Utazás, élmények és egy bizonyos eseményen részvétel - a legfőbb bakancslistás terveink

Ma, január 25-én lett 65 éves Galambos Lajos, azaz Lagzi Lajcsi, akinek a neve a kilencvenes évektől egyet jelentett a magyar populáris szórakoztatással. Pályája a Zeneakadémiától a kereskedelmi televíziózás csúcsán át a börtönig, majd onnan vissza a képernyőre ívelt. A tavaly áprilisi szabadulása utáni első interjúk egyikében hangzott el az a mondat, amely talán a legpontosabban jelzi a fordulatot és a jövőt:

A Budapesten, sváb gyökerű családban született Galambos Lajos a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola trombitaművész-zenetanár képzésén szerzett klasszikus zenei alapokat. Fiatalon a Magyar Rádió Stúdió 11 zenekarában és a Budapest Szimfonikusokkal is játszott, mielőtt a saját, jóval populárisabb útját választotta. Ez az út vezette el a kereskedelmi televíziózás hajnalán a TV2-höz, ahol 1997 szilveszterén debütált a Dáridó. A műsor 1998-tól péntek esténként futott, és néhány hónap alatt kulturális jelenséggé vált.

Kaput nyitott olyan feltörekvő előadóknak, mint a Romantic, Márió vagy Komonyi Zsuzsi, és állandó teret adott az Irigy Hónaljmirigynek is. A siker hátterében a jugoszláviai „muskátlizene” és a 3+2 együttes által már megalapozott közönségigény állt, amelyet Lajcsi profi televíziós formátumba öntött. A képernyős sikert színpadi is követte: a Zámbó Jimmyvel és Pataky Attilával közös „Három királyok” turné minden addigi nézőszámrekordot megdöntött, bizonyítva, hogy a Dáridó közönsége a sportcsarnokokat is megtölti.

Az évekig húzódó eljárás végén, 2022 decemberében megszületett a jogerős ítélet: 3 év 6 hónap börtönbüntetés és 4 év közügyektől eltiltás. A súlyosbítás indokaként a bíróság a generálprevenciót, azaz a társadalmi elrettentést jelölte meg. „…ha nincsen energiaválság, védencem nem kap három év hat hónapot” – nyilatkozta akkor dr. Fröhlich Krisztián ügyvéd, jelezve, hogy az ítélet szigorúságában a korabeli közéleti kontextus is szerepet játszhatott.

A bevonulás 2023. április 26-án történt meg, a baracskai börtönbe egy magánmentővel érkezett, majd a gyengélkedőre került. A rácsok mögül két évvel ezelőtt júliusban szabadult, amikor reintegrációs őrizetbe helyezték, és nyomkövetőt kellett viselnie. Az otthon töltött időszakot beárnyékolta egy családi tragédia: elhunyt volt felesége, három gyermekének édesanyja, Galambos Boglárka. A tényleges szabadságot tavaly április 21., húsvéthétfő hozta el, amikor levették a lábáról a nyomkövetőt.

– mondta a 24.hu-nak a szabadulása után.

„A lelkem mindig szabad volt…” – hangzott az egyik első mondata, de a keserűségét sem rejtette véka alá. „Ha tudtam volna tíz évvel ezelőtt, hogy ennek az egész sz*rnak ez az ára, akkor inkább azt mondtam volna, hogy OK, megyek!” – mondta a Borsnak. Ez a hangnem jelezte, hogy a visszatérés nem a múlt csendes lezárásáról, hanem egy új, a korábbinál is szókimondóbb korszak kezdetéről szól.

Ez a visszatérés pedig látványosra sikerült. Tavaly szilveszterkor, 23 év után, a Dáridó visszatért a TV2 képernyőjére. A csatorna közleménye szerint egy „életigenlő, jövőbe mutató, mégis klasszikus” show-val készültek, nagyzenekarral, új díszlettel és olyan fellépőkkel, mint a TNT, Zoltán Erika és az Irigy Hónaljmirigy.

Villognak a kék fények a visszapillantóban, és a gyomrunk azonnal görcsbe rándul. A legtöbb autós számára ismerős a helyzet, ez az igazoltatás. Az adrenalin és a stressz ilyenkor rossz tanácsadó, egyetlen elhamarkodott mondat pedig könnyen jogi útvesztőbe sodorhat, még egy banális szabálysértés esetén is.

A rendőri intézkedés kereteit Magyarországon a Rendőrségi Törvény szabja meg. A jogszabály egyértelmű: a rendőrnek joga van igazoltatni, az állampolgárnak pedig kötelessége hitelt érdemlően igazolnia magát.

Az igazi buktató azonban nem az okmányoknál, hanem a kommunikációnál kezdődik. A jogi szakértők egybehangzóan figyelmeztetnek: a legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, az a spontán beismerő vallomás.

A „Tudom, miért állítottak meg” vagy az „Igen, én követtem el a szabálysértést” típusú mondatok azonnal rögzíthetők, és egy későbbi eljárás során bizonyítékként használhatók fel önmagunk ellen. Ugyanez a csapdahelyzet a helyszíni bírság elfogadása is.

Egy tavaly decemberi, zagyvarékasi intézkedés tragikus végkimenetele is rávilágított, milyen feszültséggel járhat egy igazoltatás. Az eset során egy férfi életét vesztette. A közúti ellenőrzésről készült felvételen az intézkedés alá vont férfi segélykiáltása hallatszott: „Rosszul vagyok, nem bírom!”.

A hatóság belső vizsgálata szerint az intézkedés jogszerű volt, és a halált „nem a rendőri intézkedés, különösen nem szükségtelen erőszak okozta”. A rendőrség a közösségi oldalán egyértelművé tette álláspontját: „Kiállunk rendőreink mellett!”.

A tengerentúlon egy egészen más jellegű, de tanulságos ügy zárult le nemrég. Egy vermonti férfinak 175 ezer dollárt, átszámítva körülbelül 58 millió forintot ítéltek meg, miután egy rendőr azért állította meg és tartóztatta le, mert a sofőr a középső ujját mutatta fel neki.

„A rendőröknek mindenkinek az első alkotmánykiegészítésben biztosított jogait tiszteletben kell tartaniuk – még akkor is, ha a megnyilvánulást sértőnek vagy durvának tartják” – nyilatkozta Hillary Rich, a férfit képviselő jogvédő szervezet munkatársa.

VIA TWN.hu

Elfelejthetjük a jeges lattét: egyre többen kortyolnak forró vizet egész nap, és esküsznek rá, hogy ettől jobban érzik magukat. A közösségi médiát elárasztották a gőzölgő poharak, a trendet pedig olyan hírességek is népszerűsítik, mint Hailey Bieber vagy Gwyneth Paltrow.

A divathullám mögött azonban évezredes hagyományok állnak, melyek a keleti orvoslásban gyökereznek – írta a HOLA!.

A hagyományos kínai orvoslás szerint pedig a forró víz segít egyensúlyban tartani a Yin és Yang energiákat, míg a hideg italok felboríthatják ezt a harmóniát. A gyakorlat hívei szerint a meleg víz ellazítja az emésztőrendszert, támogatja a bélmozgást és csökkenti a puffadást, ezért több ázsiai kultúrában is javasolják a reggeli, éhgyomorra történő fogyasztását.

A meleg víz emellett serkenti a vérkeringést, mivel a hő hatására kitágulnak az erek, ami csökkentheti az izomfeszültséget.

A hideg italokkal ellentétben „a forró víz olyan, mint egy meleg ölelés – megnyugtató, hidratáló és kiegyensúlyozó”. A tudományos kutatások egyelőre korlátozottak, de egy klinikai vizsgálat kimutatta, hogy a forró italok jelentősen enyhítették a megfázás és az influenza szubjektív tüneteit, mint a torokfájás, a köhögés vagy a fáradtság. Más tanulmányok szerint az ital hőmérséklete befolyásolhatja a gyomorürülés sebességét és a nyelőcső mozgását, ami magyarázatot adhat arra, miért esik jobban egyeseknek a meleg folyadék.

A szakértők azonban óvatosságra intenek. Az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége szerint a 65 °C-nál forróbb italok fogyasztása valószínűleg növeli a nyelőcsőrák kockázatát a folyamatos hőterhelés miatt.

A szokás beépíthető a napi rutinba egy reggeli pohárral, vagy a napközbeni folyadékfogyasztás részeként, de nem kell minden más italt kizárni miatta. A lényeg a tudatosság, nem a dogma.

Via HOLA!

A folyamatos zaj, a pittyegő telefon és a soha véget nem érő hírfolyam állandó készenlétben tartja az idegrendszert – ez a 21. századi alapélmény mára sokaknál szorongássá, testi tünetekké és kiégéssé érett.

Ezt egy interjúban Belső Nóra pszichiáter fejtette ki, elmondta, hogy a modern életmódra egyszerűen nem vagyunk bekalibrálva, a bizonytalanság pedig tehetetlenségérzést szül, ami a szorongás melegágya.

Sulyok Tamás köztársasági elnök január közepén április 12-re tűzte ki az országgyűlési választás időpontját, a politikai tér pedig azonnal felpörgött. „Április 12. A biztos választás” – írta Orbán Viktor miniszterelnök, míg a másik oldalon Magyar Péter úgy fogalmazott: „Hivatalos: 89 nap múlva, április 12-én Magyarország választ. Zászlókat a magasba! Fel, győzelemre!”.

A szakember a HVG Extra Pszichológia magazinnak adott interjúban hangsúlyozta:

A klinikai tapasztalatokat egy tavalyi, országos kutatás adatai is alátámasztják: a magyar felnőttek 49 százaléka rendszeresen él át negatív stresszt, minden harmadik ember pedig tartós pénzügyi szorongással küzd, a legterheltebb korosztály a 30-39 éveseké.

Amikor a háború kitört, sokan éreztek félelmet, de ez gyakran cselekvésbe fordult át. „Persze, hogy félnek, de nem ez uralkodik el rajtuk, hanem elsősorban a cselekvés fontossága.” Ezért a pszichiáter javaslata szerint a megoldás a tudatosságban rejlik.

A kontrollérzet visszaszerzésében segíthet az előre tervezés, a kis, elérhető célok kitűzése, a mindennapokban pedig érdemes tudatosan keresni az örömforrásokat, legyen az a természet, egy jó könyv vagy a főzés.

A szakember nemrég újra kiadott könyvei is gyakorlati segítséget nyújtanak. „A bátorság nem a félelem teljes hiánya, hanem az, amikor képesek vagyunk átjutni a félelmeink által emelt korlátokon” – írja a HVG Könyveknél megjelent kötetében.