai birtok nem helyreállítás, hanem feudalizmus. Rákay úgy véli, a beruházás áldozatos munka volt, és Orbán apja piaci áron szállít.


„A fideszes harcosok nagyon várhattak már erre az útmutató lelki táplálékra, mert a képek láttán meg vannak zavarodva, mint faltörő kos a fotocella előtt” – írta Hadházy Ákos a Facebook-oldalán Rákay Philip hétfői posztjára reagálva.

Hadházy szerint nem érdemes a személyeskedésekkel foglalkozni, miután Rákay „ősprolinak” és „feljelentő viceházmesternek” nevezte őt. A képviselő inkább arra hívta fel a figyelmet, hogy „a legszánalmasabb, legcinikusabb magyarázkodás” a hatvanpusztai birtok építkezését műemlékvédelemként bemutatni.

Hadházy Ákos ehhez annyit fűzött hozzá: „Ezt akkor talán tehetnék, ha nem dokumentáltuk volna végig a rombolást és az építkezést: az öt uradalmi épületből kettőt (a két juhistállót) a földig (sőt az alá) romboltak, helyette két kastélyépület, mélygarázs, pincerendszer épült. Egy épületnek (a cselédháznak) a falait meghagyták, de teljesen kibelezték és a tető is más lett, ebből lett a ’könyvtár’. A tisztilakot már az előző tulajdonos átépítette, Orbánék csak luxus körülményeket teremtettek benne. Talán annyit kérdeznék a fideszes hívektől: szerintük a lerombolt istállókban volt-e kandalló, vagy 10 apartman, konyhával, fürdővel? A műemlékből, Habsburg József főherceg majorságából egyedül a magtár maradt meg – na azt pont nem újították fel Orbánék, csak a tetőt csinálták meg.”

Rákay hétfői posztjában arról is írt, hogy Orbán Győzőn kívül senkit nem zavart, hogy a műemlék az összeomlás szélén állt. Szerinte a „műemlékmentés” hosszadalmas és hatalmas költségekkel járó folyamat. Megemlítette Orbán Győző vállalatát is, amely „nagy mennyiségben, azonos minőségben bányászható, útépítéshez használatos, többféle nyersanyagot forgalmaz”, ezért „bizony potenciális beszállító autópálya- és útépítéseknél”.

Hadházy erre úgy reagált:

„Orbánék pénze akkor is lopott pénz, ha Orbán Győző valóban nem üzletelt közvetlenül az állammal, »csak« Mészároson keresztül jutott el a köve, sódere az állami építkezésekre”.

A politikus hozzátette, hogy Rákay állításával szemben nem megszokott, hogy agrárvállalatok luxuskomplexumot építenek a központjukba. „Régen talán az volt, de azt feudalizmusnak hívták. A világ boldogtalanabb felében, pl. Magyarországon most is épülnek persze ilyenek, de nem a gazdák szoktak ilyet építeni. Hanem azok az újgazdag bugrisok, akik horribilis vagyonokat loptak maguknak össze rövid idő alatt. Apropó: Rákay ’tanácsadó cége’ évente termel milliárdokat úgy, hogy a honlapján még telefonszám sincsen…” – írta.

A politikus a számokra is felhívta a figyelmet: „A számok, tények makacs dolgok: Orbán apja 40-50 százalék haszonkulccsal dolgozik, mialatt ezelőtt 25 évvel ő maga nyilatkozta, hogy az ilyen bányák jó esetben 4.5 százalék hasznot termelnek. Ez így is van, a többi hasonló vállalkozás haszna tavaly is messze elmaradt Orbánéktól.”

„Ez csak úgy lehet, ha Orbán papa horribilisen túlárazva szállítja a követ”

– fogalmazott.

A politikus azt is felidézte, hogy a múlt héten, amikor kijutott a hatvanpusztai birtokra, hazafelé majdnem baleset érte, mert a birtok egyik dolgozója autójával megpróbálta felborítani az övét.

Arról korábban írtunk, hogy a hvg.hu bemutatta: Rákay Philip egy lopott és meghamisított fotóval akarta bizonyítani, hogy Hadházy Ákos hazudik a hatvanpusztai birtokról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán Viktor családja egy évtized alatt gazdagabb lett, mint az angol király, miközben hazánkat Európa legszegényebb és legkorruptabb tagállamává tette
Magyar Péter szerint a kormányfő gazdagodása példátlan Európában. Posztjában részletesen ismertette, milyen adópolitikai változtatásokat ígér a TISZA.


Ahogy arról korábban írtunk, az Index állítólagosan a birtokukba jutott információk alapján arról írt, hogy Magyar Péter kormányra kerülése után nagymértékű adóemelésbe kezdene. A Tisza Párt elnöke nem sokkal később cáfolta az információt.

Magyar kedd délutáni Facebook-bejegyzésében azt írta: „Van-e annál szánalmasabb, mint amikor az épp magángépen luxizó és jachtozó Orbán Viktor a politikai ellenfeleit vádolja hazug módon adóemeléssel? Pont ő, aki megháromszorozta az államadóságot, Európa legmagasabb áfakulcsát vezette be és azt még megfejelte egy 4,5 %-os különadóval, hogy Magyarországon legyenek legdrágábbak az élelmiszerek. Az a luxizó miniszterelnök vádol mást aljas, hazug módon, aki a saját fizetését az egekbe emelte, a nyugdíjasokat és a családokat pedig magára hagyta” – írta Magyar.

A politikus azt állította, Orbán Viktor családja

„egy évtized alatt gazdagabb lett, mint az angol király, miközben hazánkat Európa legszegényebb és legkorruptabb tagállamává tette”.

Posztjában programjavaslatairól is beszélt: „A TISZA nem emeli a személyi jövedelemadót, viszont megadóztatja az 5 milliárd forint feletti vagyonokat és azonnal 5 %-ra csökkenti az egészséges élelmiszerek, valamint a tűzifa áfakulcsát és áfamentessé teszi a gyógyszereket. Emellett bevezetjük a 200 ezer forintos Szépkártyát az Orbán által magára hagyott nyugdíjasoknak.”

A bejegyzést azzal zárta:

„A hazug, korrupt, luxizó Orbánt hamarabb utolérik, mint…”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Bayer Zsolt: A „krúbi” nevű gennyes sz…rdarab torkán fogunk ledugni ma még nem pontosan meghatározott dolgokat
A kormánypárti publicista fő problémája a rapperrel, hogy alpári. Bayerhez most jutottak el Krúbi szövegei, amiből rögtön messzemenő következtetéseket vont le.


Bayer Zsolt a Magyar Nemzet címen megjelenő kormányzati médiatermékben jelentetett meg egy éles hangvételű írást Krúbiról. A publicista szerint a rapper dalszövegei alpáriak és szexisták.

Különösen azokat a sorokat kifogásolta, amelyek Orbán Viktorra és fideszes nőkre vonatkoznak. Krúbitól ezeket a sorokat idézte:

„szavazni csak azért megyek, hogy Viktornak jövőre legyen egy sz*r napja / ú, mától csak fideszes p**csákat kúrok, így nem lesz bűntudat, amikor tövig a torkába túrok”.

Bayer szerint a művészeti szabadságra való hivatkozás nem jelent felmentést az ilyen kijelentésekre. Úgy véli, ha jobboldali zenész mondana hasonlókat, abból nemzetközi botrány lenne.

Úgy fogalmazott: „ez itt a művészet maga, a nagybetűs, őszinte, mély művészet”. Majd hozzátette: „mi abban a korban élünk, amikor Kosztolányi, Krúdy, Thomas Mann és mondjuk Dürrenmatt leredukálódott Krúbivá, az aranyrúdból gennyes sz*rdarab lett”.

A publicista szerint a nőket védő civil szervezetek sem szólalnak meg, amikor Krúbi a kormánypárti nőkre tesz sértő megjegyzéseket.

Írását így zárta:

„Ennek a fajta »művészetnek« és »szólásszabadságnak« van egy másik típusa is. Az, amikor majd a »krúbi« nevű gennyes sz…rdarab torkán fogunk ledugni ma még nem pontosan meghatározott dolgokat (kapanyelet, ásót, kétliteres pillepalackos félédes búfelejtőt, vagy csak egy vágóhídról elhozott lószerszámot)”.

Korábban több cikkben írtunk arról, hogy az idei fesztiválszezon egyik slágere volt a számos helyszínen, sok zenekar koncertjén spontán felzúduló „Mocskos Fidesz!” (vagy leágazásaként a „Macskás fadísz” skandálás.


Link másolása
KÖVESS MINKET: