Rangsor: Budapest legjobb kerületei és a legjobb vidéki városok
Az ingatlanközvetítő cég másodszor készítette el az életminőség-indikátornak nevezett elemzését, ami arra kereste a választ, miért vonzóbb egy régió a másiknál, vagyis hol jó ma élni Magyarországon, és ez mennyiben tükröződik a lakásárakon.
A felmérés keretében a fővárosi kerületeket és a 20 ezer főnél népesebb városokat tekintették át, méghozzá az életminőség szempontjából lényeges mutatókat, így az egészségügyi ellátást, az oktatási és munkahelyi lehetőségeket vizsgálva. Az ezek alapján kapott "életminőség-indikátort”, illetve az ingatlanárakat végignézve készült el a rangsor.
Nem túl meglepő módon az első hét helyen Budapest kerületei szerepelnek, élen az I.-vel és az V.-kel.
Ez a kettő szinte minden mutatóban kiemelkedik, egyedül az odavándorlók népességre vetített számában maradnak el kismértékben az országos átlagtól.
Szintén az élmezőnyben kapott helyet Pestről a VI., VII., VIII., IX., és XIII. kerület, a budai oldalról pedig a II. és a XII. Ezek között viszont érdemes különbséget tenni, mivel míg a pestiek elsősorban a vándorlás és/vagy a munkába járás időtartama alapján került az élmezőnybe, a II. és a XII. kerület értékei inkább az egyetemi végzettséggel rendelkezők és foglalkoztatottak arányában kiemelkedőek. Az I. és V. kerület a gimnáziumi tanulók számában is kitűnik.
És mi a helyzet vidéken?
Országos szinten Veszprém, Szekszárd és Eger értékei bizonyultak a legjobbnak, aminek főként az az oka, hogy itt jutnak be leghamarabb a munkahelyükre az emberek. Tavalyhoz képest Pécs, Szeged és Debrecen helyzete azért változott meg, mivel a helyben dolgozók arányát a népszámlásokban mért ingázási időre cserélték. Ez a nagyobb városokban hátrányt jelent, ugyanakkor nem elhanyagolható szempont az életminőség szempontjából.
A megyei jogú városok közül egyedül Érd és Hódmezővásárhely értékei gyengültek kissé tavalyhoz képest. Mindkét esetben az egészségügyi és oktatási lehetőségek bizonyultak rosszabbnak más megyei jogú városok értékénél. Hódmezővásárhelyen továbbá a városba áramló népesség aránya is kisebb.
Az agglomerációban Budaörs és Dunakeszi értékei a legjobbak: a felsőfokú végzettségűek arányában és a településre vándorlók számában végeztek az élmezőnyben.
A felmérés kitér rá, hogy az életminőség a lakásárakban is megmutatkozik. Nem véletlen, hogy Budapesten az I., V. és VI. kerületek a legmagasabb ingatlanárakkal is rendelkeznek.
A külső kerületek egy részére viszont ennek pont a fordítottja igaz: például a XVI., a XVII., és a XXII. kerületekben az átlagosan 300 ezer forintos négyzetméterár a legdrágább vidéki városok árszintjén van, az életminőség-rangsorban viszont csak az utolsó harmadban foglalnak helyet.
Ennek oka az elemzők szerint az lehet, hogy az itt lakók jelentős része a belsőbb kerületekben dolgozik, valamint gyerekeik is főként az ott található iskolákban tanulnak. Ebből adódóan a külső kerületek sok szempontból inkább az agglomerációs településekhez hasonlítanak.