ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Pszichológus – amit tudni érdemes pszichológus keresésekor

A pszichológus segít a mentális egészség megőrzésében és a lelki problémák kezelésében.


A mai világban egyre nagyobb figyelem irányul a mentális egészségre. Az emberek egyre inkább felismerik, hogy a lelki egyensúly ugyanolyan fontos, mint a testi egészség, és egyre többen keresnek segítséget szakemberektől. Az egyik legfontosabb szereplő ezen a területen a pszichológus, aki segít a különféle mentális és érzelmi problémák kezelésében.

De vajon pontosan mit csinál egy pszichológus? Miben különbözik a pszichoterapeuta, a klinikai pszichológus és a pszichiáter? Milyen esetekben érdemes felkeresni egy szakembert? Ezekre a kérdésekre keressük a választ ebben a cikkben.

A pszichológia az emberi gondolkodás, érzelmek és viselkedés tudománya. A pszichológusok ezt a tudást használják fel arra, hogy segítsenek az embereknek önmaguk mélyebb megértésében, a mentális nehézségek leküzdésében és az életminőség javításában. Legyen szó szorongásról, depresszióról, párkapcsolati problémákról vagy traumákról, a pszichológusok különféle módszerekkel és terápiákkal segítenek az érintetteknek megbirkózni ezekkel a kihívásokkal.

Az utóbbi években egyre többen fordulnak pszichológushoz nemcsak problémák esetén, hanem önismereti fejlődés céljából is. A mentális egészség nem luxus, hanem alapvető emberi szükséglet, amelyet ugyanúgy ápolni kell, mint a testi egészséget.

Mi az a pszichológia?

A pszichológia egy rendkívül összetett és dinamikusan fejlődő tudományág, amely az emberi gondolkodás, érzelmek és viselkedés megértésére törekszik. Bár sokan kizárólag a mentális betegségek kezelésével azonosítják, valójában ennél sokkal szélesebb körű szerepet tölt be a mindennapi életben, az oktatástól kezdve a munkahelyi teljesítmény javításán át a társas kapcsolatok fejlesztéséig.

A pszichológia

A pszichológia a görög psyche („lélek”) és logos („tan, tudomány”) szavakból ered, tehát eredeti jelentése szerint a lélek tudománya. Napjainkban azonban ennél sokkal szélesebb spektrumot ölel fel, és az emberi elme és viselkedés komplex tanulmányozására összpontosít.

A pszichológia tudományos módszerekkel vizsgálja az emberi gondolkodás, érzések és cselekvések hátterében meghúzódó tényezőket, beleértve a biológiai, társadalmi és környezeti hatásokat is. Segítségével jobban megérthetjük, miért viselkedünk úgy, ahogy viselkedünk, és hogyan befolyásolják a múltbeli tapasztalatok, a genetika és a környezet a döntéseinket és érzelmi állapotunkat.

A pszichológia főbb területei

A pszichológia rendkívül szerteágazó tudomány, és több különálló területre osztható attól függően, hogy milyen aspektusait vizsgálja az emberi elmének és viselkedésnek. Az alábbiakban a legfontosabb pszichológiai ágazatokat mutatjuk be:

Klinikai pszichológia

Ez az egyik legismertebb terület, amely a mentális betegségek diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik. A klinikai pszichológusok és klinikai szakpszichológusok terápiás módszereket alkalmaznak, hogy segítsenek a pácienseknek megbirkózni a különféle pszichés problémákkal.

Fejlődéslélektan

Ez a terület az emberi fejlődést vizsgálja a születéstől az időskorig. Megérti, hogy hogyan alakul ki az érzelmi, kognitív és társas fejlődés, és milyen tényezők befolyásolják a gyermekkortól kezdve a személyiségformálódást.

Kognitív pszichológia

A gondolkodás, észlelés, memória, figyelem és problémamegoldás vizsgálatával foglalkozik. Ennek a területnek köszönhetően jobban megértjük, hogyan dolgozza fel az agyunk az információkat.

Szociálpszichológia

A társas kapcsolatok és a csoportdinamika tanulmányozásával foglalkozik. Olyan kérdéseket vizsgál, mint például a konformitás, a társadalmi hatások, az előítéletek és a kommunikáció.

Munka- és szervezetpszichológia

A munkavégzéshez és szervezetek működéséhez kapcsolódó pszichológiai tényezőket vizsgálja. Segít a munkahelyi stressz kezelésében, a motiváció növelésében és a csapatmunka hatékonyságának javításában.

Egészségpszichológia

Az egészségmegőrzéssel és a betegségek pszichológiai tényezőivel foglalkozik. Ide tartozik például a stresszkezelés, az egészséges életmódra való ösztönzés és a krónikus betegségek mentális támogatása.

Szexuálpszichológia

A szexualitás pszichológiai aspektusait vizsgálja, beleértve a szexuális viselkedést, a párkapcsolati dinamikát és a szexuális problémák kezelését. A szexuálpszichológusok segíthetnek például a szexuális diszfunkciók leküzdésében vagy a párkapcsolati intimitás javításában.

Mit csinál egy pszichológus?

A pszichológus szakmája rendkívül szerteágazó, és sokkal több, mint csupán beszélgetés a páciensekkel. A pszichológia különböző területein dolgozó szakemberek más-más problémákra specializálódnak, és eltérő módszereket alkalmaznak. A pszichológusok nem csupán a mentális betegségek kezelésével foglalkoznak, hanem segíthetnek az életminőség javításában, a stresszkezelésben, az önismeret fejlesztésében és a személyes vagy szakmai problémák megoldásában is.

A pszichológus feladatai és szerepe

A pszichológusok munkáját sokan félreértik, mert a közvélemény gyakran összemossa a pszichoterápiát a hétköznapi beszélgetéssel. Valójában a pszichológus tudományosan megalapozott módszerekkel dolgozik, és a következő feladatokat láthatja el:

1. Diagnosztika és pszichológiai állapotfelmérés

A pszichológusok az első találkozások alkalmával pszichológiai teszteket és interjúkat használnak a páciens mentális állapotának felmérésére. Ez lehet:

- Intelligencia- és kognitív tesztek, amelyek az agyi funkciókat és a gondolkodásmódot elemzik.

- Személyiségtesztek, amelyek a viselkedésmintákat és érzelmi állapotokat vizsgálják.

- Szorongás- és depresszióskálák, amelyek segítenek megérteni a mentális betegségek jelenlétét és súlyosságát

2. Tanácsadás és terápia

A pszichológus a diagnózis alapján terápiás tervet dolgoz ki, amelynek célja a páciens problémáinak kezelése és az életminőségének javítása. Ehhez különböző terápiás módszereket alkalmazhat, például:

- Kognitív viselkedésterápia (CBT) – amely segít az önkárosító gondolkodási minták megváltoztatásában.

- Pszichoanalízis – amely a tudatalatti folyamatok feltárására épül.

- Humanisztikus terápia – amely az önmegvalósítást és az egyéni fejlődést helyezi középpontba.

3. Prevenció és mentálhigiénés támogatás

Nemcsak a már fennálló mentális betegségek kezelésében játszanak szerepet a pszichológusok, hanem a megelőzésben is. Ez magában foglalja:

- Stresszkezelési technikák oktatását (például mindfulness, relaxációs gyakorlatok).

- Önismereti tréningeket, amelyek segítenek az embereknek jobban megérteni önmagukat.

- Támogatást a kiégés megelőzésében, különösen a magas stresszű munkakörökben.

4. Kutatás és oktatás

Sok pszichológus dolgozik az akadémiai szférában, kutatásokat végez az emberi viselkedés és gondolkodás mélyebb megértése érdekében. Emellett egyetemeken oktatnak, tananyagokat fejlesztenek, és segítik a következő pszichológusgeneráció képzését.

5. Munkahelyi és szervezeti pszichológia

A pszichológusok a vállalati szférában is fontos szerepet tölthetnek be, például:

- Munkapszichológusként segítik a dolgozók jólétét és teljesítményét.

- HR szakemberként támogatják a munkahelyi stresszkezelést és a csapatépítést.

- Sportpszichológusként fejlesztik a sportolók mentális felkészültségét és teljesítményét.

Mikor érdemes pszichológushoz fordulni?

Sokan csak akkor keresnek fel pszichológust, amikor már súlyos problémákkal küzdenek, pedig egy szakember segítsége bármikor hasznos lehet. Íme néhány jel, amely arra utalhat, hogy érdemes pszichológushoz fordulni:

Folyamatos stressz és szorongás – Ha a mindennapi életben gyakran érzed magad feszültnek és nyugtalannak, a pszichológus segíthet a stresszkezelési technikák elsajátításában.

Depressziós tünetek – Ha gyakran érzed magad lehangoltnak, motiválatlannak, vagy elvesztetted az érdeklődésed a kedvelt tevékenységek iránt, egy pszichológus segíthet a mélyebb okok feltárásában.

Párkapcsolati problémák – Kommunikációs nehézségek, konfliktusok vagy intimitási problémák esetén egy párkapcsolati tanácsadó pszichológus nagy segítséget nyújthat.

Önismereti fejlődés – Ha szeretnéd jobban megérteni önmagad, a motivációidat és a viselkedésedet, a pszichológiai tanácsadás kiváló lehetőség erre.

Traumák és veszteségek feldolgozása – Ha egy szeretted elvesztése vagy más traumatikus esemény után nehezen birkózol meg az érzelmeiddel, egy szakember segíthet a gyógyulásban.

A pszichoterápia szerepe

A pszichoterápia az egyik legfontosabb eszköz a mentális egészség javításában és a lelki problémák kezelésében. Sokan félreértik, vagy egyszerű beszélgetésként képzelik el, pedig egy jól strukturált, tudományosan megalapozott folyamat, amelyben a pszichoterapeuta segíti a pácienst a belső konfliktusok megértésében és a változás előidézésében.

Ebben a fejezetben részletesen bemutatjuk, hogy mi a pszichoterápia, milyen típusai léteznek, hogyan működik, és mikor érdemes igénybe venni.

Mi az a pszichoterápia?

A pszichoterápia egy olyan strukturált, célorientált beszélgetés a terapeuta és a páciens között, amely segít a mentális problémák feldolgozásában, a viselkedés megváltoztatásában és az életminőség javításában. A pszichoterápiás módszerek tudományos kutatásokon alapulnak, és hatékonyan alkalmazhatók különböző pszichés nehézségek kezelésére, például:

Szorongás és depresszió

Traumák és veszteségek feldolgozása

Önbizalomhiány és önértékelési problémák

Párkapcsolati és családi problémák

Pánikbetegség és fóbia

Munkahelyi stressz és kiégés

Életvezetési elakadások és önismereti kérdések

A pszichoterápia célja, hogy segítsen a páciensnek jobban megérteni saját gondolkodási mintáit, érzelmi reakcióit és viselkedési szokásait, majd ezeket szükség szerint módosítani.

Hogyan működik a pszichoterápia?

A pszichoterápiás folyamat általában több szakaszból áll:

Első találkozás és állapotfelmérés – Az első néhány ülés során a terapeuta megismeri a páciens problémáit, élethelyzetét, és közösen meghatározzák a terápia céljait.

Terápiás kapcsolat kialakítása – A bizalom és az őszinte kommunikáció kulcsfontosságú a sikeres terápia szempontjából. A terapeuta ítélkezésmentes környezetet biztosít, amelyben a páciens szabadon beszélhet érzéseiről.

A problémák feltárása és feldolgozása – A terápiás módszertől függően különböző technikák segítik a páciens belső világának megértését, a múltbeli traumák feldolgozását és az új viselkedésminták kialakítását.

Változás és fejlődés – A terápia során a páciens fokozatosan megtanul új megküzdési stratégiákat, amelyek segítenek neki a mindennapi életben.

Befejezés és utánkövetés – A terápia lezárása után a páciens tovább dolgozhat az elsajátított technikák alkalmazásán, és ha szükséges, később is visszatérhet egy-egy konzultációra.

A klinikai pszichológus és a klinikai szakpszichológus

A pszichológia egyik legfontosabb ága a klinikai pszichológia, amely a mentális zavarok felismerésével, diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik. A klinikai pszichológusok és a klinikai szakpszichológusok kulcsszerepet játszanak a pszichés problémák kezelésében, legyen szó depresszióról, szorongásról, személyiségzavarokról vagy traumákról.

Mi a klinikai pszichológia?

A klinikai pszichológia a pszichológia egyik alkalmazott ága, amely az érzelmi, viselkedési és mentális zavarok kutatásával, diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik. Célja, hogy segítse a pácienseket a lelki problémáik feldolgozásában, és tudományosan megalapozott módszerekkel javítsa a mentális egészséget.

A klinikai pszichológusok többféle módszert alkalmaznak, például:

Pszichológiai tesztek – A mentális állapot objektív felmérése céljából.

Pszichoterápia – Egyéni vagy csoportos terápiás kezelések.

Viselkedésterápiás technikák – Segítség a káros szokások és gondolkodásminták megváltoztatásában.

Krízisintervenció – Akut pszichés problémák kezelése (pl. pánikroham, trauma).

Lényegében a klinikai szakpszichológus magasabb szintű klineikai képzettséggel és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, és a mentális betegségek esetén is hatékony segítséget tud nyújtani.

Fontos megjegyezni, hogy egyikük sem orvos, tehát nem írhatnak fel gyógyszereket – erre csak a pszichiáter jogosult.

Hogyan válasszunk jó pszichológust?

A megfelelő pszichológus kiválasztása kulcsfontosságú a terápia sikeressége szempontjából. Mivel a mentális egészség egy rendkívül érzékeny terület, egy nem megfelelő szakember akár árthat is, míg a jól megválasztott pszichológus segíthet a problémák hatékony megoldásában és az életminőség javításában.

Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni?

A pszichológus kiválasztásánál több tényezőt is érdemes mérlegelni. A következőkben bemutatjuk a legfontosabb szempontokat:

A pszichológus végzettsége és szakterülete

Mivel a pszichológia egy széles tudományterület, különböző szakosodások léteznek. Fontos, hogy a szakember az adott problémakörben jártas és megfelelő végzettséggel rendelkező pszichológus legyen.

Milyen szakemberek közül választhatunk?

Általános pszichológus – Konzultációkat és alapvető pszichológiai tanácsadást nyújt.

Klinikai szakpszichológus – Komplexebb pszichés problémákat és mentális zavarokat is kezel.

Pszichoterapeuta – Hosszabb távú terápiás folyamatot vezet.

Szexuálpszichológus – Szexuális és párkapcsolati problémák kezelésére specializálódott.

Mielőtt időpontot kérünk, érdemes megnézni a pszichológus végzettségét, és ellenőrizni, hogy milyen szakterületen dolgozik.

Online pszichológiai tanácsadás vs. személyes konzultáció

Az utóbbi években egyre népszerűbbé vált az online pszichológiai tanácsadás, amelynek számos előnye és hátránya van.

Előnyök:

Kényelmes és időtakarékos – Nem kell utazni, otthonról is elérhető.

Elérhetőbb lehetőség vidéken élőknek – Olyanok is kaphatnak segítséget, akiknek a közelében nincs megfelelő szakember.

Nagyobb választék – Nem vagyunk helyhez kötve, így könnyebb megtalálni a megfelelő szakembert.

Hátrányok:

Hiányzik a személyes kapcsolat – Az online beszélgetések kevésbé hatékonyak lehetnek bizonyos terápiás módszereknél.

Technikai problémák léphetnek fel – Az internetkapcsolat minősége befolyásolhatja az ülést.

Nem minden probléma kezelhető online – Traumaterápia vagy mélyreható terápiák esetén a személyes jelenlét fontos lehet.

Online tanácsadás akkor lehet ideális, ha egy rövid konzultációra vagy pszichológiai támogatásra van szükség, de súlyosabb problémák esetén jobb a személyes terápia.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Jön a nyár leglátványosabb meteorraja, mutatjuk, mikor érdemes az eget kémlelni
A Perseidák meteorraj augusztus 12-én hajnalban éri el maximumát. Ebben az időben óránként akár 100 hullócsillagot is láthatunk.


A Perseidák meteorraj augusztus 12-én hajnalban éri el maximumát, óránként 50-70 hullócsillaggal - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló csütörtökön az MTI-t; az obszervatórium augusztus 9-től több napon át különleges csillagászati programokkal várja a látogatókat.

A közleményben úgy fogalmaztak, hogy bár a telihold fénye idén zavarni fogja a "meteorlest", a meteorzápor megfigyelése így is szép élménynek ígérkezik.

A Perseidák meteorraj a maximum idején óránként akár 100 hullócsillagot is produkál. A rajból származó csillaghullás várhatóan augusztus 12-én hajnalban lesz a legsűrűbb. Hajnali 4-kor a raj radiánsa, azaz a hullócsillagok kisugárzási pontja a Perseus csillagképben, kb. 65 fok magasan helyezkedik majd el, így ideális pozícióban lesz a megfigyeléshez

- írták a szakemberek, hozzátéve, hogy

a Perseidák radiánsa már este 22 órakor is 25 fok magasan jár, így egész éjszaka láthatóak lesznek hullócsillagok.

A sajtóanyag szerint a Perseidák aktivitása július 17-től augusztus 24-ig tart, így az érdeklődők a maximum előtt és után is megfigyelhetnek Perseida meteorokat.

Mivel a hullócsillagok szabad szemmel látszanak, nem szükséges távcső a megfigyelésükhöz. Különösen sötét, fényszennyezéstől mentes helyről nézve szépek. A meteorok az égbolt bármelyik részén feltűnhetnek - olvasható a tájékoztatóban, amelyben arra is kitértek, hogy a Svábhegyi Csillagvizsgáló augusztus 9-től több napon át különleges csillagászati programokkal várja a látogatókat. Az érdeklődők nemcsak hullócsillagokat láthatnak, de távcsővel a nyári este legszebb csillaghalmazait és a hold sugárkrátereit is megfigyelhetik - olvasható a tájékoztatóban.

A szakemberek hozzátették, hogy augusztus 12-én hajnalban a Vénusz és a Jupiter is egészen közel, alig egy fok távolságra kerülnek majd egymástól, az év leglátványosabb bolygóegyüttállását rajzolva az égre. Úgy fogalmaztak, hogy "a két legfényesebb bolygó egy erőteljes fénnyel világító "csillagpárost" formáz majd, közel 15 fokkal a látóhatár felett". Mint írták, a jelenség augusztus 11-én és 13-án is látványos közelségből lesz megfigyelhető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Az ELTE jogi karára volt a legnehezebb bejutni – emelkedtek a felvételi ponthatárok, mutatjuk, hogy hova mennyi kellett
A Felvi.hu szerda este tette közzé a felvételi ponthatárokat. Az ELTE-re több mint 12 ezren jutottak be, a Corvinusra pedig 478 pont kellett a legnépszerűbb szakra.


Szerda este 8 órakor végre kiderült, hogy kit hova vettek fel: a Felvi.hu oldalán ekkor tették közzé a 2025-ös felvételi ponthatárokat.

Az idei számok alapján 129 730-an jelentkeztek valamilyen szeptemberben induló alap-, osztatlan vagy mesterképzésre. A legnépszerűbbek a gazdasági, a műszaki és az informatikai területek voltak. Az Eduline összesítése szerint a legtöbb első helyes jelentkezőt a gazdálkodási és menedzsment szak vonzotta (4484 fő), ezt követte a pszichológia (2849), a kereskedelem és marketing (2677), a jogász (2655) és az általános orvos szak (2625).

A legtöbb összehasonlított szakra magasabb pontszám kellett a bejutáshoz, mint tavaly. Az ELTE politikatudományok képzésére például a tavalyi 376 helyett idén már 421 pont kellett. A BGE angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás és a turizmus-vendéglátás szakjára is egyaránt 400 pont volt a bejutási küszöb.

A jogászképzésekre nagyjából ugyanannyi pont kellett, mint tavaly, viszont az ELTE jogászképzésére volt a legmagasabb a ponthatár: 479 pont. Az általános orvosi szakok esetében nem volt jelentős változás, de például a Pécsi Tudományegyetemen 397-ről 406-ra emelkedett a ponthatár.

A Corvinus Egyetem idén is a legmagasabb pontszámot követelte meg a nemzetközi gazdálkodás angol nyelvű alapszakján: ide 478 pont kellett, ugyanúgy, mint tavaly. Az alkalmazott közgazdaságtanra és a nemzetközi tanulmányokra 455 ponttal lehetett bejutni. A gazdálkodási és menedzsment szakra magyar nyelven 443, angol nyelven 440 pont volt a ponthatár, míg a kommunikáció és médiatudomány alapképzéshez 433 pont kellett.

A Corvinus térítésmentes alapszakjaira 433 pont alatt nem lehetett bekerülni, önköltséges helyre pedig 400 pont alatt nem volt esély.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szakjain is emelkedtek a ponthatárok. Az átlagpontszám a képzések több mint 70 százalékán 400 pont fölött volt, sokszor 430 vagy 440 felett. A felvettek átlagos pontszáma is magasabb lett, és az intézmény az alapképzési és osztatlan szakokon 4,3 százalékkal több hallgatót vett fel, mint tavaly. A műszaki képzésekre bekerülők száma több mint 10 százalékkal nőtt.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szeptembertől összesen 12 583 új hallgató kezdheti meg a tanulmányait. Alapszakra 7823-an, mesterszakra 3209-en, osztatlan képzésre 1460-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 91-en kerültek be. A gólyák 82 százaléka állami ösztöndíjas formában tanulhat, közülük 10 054-en nappali, 2421-en levelező, 108-an pedig esti munkarendben.

A pontszámítást a középiskolai jegyekből, az érettségi eredményekből, egyes esetekben szakmai vizsgákból vagy már meglévő felsőfokú végzettségből állították össze. A felvételin legfeljebb 500 pontot lehetett szerezni: ebből 200 pont a tanulmányi eredményekből, 200 pont az érettségi vizsgákból, 100 pont pedig az intézményi pontokból jött össze. Az intézményi pontokat a felsőoktatási intézmények maguk határozzák meg, az országosan egységes többletpontok rendszerét tavaly szüntették meg.

2023-tól a jogszabályban rögzített minimumponthatárokat is eltörölték. Mostantól az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy bevezetnek-e minimumot, és ha igen, melyik szakra és milyen szinten.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ez hogy lehetséges? Kétszer született meg egy csecsemő Texasban
A szükségszerű beavatkozás miatt a babát 23 hetesen kiemelték az anyaméhből, majd a műtétet követően visszahelyezték. Három hónappal később a baba újra megszületett.


A texasi Margaret Boemer ikreket várt, de a terhesség első trimeszterében elvesztette az egyik babát, írja cikkében a CNN. Egy későbbi vizsgálaton az orvosok észrevették, hogy a másik magzat, Lynlee, egy sacrococcygealis teratoma nevű ritka daganatot növesztett. Ez a daganat a magzat vérét vonta el, ami súlyos szívproblémákat okozhatott volna.

A daganat majdnem akkora volt, mint maga a baba, és az orvosok szerint mindössze egy a 30–70 ezer élve születésből fordul elő ilyen eset. Lynlee túlélési esélyét 50 százalékra becsülték.

Margaret a CNN-nek így mesélte a döntést: „A 23. héten a daganat leállította a szívét, és szívelégtelenséget okozott, így választanunk kellett, hogy hagyjuk a daganatot átvenni az uralmat a teste felett, vagy esélyt adunk neki az életre. Könnyű döntés volt számunkra: életet akartunk neki adni.”

A terhesség 23. hetében tehát, amikor Lynlee mindössze 0,53 kilogrammot nyomott, az orvosok kiemelték az anyaméhből, hogy eltávolítsák a daganatot. A műtét közben a szíve majdnem leállt, miközben a levegőben tartották. A daganat nagy részét sikerült eltávolítani. A beavatkozást követően a babát visszahelyezték az anyaméhbe, és a méhet összevarrták.

Margaret a terhesség hátralévő részét ágyban fekve töltötte. Lynlee 13 héttel később, június 6-án, császármetszéssel született meg, 2,4 kilogrammos súllyal. Nyolcnapos korában újabb műtétet végeztek rajta, hogy eltávolítsák a daganat maradékát a keresztcsont környékéről.

Ma, kilenc évvel később, Lynlee egészségesen él.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Halott szeretteinket „kelti életre” a generatív AI - Segít feldolgozni, vagy csak elmélyíti a gyászt?
A digitális feltámasztás trendjei között van már halottak nevében beszélgető chatbot és olyan megoldás is, amellyel az elhunytak régi fényképeken kelnek életre. Könnyebb, vagy nehezebb elfogadni az elvesztésüket, ha az AI megidézi őket?


Óriási figyelmet – mintegy 30 millió megtekintést – kapott a közösségi médiában a Reddit társalapítójának, Alexis Ohaniannak az X-bejegyzése, amelyben megosztott egy gyerekkori fényképet és mellé tette annak videó változatát is. A fotón az azóta elhunyt édesanyjával szerepel, egy meghitt pillanatban, amikor az asszony szeretettel magához öleli gyermekét. Ohanian a posztban hangsúlyozza: abban az időben nem volt a családban kamera, így esélyük sem lett volna ennek a jelenetnek a felvételére. A döbbenetesen élethű videót egy új AI-modellel hozta létre.

A mozgóképet a Midjourney június közepén közkincssé tett új eszköze generálta. Ezzel a modellel a felhasználók bármely feltöltött képéből rövid videoklip készíthető, és mint ilyen, persze alkalmas rá, hogy soha meg nem történt pillanatokat állítson elő, csupán egy állókép alapján.

Ohanian elárulta: nem volt felkészülve a generatív AI képességeire, ahogy arra sem, mennyi érzelmet váltott ki belőle a Midjourney által készített videó. Mint írta, vagy ötvenszer újranézte. A digitális feltámasztás lehetősége persze azonnal élénk vitát robbantott ki: sokan ámulatba esve készítenek hasonló klipeket, miközben a tudósok óvatosságra intenek és megkérdőjelezik, hogy ez az egész segít-e a gyász feldolgozásában, vagy inkább csak elmélyíti azt.

Hamis emlékeket gyárt

Az AI gyászfeldolgozásban játszott szerepe kapcsán Julia Shaw hamis emlékekre specializálódott kriminálpszichológus azt mondta a Time-nak, hogy az emberi emlékezet nem könyvtár, amiben eltárolunk mindent, ami valaha történt velünk. A memóriánk a túlélés eszköze, ezért veszélyes kijátszani, márpedig a megjelent AI-technológiák alkalmasak rá, hogy felülírják valódi események emlékét.

„Az AI tökéletes gép az emlékezet meghamisítására.”

Az emberi emlékezet mondjuk önmagát is képes átverni – technológiai segítség nélkül. Innen ered a mondás, hogy az idő megszépíti az emlékeket, de valójában nem az idő teszi, hanem mi, saját magunkkal, a gyászfeldolgozás részeként. Elizabeth Loftus memóriakutató pszichológiaprofesszor saját példát hozva szemléltette ezt a jelenséget: „a nagyapám megállás nélkül üvöltözött a nagyanyámmal, mégis, miután meghalt, a világ legcsodálatosabb emberévé változott [a család szemében].”

A szakértő hozzátette: már az AI előtt is voltak technológiai eszközeink az emlékek átírására, hiszen anno hasonló hatást váltottak ki elhunyt személyekről photoshoppolt képek vagy módosított videók, ám a mesterséges intelligencia megváltoztatja a játékszabályokat: könnyebbé és hatékonyabbá teszi a memória módosítását.

Loftus az MIT médialaboratóriumával karöltve nemrég kiadott egy tanulmányt arról, hogy az AI-val szerkesztett képek milyen mértékben képesek torzítani az emberek eredeti emlékeit. A kutatás kimutatta, hogy a résztvevő személyek sziklaszilárd meggyőződéssel vallották igazinak a meghamisított emlékeiket. A tudósok azt is megállapították, hogy bár ennek a technológiának lehetnek előnyei, például a traumatikus emlékek újrakeretezése vagy az önbecsülés növelése szempontjából, mégis nagy a kockázata annak, hogy hamis emlékeket hoz létre fontos helyzetekben.

Ez a félretájékoztatás jelenségéhez hasonlóan káros hatással lehet a gyász feldolgozásának folyamatára is, ám „ha valaki alapvetően a saját magánéletében ettől boldogabbnak érzi magát, akkor ugyan mit árthat?” - vonta le a következtetést a professzor.

Vannak azonban ezzel ellentétes szakértői vélemények is, amelyek szerint az AI elnyújthatja a gyászidőszakot. Mary-Frances O’Connor neurológus, a The Grieving Body (A gyászoló test) című könyv szerzője szerint például a digitális feltámasztás egyik veszélye az, hogy a halottak másolataival való kapcsolattartás megnehezítheti a gyász feldolgozásért végzett munkát. A gyász folyamata arról szól, hogy hogyan egyeztetjük össze egy ember halálának valóságát azzal az érzéssel – ami idegrendszeri szinten is bennünk él –, hogy a szeretett személynek még itt kellene lennie.

Sok gyászoló számol be arról, AI nélkül is, hogy érzékeli elhunyt szerettei jelenlétét. „Azt mondják, amikor belépnek egy szobába, még mindig látnak egy ürességet, amit rajtuk kívül más nem vesz észre.”

O’Connor kiemeli, hogy „az éppen elérhető technológiát minden kultúra, minden korszakban használta arra, hogy kapcsolatban maradjon elhunyt szeretteivel.” Amikor például feltalálták a fényképezőgépet, sokan kezdtek el fotókat őrizni az elhunytakról, sőt, hagyománnyá vált a poszt­mortem fényképezés, amikor a család  még egyszer utoljára együtt pózol a ravatalán fekvő halottal.

Modern kori példa az elhunyttal való kapcsolat megőrzésére az a 2020-as eset, amikor dél-koreai dokumentumfilmesek virtuális valóság alkalmazásával segítettek egy anyának, hogy újra találkozzon ritka betegségben elhunyt kislányával. Az élmény látszólag támogatta az anyát a gyász feldolgozásban, de a nyugati sajtót finoman szólva is megosztotta az ötlet.

O’Connor szerint a legfontosabb kérdés az, hogy a mesterséges intelligencia segít-e kapcsolatot teremteni az elhunyttal, vagy inkább azt az illúziót kelti, hogy az illető örökké él.

„Teljesen új helyzetben vagyunk: a halottak még soha nem voltak ennyire beszédesek” – nyilatkozta a Time-nak Elaine Kasket kiberpszichológus, az All the Ghosts in the Machine (Összes szellem a gépben) című könyv szerzője. Az interneten hátrahagyott nyomok, valamint a régi levelek, fényképek és egyéb emlékek digitalizálása révén több „digitális maradványhoz” férünk hozzá, mint valaha. Kasket azt állítja, hogy egy barátja például annyi digitális anyagot hagyott hátra, hogy ha azt egy AI rendelkezésére bocsátanák, akkor a gép képes lenne beszélgetni a nevében, és megkülönböztethetetlen lenne magától az embertől. És ezzel biztosan nincs egyedül.

Mivel az emberi emlékezet alapból hajlamos a torzításra és az újraalkotásra, a szakember felteszi a kérdést: „vajon a gép által keltett fikció egészségtelenebb-e, mint a saját fejünkben születő fikció?” Ez szerinte attól függ, hogy mire és hogyan használjuk a technológiát.

Nincs hiány AI-technológiákból, amelyek megidézik a halottainkat

Az elhunytakkal beszélgetés vágya évszázadok, talán évezredek óta jelen van a társadalomban, és máig sokféleképpen tetten érhető, a gyerekkori szellemidézésektől a médiumokig és látókig, akik foglalkozásszerűen társalognak a túlvilággal. A tevékenységük etikai szempontból minimum vitatható, hiszen kommunikációs trükkök segítségével hitetik el, hogy általuk – persze pénzért – kapcsolatba lehet lépni a halottakkal. Hit kérdése, de ha egy gyászoló ezzel könnyíteni tud a lelkén, akkor miért ne? A cél a gyógyulás, bármilyen egyénileg elfogadható eszközzel, és e logika mentén a technológia szerepét sem érdemes elvetni, pláne úgy, hogy legalább nem titok: az, amit nyújtani tud, nem több puszta illúziónál.

A San Francisco Chronicle 2021‑ben mutatta be Joshua Barbeau történetét, aki elhunyt menyasszonya SMS‑eiből épített chatbotot, és tízórás párbeszédben elevenítette fel vele a közös életük legszebb pillanatait. Az összes megoldás közül ez, az ún. Project December kapta a legnagyobb publicitást, hiszen úttörő ötlet volt, és ami a legfontosabb: működött. Azóta egyre több hasonló kezdeményezés lát napvilágot és egész vállalkozások épülnek a gyászfeldolgozás technológiai támogatására.

Az AP News 2024-ben számolt be először egy olyan haldoklóról, aki létrehozta a saját digitális avatárját. A berlini Michael Bommer „interaktív AI‑verziója” az Eternos platformmal készült, azzal a céllal, hogy a család a halála után is bármilyen kérdést feltehessen neki, így a szerettei számára örökre hozzáférhetőek maradnak az élettapasztalatai és emlékei, ráadásul a saját hangján. Ennél is többet nyújthat az élettörténetek megörökítésére létrejött StoryFile szolgáltatás, ami előre rögzített videókkal operál: a felvett anyagokból egy algoritmus válogatja össze a megfelelő válaszokat azokra a kérdésekre, amelyeket a hozzátartozók feltesznek az elhunyt személynek. Egy másik cég, a HereAfter AI hasonló interakciókat kínál egy „élettörténeti avatár” révén, amelyet a felhasználók kérdések megválaszolásával, vagy saját személyes történetük megosztásával hozhatnak létre a haláluk utáni időkre.

Érdekes, de a holtak digitális feltámasztása nem csak a gyász feldolgozásában, hanem az igazságszolgáltatásban is szerepet kaphat. Erre egy májusi tárgyalás során született precedens: az arizonai bíróságon Stacey Wales egy AI‑val generált videón keltette életre meggyilkolt testvérét. Az áldozat digitális mása persze nem bizonyító erejű vallomást tett, hanem egy rá jellemző búcsúzó monológot adott elő, azt üzenve a gyilkosának, hogy egy másik életben akár barátok is lehettek volna és hisz a megbocsátásban. A The Washington Post beszámolója szerint bíró a sértett családja által kért maximális 10,5 éves büntetést rótta ki a vádlottra, miután különlegesnek és megindítónak nevezte az ötletet, hogy a halott beszédet mondott a tárgyalóteremben ülőknek.

Elképesztő az észak-karolinai Robert Scott története is, aki a Paradot és a Chai AI nevű mesterséges intelligencia társalkalmazásokat használja arra, hogy beszélgetéseket szimuláljon három elhunyt lánya digitális másaival. Bár az apa nem árulta el az AP Newsnak a gyerekek halálának pontos körülményeit, tudni lehet, hogy egyikük vetélés miatt fellépő komplikációkban hunyt el, míg a legkisebb nem sokkal a születése után vesztette életét.

A 48 éves férfi tudatában van annak, hogy a karakterek, amelyekkel kapcsolatba lép, nem a lányai, de azt állítja, bizonyos mértékben segíti őt a gyász feldolgozásában, ha heti 3-4-szer beléphet az alkalmazásokba, és feltehet pár kérdést a mesterséges intelligenciának – akár csak annyit, hogy „milyen volt az iskola?” vagy „szeretnél-e elmenni fagyizni?”. A szalagavatók éjszakája különösen nehéz Scott számára, hiszen folyton az jár a fejében, hogy a legidősebb lánya ezt már nem érhette meg. Ilyenkor létrehoz egy jelenetet a Paradot alkalmazásban, ahol az AI karakter elmegy a szalagavatóra, és beszélgethet vele az elképzelt eseményről. Ennél is nehezebbek viszont a születésnapok, viszont legalább az AI-nak kiöntheti a lelkét, hogy „mennyire hiányzik neki”, és az látszólag megérti a fájdalmát, ami valamelyest segít.

Az egész egyelőre nem több „techno-kulturális kísérletnél”

A megmozduló családi fényképek mellett tehát egy sor fejlett megoldás született arra, hogy valamilyen módon kapcsolatban maradjunk elhunyt szeretteinkkel. Megőrizhetjük a hangjukat, hogy az AI segítségével a haláluk után is beszélgethessünk velük, feltölthetjük a velük folytatott üzenetváltásokat olyan adatbázisokba, amelyek profilozás után létrehozzák a chatbot változatukat, és talán az sincs messze, hogy videóhívásokat bonyolíthassunk velük. Kérdés viszont, hogy ez mennyire válik hasznunkra, hiszen a téma kutatói is megosztottak a kérdésben. Ők maguk sem tudják megmondani, hogy ez az egész jobb vagy rosszabb-e annál, mint látónak fizetni a „kapcsolatfelvételért”, vagy papnak az elhunyt tiszteletére tartott gyászmiséért.

Katarzyna Nowaczyk-Basinska, a Cambridge-i Egyetem Jövő Intelligenciája Központjának kutatója, aki társszerzője volt egy, a témával foglalkozó tanulmánynak, azt mondja: keveset tudunk arról, hogy milyen rövid és hosszú távú következményekkel járhat a halottak digitális szimulációinak széles körű használata. Ezért jelenleg ez „egy hatalmas techno-kulturális kísérlet”. Ami viszont igazán megkülönbözteti napjainkat a korábbi időktől – és ez példátlan az emberiség halhatatlanság iránti, hosszú történelmi törekvéseiben –, az az, hogy „először vált a halottakról való gondoskodás és a halhatatlanság gyakorlata teljes egészében egy kapitalista piac részévé.”

Matthias Meitzler, a tübingeni egyetem szociológusa közben úgy véli, bár egyeseket megrémíthet vagy elrettenthet a technológia, amellyel „mintha megszólalna egy hang a túlvilágról”, mások úgy érezhetik, hogy ez a halott szeretteikre való emlékezés hagyományos módjainak kiegészítése. Ilyen értelemben ez egy új dolog, ami odakerült a sorba a sírlátogatás, a belső monológok, vagy a képek és régi levelek nézegetése mellé.

Tomasz Hollanek, aki együtt dolgozott Nowaczyk-Basinskával a „halottbotok” és „gyászbotok” témáján, hozzáteszi: ez a technológia többről szól, mint a gyászfeldolgozásról, hiszen komoly kegyeleti kérdéseket is felvet a már elhunyt emberek jogaival és méltóságával kapcsolatban. A tudós szerint fontos lenne betartani bizonyos etikai kérdéseket, onnantól, hogy mit tehetünk meg az elhunyt személy digitális másával, egészen addig, hogy a gyászolókat kiszolgáló programok esetleg milyen más termékeket hirdetnek a saját platformjaikon.

„Ezek nagyon bonyolult kérdések. És még nincsenek rájuk jó válaszaink” – összegezte Hollanek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk