ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Százból tizenegyen a gyermekvállalást is újragondolják a klímaszorongás miatt

Ez is egy beszédes adat a közelmúltban a Mastercarddal közösen készített felmérésünkből.


Ami néhány évvel ezelőtt még furának tűnt volna, ma már természetes: sok üzletben nem adnak automatikusan nylonzacskót a vásárlásodhoz, ha mégis kérsz, pénzért vehetsz papírtáskát; műanyagszívószálakat már ne is keress a bárokban, éttermekben; és ha teljesen lemondanál a csomagólanyagokról, megteheted, mert vásárolhatsz már csomagolásmentes boltokban. Zöldnek lenni ma már nem valami egzotikus csodabogárság, sokkal inkább alapelvárás.

De hogy vagyunk a környezetünk védelmével mi, egyének? Mit teszünk meg a fenntarthatóságért?

A Mastercarddal közös kérdőívünkben arra voltunk kíváncsiak, ki mennyire tette magáévá a környezetbarát életmódot, a zöld gondolkodást, változott-e tekintetben bármi is a pandémia hatására, vagy éppen miről lenne képes lemondani egy fenntarthatóbb jövő érdekében. Összesen 1057-en válaszoltak kérdéseinkre - amit ezúton is köszönünk a közreműködőknek. A felmérésünk ugyan nem reprezentatív, de számos tanulsággal szolgál.

A közepesnél némileg magasabb mértékben tartják magukat környezettudatosnak a válaszadók – 10-es skálán 7.21-es átlagot adtak a válaszok. A 18-35 év közöttiek lentebb pozícionálták magukat (6,87), A diplomások fentebb (7,27) pozícionálták magukat, míg a 18-35 év közöttiek lentebb (6,87) - utóbbi azért is érdekes, mert épp a fiatalabb korosztály körében tapasztalható általánosságban, hogy sokkal komolyabban veszik a bolygó jövőjét érintő problémákat, hiszen jó eséllyel az ő életüket is befolyásolják majd ezek a dolgok. Talán épp a nagyobb aggodalom miatt érzik úgy, hogy nem tesznek eleget, lehetne még többet.

Tudjuk, hogy az autózás nem jó a bolygónak, de aki autóvezető, kevésbé váltana más járműre

A zöld gondolkodás egyik kulcskérdése, hogy terheljük-e a környezetünket szennyező anyagokkal - például a benzines autók használatával. A válaszadók leggyakrabban saját autójukkal közlekednek (28,23%) – ami nem a legzöldebb megoldás. De csaknem egynegyedük (23,95%) amikor csak teheti, gyalog jár, míg 25,95% tömegközlekedik. A tömegközlekedők aránya még sokkal magasabb a budapestiek körében (48,73%) - ami érthető, mivel a fővárosban jóval kiterjedtebb a tömegközlekedési hálózat, mint vidéken.

Amikor azt kérdeztük, hogy miről mondanának le a válaszadók annak érdekében, hogy kevésbé terheljék a Földet, minden negyedik kitöltő megjelölte az autóhasználatot – a budapestiek még magasabb arányban lennének hajlandók lemondani az autózásról, csaknem egyharmaduk (32%).

Igaz, hogy a korábbi kérdésnél magukat saját autóval közlekedőknek vallókat figyeljük, akkor már nem ilyen rózsás a kép: 100-ból mindössze 3-an mondanák azt, hogy a bolygó érdekében autó nélkül is meglennének, ha kell.

Amit leginkább elhagynának a nemes cél érdekében a válaszadók: a csomagolóanyagok használata vásárlásnál (75%) – 18-35 évesek körében ez az arány 84% - , a gyakori ruhavásárlás (70,98%), és a repülővel utazás (54,41%). De még a húsevést is megjelölte minden ötödik válaszadó (22%).

Na de egyelőre még nem vásárolunk teljesen csomagolásmentesen, bár vannak már erre specializálódott boltok. Ha például házhoz rendelünk valamit, garantáltan felhalmozódik némi csomagolóanyag - hát még ha kajarendelésről van szó. De mit kezdünk ezekkel a műanyagdobozokkal? A legtöbben (35,62%) elmossák és a szelektív gyűjtőbe teszik őket – a 18-35 évesek között (39,45%) és a budapestiek körében (41,82%) még nagyobb ez az arány. Az elmosás után újrahasznosítók aránya is magas: 28,76%. 100-ból csak 6-an dobják ki a kukába a háztartási szemétbe a dobozokat saját bevallásuk szerint, míg minden ötödik válaszadó inkább nem rendel olyan helyről, amelyik műanyag dobozban szállít ki.

100-ból 11-en a klímaszorongás hatására a gyermekvállalási terveiket is újragondolják

A klímaszorongás fogalmát minden 3. válaszadó abszolút átérzi, sőt, maga is aggódik, milyen jövő vár ránk. A 18-35 éveseknél és a diplomásoknál ez az arány magasabb, egyaránt 38%-os.

A többség (48%) ugyanakkor úgy véli, hogy bár tudja, hogy van sok gond a klímaváltozás miatt, de attól, hogy szorong, nem lesz jobb. 100-ból heten nem tudják pontosan, mit is jelent a kifejezés.

A klímaszorongást sokan annyira komolyan veszik, hogy gyermekvállalási terveiket is újragondolják. 11,53% mondta azt, hogy ilyen világra inkább nem szeretne utódot – a 18-35 éveseknél még többen: 16,88%. Tegyük hozzá, az idősebb válaszolóink nagy része azt az opciót választotta, hogy számára nem aktuális ez a kérdés. A válaszolók több mint egynegyedét elgondolkodtatta ugyan ez a dilemma, de azért nem tenne le arról, hogy legyen gyereke. És ha már utódok: a válaszadók döntő többsége (84,72%) úgy gondolja, hogy a gyermekeink életére már egészen biztosan hatással lesz a klímaváltozás.

Hogy konkrétan milyen hatással kell számolnunk, arról is vannak konkrét elképzelések. Leginkább attól tartanak a válaszadók, hogy Magyarországot vízhiány és szárazság fenyegeti majd (58,67%). A rendkívüli időjárási körülményektől csak minden ötödik tart, a hőmérséklet-növekedéstől pedig 7%.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a covid-járvány zöldebbé tett-e minket, vagy épp ellenkezőleg, inkább akadályozta a környezettudatosságot. Valamivel többen vannak az utóbbi nézetet osztók – 28,19%. De 27,62% úgy gondolja, hogy a pandémia ebben a kérdésben nem hozott változást.

A covid-járványnak köszönhetünk azért olyan új szokásokat, amelyek a környezetünkre is jó hatással vannak. A legnagyobb arányban az otthoni munkavégzést jelölték meg a válaszadók – több opciót is választhattak – 54,69%.

A kevesebb utazás (49,62%) és a kevesebb ruhavásárlás (40,42%) fért még fel a dobogóra. A diplomások és a 18-35 évesek körében még nagyobb arányban (63 ill. 64%) vezet az otthoni munkavégzés.

Faültetésért lelkesedünk, de a 1,5 fokos felmelegedés megakadályozására nem látunk esélyt

Természeti kincseink védelme ugyanúgy a felelős, zöld gondolkodás része. Márpedig itt gondok mutatkoznak: a válaszadók több mint fele (51,76%) érzékelte azt, hogy az elmúlt időkben nőtt az erdők szennyezése. Pedig a nagy többség tisztában van azzal, mennyire fontosak számunkra az erdők. A fák hasznos tulajdonságai közül a legtöbben azt ismerték, hogy képesek megkötni a szén-dioxidot (89,34%), hogy élőhelyet biztosítanak más élőlényeknek (88,58%), és hogy árnyékot adva csökkentik a hőérzetet (83,06%).

A válaszadók 28%-a vett már részt faültetési akcióban, további 15%-a pedig támogatott ilyen kezdeményezést. 47% pedig a jövőben lenne támogatója faültetésnek - ha csak a lelkesedésen múlna, biztosra vehetjük, hogy szaporodnak majd a fák és erdők körülöttünk.

A válaszadók számára egyre meghatározóbb, hogy egy adott márka valóban környezettudatos legyen – 10-es skálán 6,49-es értéket jelöltek meg a kérdésre, hogy mennyire fontos ez számukra. A diplomások körében ez az érték valamivel magasabb: 6,61. Ugyanakkor 16,86% egyértelműen 10-es értéket jelölt meg a skálán, tehát ebben a kérdésben minden hatodik nem ismer kompromisszumot.

Azt illetően, hogy képes lesz-e az emberiség megakadályozni a 1,5 foknál nagyobb mértékű felmelegedést, elég pesszimista a hangulat: 65,49% úgy gondolja, hogy erre nincs esély.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Zsombor először szelte át a Balatont – de a kollégáival megélt csapategység miatt úgy érzi, nem utoljára
Van, aki évekig csak tervezi, hogy egyszer teljesíti a Lidl Balaton-átúszás távját, más pedig fogja magát, és valóban nekivág. Zsombor idén először evezte át a tavat – úgy, hogy külön erre a kihívásra egyetlen edzéssel sem készült.


Sokak bakancslistáján szerepel egy egyszerűnek tűnő mondat: egyszer át kellene úszni a Balatont. Az 5,2 kilométeres táv azonban a vízről nézve már jóval komolyabb vállalásnak látszik, mint a partról. A Balaton-átúszáson ráadásul nemcsak úszva lehet eljutni Révfülöpről Balatonboglárra: aki inkább evezővel vágna neki a tó átszelésének, ugyanúgy rajthoz állhat.

A 25 éves Groska Zsombor idén először indult el az átevezésen. Bár korábban már evezett a Holt-Körösön, a Balaton teljesen új kihívást jelentett számára.

Ennek ellenére nem készült hónapokig tartó edzéstervvel. Az edzőtermet viszont rendszeresen látogatta: amikor az ideje engedte, hetente két-három alkalommal sportolt.

Hogy miért nevezett be mégis? A válasza egyszerű: szeret új dolgokat kipróbálni és feszegetni a saját határait.

@szeretlekmagyarorszag.hu #hirdetes Két éve nem evezett, most mégis nekivágott a Balatonnak. Vajon célba ért Zsombor? És mi volt a legnagyobb élménye?  #megusztam #teamlidl #Balatonatuszas #Lidl ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Egy kihívás, amelynek nem egyedül vágott neki

Zsombor eredetileg Orosházáról származik, jelenleg Budapesten él, és 2. üzletvezető-helyettesként dolgozik a Lidl egyik belvárosi üzletében. Diákéveit is beleszámítva kisebb megszakításokkal már körülbelül hat éve kötődik a céghez.

Munkája jóval többet jelent annál, mint amit egy gyors felsorolás visszaadhat. Részt vesz a műszakok irányításában, az áruk kihelyezésében és az üzlet rendben tartásában, de ahogy ő fogalmaz: valójában egy összetett folyamatot kell átlátnia, amely egyben tartja az egész boltot.

A Balaton partján azonban ezúttal nem üzletvezető-helyettesként, hanem egy új kihívást maga mögött tudó lelkes versenyzőként találkoztunk vele.

Igaz, a kollégáitól itt sem szakadt el teljesen: saját üzletéből egyik munkatársa szintén átevezte a tavat, rajta kívül pedig több Lidl-dolgozó is részt vett az eseményen vagy szurkolt a parton. Egy komoly Lidl-csapat állt össze Balatonbogláron.

Zsombornak sokat jelentett, hogy tudta: vannak körülötte olyanok, akik kíváncsiak arra, sikerül-e teljesítenie a távot. A rajt előtt azt is elárulta, a támogatás némi plusz motivációt adott neki – és persze nem szeretett volna szégyent vallani a kollégái előtt.

Jövőre akár úszva is nekivágna

Zsombort a célban már éremmel a nyakában értük utol. Olyan jól teljesített, hogy a parton sem volt egyszerű lépést tartani vele, ő pedig jelezte: valószínűleg nem ez volt az utolsó alkalom, hogy részt vett az eseményen.

Idén evezve szelte át a Balatont, de már az is megfordult a fejében, hogy egyszer majd úszva próbálja teljesíteni az 5,2 kilométeres távot.

Addig pedig marad neki emlékként egy érem és egy olyan történet, amelyet később is fel lehet idézni – akár egy hosszú műszak után a kollégákkal.

A Lidl egy évtizede névadó szponzorként támogatja a Balaton-átúszást. A rendezvényen évről évre a vállalat több munkatársa is részt vesz, az úszók és evezők mellett pedig kollégáik is ott vannak a parton. Zsombor történetéből pedig az is látszik, hogy egy ilyen program nemcsak az egyéni teljesítményről szólhat: közös élménnyé válhat azokkal is, akikkel a résztvevők a hétköznapokban együtt dolgoznak.

Dolgoznál te is a Lidl csapatában?

Stabil munkahelyet, kiemelkedő fizetést és egy valóban támogató, összetartó közösséget keresel? Lépj be a Lidl csapatába, és találd meg a hozzád illő pozíciót!

Nézd meg  az aktuális állásajánlatokat, és jelentkezz: https://jobs.lidl.hu/


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Meghalt a világ egyik utolsó vastüdős betege: a 78 éves nő azért vesztette életét, mert a nyolcvanéves gépet már nem lehetett megjavítani
Martha Ann Lillard 78 évesen halt meg Oklahomában, miután a gyermekbénulás miatt használt gépe meghibásodott. A nő ötödik születésnapja óta, több mint hetven éven át szorult a készülék támogatására.


78 éves korában meghalt Martha Ann Lillard, az utolsó amerikai járványos gyermekbénulás-túlélő, aki még vastüdőre szorult. Az 1940-es évekből származó gépe sorra meghibásodott, és már nem akadt, aki megjavítsa – írta az Associated Press.

Lillard állapotát a családja szerint a hosszú lefolyású Covid szövődményei súlyosbították, de az állapota azután vált kritikussá, hogy az életét hetven éven át fenntartó készülék megbízhatatlanná vált.

A nő az elmúlt két évben már közel 24 órában a gépben volt, miután kétszer is elkapta a koronavírust.

A technikai problémák állandósultak. Húga, Cindy McVey szerint a gép egyes alkatrészei negyvenes évekbeli Chevrolet autókból származtak, és szinte lehetetlen volt őket pótolni.

„Van egy tartalékmotorunk, de nincs, aki be is szerelje, ha szükség lenne rá” – mondta a testvére.

Egy tavalyi tornádó idején az áramszünet miatt a gép leállt, és Lillard férje szájon át lélegeztette, amíg a segítség megérkezett.

Hiába próbált átállni modernebb lélegeztetőkre, azok nem tudták biztosítani a számára szükséges nyomást.

„Egyik készülék sem tudott 21 psi-re felmenni, amire a légzésemhez szükségem volt. Szóval egyszerűen nem voltak hatékonyak” – nyilatkozta korábban.

A kislányt ötödik születésnapján, 1953-ban diagnosztizálták gyermekbénulással. Egy interjúban idézte fel a betegség kezdetét:

„Felébredtem, sütött a nap, fel akartam ülni, és a nyakam borzasztóan fájt. Nem tudtam felemelni a fejem a párnáról.”

Négy nappal később elvesztette az eszméletét. A kimerültség miatt azonban másképp élte meg a gépbe kerülést, mint sok más gyerek. „A gyerekeket általában nem szerették, ha beteszik őket, tiltakoztak, de én nem.”

„Amikor beletettek, fáradt voltam. Mindig csodálatos érzés volt bemenni oda.”

Évtizedeken át viszonylag önálló életet élt, csak éjszakánként használta a gépet, ellátta magát, festett, verseket írt és bal kézre komponált zongoradarabokat. Idén februárban ment feleségül Baha Salhhoz, akivel több mint húsz éve ismerték egymást online.

Két éve halt meg Paul Alexander, a „vastüdős ember”, aki szintén több mint hetven évet élt egy ilyen készülékben. Az ő élete – jogi diplomával, ügyvédi praxissal és egy megírt memoárral – azt mutatta, hogy a gyermekbénulás utáni élet is lehet teljes, de halála előrevetítette, mennyire kiszolgáltatottak a még élő páciensek az elavuló technológiának. Alexander is azért ragaszkodott a történelmi készülékhez, mert az jobban működött számára, de már évekkel ezelőtt komoly nehézségekbe ütközött a vastüdő javítása.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Juhász Péter: Orbán titkos hátsó bejárata, Tiborcz építkezései, Mészáros Lőrinc villái is szerepeltek az oligarchatúránkon
Juhász Péter egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy részt vett egy budapesti „oligarchatúrán”. A sétát a Cápák közöttből ismert Tóth Ildikó vezette, aki korábban a NER-luxusról szóló anyagokat gyűjtött Hadházy Ákosnak.


Juhász Péter egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy részt vett egy Tóth Ildikó által szervezett „oligarchatúrán”. Azt írta: „Amikor meghallottam, hogy Tóth Ildikó oligarchatúrákat szervez, azonnal felvettem vele a kapcsolatot. Ha valaki kíváncsi egy ilyen túrára, hát én vagyok az!”

A bejegyzés szerint a túra egyelőre Budapesten zajlott. „Egyelőre csak Budapesten belül jártunk végig néhány emblematikus helyszínt, miközben Ildikó elmesélte a legfontosabb tudnivalókat.”

Juhász szerint „Orbán titkos hátsó bejárata, Tiborcz építkezései, Matolcsy Ádám és Mészáros Lőrinc villái, valamint Rogán Cili válási ajándéka is szerepelt az útvonalunkon.”

A túrát vezető Tóth Ildikó, a Cápák között című műsorból ismert üzletasszony korábban több interjúban beszélt arról, hogy ő informálta Hadházy Ákos független képviselőt, amikor az a NER-hez köthető feleségek luxuskiadásait mutatta be. Tóth szerint a kézzelfogható rongyrázás bemutatása sokkal nagyobb hatást gyakorol a közvéleményre, mint a bonyolultabb korrupciós ügyek. Egy alkalommal úgy fogalmazott, a NER-elit rongyrázása európai mércével is példátlan költekezés.

Tóth Ildikó arról is beszámolt, hogy miután Rogán Cecília házát fotózta, autós követésbe keveredett.

A posztban említett helyszínek mindegyike kötődik a sajtóban korábban már tárgyalt ügyekhez.

Az „Orbán titkos hátsó bejárata” kifejezés a Karmelita kolostorra utal, amelynek hátsó megközelítési útvonalai ellenzéki akciók és sajtóbeszámolók visszatérő témái voltak.

A „Tiborcz építkezései” a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a cégcsoportjához, a BDPST Grouphoz köthető, nagy figyelmet kapó fővárosi ingatlanfejlesztéseket jelölik.

Matolcsy Ádám és Mészáros Lőrinc neve az elmúlt években számos, nagy értékű budai és Budapest környéki luxusingatlan kapcsán merült fel oknyomozó cikkekben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Eltűnt a közmédiáról, de egy másik adó mentette meg a magyarok egyik legfontosabb „műsorát”
Hétfőtől a Klubrádió sugározza a déli harangszót a 12 órási hírek előtt. A lépésre azért volt szükség, mert a hagyomány a közmédia hírszolgáltatásának leállása miatt eltűnt a Kossuth Rádióból.


Hétfőtől a Klubrádión hallható a déli harangszó, miután a közmédia hírszolgáltatásának múlt heti szünetelése miatt a Kossuth Rádióban napok óta nem szólalt meg a hagyományos műsorelem. A harangszó a 12 órási hírek előtt kap helyet a rádió műsorában.

A rádió vezetése belső e-mailben értesítette a munkatársakat a döntésről, amellyel jelezni kívánják, hogy mostantól ők látják el a közszolgálati feladatot.

A váltásra azért volt szükség, mert a déli harangszó eltűnt a Kossuth Rádió frekvenciájáról, ahol a hírszolgáltatás leállítása óta a Bartók Rádió műsora hallható. Bár a hírek szombat óta részlegesen visszatértek, a harangszót nem állították vissza, aminek elmaradását több hallgató is hiányolta.

A közmédia a leállást átmeneti működési döntésként kommunikálta, amely után a megszokott műsorelemek helyreállítása fokozatosan történhet meg.

Múlt kedden az MTVA bejelentette a közmédia hírszolgáltatásának átmeneti szünetelését. Az M1 elsötétült, a Kossuth Rádió helyén pedig a Bartók Rádió műsora kezdett szólni. A hírszolgáltatást szombaton részlegesen újraindították, de a déli harangszó továbbra sem hallható az állami rádióban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk