Változott a nyugdíj előtti álláskeresési segély szabálya – sokan kerülhetnek nehéz helyzetbe
Szigorodott a nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) igénylése 2023. január 1-jétől – írja a 24.hu. A portál megjegyzi, hogy a tavaly év végéig érvényes szabályok szerint nyest azok vehették fel, akikre érvényesek voltak az alábbi feltételek:
- a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt éve hiányzott,
- legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült,
- az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv – keresőtevékenység miatt – megszüntette, és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot,
- vagy az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését vagy megszüntetését követően három éven belül betöltötte a fent említett életkort, és rendelkezett az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel (ez minimum 15 évet jelent),
- továbbá korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesült.
Az új feltételek szerint az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt kell megállapítani akkor,
- ha a kérelem benyújtásának időpontjában az álláskeresőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik,
- és az álláskereső a megelőző három éven belül összesen legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült,
- és e feltételeken túl a kérelem benyújtásának időpontjában álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot, és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv – keresőtevékenység miatt – megszüntette.
A 24.hu egyik olvasója a lapnak elmondta: mivel ő az utóbbi három évben beteg és halmozottan fogyatékos 87 éves édesanyját gondozta, az új szabály szerint kiesik a nyes-jogosultak köréből. De sokan vannak még, akiket a szigorítás érzékenyen érint.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint a változtatás erős szigorítást jelent, ami rendkívül hátrányos helyzetbe hozza mindazokat, akik a nyes iránti kérelem benyújtása előtti három évet megelőzően kimerítették az álláskeresési járadékra való jogosultságukat, de nem tudtak megfelelő keresőtevékenységet folytatni.
Farkas András szerint a szigorítás oka egyértelmű: a jogalkotó be akarta zárni a nyes növelése iránti lehetőség kiskapuját. A rendelet indoklásában ugyanis azt írták, a korábbi szabályozás alapján a nyugdíj előtti álláskeresési segély megállapításakor a gyakorlatban bizonytalanságot okozott a jogosultság feltételeinek megállapítása.
A nyes mértéke az aktuális meghatározott minimálbértől függ, a portál gyűjtése szerint az utóbbi időben így alakult:
- 2019-ben a minimálbér 149 ezer forint volt, a nyes összege 59 600 forint lehetett,
- 2020-ban a minimálbér 161 ezer forintra emelkedett, amiből 64 400 forint nyes jött ki,
- 2021-ben a minimálbér már 167 400 forint lett, ez alapján 66 960 forintnyi nyest állapítottak meg,
- 2022-ben a minimálbér 200 ezer forintra rúgott, ami 80 ezer forintos nyessel járt együtt,
- a 2023-as 232 ezer forintos minimálbérből pedig 92 800 forintos nyes következik.
2019 óta tehát több mint 55 százalékkal (bő 33 ezer forinttal) emelkedett a megállapított nyesek összege. De mivel automatikusan nem növekszik az ellátás, akár változatlan is maradhatott. Akik azonban ismerték a kiskaput, elérhették, hogy minden évben emelkedjen a nyesük. Mert eredménnyel járhattak, ha a korábbi évben megállapított nyesről az év végével lemondtak, majd a következő év elején újra beadták a nyes iránti igényüket. Így az új nyes megállapításánál már az új megállapítás évében érvényes, magasabb összegű minimálbér 40 százaléka lett a nyes összege.
Farkas András úgy véli, sokkal méltányosabb lett volna, ha az álláskeresési járadék igénybevételére vonatkozó időkorlát bevezetésével együtt a nyest is azon ellátások közé sorolták volna, melyek összegét a nyugdíjemelés mértékével kötelező évente emelni.
