HÍREK
A Rovatból

Százezernél is több hátrányos helyzetű diák szakadhat le társaitól a digitális távoktatás miatt

Többek között az eszközhiány miatt is hónapokra esnek ki a tanításból, és a papíron kiküldött feladatok sem jutnak el mindenhová.


"A digitális távoktatásra való átállás egyik következménye, hogy azok a tanulók, akik számára nem adottak a távoktatás feltételei, és akik közül sokan eddig is hátrányos helyzetben voltak, most még inkább leszakadnak társaiktól" - írták nyílt levelükben civil szervezetek és tanodák Maruzsa Zoltán oktatási államtitkárnak.

A levélben ezt írják:

"Ma már a legtöbb háztartásban van legalább egy okostelefon, de a megfelelő internetkapcsolat híján, illetve ahol több testvér osztozik egy-egy eszközön, nem lehetséges a digitális távoktatás megoldása. Az országos kompetenciamérés 2017-es adataiból azt a következtetést lehet leszűrni, hogy a tanulók ötödéhez nem jut el a digitális távoktatás. Ha ennek csak a fele lenne valóban így, akkor is százezer olyan tanuló lehet az országban, aki hónapokra kiesik az oktatásból.

Az Ön által az ezekre az esetekre javasolt szükségmegoldások sokszor szintén elérhetetlenek, a Digitális Jólét Pontok közül több zárva van a jelen helyzetben, de a nyitva tartó pontokhoz sem tud eljutni sok gyerek a megfelelő közlekedés és információ hiányában. Az eddigi tapasztalatok szerint van, ahol az ételosztáshoz kapcsolódóan, papíron kapják a gyerekek a feladatokat.

A papíralapú feladatosztás nem teszi lehetővé, hogy a gyerekek segítséget, vagy magyarázatot kérhessenek a pedagógusoktól, így aki számára csak ez a megoldás maradt, az is le fog maradni a tanulásban, de van, akihez még ilyen módon sem jut el semmilyen információ.

Több civil szervezet, cégek és magánszemélyek példaértékű kezdeményezések keretében több helyen eszközöket gyűjtenek azoknak a családoknak, akiknek erre szükségük van. Nagyobb hatékonysággal tudná azonban az állam az országosan fennálló problémát kezelni, ezen kívül feladata is volna az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása, ezért arra kérjük a Köznevelésért Felelős Államtitkárságot, hogy a Klebelsberg Központ segítségével

dolgozzanak ki válságkezelő akciótervet a hátrányos helyzetű, az oktatásból kimaradó gyerekek támogatására.

Javaslataink a következők:

1. Javasoljuk, hogy mérjék fel, hogy:

- hány olyan gyerek van a közoktatásban, akivel az iskola egyáltalán nem tudta felvenni a kapcsolatot.

- hány olyan gyerek van, akivel fel tudta venni az iskola a kapcsolatot, de az oktatásban megfelelő eszközök hiánya, vagy az otthoni körülmények miatt nem tudnak részt venni.

2. Állami forrásokkal, forprofit és civil szervezetek összefogásával kezdeményezzék a családok megfelelő eszközökkel és internetkapcsolattal való ellátását.

3. Az önkormányzatokkal együtt mérjék fel, hogy mely településeken lehet szükség arra, hogy ingyenes, szélessávú wifi-szolgáltatást építsenek ki, amelyhez szabadon tudnak csatlakozni azok, akiknek nem megoldott az otthoni Internet-hozzáférés.

4. Javasoljuk, hogy dolgozzanak ki akciótervet a járványveszély elmúlta utáni időszakra a szülőket, iskolákat, tanodákat és civil szervezeteket bevonva. Azoknak a gyerekeknek, akik lemaradtak társaikhoz képest, extra erőfeszítésre és kiemelt segítségre lesz szükségük, ezért minden lehetséges erőforrást mozgósítani kell annak érdekében, hogy a leghátrányosabb helyzetű gyerekek oktatáshoz való joga és hozzáférése ne sérüljön, és biztosítva legyen számukra a segítség a lemaradás kompenzálására. Mérlegeljék az év végi értékelések elhagyását.

5. Kérjük, hogy tájékoztassák az iskolákat, szülőket és a szélesebb közvéleményt a felmérések eredményéről, és a megoldási javaslatokról.

Tisztában vagyunk vele, hogy az akut helyzetet nem lehet azonnal és nehézségek nélkül orvosolni, de bízunk benne, hogy közös erővel és együttműködéssel a krízishelyzet okozta károkat mérsékelni tudjuk annak érdekében, hogy ne nőjön nagyobbra a társadalmi szakadék."

A kezdeményezéshez bárki csatlakozhat ITT.

Aláíró szervezetek (ABC sorrendben):

Bagázs Közhasznú Egyesület

Civil Kollégium Alapítvány

Civil Közoktatási Platform

Digi Tanoda Alapítvány

E-tanoda

Főnix Mozgalom

Haver Informális Zsidó Oktatási Alapítvány

InDaHouse Hungary Egyesület

Iskolakultúráért - Esélyteremtésért Egyesület

Jobb Élet Közhasznú Egyesület

Kállósemjéni Diákokért és Ifjakért Egyesület

Láthatatlan Tanoda - Rosa Parks Alapítvány

Létra Tanoda

Liget Műhely Alapítvány

Magyar Környezeti Nevelési Egyesület

Miért Ne Közhasznú Humán Szolgáltató Alapítvány

Motiváció Oktatási Egyesület

Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége

Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete

Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete

Széchenyi Tanoda Szolnok

Szülői Hang

Tanítanék Mozgalom

Tarisznya Táborok Alapítvány

Új Start Alapítvány

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A benzinkutasok feljegyezhetik a rendszámot, eltörölték a benzinkutak árrését – újabb részletek a védett árról
A rendelet pontosan rögzíti, milyen esetekben jár védett áron az üzemanyag, és hogyan büntetik azokat, akik megszegik a szabályokat. Az árstop lenullázza a kiskereskedelmi árrést, ami a kisebb, tőkeszegényebb kutakat hozza nehéz helyzetbe.
DKA – Fotó: SZMO - szmo.hu
2026. március 10.



A kormány egy nap alatt teljesen átszabta az üzemanyagpiac működését: védett árat vezetett be a benzinre és a dízelre, a kutasokat gyakorlatilag hatósági feladatokkal ruházta fel, a szabályszegő kutakat pedig akár másik üzemeltetővel is lecserélheti – mindezt a fogyasztói ár rögzítésének érdekében.

Hétfőn három kormányrendeletben tették közzé a szabályozás részleteit a Magyar Közlönyben, melyekről a Portfolio számolt be. Az egyikben rögzítik, hogy

a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi védett ár literenként azonos, és az értékesítő nem számíthat fel egyéb költséget. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy

a kútoszlop kijelzőjén továbbra is a piaci ár jelenik meg, a jogosult vevő azonban a kedvezményes árat fizeti, amelyről egy külön, jól látható magyar és angol nyelvű tájékoztatón tájékozódhat.

A védett ár viszont nem jár mindenkinek. Nem alkalmazható, ha a tankolás külföldi rendszámú járművet érint, vagy ha az üzemanyagot nem a töltőállomáson, közvetlenül a jármű tankjába töltik. Kivételt képeznek azok a külföldi autósok, akiknek a hazájában szintén létezik hasonló árszabályozás. A rendelet szerint „védett áras üzemanyaggal tölthető a külföldi rendszámú gépjármű, ha a külföldi rendszámú gépjármű államjelzése szerinti országban az üzemanyag védett áras termék, és a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben megállapítja, hogy ezen országban a magyar rendszámú gépjármű – a védett ár mértékét ide nem értve – legfeljebb a magyar szabályozás szerinti korlátozásokkal, védett áras üzemanyaggal tölthető”.

A jogosultság ellenőrzése a benzinkutas feladata, aki e tevékenysége során közfeladatot ellátó személynek minősül. Köteles ellenőrizni a rendszámot, a forgalmi engedély alapján pedig legalább a jármű gyártmányát, típusát, színét és üzembentartóját.

A kedvezményes tankolásnál a forgalmi vonalkódját is leolvashatja, vagy a rendszámot feljegyezve a bizonylathoz visszakereshetően tárolhatja.

Ha a jogosultság nem igazolható hitelt érdemlően, a kutas nem adhat védett árat.

A kormány az ellátás folyamatosságát is kikényszeríti. Ha egy kút az elmúlt három hónapban forgalmazott egy üzemanyagtípust, most is köteles azt árulni, vagy ha az nincs, akkor egyenértékű minőségűt kell adnia ugyanazon a védett áron. A nyitvatartást sem rövidíthetik.

Ha egy kút hét napon belül összesen 48 órán át nem tudja kiszolgálni a vevőket, üzemszünetet kell hirdetnie és bejelentenie, de ilyenkor az állomáson semmilyen más kereskedelmi tevékenység sem folytatható.

A szabályok betartását a NAV ellenőrzi. A bírság alapesetben 100 ezer és 3 millió forint között mozog, ismételt jogsértésnél pedig egy naptól fél évig terjedő eltiltás is jöhet.

Súlyosabb esetekben a bírság 6-15 millió forint is lehet, a határozat ellen pedig nincs fellebbezés. Ha egy kút kiesik vagy megbukik az ellenőrzésen, az állam másik üzemeltetőt jelölhet ki a helyére, aki átveheti az épületet, az eszközöket és értékesítheti a meglévő árukészletet is.

A szankciók nemcsak a kutakat, hanem a fogyasztókat is érintik: aki védett áron tankol, nem adhatja át az üzemanyagot jogosulatlan személynek. Ennek megszegése esetén nemcsak bírság szabható ki, hanem az ügylethez használt eszközök és az érintett jármű is elkobozható.

A rendelkezés legfontosabb piaci hatása, hogy a kiskereskedelmi árrést lenullázza.

Mivel a kutak ugyanazon az áron adják el az üzemanyagot, mint amennyiért megveszik, az eladáson nem keletkezik klasszikus árrésük, amiből a működési költségeiket – béreket, bérleti díjakat – fedezhetnék. Ez elsősorban a kisebb, tőkeszegényebb kutakat hozza nehéz helyzetbe, jelezve, hogy a kormány a fogyasztói ár rögzítését fontosabbnak tartja a kiskereskedelmi egységek nyereségességénél.

A védett árral kapcsolatban további részleteket alábbi cikkünkben olvashatsz:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vidéki Prókátor: Orbán és Sobri Jóska között az a különbség, hogy utóbbi nem tudott utólag valamilyen »jogszabályt« firkantani arról, hogy előzőleg jogszerűen követett el útonállást és fegyveres rablást
A kegyelmi botrányt kirobbantó ügyvéd szerint a kormányfő útonállóként járt el a TEK akciója után. A lefoglalt 40 millió dollár és arany ügyében kedden kormányrendelet is született.


A kegyelmi botrányt kirobbantó Vidéki prókátor a 19. századi betyárvezérhez, Sobri Jóskához hasonlította Orbán Viktort az ukrán pénzszállítmánnyal kapcsolatos kormányzati lépések miatt – írta a 24.hu. Az ügyvéd szerint

a kormányfő és az útonálló között az a különbség, hogy utóbbi „nem tudott utólag valamilyen »jogszabályt« firkantani arról, hogy előzőleg jogszerűen követett el útonállást és fegyveres rablást.”

A kijelentés egy diplomáciai és jogi viharrá duzzadt ügy legújabb fejezete, amelyben az ukrán fél „állami terrorizmust” emleget, a magyar kormány pedig nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozik.

Újabb fordulatot hozott az ügyben egy kedd este 23 órakor hatályba lépett kormányrendelet, amely nemzetbiztonsági okokra hivatkozva a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladatává teszi, hogy kivizsgálja a lefoglalt 40 millió dollár, 35 millió euró és kilenc kilogramm arany eredetét, célját, és esetleges kapcsolatait politikai pártokkal vagy civil szervezetekkel.

Az ügy előzménye, hogy a Terrorelhárítási Központ március 5-én, az M0-s autóút környékén feltartóztatott két páncélozott járművet, amelyek Ausztriából tartottak Ukrajnába. A NAV lefoglalta a szállítmányt, az ukrán Oschadbank pedig azóta is hivatalosan visszaköveteli a vagyont. A konvoj személyzetét előállították, majd később kiutasították az országból.

Horváth Lóránt, az ukrán állami bank jogi képviselője szerint a lefoglalásnak eddig nem volt jogalapja, a hatóságok ugyanis külön bírósági határozat nélkül tekintették lefoglaltnak a szállítmányt. Az ügyvéd úgy véli, Lázár János miniszter nyilvános nyilatkozataival legalább két bűncselekményt ismert el: a hivatali visszaélést és a Büntető Törvénykönyvben megfogalmazott terrorcselekményt.

A magyar lépést Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter is élesen bírálta, aki szerint a kormány egy új jogszabállyal „legalizálná” az ukrán állami pénzek visszatartását. A miniszter a magyar hatóságok eljárását „állami terrorizmusnak” nevezte, és kifogásolta a hét ukrán állampolgárral szembeni, szerinte brutális bánásmódot is, amely megsértette az Emberi Jogi Egyezmény és a Bécsi Konzuli Egyezmény rendelkezéseit.

A kormányzati álláspont szerint az akció indokolt volt. Lázár János elismerte, hogy a pénzkonvoj feltartóztatása „nem volt független” a Barátság kőolajvezeték szállításának korábbi leállásától, és hozzátette: „nem véletlenül csináltuk, amit csináltunk.” A kormány pénzmosás, szervezett bűnözés és politikai finanszírozás gyanúját is felvetette. A Terrorelhárítási Központ közlése szerint január óta összesen 900 millió dollár, 420 millió euró és 146 kilogramm arany haladt át Magyarországon Ukrajna felé.

A Barátság kőolajvezeték leállásának okairól már teljesen mást mond a két fél. Míg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ukrán fél lépését „nyilvánvaló zsarolásnak” nevezte, addig az ukránok szerint a szállítás egy orosz támadás okozta infrastrukturális kár miatt állt le, és technikai okokból indult újra a vártnál lassabban. Az ügy tágabb kontextusát adja, hogy Magyarország nem vesz részt abban a 90 milliárd eurós uniós támogatási keretben, amelyet a tagállamok többsége Ukrajna számára hozott létre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A Fidesz az orosz szolgálatokkal közösen, 14 MI-videóval készül választási csalásra, kamuprofilokról fogják hirdetni több tízmillió forintért
A TISZA elnöke szerint Gödön indul a lejáratás, ahol a helyi jelöltet és családját támadják. Orbán Viktort felszólította a több tízmillió forintos akció leállítására, és kilátásba helyezte a jogi felelősségre vonást is.


Magyar Péter a Facebookon azt állítja, hogy a Fidesz az orosz szolgálatokkal közösen lejárató és dezinformációs kampányt indít a napokban, amelyhez egy Moldovában már kipróbált módszert használnak. A TISZA Párt elnöke szerint a kampány elsősorban a közösségi médiában, azon belül is a TikTokon fog zajlani.

„Én csütörtökön érkezem a Pest 5-ös választókerületbe, Gödre. A hozzánk eljutó információk szerint ott indítják az akciót. Már 14 mesterséges intelligenciával hamisított hazug lejárató videó van bekészítve a TISZA jelöltjéről és a családtagjairól. A videókat kamuprofilokról fogják hirdetni több tízmillió forintért” – írta a politikus.

Magyar Péter posztjában felszólította a miniszterelnököt az akció leállítására, és kilátásba helyezte a jogi felelősségre vonást is.

„Felszólítom Orbán Viktort, hogy haladéktalanul állítsa le a tervezett választási csalássorozatot és utasítsa ki Magyarországról az orosz ügynököket. Már most jelzem, hogy április 12. után mindenki bíróság előtt fog felelni, aki részt vett ezekben a bűncselekményekben.”

A posztban leírt vádak beleillenek abba a trendbe, amelyben mesterséges intelligenciával generált, lejárató videók jelentek meg a magyar közösségi platformokon, célkeresztben Magyar Péterrel és a TISZA Párttal. Független szerkesztőségek részletesen bemutatták a Nemzeti Ellenállás Mozgalom (NEM) szerepét, amelynek hirdetései több százmilliós elérést és költést produkáltak a Facebookon és a YouTube-on, annak ellenére, hogy a platformok szabályai elvileg szigorúbbak a politikai hirdetésekre. Az RTL is beszámolt egy, a Fidesz háborús narratíváját erősítő, MI-vel készült videóról, amely ellen Magyar Péter tiltakozott. Ezek a tartalmak jellemzően félelemkeltést, gúnyt és manipulációt alkalmaznak.

A „moldovai receptre” való utalásnak van nemzetközi kontextusa: az országban az elmúlt években dokumentáltak Oroszországhoz köthető dezinformációs műveleteket, amelyek kiterjedtek a TikTokra, a Facebookra és a Telegramra is. Elemzések bot-hálózatokról, „Doppelgänger” típusú hamis híroldalakról és mesterséges intelligenciával készült tartalmakról számoltak be.

A posztban említett helyszín Pest vármegye 5. számú egyéni választókerülete (Dunakeszi központtal), amelynek Göd is a része. A körzet jelenlegi fideszes képviselője Tuzson Bence, a TISZA jelöltje pedig Miskolczi Orsolya ügyvéd. A közelmúltban sok hír foglalkozott a gödi Samsung-gyár körüli munkavédelmi és környezetszennyezési botrányokkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A TISZA 62 százalékon áll Óbudán, a Fidesz 25-ön – Szabó Tímea független indulása ellenére magasan vezet Magyarék jelöltje is
A 21 Kutatóközpont felmérése szerint Boda Nikoletta, a Tisza jelöltje 44 százalékkal vezet az óbudai körzetben. A független Szabó Tímea 17 százaléka azonban megosztja az ellenzéki voksokat. A Fidesz jelöltje csak 26 százalékra számíthat.


Fölényesen vezet a Tisza Párt Óbuda-Békásmegyeren, miközben a körzetet jelenleg is képviselő Szabó Tímea független indulása némileg átrendezi az ellenzéki oldalt – ez derül ki a 21 Kutatóközpont felméréséből, amelyet a hvg.hu ismertetett. A Tisza Párt helyi jelöltje, Boda Nikoletta megbízásából, 700 ember telefonos megkérdezésével készült a kutatás február 18. és március 5. között.

A pártot választani tudók 57 százaléka a Tiszát támogatja, míg a Fideszre 28 százalékuk szavazna. A Demokratikus Koalíció 6, a Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pedig 4-4 százalékon áll. A részvételüket biztosra ígérők körében a Tisza előnye még markánsabb: itt 62 százalékot mértek nekik a Fidesz 25 százalékával szemben, a kutatás szerint ugyanis a Tisza szavazói elkötelezettebbek.

Az egyéni jelöltek versenyében Boda Nikoletta 44 százalékkal áll az élen. Őt a Fidesz új jelöltje, Gyepes Ádám követi 26 százalékkal, a függetlenként induló Szabó Tímeát pedig a választók 17 százaléka támogatná. A számok azt mutatják, hogy bár a Tisza-tábor egy része Szabóra szavazna, Boda előnye így is tetemes.

Szabó Tímea megjelenése a DK jelöltjét, Nagy Richárd Györgyöt is gyengíti, aki jelentősen a pártja támogatottsága alatt teljesít, mivel a helyi DK-sok és kutyapárti szavazók egy része is inkább őt választja.

Szabó Tímea a körzet jelenlegi országgyűlési képviselője, 2018-ban és 2022-ben is megnyerte itt a választást. Most függetlenként indul, és korábban úgy nyilatkozott, hogy az egyéni jelöltsége mellett a választók listán voksolhatnak a Tiszára. A Fidesz jelöltje, Gyepes Ádám a III. kerület önkormányzati képviselője és a párt helyi szervezetének elnöke, míg Boda Nikoletta közgazdász és mediátor. A választókerület már az európai parlamenti választáson is az ellenzék egyik fellegvárának számított, ahol a Tisza Párt 33 százalékkal, ha csak minimálisan is, de már akkor is megelőzte a 32 százalékot szerző Fideszt. A helyi közéletet beárnyékolja, hogy a kerület polgármestere, Kiss László ellen tavaly augusztusban nyomozati cselekmények zajlottak, melynek során őrizetbe is vették.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk