Radó Péter az iskolabezárásokról: Ilyet csak egy morálisan teljesen leépült kormányzat csinál
A 2024-es, egy nagyon erős tanévkezdés volt. Kezdődött azzal, hogy a Wesley Kincsei Iskolát és Gimnáziumot, és a hozzá tartozó óvodát pár nappal szeptember elseje előtt bezáratta a kormányhivatal, majd ezután Iványi Gábor egyházának egy másik, szegedi iskoláját is.
Mindezek után hirtelen leváltották a Madách Gimnázium igazgatóját, mert a tantestület jelezte, hogy ők nem kívánják beszedni a mobileszközöket az intézményben. Mindenközben elindult a tanév, tüntetésekkel, petíciókkal, 35 fokos kánikulában. A tanévkezdés fordulatairól Radó Péter oktatáskutatóval beszélgettünk.
– Törvényesen be lehet zárni iskolát ennyi idővel tanévkezdés előtt?
– Ha visszagondolunk az elmúlt néhány száz év történelmére, rettenetes gonoszságokat követtek el emberek, teljesen törvényesen. Tehát az, hogy valami törvényes vagy sem, az egy jogállamban alapvető szempont, mert a jog védi az állampolgárokat, védi a gyerekeket. Amikor 2011-ben elfogadták az új köznevelési törvényt, kimaradt belőle egyetlen mondat, ami korábban minden törvényben benne volt, mégpedig az, hogy a gyermekek mindenek felett való érdeke nem sérülhet semmilyen értelemben. Így a jelenlegi szabályozás alapján ezt törvényesen meg lehet csinálni.
Tehát igen, ez törvényes, de etikailag tarthatatlan a dolog.
– A kormányhivatal közleményében a gyermekek és a szülők érdekére hivatkozik...
– Nem érdemes nagyon foglalkozni azzal a kommunikációs zajjal, amit a kormányhivatalok és általában a kormányzat kreál, mert valódi indokok és megfontolások helyett folyamatosan csak propagandaszövegeket hallunk. Mintha egy rabló azt mondaná, hogy az áldozat érdekében fosztja ki, mert a pénzt, amit ellopott tőle, valószínűleg egészségtelen chipsre költené. Én már nagyon régóta nem figyelek erre a kommunikációs zajra.
– Jó, hát rendben van, meg lehet csinálni. De ide sajátos nevelési igényű gyerekek jártak.
– Nem mérlegelték különösebben, ki jár oda, miért jár oda, mi lesz velük. Ez nem érdekli őket. Abból kell kiindulni, hogy amint egy országban felszámolták a jogállamot, onnantól kezdve bármit meg lehet csinálni. Nincsenek korlátok. Az egyetlen korlát az, hogy a kormányzó politikusok miben mekkora politikai kockázatot látnak.
2011 óta bármit csináltak az oktatásban, annak különösebb politikai következménye nem volt, mert a választói döntéseket, attitűdöket nem befolyásolja, hogy az emberek mit gondolnak az oktatásról. Többségük pontosan tudja, hogy az oktatás rettenetes állapotban van. Viszont ha elhitetik velük, hogy cserébe a kormány megvédi őket például a migránsoktól, akik elvennék a munkájukat, akkor a Fideszre fognak szavazni, noha pontosan látják, hogy ami az oktatásban zajlik, az katasztrófa. Ezért hát, ha nem érzékelnek politikai kockázatot, akkor nincs korlátja annak, hogy bármit megcsináljanak, mert a jogszabályok nem védenek senkit.
– Életszerű, hogy augusztus 28-án derül ki, ha egy iskolát be kell záratni?
– Teljesen életszerűtlen. Ez nyilvánvalóan egy politikai bosszúhadjárat része. Tehát ilyen nincsen. Egy kicsit is normálisan és etikusan gondolkodó oktatásirányító ilyen döntést nem hoz.
– Azért azt nehezen tudom elképzelni, hogy odaülnek egy asztal köré, és azt mondják, hogy „akkor most majd jól bezáratjuk ezt az iskolát, de hogy igazán fájjon, augusztus 28-án tegyük”.
– Nem kell feltétlenül odaülniük egy asztalhoz és összeesküdniük. Amint elindul egy politikai hadjárat valaki vagy valakik ellen, egy sor tisztviselő elkezd önjáróvá válni. Nem is kell ukázt kapniuk, még csak egy telefonhívás sem szükséges ahhoz, hogy egy iskola bezárásáról döntsenek augusztus végén.
Nincsenek emberek, akik kifejezetten gonoszságokon törnék a fejüket. De vannak olyanok, akik vették a hatalom jelzéseit, és ezek alapján cselekszenek. És még meg is dicsérik őket ezért.
– Itt van ez a mobiltelefon-ügy, amelynek egy mellékága a Madách Gimnázium igazgatójának elbocsátása. Nemrég Pintér Sándor még egy rendeletet kihozott, amelyben már a pedagógusoknak is tiltja a mobilhasználatot. Ez milyen mintázatba illeszkedik?
– Ez tipikusan az a „ha valami nem tetszik, akkor megoldjuk a legegyszerűbb, legdrasztikusabb módon” hozzáállás.
A mobilhasználat kérdése bonyolult szakmai ügy, amelyet sokféleképpen lehetne kezelni. Sok kormány a legegyszerűbb utat választja, és korlátozza a használatot. A magyar kormány a legradikálisabb megoldást választotta: beszedeti a telefonokat.
– A görög kormány is hasonló rendeletet hozott.
– Délkelet-Európában valóban elég radikálisak a megoldások, de például Hollandiában, Olaszországban, Franciaországban vagy Finnországban nem ennyire drasztikusak. Valójában a kontextus határozza meg, hogy egy intézkedésnek milyen visszhangja van. Finnországban vagy Franciaországban ezt szakmai döntésként értelmezik, és vagy egyetértenek vele, vagy nem. Egy autokratikus rendszerben viszont, ahol a kormányzás eszköze a tiltás, minden szakmai kérdés azonnal politikai színezetet kap. Amint a kormány represszív eszközöket alkalmaz, például kirúgja egy iskolaigazgatót, még inkább politikai kérdéssé válik az ügy. Innentől kezdve nincs esélye annak, hogy bárki értelmesen kezelje a helyzetet.
– Nem gondolhatták komolyan a minisztériumban, hogy ha kirúgják a Madách igazgatóját, csend lesz, és mindenki elfogadja.
– Pontosan, nem mérlegelték ezt, mert
Nem érdekli őket, hogy milyen valódi következményekkel jár, mert nem látnak politikai kockázatot a pedagógusok ellenállásában. Eddig sem hatott a Fidesz támogatottságára, ha a pedagógusok ellenálltak.
– Soha nem volt még ilyen szeptember, amikor még a hónap második hetére is kánikulát mondanak. Ebben a kánikulában kezdődött el az iskola, és így próbálnak tanulni a tantermekben. Mennyire alkalmas az oktatásra egy 30 fok feletti tanterem? Úgy fest, hogy hosszú távon kell berendezkednünk a klímaváltozásra.
– Vannak iskolák, amelyek úgy reagálnak, hogy rövidített tanórákat és hosszabb szüneteket tartanak. A kormányzatnak pedig felül kellene vizsgálnia azt a döntését, amely meghosszabbítja a tanévet, mivel az utóbbi években kizárólag olyan intézkedéseket hoztak, amelyek miatt a tanév egyre jobban belenyúlik a nyárba. És persze rengeteg pénzt kellene fordítani hőszigetelésre és légkondicionálásra, mert rettenetes állapotban vannak az iskolák ebből a szempontból is. Azonban nem látom, hogy a kormány ebből bármit is csinálna.
– A belügyminisztérium előtti tüntetésen sokan azt mondták, már kevés, hogy kimennek, tapsolnak, hazamennek. Mit lehetne csinálni, hogy a kormány is észrevegye a tiltakozást?
– A pedagógusok nem csináltak forradalmat, tehát teljesen evidens, hogy az oktatáspolitika ilyen, annak politikai okai vannak. Magyarországon teljesen felszámolták a jogállami fékeket. Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy megtehették, mert előtte felszámolták a demokratikus intézményeket is. Tehát nem egy szakmai problémával állunk szemben. Nem arról van szó, hogy ez a kormány nagyon rosszul kormányoz, hanem arról, hogy egy olyan rendszerben működik, amelyben nem tud és nem is akar jól kormányozni.
Az, hogy folyamatosan tiltakoznak, vagy tüntetések vannak, nem is abból a szempontból érdekes, hogy képesek-e befolyásolni az oktatáspolitikát. Nyilvánvalóan nem, és ezt már nagyon régóta, már évtizede mindenki tudja. Azért fontos, mert folyamatosan napirenden tartja a problémát. Magyarországon már nincsen senki, aki komolyan veszi, hogy jól mennek a dolgok az oktatásban, hacsak nincs begombázva.
– Szingapúr se a demokráciák ékköve, de ott az oktatás nagyon preferált.
– Szerintem senki nem kívánná a saját gyerekének egy kelet-ázsiai oktatási rendszert, mert az kulturálisan annyira idegen a mi világunktól, hogy ezt egyetlen európai szülő sem kívánná a gyerekének. Döbbenetes a vizsgarendszer és brutális a nyomás. Ez csak egy olyan kultúrában tartható fenn, ahol egy fanatikus munkakultúrára nevelik a gyerekeket már egészen kicsi koruktól kezdve.
Ezt a legtöbb európai ország keresi, mi persze nem.
– Ezek szerint Európában az autokrata rezsim együtt jár a lecsúszó oktatási rendszerrel?
– Egy európai autokratikus rendszerben, ha nincs korlátja annak, hogy bármit megtegyenek, akkor például pocsék lesz az oktatáspolitika. Tehát a dolgok inkább így függnek össze. Teljesen nyilvánvaló, hogy az oktatáspolitika politikai napirendeket követ, márpedig Magyarországon ez történik, és az is nyilvánvaló, hogy politikai fordulatra van szükség ahhoz, hogy megváltozzon az oktatáspolitika.
– Azaz csak akkor lesz változás, ha a jelenlegi rezsim azt érzékeli, hogy az oktatással szavazatokat lehet szerezni?
– Nem, ők már nem próbálnak meg az oktatással szavazatokat szerezni. Ezt elengedték már a 2010-es évek elején. Akkor lesz jó oktatáspolitika, ha ezt a rezsimet leváltják.
