SZEMPONT

"Azt mondjuk a diákoknak: a világ egy nagy, megismerhető lehetőség, nyissák ki rá érzékelő csápjaikat"

Szakképzés, nyelvtanulás, a munkaerő-piachoz való minél jobb és gyorsabb alkalmazkodás, a világra való nyitottság és naprakészség. Beszélgetés Salusinszky Andrással, a Külkereskedelmi Szakgimnázium igazgatójával.

Szöveg:Göbölyös N. László - Fotó: Mervai Márk - szmo.hu
2018. szeptember 16.

Ebben teremt új lehetőségeket a néhány hete elindult Külkereskedelmi Szakgimnázium, amelynek alapító-igazgatójával, Salusinszky Andrással beszélgettünk.

-Hogyan született meg a Szakgimnázium ötlete?

-Az ötlet onnan indult, hogy a Studio Italia nyelviskolánk tavaly megvásárolta a nagy múltú KOTK Oktatási Központot, és OKJ-s felnőttképzéseket kezdtünk szervezni. Ehhez a csoporthoz szervesen kapcsolódott egy szakgimnáziumi egység, amely azért nem tudott már tanfolyamokat indítani, mert a fejkvóta állami normatívája magániskolák esetében megszűnt. Szakképzéssel a jelenlegi törvények szerint állami vagy egyházi intézmények foglalkozhatnak. Elkezdtük keresni a megoldást, így jutottunk el novemberben a magyarországi zsidó hitközséghez, amelynek a bölcsődétől az egyetemig mindenféle oktatási egysége van. Úgy gondoltuk, ebbe jól beleillene egy olyan érettségi után szakképzést nyújtó intézmény, amely világi szemléletű lenne, de mégis egyházi fenntartású, jól kiegészítené a Scheiber Sándor iskolából kikerülő diákok képzését, de megoldást kínálna azoknak is, akik nem szeretnének felsőoktatásban tanulni, vagy már ott végeztek és a MAZSIHISZ vállalná ennek a fenntartói szerepét. A MAZSIHISZ vezetői, Heisler András elnök, dr. Kunos Péter ügyvezető, és Ács Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke egyaránt üdvözölték ezt a kezdeményezést, és szabad mandátumot kaptam a megszervezésére.

-Nagyon rövid idejük állt rendelkezésre, hogy az idei tanévben el tudjanak indulni.

-Több akadályt is le kellett küzdenünk. A keretszámokat már kiosztották az 2018-19-es tanévre. Ahhoz, hogy a legnagyobb zsidó hitközség kapjon új keretszámot, kormányrendeletet kellett módosítani. Ezután jöttek a különböző szakhatósági engedélyek. A a pedagógiai programokat illetően, megállapodtunk az iskola három alappillérében: nyelvtanári tapasztalatomból kiindulva olyan oktatási modellben gondolkodtunk, amelyben a nyelvórákhoz hasonlóan sok a csoport- és páros munka; a „fehérgalléros” szakmákra eddig nem jellemző „duális” képzést, a tantermi és a vállalati gyakorlati oktatás egységét építettük ki, hogy minél előbb és minél többször találkozzanak tanulóink a munkaerő-piaccal. Ezekhez megpróbáltunk a zsidó közösséghez tartozó cégeket találni. A struktúra kialakításában szerettünk volna olyan szakmákat kiválasztani, amelyek hagyományosan kötődnek a zsidósághoz, mint a kereskedelem, turisztika, vendéglátóipar és megnéztük, hogy a kormány jegyzékében ezekből mi szerepel és ezekre kértünk keretszámot; a harmadik tartópillér a nyelv fontossága.

Ma a magyar keresőképes lakosság csupán egyharmada beszél idegen nyelvet kommunikációképesen, szemben a kétharmados Európai Uniós átlaggal. Ezért mi egy uniós pályázatnak köszönhetően a tantervi előírásokon felül még egy 120 órás ingyenes nyelvtanfolyamot adunk a hozzánk járóknak.

Végül nagy sikerként könyvelhettük el, hogy bár az engedélyeket csak júliusban kaptuk meg, egy gyors toborzási kampánnyal közel 400 tanulót be tudunk íratni. Az idő szűke miatt olyan helyszínt kellett találni, ahol eddig is iskola működött. Ezért ideiglenesen a Budapesti Vendéglátóipari és Humán Szakképzési Centrum Dobos C. József szakiskolájában, a Huba utcában kaptunk helyet, de reméljük, hogy jövőre már saját iskolánk lesz.

-Az iskola honlapján olvasható „hitvallásból” két gondolatra figyeltem fel: az egyik: „a tanulók kompetenciájának felépítése”, a másik: „az iskola, mint szocializációs műhely”.

-Nekünk az a felelősségünk, és ebben a fenntartóval mélyen egyetértünk, hogy próbáljunk demokratikusan gondolkodó, toleráns, érzékeny, szilárd erkölcsi alapokkal rendelkező tanulókat képezni. Ennek érdekében tartunk „érzékenyítő tréningeket”. Az elsőn a zsidóság kultúrájával, szokásvilágával ismerkedtek. Diákjaink túlnyomó többsége felekezeten kívüli, akik nyitottak más kultúrákra. A továbbiakban szeretnénk őket megismertetni a cigánysággal, a hajléktalanokkal, hogy ismerjék meg az ő világukat. Tapasztalják meg, hogy milyen érzés megkenni egy kenyeret egy hajléktalannak, hogy milyen sorsaik vannak. Nagyon fontosnak tartom, hogy ezek a gyerekek barátok legyenek, ezért is csináljuk e csapatépítőket, hiszen nemcsak osztálytársak, hanem a képzés befejeztével kollégák is lehetnek. Ami a kompetencia-építést illeti: megtanítjuk diákjainkat tanulni. Szerintem a magyar oktatás abban hiányos, hogy miközben önképzésre nyitott embereket kellene formálnia, még mindig nagyon ragaszkodik a lexikális tudás átadásához és ennek számonkéréséhez.

Mi arra igyekszünk megtanítani tanulóinkat, hogy a világ egy nagy, megismerhető lehetőség, nyissák ki rá érzékelő csápjaikat.

Megmutatjuk nekik a tudás forrásait, hogyan értesülhetnek a szakmájukkal kapcsolatos friss hírekről, hogyan követhetik nyomon a Magyarországon gyakran változó jogszabályokat. Ma már ritka, hogy valaki huszonéves korától hatvanig ugyanabban a szakmában dolgozik. Ezért kell úgy képeznünk őket, hogy rugalmasok legyenek, és bizonyos alapkompetenciák birtokában képesek legyenek váltani. Úgy gondolom, hogy Magyarországon azért is van munkaerőhiány, mert nem vagyunk elég mobilisek. Olaszországban, például ha valaki Nápolyban nem talál munkát, felmegy Milánóba dolgozni. Nálunk, amellett, hogy Budapest az abszolút központ, ritka az országon belüli vándorlás. Ha például Kecskeméten vagy Debrecenben nyílik egy gyár, nagyon nehéz máshonnan összekanalazni a munkavállalókat. Másfelől pedig kevesen fogékonyak az élethosszig való tanulásra. Aki tehát képes gyorsan alkalmazkodni a körülményekhez és még nyelvet is tud, az lehet az igazi győztes.

-Ma már egyre kevesebben tudják húszévesen, hogy mi lesz az életpályájuk.

-Én érettségi után a jogi karra jelentkeztem, de rájöttem, hogy nem nekem való. Elhatároztam, hogy bölcsész leszek, de közben járok nyelvórákra, és elvégzek egy utazásszervező OKJ-tanfolyamot. Akkor ez teljesen feleslegesnek tűnt, de tíz évvel később úgy alakult, hogy a nyelvi utaztatások továbbfejlesztése céljából megnyitottuk a Studio Italia utazási irodát, ahol én lettem e tevékenység szakmai vezetője.

Én teljesen normálisnak tartom, hogy valaki húsz évesen nem tudja, hogy mit csináljon. Éppen ezért a diploma csak egy dolog, mellette rendelkezni kell a változtatás képességével.

Nálunk a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy 2020-tól csak legalább középfokú nyelvvizsgával lehet bejutni felsőoktatási intézménybe. Az Oktatási Hivatal adatai szerint jelenleg a mintegy 105 ezer felvételiző 45 %-ának nincsen nyelvvizsgája. Így mi jó alternatívát kínálunk annak, aki a szakma és nyelvtudás mellett dönt, és ezeket később be tudja számítani a felsőoktatásban, akár úgy, hogy bizonyos tárgyakból felmentést kérhet. Nincs ellentmondás a szakképzés és a felsőoktatás között, mi megpróbálunk a kettő között hidat építeni.

-Még informatikus és diplomáciai protokoll szakképzést is lehet választani.

-A műszaki informatika nagyon népszerű, piacképes szakma. A diplomáciai protokoll távlati dolog, mert a klasszikus „külkeres” szakmákat szeretnénk visszahozni, amiket 2012-ben töröltek az OKJ-programból. Külkereskedőkre mindig szükség van, mert az uniós piac sem teljesen „belkereskedelem”, és akkor ott van Kína, vagy egy Brexit utáni Nagy-Britannia.

-Az iskola ingyenessége nagy vívmány, és bár mondják, hogy ennek mindig megvan a veszélye, hogy a tanulók nem veszik annyira komolyan, a program ezt ellensúlyozhatja.

-Én is ebben bízom. Magam is részt vettem a felvételiken, mindenkivel elbeszélgettünk, hogy kiderüljön, miért éppen arra a szakra jelentkeztek, mit tudnak róla. Volt, aki informatikusnak jelentkezett, de végül kiderült, hogy a turisztika érdekli. Igyekeztünk az egyes szakokra csak elszánt és motivált embereket felvenni. Mivel a nappali szakokon 25 év a korhatár és kétéves a képzés, legfeljebb 23 évesek kerülhettek be, az estin viszont volt még 70 éves jelentkezőnk is. Van, aki nyugdíj után szeretne tanulni, van, aki visszatérne a munkaerő-piacra, miután felnevelt három gyereket – mindenféle korcsoport és előtörténet fellelhető közöttük. Velük nehezebb dolgunk lesz, de a különbözőségekben sok erő lehet.

-Egy ilyen iskola vezetése rengeteg energiát emészt fel, és egyben mozgósít. És közben ott van a KOTK és a Studio Italia is egyre szélesedő tevékenységével. Mi az, ami Önt e feladatokban motiválja?

-Sokan kérdezik tőlem, hogyan fér bele mindez az életembe. Csak úgy lehetett ebbe belevágni, hogy nagyon biztos háttércsapatunk van. Másrészt viszont nekem az egész összeáll egy rendszerbe. Jó dolog segíteni az embereknek, szakmát adni, nyelvet tanítani. Harmadszor: szeretek olyan helyen dolgozni, ahol boldog, nyitott emberekkel lehetek együtt.

Szeretnék egy vidámabb és egészségesebb Magyarországot, ahol az emberek szeretik egymást, nincsen gyűlölködés, ahol az, hogy valaki más, inkább érték, mint hátrány.

Tanítsuk meg az embereket arra, hogy ha látunk valakit az utcán elesni, ne menjünk el mellette, hanem legalább kérdezzük meg, hogy tudunk-e segíteni. Ezt az európai értékrendet apámtól Salusinszky Gábortól, a Studio Italia alapító igazgatójától tanultam, aki mindig bátorít és támogat, minden új ötlet a mai napig kettőnk beszélgetéseiből indul.

Nekem a „Külkergimiben” egyelőre egy dolog hiányzik: valami olasz vonal, hogy az olasz-magyar kapcsolatokért is tehessek valamit. A Studio Italiával eddig is csináltunk mobilitás-projekteket, marketing-gyakornokokat vittünk ki Olaszországba, sőt, még egy trieszti idősotthonba is küldtünk ápolókat. Volt, aki kint is maradt családnál dolgozni. Most, hogy az iskolában ennyi tanulónk van, még többeknek kínálhatunk szakmai gyakorlatot külföldön. Nekem szerencsém volt, mert voltam Rómában ösztöndíjjal, és apámnak barátja volt a Bonacci kiadó tulajdonosa, akihez elmehettem szakmai gyakorlatra, Firenzében pedig megtanulhattam, hogyan kell nyelvtanfolyamot szervezni. Jó dolog mindezt átadni…

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Több mint 11 ezer vesztegetési ügy miatt emeltek vádat 50 határrendész és 3 civil ellen

A Központi Nyomozó Főügyészség szerint a vádlottak az ártándi és nagykereki határátkelőkhöz kapcsolódó ügyben szerepelnek, a nyomozás még 2022 áprilisában indult. A vádirat alapján a rendőrök egy része rendszeresen és összehangoltan vett részt a korrupciós cselekményekben.

KÉK HÍREK

Súlyos autóbalesetet szenvedett Oszter Alexandra 16 éves fia, mentőhelikopterrel vitték kórházba

Egy személyautó és egy tehergépkocsi ütközött össze a 2-es főúton, a baleset egyetlen súlyos sérültje Oszter Sándor unokája. A 16 éves fiút három és fél órán át műtötték, majd két napot az intenzív osztályon töltött.

KÉK HÍREK

Fordulat Gálvölgyi János ügyében: Négy mentésirányítót gyanúsít a rendőrség

Lassan három évvel azután, hogy Gálvölgyi Jánoshoz nem küldtek mentőt, a rendőrség négy embert gyanúsítottként hallgatott ki. A gyanú foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés, vagyis azt vizsgálják, hogy a munkájuk során elkövetett mulasztással sodorták-e életveszélybe a színészt – számolt be róla kedd este az RTL Híradó.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Megnevezte az Információs Hivatal volt főigazgató-helyettese, hogy kik állhatnak a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akció mögött

Telkes András szerint egészen bizonyosnak tűnik, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal volt a „karmester” az egész történetben, és mindent előre tudtak. Szerinte a politikai ellenzék megfigyelése azt jelzi, hogy a hatalom megrendeléseit teljesítik.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 31.

Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese a HVG-nek adott interjúban teljesen életszerűnek nevezte azt, amit Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) volt főnyomozója a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akciókról mondott.

A volt hírszerző szerint egészen bizonyosnak tűnik, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) volt a „karmester” az egész történetben, és mindent előre tudtak. Ezt szerinte az is bizonyítja, hogy az AH főigazgatójának levele, amelyben hosszabb ideje tartó nyomozásról írt, lényegében lebuktatta a szolgálatot.

„Én nem tudom, mit lehet évekig nyomozni egy most 19 éves fiú után. Egy ilyen levelet egy felkészült elemző bármelyik szolgálatnál megír fél óra alatt” – fogalmazott Telkes, aki szerint a levél egy „nagy halom üres állítás, ami semmivel sincs alátámasztva”.

Szerinte egyetlen titkosszolgálat sem kezdene magától egy ilyen akcióba.

„Nincs olyan szolgálat, amely önmagától egy ilyen akcióba belekezdene, ilyet csak politikai utasításra indítanak el”

– jelentette ki. Úgy véli, ez azért lehetséges ma Magyarországon, mert a szolgálatok már nem nemzetbiztonsági, hanem állambiztonsági jelleggel működnek, amelyeket mindig a politika irányít. Ezzel szemben egy nemzetbiztonsági szolgálatot hagynak önállóan tevékenykedni, mert feltételezik róla, hogy képes felmérni a kockázatokat.

„Ebben az esetben is azért gondolom, hogy ezek állambiztonsági jellegű szolgálatok, mert egy demokráciában a politikai ellenzék nem lehet tárgya a titkosszolgálatok munkájának”

– mondta. Hozzátette, a titkosszolgálat akkor avatkozik be, amikor a rendszer már nem demokrácia, és a kormány egyenlőségjelet tesz az ellenzék és az ellenség közé.

„A magyar szolgálatok elsőszámú célpontja a hazai ellenzék lett”

– állítja a volt főigazgató-helyettes, aki szerint az akció a nemzetbiztonsági törvény lábbal tiprása.

Telkes András egyértelmű parancsnoki láncot feltételez az ügy mögött, szerinte egy ilyen akcióról a legfelső szinten is tudniuk kell.

Úgy gondolja, az ügyben érintett lehet a miniszterelnök, Rogán Antal miniszter, Bíró Marcell nemzetbiztonsági főtanácsadó, Farkas Örs államtitkár, valamint a szolgálatok vezetői.

A volt hírszerző szerint bár a titkosszolgálati és rendőrségi állomány döntő többsége az esküjéhez hű, és nem venne részt ilyesmiben, a parancsuralmi rendszerből nehéz kilépni. Úgy véli, valószínűleg kiválogattak egy lojális munkatársi csoportot a feladatra, akiknél nem kellett tartani kiszivárogtatástól. Felvetette, hogy az akciót fedőcégek vagy „baráti” biztonságtechnikai cégek bevonásával is végezhették.

„Az egész emlékeztet engem arra, ahogy az orosz szolgálatok – az SZVR, a GRU és az FSZB – használják a hackercsoportokat”

– tette hozzá, párhuzamot vonva az orosz módszerekkel, ahol bűnözői csoportokat is bevonnak a műveletekbe.

Az akció lebukását Telkes a dilettantizmusnak és a koordináció hiányának tulajdonítja. Úgy látja, a végrehajtók „egymásra futottak”, és nem volt megfelelő jogi felkészültség sem. A gyermekpornó vádját például semmivel nem alapozták meg, miközben szerinte léteznek olyan szoftverek, amelyekkel könnyedén elhelyezhettek volna ilyen tartalmakat a célpontok gépére.

„A dilettantizmus végigkísérte az egész folyamatot, állandóan keresték a megfelelő gyanúsításokat és azután azokhoz próbálták az »bizonyítékokat« összelapátolni”

– fogalmazott.

A „Henry” néven futó ügynököt szerinte ugyanaz a „hatalmi arrogancia” jellemezte, mint a Fideszt, és a beszervezés minden szakmai szabályát megszegték. Nem térképezték fel a célpont személyiségét, és a bratyizás is hiba volt. „Az ügynökkel nem lehet bratyizni” – szögezte le. A legsúlyosabb hibának mégis azt tartja, hogy Henry kulcsfontosságú információkat fecsegett ki a még nem megbízhatónak tartott célpontnak.

Az ukránkém-vádat bizonyítani hivatott videóval kapcsolatban Telkes azt mondta, „folyik a szerecsenmosdatás”, és megpróbálják elsikálni a szolgálatok saját szerepét. Szerinte ha az AH valóban külföldi kémtevékenységet észlelt volna, kötelessége lett volna értesíteni a Tisza Pártot.

„Az igazán gusztustalan azonban a 19 éves Gundalf kihallgatása”

– mondta, hozzátéve, hogy az AH-nak nincs rendőrségi jogosítványa, így a fiatalembernek nem lett volna kötelező részt vennie a kihallgatáson, ahol hatalmas pszichés nyomás alá helyezték. A volt hírszerző szerint a videóból egyértelműen kiderül, hogy Gundalf nem ügynök, és a kihallgatás célja a „gyanakvás csírájának elültetése” volt. Hősiesnek nevezte Gundalf és társa, Buddha tettét, akik bizonyítékot akartak szerezni, de lehallgatták őket. „Micsoda stresszhelyzet lehetett, hogy nincs kihez fordulni, mert nincs olyan hatóság, amely meghallgatná és megvédené őket?” – tette fel a kérdést.

Telkes András szerint a kormányzat politikája a Tiszával szemben két szálon futott: egy titkos és egy nyilvános szálon. Utóbbi része volt az eszkaláció, amelynek során a szolgálatokkal írattak meg olyan jelentéseket, melyek szerint Ukrajna fenyegeti a magyar kritikus infrastruktúrát vagy finanszírozza a pártot.

Úgy látja, később az orosz szál is megjelent, amikor „minden bizonnyal orosz segítséggel” megvágtak egy nyilatkozatot, hogy az Orbán-család elleni fenyegetésként lehessen bemutatni. Ebbe a láncba illesztette az ukrán pénzszállítók elleni akciót is, ami szerinte több bűncselekmény gyanúját is felveti. „Ennek lett volna a következő logikus lépése az Orbán elleni merénylet” – vázolta fel a lehetséges eszkalációs láncot.

A volt hírszerző szerint sok jel utal arra, hogy az oroszok beavatkoznak a magyar választási kampányba, de nem gondolja, hogy ez szolgálat-szolgálat szintű együttműködés lenne. Inkább azokkal léphetnek kapcsolatba, akik a propagandát és a kampányt irányítják. Úgy véli, a nyugati szolgálatok azóta figyelik Szijjártó Péter és más, orosz kapcsolattal gyanúsított személyek telefonjait, amióta kiderült, hogy Magyarország Szlovákia belügyeibe avatkozott. „Most pedig megkezdődött a csepegtetés, és valószínűnek tartom, hogy még előkerülnek hasonló dokumentumok” – jósolta.

Az akcióban a gyermekprostitúciós részleg bevonását azzal magyarázta, hogy a lehallgatásból kiderült, Henry megbukott, és gyorsan kellett cselekedni. „Ezért kérték ész nélkül az NNI-t hogy intézkedjen, nem akarták, hogy az egész nyilvánosságra kerüljön” – mondta. A cél szerinte a számítógépek gyors megszerzése volt, hogy bejussanak a Tisza rendszereibe, de ez a titkosítás miatt nem sikerült.

A Tisza Világ applikáció feltörésével kapcsolatban is valószínűnek tartja az AH közreműködését.

Egy esetleges rendszerváltás esetén egy független bizottság felállítását javasolja a törvénytelenségek feltárására, és a szolgálatok megtisztítását. Bár szerinte a papíralapú bizonyítékokat megpróbálhatják megsemmisíteni, a többszörösen tárolt dokumentumok eltüntetésének kicsi az esélye.

Telkes úgy látja, Pintér Sándor belügyminiszter „a partvonalra van szorítva” az ügyben, és valószínűleg nem is tudott róla. Szerinte a miniszterben nem bíznak, ezért vonnak be inkább olyan szerveket, mint a TEK vagy a NAV.

A jövővel kapcsolatban úgy vélekedett, ha a Fidesz nyeri a választást, Pintér távozik, és az ország tovább halad a „belaruszi úton”. „Ha a Fidesz győz, az egyben azt is jelenti, hogy tovább haladunk a belaruszi úton: a Nyugat bizalmát nem lehet visszaállítani, nincs más, mint menni ezen az úton, ami a szolgálatok szempontjából azt jelenti, hogy végleg bebetonozódik ez az állambiztonsági jellegük.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Miattad lesz jövőm, és lesznek gyerekeim” – Videón a mentés: Elsodorta a víz, majd egy 21 méteres sziklafalon rekedt egy nő San Franciscóban a Csendes-óceán partján

A helyi tűzoltóság egyik munkatársa kötélen ereszkedett le hozzá. Végül egy speciális hám segítségével biztonságban felhúzták a bajba jutott nőt, aki a megmentőjét megölelve mondott köszönetet neki.

KULT

Veszélybe került a pénisze a szúnyogok miatt, és 22 év után hagyta ott a feleségét egy fiatalabb színésznőért – 45 dolog, amit nem tudtál az 55 éves Ewan McGregorról

Danny Boyle rendező tette sztárrá, mégsem állt vele szóba 10 évig, annyira megsértődött, amiért Leonardo DiCapriónak adta A part főszerepét. Hasonló érdekességek következnek…

KÉK HÍREK

„Két bátor léleknek köszönhetem az életemet” – A Dancing with the Stars táncosa szerint a két elhunyt pilótának köszönheti, hogy túlélte a LaGuardia-i repülőgép-balesetet

Charlotte Jørgensen, a Dancing with the Stars profi táncosa is az Air Canada 8646-os járatának fedélzetén utazott. A New York-i balesetben a gép két pilótája meghalt, és 39 embert szállítottak kórházba.

SZEMPONT

Gundalf megszólalt: Úgyis kitalálnának valamit ellenünk. Ezért kezembe vettem az irányítást – én fogom megírni a saját „propagandámat”

Az informatikus állítása szerint a teljes történet, amit az AH-nak a NATO-képzésről és ukrajnai kapcsolatairól előadott, egy kitaláció volt. Hrabóczki Dániel beszélt a 444-nek a Tisza Párthoz fűződő viszonyáról is. 2024 tavaszán önkéntesként csatlakozott, a párt Discord-szerverét menedzselte.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 30.

Nevével és arcával állt a nyilvánosság elé Hrabóczki Dániel, az a fiatal informatikus, akit az ország az elmúlt hetekben a Tisza Párt körüli titkosszolgálati botrányban „Gundalfként” ismert meg. A 444-nek adott interjúban beszélt arról, hogy állítása szerint tudatosan vezette félre az Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH), amikor azok egy NATO-kibervédelmi képzésről és ukrajnai kapcsolatairól faggatták. Hrabóczki szerint azért döntött a nyilvános megszólalás mellett, mert úgy véli, a kormány a nemzetbiztonsági jelentés és a kihallgatásáról készült videó közzétételével maga rúgta fel azt az államtitoktartási kötelezettséget, amire őt korábban figyelmeztették. „Vagy ők maguk sem veszik komolyan, vagy az egész egy hazugság volt, hogy befenyítsenek” – mondta.

Az informatikus állítása szerint a teljes történet, amit az AH-nak a NATO-képzésről és ukrajnai kapcsolatairól előadott, egy kitaláció volt. Elmondása szerint az első, gyermekpornográfia gyanújával indult házkutatás után megkereste őt egy magát „Theo”-nak nevező személy, aki az AH munkatársának adta ki magát. Ez a „Theo” figyelmeztette, hogy az AH be fogja hívni, és az egész eljárás célja, hogy a Tisza Pártot egy „összeukránosító” narratívába illesszék.

„Úgy döntöttem, hogy ha nem is lenne rólunk semmi, akkor is kitalálnának valamit ellenünk. Ezért kezembe vettem az irányítást: én fogom megírni a saját »propagandámat«”

– jelentette ki. Célja az volt, hogy egy olyan történetet adjon elő, amit később, ha nyilvánosságra kerül, cáfolni tud. Állítása szerint a kigyúrt, skinhead-szerű ukrán maffiózó, „Davidov” figurája is az ő kitalációja volt, hogy kiszolgálja a kormánypropaganda várható igényeit.

Hrabóczki azt is elmondta, hogy átesett poligráfos vizsgálaton az AH-nál, amit állítása szerint a hivatal nem hozott nyilvánosságra. A vizsgálaton szerinte három kulcskérdésre kellett válaszolnia: áll-e kapcsolatban külföldi titkosszolgálatokkal, részt vesz-e kibertámadásokban, és járt-e az észt nagykövetségen. Mindhárom kérdésre nemmel válaszolt, és a poligráf állítása szerint őt igazolta. „Arról, hogy a poligráf beigazolta az állításaimat, ők maguk tájékoztattak a második kihallgatásom során” – tette hozzá.

Az informatikus beszélt a Tisza Párthoz fűződő viszonyáról is. 2024 tavaszán önkéntesként csatlakozott, a párt Discord-szerverét menedzselte. Később, 2024 végén közös megegyezéssel távozott, amit részben megromlott egészségi állapotával, részben azzal magyarázott, hogy szerinte „Henryék” dezinformációkat kezdtek terjeszteni róla a párton belül.

A távozás után is kapcsolatban maradt többekkel, köztük Buddhával, a párt egy másik információbiztonsági szakértőjével.

A Candiru nevű kémszoftverrel kapcsolatban Hrabóczki azt állította, nem megvásárolni akarták, hanem információt gyűjtöttek a képességeiről, hogy védekezni tudjanak ellene. Elismerte, hogy a forrásuk felé a hitelesség érdekében utalhatott arra, hogy egy külföldi titkosszolgálat segíti, de szerinte ez nem volt igaz.

A „Henry” néven bemutatkozó személlyel való kapcsolatfelvételről azt mondta, szinte azonnal beszervezési kísérletre gyanakodott, ezért Buddhával egyeztetve úgy döntöttek, eljátssza, hogy együttműködik. A céljuk az volt, hogy minél többet megtudjanak Henryről és a mögötte álló körről. „Elhatároztuk, hogy belemegyünk a játékba: úgy teszek, mintha Henry beszervezett embere, »bábja« lennék, és így minél több információt próbálunk megtudni róla” – fogalmazott. Állítása szerint Henryék célja a párt „bedöntése” volt adatszivárgásokkal és botrányokkal. Hrabóczki szerint minimális, a párt biztonságát nem veszélyeztető információkat adott át, hogy fenntartsa a látszatot.

„Henry nekem egy nagyon-nagyon furcsa személyiségnek tűnt. Egyszerre tűnt úgy, hogy valami tényleg profi csapat része, ugyanakkor ő kicsit talán elbízta magát, és azt gondolta, hogy a 19 éves Gundalffal majd nagyon könnyen el fog bánni ” - mondta.

Az ügy egyik fordulópontja a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) házkutatása volt, amelyet gyermekpornográfia gyanújával tartottak nála. Ezt a vádat Hrabóczki teljesen alaptalannak nevezte.

„Volt olyan pillanat, amikor úgy éreztem, ennyi volt. Nincs remény, hogy bármit elérhetek az életben. Még ha le is mosom magamról ezt a kamu vádat, akkor is ott lesz, hogy egyszer belekeveredtem egy ilyen ügybe”

– mondta az érzéseiről. Egy második házkutatás során engedélyköteles haditechnikai eszköz gyártásával is meggyanúsították egy rejtett kamerás öv miatt, amit állítása szerint azért készítettek, hogy egy személyes találkozón le tudják videózni Henryt.

Hrabóczki szerint az egész ügy azt bizonyítja, hogy a magyar titkosszolgálatokat politikai célokra használják. „Ez az ügy azt bizonyítja, hogy az állampárt politikai komisszárjai behálózták a magyar titkosszolgálatokat, és az egyébként jó szakmai embereket politikai célokra használják” – jelentette ki. Úgy véli, Henryék mögött egy olyan szervezet állhat, amely az állami szolgálatokból kibukott, zsarolható emberekből áll, akikkel a „piszkos munkát” végeztetik.

Azt a döntést, hogy dezinformálja az Alkotmányvédelmi Hivatalt, elmondása szerint egyedül hozta meg, és erről a Tisza Pártban, így vélhetően Magyar Péter sem tudott. Most arra számít, hogy megpróbálják majd lejáratni, de kész további poligráfos vizsgálatoknak is alávetni magát, hogy bizonyítsa igazát. „Nagyon sajnálom, hogy itt tartunk: politikai komisszárok irányítják a titkosszolgálatot. Ez súlyos kérdés, amit a Tisza Pártnak tisztáznia kell a választásuk után” – zárta gondolatait.

Kapcsolódó

Magyar Péter: Szijjártó elszólta magát, a kormány ki akarja vezetni az országot az EU-ból

A külügyminiszter úgy fogalmazott: „Magyarországot kívül kell tartani az Európai Unión”. A TISZA Párt elnöke szerint nem ez az első ilyen beismerés.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Nagyon rossz előérzetem van – a hetedik részig érdemes türelmesnek lenni az új netflixes rémálom-horrorsorozattal!

Egy menyasszony rémálma, egy furcsa család és egyre nyomasztóbb a légkör. Minden adott egy erős horrorhoz. Mégis, a sorozat hosszú epizódokon át alig halad előre, mintha direkt húzná az időt. Aztán hirtelen magához tér, és amit kapunk, azt igencsak megköszönjük!

KÉK HÍREK

Drámai fordulat a Kirk-gyilkosságban: a gyanúsított DNS-e a fegyveren, de a golyó nem egyezik

Az ügyészség a gyanúsított DNS-ére alapoz, míg a védelem a ballisztikai ellentmondásra. Közben az ügyvédek több tízezer oldalas bizonyítékhalommal küzdenek.

BUDAPEST

Fotógaléria: Így fog kinézni Rákosrendező a 2040-es évekre, ha a nyertes pályázók tervei megvalósulnak

A tervpályázaton első helyezést elért nemzetközi konzorcium komoly tapasztalattal rendelkezik, korábbi projektjeik között olyan léptékű fejlesztések szerepelnek, mint a bécsi Aspern Seestadt közparkja vagy a pozsonyi New Lido mesterterv.

SZEMPONT

Petschnig Mária Zita: A kormányzati politikában Orbán hatalommegtartási és vagyongyűjtési érdekei kerültek előtérbe

A Fidesz a legszegényebekkel egész egyszerűen nem törődött, miközben a gazdagok gyarapodása felgyorsult. A magyar társadalmat egyértelműen a dél-amerikai típusú fejlődési irányba vitték el – mondja a közgazdász. Mérlegen az elmúlt 16 év.

Fischer Gábor - szmo.hu
2026. március 31.

A Fidesz az elmúlt 16 év nagy részében program nélkül kormányzott, az azonban világosan kirajzolódott, milyen irányba indultak el. Annak, hogy négy éve nincs gazdasági növekedés, nem kis részben a bizalom megingása az oka: az ideiglenesnek mondott, majd állandóvá vált különadók, a csókosoknak juttatott uniós források elriasztották a külföldi befektetőket, és esélytelenné tették azokat a magyar vállalkozásokat, amelyek nem voltak a körön belül. Közben a társadalom is mindinkább kettészakadt, és Nyugat-Európa helyett Dél-Amerika mintái jelentek meg: a szegények egyre szegényebbek lettek, miközben egy vékony réteg hihetetlenül meggazdagogott.

A korszak történéseit vizsgáló sorozatunkban ezúttal a makrogazdasággal, a költségvetéssel, az adópolitikával és az ezek következtében kibontakozó gazdasági és társadalmi folyamatokkal foglalkozunk. Petschnig Mária Zita közgazdásszal arról beszélgettünk, mi és hol csúszott félre.

— A 2010-es kétharmados győzelem után, amely nagy felhatalmazást adott a kormánynak arra, hogy rendbe tegye az országot, volt-e Orbán Viktoréknak gazdasági koncepciójuk?

— Orbánéknak egyetlen kormányprogramjuk volt, a 2010-es. Ekkor még az volt a szabály, hogy a miniszterelnököt a parlament a kormányprogram elfogadásával együtt választja meg, tehát kötelező volt ilyet készíteni. Ez azonban inkább csak egy laza esszégyűjteményt tartalmazott, valójában a kampányanyagaikat fűzték benne össze. Orbán mondott hozzá egy, az általános kormányzati elveket tartalmazó beszédet az országgyűlésben. Még ez is több volt annál, mint ami később következett: a „folytatjuk” bejelentése, ám 2022-ben már ennyi sem tellett tőlük. A 2010. évi program legfontosabb elve az volt, és ezt Orbán Viktor írásban és szóban is hangsúlyozta, hogy a döntéseket ezentúl a közjó szolgálata határozza meg, nem pedig a magánérdek, mint a Gyurcsány-korszakban. Ám ennek az ellenkezője teljesült,

a kormányzati politikában ugyanis Orbán hatalommegtartási és vagyongyűjtési érdeke, illetve barátai és üzletfelei gyarapodásának elősegítése került előtérbe.

Hogy mennyire nem volt a Fidesznek gazdaságpolitikai koncepciója, azt jól mutatta a 2010 júniusi epizód, amikor a kormány megalakulása után egy-két nappal Kósa Lajos arról beszélt, hogy a magyar gazdaság állapota nagyon hasonlít a görögéhez, azaz államcsőd közelében van. Erre azért volt szükség, mert ellenzékben a kormányt mindenben túllicitálták és a kampányban is túl sokat ígértek, pl. 14. havi nyugdíjat is. Közben pontosan tudták, hogy erre nincs lehetőség, ahogy a nagy adócsökkentésekre sem. Tehát Kósa feladata az volt, hogy jelezze, nem lehet mindent teljesíteni, mert rossz állapotban van a gazdaság. Bár messze nem voltunk görögökéhez hasonló helyzetben a befektetők - noha az Orbán-kormány színre lépésekor jelentős volt a bizalmuk – megijedtek, a forint bedőlt, az euró árfolyama 265-ről gyorsan 286-ig gyengült, és úgy tűnt, valóban nagy baj lesz. Ezért

néhány nappal később Lovasberényben összeült a teljes kormányzati és szakértői stáb, hogy a piacok megnyugtatására kidolgozzanak valamilyen programot. Utólag az egyik kormánytagtól megtudtam meg, hogy addig ugyanis ilyen nem volt.

Ott, két-három nap alatt raktak össze egy harmincpontos gazdasági elképzelést. Ebben szerepelt egyebek mellett az egykulcsos személyi jövedelemadó, a pálinkafőzés engedélyezése és a családon belüli örökösödési illeték eltörlése is. Vállalták, hogy a 2010-es államháztartási hiány nem lépi túl a GDP 3,8 százalékát. Ez utóbbi volt a lényeg, ami megnyugtatta a befektetőket, hogy a még Bajnai által kiharcolt mértéket nem fogják túllépni, és így elkerülhető lesz Európában egy második Görögország.

— Az egykulcsos szja bevezetése viszont az alacsony jövedelműeknek adóemelést jelentett.

— Az egykulcsos adót eredetileg 16 százalékos kulccsal vezették be 2011-től, majd néhány év múlva 15 százalékra vitték le. Az adójóváírás megszüntetése miatt az alacsony jövedelműek nettó keresete csökkent, nem javult a helyzetük. Ez az adópolitika később is jellemző maradt: az állami döntések elsősorban a középosztályt és a felső középosztályt, vagyis a vagyonosabb rétegeket preferálták.

Az út szélén hagyottakkal egyszerűen nem törődtek,

az ő kárukra nagyon erőteljes jövedelmi átcsoportosítás ment végbe az elmúlt 16 évben, 2020 után még felgyorsulva is.

— Hamar megjelentek a különadók is, mintha a máshol keletkezett lyukakat próbálták volna betömni velük.

— Igen, a rendszer torzult. Emlékszünk még az ígéretre, hogy az adóbevallás egy söralátétnyi papíron el fog férni. Ehhez képest

a magyar adórendszer ma az egyik legbonyolultabb az Európai Unió feltörekvő országai körében, ha nem a legbonyolultabb.

Már 2011–2012-ben új adók, különadók jelentek meg. Ezeknek az volt a funkciójuk, hogy csökkentsék a költségvetési deficitet, de közvetlenül ne a lakosságot megterhelve. A cégekre vetették ki a plusz befizetési kötelezettségeket, mert 2010–2011-ben az államháztartás hiánya túllépte a megengedett mértéket, nemcsak a 3 százalékot, hanem az elfogadott saját tervszámot is. Az Európai Bizottság pedig egyre határozottabban jelezte, hogy ezen változtatni kell, különben Magyarország túlzottdeficit-eljárás alá kerül, ami az uniós források egy részének zárolását jelenthette.

Persze a lakosság is megkapta a 27 százalékos áfát, ami a szegényeket sújtotta leginkább. A hivatalos indoklás szerint a megszorítás szót száműzték, de mindenkinek részt kellett vennie a válság okozta terhek viselésében, ez volt ideológiai indoklás.

Miután a 2011-es hiány is elszállt, 2012-re egyrészt bedobták a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolását, másrészt maradtak a különadók. Így végül ebben az évben sikerült 3 százalék alá vinni a hiányt. Ennek ellenére 2012 márciusától zárolták a kohéziós források majdnem 30 százalékát, és azt csak mintegy háromnegyed év múlva oldották fel. A másik nagy különadó-emelési hullám 2022-ben jött. A választások előtt, a szavazók megnyerése érdekében Orbánék mérhetetlenül sok pénzt szórtak ki, ettől felborult a költségvetés. A korrekcióhoz két eszközt használtak. Az egyik az úgynevezett extraprofitadó volt, ami részben a meglévő különadók emelését, részben új adóalanyokra való kiterjesztését jelentette. A legnagyobb visszhangot a légiforgalomra kivetett adó váltotta ki. A másik eszköz a beruházások befagyasztása volt, amelyet Lázár Jánosra bíztak, aki ezt a tervezettnél jóval nagyobb mértékben hajtotta végre. A következményekkel ő szembesült látva a vasútnál történteket...

— Ekkor lódult meg az infláció is...

— Nálunk már 2021 második felétől gyorsult, s 2022-25 között egész Európában Magyarországon volt a legmagasabb; az általános árszínvonal kb. 50 százalékkal nőtt.

Ez erodálta az alacsonyabb jövedelműek keresetét, miközben a gazdagok gyarapodása felgyorsult.

Részben, mert a Covid idején az Európai Bizottság több felmentést adott a korábbi szabályok alól. Például az államháztartási hiányt nem kellett 3 százalék alatt tartani. Továbbá feloldották azt a szabályt, amely a vállalatok állami támogatását korlátozta. A kormány 2021-ben és utána is élt ezekkel a lehetőségekkel, jelentős költségvetési pénzeket folyósított vállalkozásoknak, köztük eminensen a „saját” cégeknek is. Ez tovább erősítette azt a rendszert, amelyben az állami vagy uniós források elnyeréséért folyó verseny politikailag előre eldöntött, túlárazott játszmává vált. Így lett világossá, hogy ugyan gazdaságpolitika nincs, de valamiféle társadalompolitika van, ami a magyar társadalmat egyértelműen a dél-amerikai típusú fejlődési irányba vitte.

— Mi lett az extraprofitadókkal?

— A 2022-es extraprofitadók kapcsán azt mondták, hogy ezek csak átmenetiek lesznek, 2022-ben és 2023-ban maradnak érvényben, ám egy részük még most is megvan. Az év közben hozott jelentős változtatások és a be nem tartott határidők sokat rontottak a kormányzati munka hitelességén. A „hanyatló Nyugat” normális befektetői kivárnak, nem jönnek. Sőt, német felmérések szerint a már itt működő német cégek is csak a kitermelt profit töredékét akarják visszafektetni.

Ekkor a kabinetben azt gondolták, hogy ha a nyugati tőke és az uniós pénz nem jön, mivel a NER-klienseket valahogy továbbra is táplálni kell, jöjjön a kínai és dél-koreai tőke az akkumulátor- és autóiparba.

Persze a gondolat, hogy kelet felé is nyitni kell, ez már a Medgyessy kormány programjában is szerepelt, önmagában nem rossz, hiszen jó diverzifikálni a termelés szerkezetét. Csakhogy amióta a keleti nyitást felpörgették, a magyar külkereskedelmi mérleg ezekben a relációkban jelentősen romlott: alig van export, miközben az import ömlik be az országba. A tőkeáramlásnál pedig azt látjuk, hogy a jelentős hazai pénzekkel megkínált kínai és dél-koreai autóipari cégek alacsony hozzáadott értéket termelnek, viszont hatalmas környezeti terhelést jelentenek.

— Tény, hogy a NER első tíz évében dinamikusabb volt a gazdasági növekedés, azonban a növekedés mértéke nagyjából megegyezett a beáramló uniós támogatások nagyságával. Vagyis az EU-pénzek nélkül stagnált volna a gazdaság, ahogy most?

— Annyit tudok mondani, hogy 2010 és 2019 között a magyar gazdaság mennyiségileg valóban lényegesen jobb teljesítményt mutatott, mint utána. 2010 és 2025 között összesen 42 százalékkal nőtt a GDP. megjegyzem, a lengyeleknél és a Litvánoknál 70 százalékkal. Az utóbbi négy évben ebből csak 4 százaléknyira futotta úgy, hogy 2022-ben a nagy pénzkiszórás következtében még volt egy 4,2 százalékos növekedés. 2023 és 2025 között azonban lényegében stagnált a gazdaság.

A 2010 és 2019 közötti növekedést alapvetően meghatározták az uniós források,

amikor a GDP 3–4 százalékának megfelelő többletforrás érkezett. Ennek a jelentőségét jól mutatta 2016, amikor kifutottak az előző uniós ciklus pénzei, az újak pedig még nem érkeztek meg. A megelőző két év 4 százalék körüli növekedési üteme ekkor a felére esett vissza. Vitathatatlan, hogy a 2010 és 2019 közötti fejlődésben jelentős szerepük volt az uniós pénzeknek. De ezeket sokkal jobban is fel lehetett volna használni, ha azokat nem presztízs- és sportberuházásokra költik, és ha nincs ennyi túlárazás. Az uniós pénzek felhasználása nem volt elég hatékony, de így is adott valamekkora többletet - csak kevésbé az ország fejlődését elősegítendő, jobban az elit gazdagodását. A növekedést a foglalkoztatás bővülése is segítette.

El kell ismerni: a foglalkoztatási ráta emelésében az Orbán-kormánynak jelentős szerepe volt.

Nem olyan mértékben, mint amit 2010-ben ígértek, hiszen a Matolcsy-féle programban az szerepelt, hogy tíz év alatt a vállalkozások egymillió munkahelyet hoznak létre. Az első tíz évben a versenyszférában összesen körülbelül 600 ezer munkahely jött létre. Az Orbán-kormány politikájának következtében ráadásul a munkavégző-képesség nem erősödött meg. Ezt elsősorban az oktatási és az egészségügyi rendszeren keresztül lehetett volna fejleszteni. Ám e két terület, valamint a környezetvédelem mostohagyerek volt a kormány számára, olyannyira, hogy

az egészségügyi és szociális kiadások GDP-arányos mértéke az Európai Unióban a legalacsonyabb szintre csúszott le.

Egyetlen évben nőtt érdemben ez az arány, amikor behozták a lélegeztetőgépeket...

— Ugyanakkor a GDP az első időszakban mégiscsak nőtt valamivel.

— A 16 év alatti 42 százalékos GDP-növekedés alapvetően a végső fogyasztás bővülésének volt köszönhető, amely 52 százalékkal emelkedett, vagyis gyorsabban, mint a termelés. Ezzel szemben a bruttó állóeszköz-felhalmozás csak 25 százalékkal nőtt, ráadásul ebben a túlárazás is benne van. Ez önmagában még nem jelent eladósodást. Az adósságállomány 2020 után kezdett forintban újra felpörögni, s ebben az évben az adósságráta is megugrott, majd 2023-ig lassan ereszkedett. utána viszont újra nőtt, s ez nagy gond.

Ugyanis az adósságráta emelkedése azt jelenti, hogy az adósság gyorsabban emelkedik, mint a GDP.

Ez a legrosszabb növekedési pálya különösen, ha a GDP-t a fogyasztás és nem a beruházások húzzák, miként ez történt nálunk eminensen az utóbbi években. Ráadásul 2022 után a kormánnyal szemben a nemzetközi piacokon általános bizalom- és hitelességvesztés következett be, amiért magasabb kamatokat kell fizetünk. A kamatráta 2019 és 2024 között két és félszeresére emelkedett. 2024. évi GDP arányos 5 százalék az egész Európai Unióban a legmagasabb volt. Pedig voltak nálunk jóval eladósodottabb országok is, például Görögország vagy Olaszország, de náluk alacsonyabb volt a kamatráta.

Ez két okra volt visszavezethető, egyrészt nem vagyunk az euróövezet tagja, másrészt a kormányzati politika miatt megnövekedett kockázatot a kamatráta emelkedésében kell megfizetnünk.

Még valami. Amikor megérkezünk a Liszt Ferenc repülőtérre, minden tele van plakátolva azzal, hogy Magyarország családbarát ország. Megnéztem a statisztikai adatokat: a családtámogatásra fordított kiadás a GDP százalékában 2009-ben, a globális válság mélypontján, 2,2 százalék volt. Mit gondol, 2024-ben ez nőtt vagy csökkent?

— Könnyű dolgom van a válasszal, ha így kérdezi: nyilván csökkent.

— Mégpedig a felére: 1,1 százalékra. A családi pótlék nincs valorizálva, reálértéken már a felét sem éri annak a 2009. évinek A szociális védelem egy főre jutó összege vásárlóerő-paritáson számolva 2009-ben az uniós átlag 54 százalékát tette ki, ám 2023-ban már csak a 48 százalékát. Ez vagy azt jelenti, hogy csökkent a rászorultság, ami erősen kétséges, vagy valami egészen mást. A családtámogatásra fordított összegek az utóbbi években még nominálisan, vagyis forintban számolva is visszaestek.

— Ez látható lecsúszás…

— Miközben az elszegényedés zajlik, Mészáros Lőrinc vagyona exponenciálisan növekszik. A Forbes szerint Mészáros vagyona már túl van az 1800 milliárd forinton. 2021-ben még 400 milliárd volt, ami valóban csúcsteljesítmény. Az ország azóta csak bukdácsol.

Kapcsolódó

Jaksity György: Örülhetünk, ha egy recesszióval megússzuk, a magyar gazdaság pedig teljesen felkészületlen

A közel-keleti háború brutális élelmiszer-inflációt hozhat, ami a magyar pénztárcákat is megterheli. A befektető szerint a forint tovább gyengülhet, miközben a jegybankok tehetetlenek.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST

Megvan a mesterterv: 10 ezer lakással és egy óriásparkkal újul meg teljesen Rákosrendező

A Rákosrendezőn zajló barnamezős fejlesztés győztes tervpályázata egy új, vegyes funkciójú városrész kialakítását célozza. A projektben 25 hektárnyi zöldfelület jön létre, a teljes kiépülés 2045 körül várható.

KULT

„A cenzúra soha nem látott méreteket ölt” – letiltották Molnár Áronék filmjét egy kispesti gimnáziumban

A kispesti gimnázium igazgatója nem engedélyezte az Itt érzem magam otthon vetítését. Szarka Judit tanár vitatja, a főszereplők külön vetítésre hívják a diákokat. Az igazgató döntésére a film két főszereplője, Lovas Rozi és Molnár Áron is reagált.

KULT

A Meg fognak ölni az év legőrültebb, legvéresebb és legtúltoltabb horror-komédiája: magunknak is alig merjük majd bevallani, mennyire élvezzük

Azoknak szól, akik nem tudták eddig elképzelni, hogy nagyokat kacarásznak majd azon, ha szétloccsan egy ember feje, vagy ha teljes erőből orrba vágnak egy kisgyereket.

SZEMPONT

„Valami rosszat mondtam? – egy újabb hangfelvételen Szijjártó azt is megkérdezte az oroszoktól, mivel indokolja a magyar érdekeket az EU-ban

A VSquare oknyomozó portál a külügyminiszter és orosz tisztségviselők közötti újabb beszélgetések leiratait és hangfelvételeit hozta nyilvánosságra. Ezek tanúsága szerint Szijjártó az orosz energiaügyi miniszterhelyettestől kért érveket az uniós szankciók gyengítéséhez.

DKA – Fotó: MTI/EPA/Orosz külügyminisztérium sajtószolgálata - szmo.hu
2026. március 31.

Megerősített telefonbeszélgetések leiratai és hangfelvételei szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeresen egyeztetett orosz kollégájával, Szergej Lavrovval és más orosz tisztségviselőkkel, hogy szankciókkal sújtott személyeket és cégeket vegyenek le az uniós listáról – írja a VSquare oknyomozó portál, amely nyilvánosságra is hozta ezeknek a beszélgetéseknek a leiratait.

Ezek tanúsága szerint Szijjártó uniós szankciós csomagok „visszavonásán” is dolgozhatott, és bizalmas információkat oszthatott meg az EU belső tárgyalásairól.

A tényfeltáró újságírói konzorcium által megszerzett anyagok szerint 2024. augusztus 30-án Szergej Lavrov mindössze egy órával azután hívta fel Szijjártót, hogy a külügyminiszter Szentpétervárról Budapestre érkezett. Az orosz külügyminiszter azzal kezdte a beszélgetést, hogy tájékoztatta Szijjártót arról, hogy a látogatása után az orosz média felkapta a kijelentéseit.

„Valami rosszat mondtam?” – kérdezett vissza Szijjártó, mire Lavrov megnyugtatta, hogy nem erről van szó, „csak azt mondták, hogy pragmatikusan küzdesz a hazád érdekeiért.”

Ezután elmondta, azért kereste őt, hogy emlékeztesse az Aliser Uszmanov orosz oligarcha nővérével, Gulbahor Iszmailovával kapcsolatos ígéretére.

„Nézd, Aliser kérésére hívlak, és csak emlékeztetni akart, hogy ígértél valamit a nővérével kapcsolatban” – mondta az orosz külügyminiszter. Szijjártó megerősítette, hogy dolgoznak az ügyön. „A helyzet a következő: a szlovákokkal együtt javaslatot nyújtunk be az Európai Uniónak, hogy vegyék le őt a listáról. Jövő héten benyújtjuk, és mivel indul az új felülvizsgálati időszak, napirendre is kerül, és mindent meg fogunk tenni, hogy lekerüljön” – válaszolta a magyar miniszter. Hét hónappal később Iszmailovát valóban levették az EU szankciós listájáról.

Egy másik, Pavel Szorokin orosz energiaügyi miniszterhelyettessel folytatott beszélgetésben Szijjártó az EU 18. szankciós csomagjáról beszélt a cikk szerint. Azt mondta, mindent megtesz annak „visszavonásáért”, és arról számolt be, hogy egy 128 entitást tartalmazó listáról már sikerült 72-t levennie.

A magyar külügyminiszter a beszélgetés során érveket is kért az orosz féltől, hogy mivel tudná alátámasztani a magyar érdekeket a további enyhítésekhez.

„Ha [Szorokin munkatársai] tudnak segíteni azonosítani a Magyarországra gyakorolt közvetlen és negatív hatásokat, nagyon hálás lennék, mert ha ilyesmit fel tudok mutatni, az teljesen más lehetőséget adna nekem” – fogalmazott a portál szerint Szijjártó, aki konkrét bankok, köztük a Saint Petersburg Bank és egy, a paksi projekthez köthető pénzintézet listáról való levételéről is beszélt.

Gabrielius Landsbergis volt litván külügyminiszter a VSquare-nek megerősítette egy, a leiratokban szereplő vita valódiságát, és egy hírszerzési párhuzamot vont.

„Úgy tűnik, hogy Putyinnak mindvégig, és még most is, van egy beépített embere minden európai és NATO-s hivatalos ülésen. Minden nemzedéknek megvan a maga Kim Philbyje.”

A mostani tényfeltáró cikkben megjelentek összhangban állnak a közelmúltban megjelent hírekkel. A Washington Post arról cikkezett, hogy európai biztonsági források szerint Szijjártó Péter évek óta informálhatta Szergej Lavrovot az uniós ülések szüneteiben. A Politico ezután arról írt, hogy az EU korlátozza a bizalmas információk áramlását Magyarország felé, a vezetők pedig egyre többször egyeztetnek szűkebb, zárt körben.

A magyar kormány elutasította ezeket a vádakat. Szijjártó Péter elismerte a Lavrovval való rendszeres kommunikációt, de ezt azzal indokolta, hogy a magyar érdekek képviseletéhez elengedhetetlen a párbeszéd a partnerekkel.

Kapcsolódó

Magyar Péter: Szijjártó elszólta magát, a kormány ki akarja vezetni az országot az EU-ból

A külügyminiszter úgy fogalmazott: „Magyarországot kívül kell tartani az Európai Unión”. A TISZA Párt elnöke szerint nem ez az első ilyen beismerés.