A randiguru megmondja a tutit – Mi az, amiről soha ne beszélj az első alkalommal?
Manapság nem nehéz kapcsolatokat teremteni a másik nem vonzónak tűnő képviselőjével, hiszen a közösségi hálók mellett számos olyan okostelefonos alkalmazás létezik, amelyek egyenesen randioldalakra irányítanak. Persze az igazi próbatétel a személyes találkozás. Ilyenkor jönnek a nagy izgalmak, görcsölések: Hogyan öltözzünk? Mennyit kérdezzünk a múltról? Eláruljuk-e, hogy ebben a hónapban már ez az ötödik „első randevúnk”?
Vannak, akik azt állítják, hogy a legjobb mindjárt az első találkozáskor fejest ugrani a dolgok közepében és feltenni olyan kemény kérdéseket, mint „Mit vársz egy kapcsolattól?”, „Miért szakítottál legutóbbi partnereddel”, vagy „Mi az élet értelme?”. Nyilván vannak, akiknél ez válik be, mert esetleg úgy értékelik, hogy egy őszinte emberrel van dolguk, aki nem árul zsákbamacskát.
Az Independent által megszólaltatott szakértő azonban úgy gondolja, hogy sokkal jobb stratégia dolgokat a könnyebb, derűsebb oldalukról megközelíteni.
James Preece randiguru szerint ha megmaradunk az élvezetes beszélgetés szintjén, és a találkozás jó hangulatú marad, akkor a kiszemelt leendő partnerre pozitívabb benyomást teszünk.
Éppen ezért jobb, ha például a családjukról, kedvenc időtöltéseiről, emlékezetes nyaralásairól kérdezzük. A reakcióiból az is kiderül, hogy melyek azok a témák, amelyek valóban érdeklik, és ezen az úton már el lehet indulni a közös érdeklődések, a mindkettőtöknek fontos dolgok kiderítésére.
A jókedv, a mosoly ragadós – ugyanúgy, mint a rosszkedv. Ha túlságosan súlyos témákkal támadjuk le új partnerünket, azt kockáztatjuk, hogy negatív kép alakul ki rólunk. Ugyanez van akkor is, ha sóhajtozunk, vagy valami olyasmit kérdezünk, amihez negatív dolog társul – figyelmeztet Preece. Ez utóbbiak közé tartozik a politika, a rossz idő, vagy pedig az, ha megkérdezzük a másiktól, hogy szingli-e még. „Nincs annál rosszabb, mint amikor mentegetőznünk kell egy idegen előtt” – mondja a randiguru.
„A randevúzásnak célja, hogy jól érezzük magunkat – erősíti meg Madeleine Mason párkapcsolat-szakértő – az cél, hogy megtudjuk, hogyan és mennyire jól tudunk együtt lenni valaki mással. Tehát nem ekkor kell megosztani a másikkal katasztrofális randimúltunkat, a rettenetes ex-ekről szóló történeteket, vagy szexuális sikereinket. De ugyancsak nem jó ötlet összehasonlítani randevúnkat a korábbi rosszul elsült találkákkal, ütköztetni világnézeteinket, vagy pedig hangot adni az élettel szembeni elégedetlenségünknek” – mondta a lapnak Mason azért, ha nagyon akarjuk, feltehetjük ügyesen ezeket a kérdéseket.
„Kérdezzünk rá a másik vágyaira és álmaira, hogy milyen számára az ideális kapcsolat, és hogyan képzeli el az életét öt év múlva.
Érezzük meg, hogy mi az, amit a legjobban szeret az életben, és hogy melyek a közös hullámhosszok és értékek.”
A szakértő véleménye, hogy ha valakinek jó kérdéseket tesznek fel, segítenek abban, hogy kinyíljon.
És valóban hallgassuk meg a válaszait, hogy érezze: a válasza fontos nekünk.
Még akkor is, ha az első találkozáson nem tudjuk elképzelni, hogy milyenek lesznek a gyermekei, vagy hogy a másik hogy néz ki a ruha alatt.
Ha figyeltek egymásra és megőrzitek a pozitív benyomást, a második randevú minden bizonnyal benne lesz a pakliban – tanácsolja Madeleine Mason.
Természetesen a randiguruk sem birtokolják abszolút értelemben a „bölcsek kövét”. Bizonyára sokan hallottak olyan tartós kapcsolatról, amely úgy kezdődött, hogy az első randin elárulták egymásnak életük legnagyobb, esetleg legfájdalmasabb titkát, miként az sem kecsegtet feltétlenül kudarccal, ha az egyik bevallja, hogy megőrül a szexért - ki tudja, hátha a másik is...
