Városi mindennapok, zöldebben
Ha a városi mindennapokra gondolunk, sokunknak a zaj, a tömeg és a légszennyezés is eszünkbe jut. Bár sok mindent nem tudunk befolyásolni, de vannak olyan dolgok, amelyekre hatással lehetünk. Ehhez pedig nem kell feltétlenül hatalmas vállalásokra gondolni, kis lépésekkel is sokat tehetünk az egészségesebb környezetért, füstmentes városokért.
Naponta egy doboz cigi
A zsúfolt városokban a légszennyezés szintén olyan probléma, amiről sokat lehet hallani. A probléma jelentőségét mutatja, hogy tanulmányok szerint az európai városi népesség 90 százalékát érinti az egészségkárosítónak ítélt levegőminőségi szintnél magasabb koncentrációjú légszennyező anyagok jelenléte. A szennyezett levegő pedig komoly egészségügyi kockázatokkal jár: egy 2019-es tanulmány szerint a légszennyezés a dohányzáshoz hasonló mértékben képes tüdőtágulatot okozni hosszú távon. Ha a lakóhelyünkön 10 százalékkal megemelkedik az ózonszint, akkor ez a tüdőtágulat kialakulásának esélyét annyival növeli 10 év alatt, mintha 29 éven át naponta egy doboz cigarettát szívnánk el.
Nappali kontra forgalmas kereszteződés
A rossz minőségű levegő azonban nemcsak egy forgalmas úton, hanem a saját otthonunkban is gondot okozhat. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint egy átlagos forgalmú városi utca levegője adott esetben tisztább lehet, mint a levegő a nappalinkban. Már olyan apró lépésekkel is tehetünk az egészségesebb beltéri levegőért, hogy kevesebb gyertyát égetünk. A South Carolina State University kutatása például arra jutott, hogy a paraffinalapú gyertyák mérgező vegyi anyagokat, toluolt és benzolt bocsátanak ki. Alkalmanként egy-egy gyertya nem valószínű, hogy veszélyt jelent az egészségre, de ha gyakran és egyszerre sok gyertyát gyújtunk, ráadásul különösen rossz szellőzésű helyiségben, az hosszú távon komoly egészségügyi kockázattal járhat. Súlyosbíthatja például az asztmát, allergiás tüneteket okozhat, vagy irritálhatja a légzőrendszert.
Természetesen a dohányzás is kellemetlen hatással van a beltéri levegőre: a cigarettafüstből származó kemikáliák nem tűnnek el egyik percről a másikra, kutatások szerint maradványaik két hónappal azután is megtalálhatók voltak olyan ingatlanokban, ahonnan dohányos költözött ki.
Több billiónyi csikk és műanyag
A városban élőkre nemcsak a szennyezett levegő lehet káros hatással, de a zöld területeket az eldobált szemét is elcsúfítja. Ezeknek pedig elég nagy részét a cigarettacsikkek teszik ki, felmérések szerint ugyanis évente átlagosan hatbillió csikk keletkezik. A csikkek háromnegyede végül a zöld területeken, a természetben köt ki, ami azért különösen veszélyes, mert műanyag mellett rengeteg káros anyag oldódik ki belőlük a talajba, vizekbe jutva. A cigaretták nagy része ugyanis cellulóz-acetátból készült füstszűrőket tartalmaz, ezeknek a szűrőknek pedig évtizedekre van szükségük ahhoz, hogy végleg lebomoljanak.
Így csökkenthetjük az ártalmakat
A dohányzás természetesen nemcsak a környezetre káros, hanem az emberek egészségére is. Ráadásul ma már tudjuk, hogy a dohányzás számos betegség kialakulásáért felel, és ezek a negatív hatások nemcsak magát a dohányost érik, a kifújt füst révén a környezetüket is.
A dohányzáshoz kapcsolódó kockázatok minimalizálásának legbiztosabb módja még mindig az, ha egyáltalán nem dohányzunk. Ha már dohányzunk, akkor fontos, hogy minél előbb leszokjunk. Azoknak a felnőtt dohányosoknak, akik valamilyen okból mégsem szoknak le, lehetőségük van tájékozódni az ártalomcsökkentésről. Ma már számos alternatíva áll rendelkezésre, amelyekkel csökkenthetők az ártalmak. Ilyenek a különböző füstmentes technológiák is. Az égés nélkül működő, dohányt és/vagy nikotint tartalmazó technológiák használatakor ugyanis nem jön létre sem füst, sem hamu, így ezek az alternatívák a cigarettánál akár 70-95 százalékkal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki. A károsanyagkibocsátás-csökkenés és az egészségügyi hatás közötti kapcsolatot azonban még vizsgálják. A különböző füstmentes technológiákban közös, hogy füst és égés nélkül működnek, füstmentes technológia például az elektronikus cigaretta és az egyéb, kémiai reakcióval működő vagy a különféle elveken működő dohányhevítéses technológia.
Azonban fontos tudni, hogy ezek a technológiák sem kockázatmentesek, hiszen egyrészt a hosszú távú hatásuk egyelőre nem ismert, másrészt így is jut nikotin a szervezetbe, ami amellett, hogy erős függőséget okozó anyag, megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást. A legfontosabb a környezetünk és az egészségünk, az, hogy aki nem dohányzik, az ne is szokjon rá, illetve, aki már dohányzik, az minél hamarabb szokjon le. Hosszú távon ugyanis csak a nikotin- és dohánytartalmú termékek végleges elhagyásával csökkenthetők teljesen a dohányzás ártalmai.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
