SZEMPONT
A Rovatból

Pár óra szabadságért küzdenek a beteg gyereket nevelő anyák

A sérült gyereket nevelő szülőnek rengeteg szerepkörnek kell egyszerre megfelelnie. Munkáról, pihenésről éveken keresztül szó sem lehet, ugyanis a gyereküket szinte senkire sem tudják rábízni.
Albert Ákos írása (Abcúg) - szmo.hu
2017. április 25.



Ápolónő, diagnosztizáló orvos, gyógytornász, fejlesztő pedagógus, dietetikus és mellette még édesanya is. A sérült gyereket nevelő szülőnek legalább ennyi szerepkörnek kell nap mint nap megfelelnie.

Munkáról, pihenésről éveken keresztül szó sem lehet, ugyanis a gyereküket szinte senkire sem tudják rábízni.

Van, akinek fél évtizedbe telt, mire elmehetett otthonról egy kétnapos kirándulásra,

másnak pedig még a hivatalba is magával kellett hordania a teljesen mozgásképtelen gyermekét. Néhány alapítvány igyekszik segíteni, de nagyon túlterheltek.

Andrea hatgyermekes családanya, a gyerekei közül ketten is fogyatékkal élnek. Egyikük epilepsziája miatt négy éven keresztül alig tudott aludni, mert állandóan fel kellett hozzá kelni, miközben egy másik gyermekét éppen abban az időszakban szoptatta, a két nagyobbat pedig reggel el kellet indítania az iskolába. “Horror volt” – mondta.

Ágnes legkisebb fia Down-szindrómás, aki a legyengült immunrendszere miatt januárban és februárban többször volt beteg, mint ahány napot az óvodában töltött, az édesanya pedig végig ápolta. “Kemény tél volt” – mondta Ágnes.

A két édesanyának az elmúlt években alig maradt ideje arra, hogy rajtuk kívül mással is foglalkozzon. Hiába kapnak kedvezményeket az államtól, a legnagyobb segítséget az jelentené számukra, ha heti pár alkalommal valakire rá tudnák bízni a gyermeküket, ebben pedig csak adományokból működő civil szervezetek segítenek nekik. Ismerje meg az ő történetükön keresztül, mekkora idő és energia-befektetés ma sérült gyermeket nevelni Magyarországon!

Még pénzért sem tudtak segítséget szerezni

“Ma 70-80 ezer embert érint Magyarországon, hogy fogyatékossággal él a gyermeke” – mondta az Abcúgnak Kánya Kinga, a sérült gyermeket nevelő nők érdekérvényesítésével foglalkozó Jól-Lét Alapítvány munkatársa. “Ez az esetek nagy százalékában a munkaerőpiacról való teljes kikerülést és 24 órás szolgálatot jelent” – tette hozzá.

Az alapítvány 2015 elején készített egy nem reprezentatív felmérést azoknak a szülőknek a körében, akik sérült gyermeket nevelnek. Közel ötszáz szülőt kérdeztek meg. Ebből kiderült, hogy a sérült gyermeket nevelő családok nagy része két szülőből áll ugyan, de a fogyatékkal élő gyermekek gondozása elsősorban a nőkre hárul. A kérdőívet kitöltők közel fele azt mondta, jelentős nehézséget jelent számára a sérült gyermekről való folyamatos gondoskodás:

fáradtak, stresszesek, miközben kikapcsolódni és közösségi életet élni egyáltalán nincs idejük.

Andrea gyermeke, Máté 2002-ban született, ő a nő harmadik gyermeke. “Kétnapos korában azt mondták, nem fog látni, hallani, beszélni, mozogni. Ehhez képest jól állunk, mert lát és hall” – mondta Andrea. Máté súlyosan mozgáskorlátozott, az élet minden területén ellátásra szorul: kerekesszékben él, nem tud beszélni, nem tudja használni a végtagjait. “Viszont fantasztikus a humora, csodálatos a mosolya és imádni való kölyök. Azt hiszem, minden lényeges dolgot tőle tanultam az életben” – tette hozzá mosolyogva Andrea.

abcug2

Andrea és Máté

Andrea napjai Máté megszületése után nagyrészt azzal teltek, hogy mindenféle orvosi vizsgálatokra és fejlesztő foglalkozásra járt a gyerekkel. “Gyakorlatilag a hét minden napján volt valami. Többször voltunk kórházban, akkor meg kellett oldani a másik két gyerek felügyeletét” – magyarázta. Abban az időben a nagyszülők még tudtak vigyázni rájuk, később erre egyre kevésbé volt lehetőség. A férje napközben dolgozott, hogy eltartsa a családot.

Két évre rá megszületett a negyedik gyermekük, majd pár év múlva egy ikerpár. Az ikrek közül a kisfiú, Simon egy rendkívül ritka szindrómával született, aminek következtében fejlődése messze elmarad kortársaiétól és súlyos cukorbetegség is együtt jár az állapotával.

Simonra a diabétesz miatt fokozottan kell figyelni, időben kell ennie, rendszeresen vércukrot kell mérni,és a gyógyszere adagolását is a szüleinek kell beállítania. Mindemellett pedig ott van Máté, akinek a mozgatása, cipelése nem kis fizikai megterhelést jelent, három évvel ezelőtt pedig gyomorszondát is kapott, mert szájon keresztül nagyon nehéz volt megfelelő mennyiségű tápanyagot juttatni a szervezetébe. Ennek a kezelését és tisztítását is megtanulták, bár ez Andrea szerint Simon inzulinpumpájához képest nem is volt nagy kihívás.

“Nehéz. Nem mond igazat, aki azt mondja, hogy nem az” – mondta Andrea. Állami segítség a gyermekfelügyelethez nincs, pedig próbált kérni az önkormányzattól, amikor a két újszülött mellett kellett ellátnia a súlyosan-halmozottan sérült fiát és a 3 egészséges gyermekét. Az önkormányzat által ajánlott bölcsődei gyerekgondozó viszont

kerek perec közölte vele, hogy maximum az újszülött ikrekre hajlandó vigyázni – piaci áron -, Mátéhoz pedig hozzá se nyúl.

Így egyre több feladatot kellett belezsúfolnia a napjába. Például mikor Máté óvodás lett, naponta hozta-vitte Dél-Pestről Újbudára a speciális óvodába, ahová beíratták, de a hivatalba is magával kellett vinnie.

Nem olyan egyszerű csak úgy megkérni a szomszédot

Andrea azt mondta, szerencsésnek érzi magát abból a szempontból, hogy Budapesten él, ahol több a sérült gyermekek számára kialakított intézmény. Ágnes Budapesttől egy órára, egy kis faluban lakik a családjával, köztük a kisfiával, a Down-szindrómás Gergővel. Ezt a távolságot már megérezték akkor, amikor Gergőt vizsgálatokra, majd fejlesztési foglalkozásokra kellett Budapestre hordani, hetente többször is. Most, öt éves korában azonban Gergő már a helyi óvodába jár.

"
Néhány hétig bejártam beszoktatni, mert meg kellett értetni, hogy mégsem egy űrből pottyant lényről, hanem egy kisfiúról van szó”

– mondta Ágnes. Hiába jár azonban Gergő óvodába, így is rendkívüli odafigyelést igényel az édesanyjától. “Nekünk, szülőknek mindent gyakoroltatni kell velük” – magyarázta Ágnes. Mivel a Down-szindrómás gyerekek fejlődése lépcsőzetes, gyakori stagnálással, ezért időnként még a legmindennapibb tevékenységeket, szavakat is újra kell venniük. “Kérem szépen, köszönöm szépen” – sorolta Ágnes.

abcug3

Ágnes és Gergő

Így Ágnesnek a négy másik gyereke mellett sok időt kell Gergővel töltenie, miközben a férje munkában van. “Én azt az utat választottam, hogy muszáj igénybe vennem mások segítségét, és muszáj utánamennem, hogy ki tud nekem segíteni” – mondta Ágnes.

Mindezt azért is tartja fontosnak, mert szerinte az emberek nagy részétől van egy “nem jól értelmezett tapintatosság” az irányába. “Nem mernek kérdezni, mert nem akarnak megbántani. De azt sokan nem tudják, hogy engem ezzel nem lehet megbántani, mert van egy tündéri fiam” – magyarázta – “nincs mitől félni, megsértődni, tapintatoskodni. Szívesen beszélgetek másokkal a fiamról, és könnyebben is kérek másoktól segítséget”.

abcug4

“Engem ezzel nem lehet megbántani, mert van egy tündéri fiam”

Ez azonban, Andrea helyzetéhez hasonlóan, egyáltalán nem olyan egyszerű. Hiszen bárkit is kérne meg, hogy vigyázzon egy órára Gergőre, azt először úgy kell áthívni, hogy mindannyian ott vannak, el kell neki magyarázni, hogy Gergőnek nincs félelemérzete, ezért vigyázni kell rá, hogy ne másszon fel mindenhová, hogy hiába 5 éves, az asztalnál még úgy maszatol az étellel, mint egy kétéves, és ha valami esetleg fáj neki, azt nem tudja egyértelműen jelezni. Egyelőre egy olyan ismerős van a környezetükben, akivel ezeket már átvették, a szomszédban lakó nyugdíjas hölgy, de ő sem ér rá mindig.

Profi gyermekfelügyelők segítenek nekik

Andrea és Ágnes egymástól függetlenül is arra a megoldásra jutottak, hogy egy civil szervezettől kérnek segítséget. “Négy évvel ezelőtt jöttünk rá, hogy muszáj magunkra is időt szakítani, mert ez a szakadatlan szolgálat és készenlét mindenkit megvisel, emberként és házaspárként is” – mondta Andrea. Sok év után először, néhány napra elutaztak a férjével kettesben és ezután döntötte el, hogy szüksége van heti rendszerességgel szabadidőre.

"
Ez heti két óra lett, amikor elmehettem itthonról tornázni. Ennyit lehetett megszervezni

– mondta. Ehhez az időt a Kézenfogva Alapítvány Fecske Szolgálata biztosította.

Ma Magyarországon több alapítvány is foglalkozik azzal, hogy projekt jelleggel, rászorultsági alapon gyermekfelügyelőkkel segítik a sérült gyermekeket nevelő családokat. Végez ilyen szolgáltatást a Kézenfogva Alapítvány, a Jól-Lét Alapítvány pedig idén tavasszal kezdi elindítani a hasonló programját. “Számukra nincs szakképzett gyermekfelügyelet, vagy csak horribilis összegért, amit a családok nem engedhetnek meg maguknak. Nekik nem úgy megy, hogy hívnak egy bébiszittert” – magyarázta Kánya Kinga.

Ágnes tavaly egy környékbeli alapítványhoz, a Lámpás 92-höz fordult segítségért. Tőlük érkezik minden héten két órára Joli, hogy vigyázzon Gergőre. Ágnes ilyenkor van, hogy el sem megy hazulról, egyszerűen csak kiereszt kicsit. “Fel tudok menni az emeletre, ki az udvarra. Nem kell megosztanom a figyelmemet, nincs bennem az a görcs, hogy bármit csinálok, fele szememnek, fele fülemnek ott kell lennie, hogy Gergő mikor, mit csinál” – magyarázta. Van, hogy ilyenkor jár el azokra a fórumokra, ahol más sérült gyermeket nevelő anyákkal találkoznak, és neki már az is pihenés, hogy nem kell sietnie haza.

Kösz, ne nézze más az én bajomat

Felügyelőt fogadni azonban egyáltalán nem olyan egyszerű, mint az ember elsőre gondolná. Ágnes azt mondta, több olyan sérült gyermeket nevelő családot is ismer, akik ilyen-olyan okok miatt nem kérnek segítséget. “Kösz, ne nézze más az én bajomat” – mondják, vagy

arra hivatkoznak, hogy a segítségkérés azt jelentené, nem tudják ellátni a gyermeküket, talán ezért még el is vennék tőlük.

Vagy egyszerűen csak azt mondják, nem tudnak olyan rendet teremteni a lakásukban, hogy oda jó szívvel beengedjenek egy idegent.

abcug5

Joli, Ágnes és Gergő

Az, hogy másra bízzák a gyereküket, Ágnesnek és Andreának se ment könnyen. “Az első három évben nagyon féltettem” – mondta Ágnes. Ekkor még a férjével sem merte otthon egyedül hagyni, idővel azonban, ahogy ő is magabiztosabbá vált, és a környezete is megszokta Gergőt, már megengedőbb lett. Így is jellemző azonban, hogy

öt év és fél év után idén márciusban merte először bevállalni, hogy elutazik valahová úgy, hogy nem tölti az éjszakát Gergővel.

Andrea hasonló tapasztalatról számolt be. “Nem is tudtam volna elképzelni, hogy elmegyek valahová, és kvázi elfelejtem, hogy mi van itthon” – mondta. Külön fel kellett készítenie magát arra, hogy Mátét elengedje a bölcsődébe. “Egészen addig, négy éves koráig a nap 24 órájában vele voltam, és akkor meg kellett bíznom idegen emberekben, hogy az én nagyon speciális igényű gyerekemnek ugyanúgy gondját fogják viselni, mint ahogy én tettem” – mondta.

Mostanra azonban már mindketten megbarátkoztak a helyzettel, mégis mindketten csak heti két órát veszik igénybe a gyermekfelügyelői szolgáltatást. Az ok egyszerű: többre nem lehet. Joli összesen négy családot lát el Pest megyében, Andrea pedig havi tíz órát használhat fel a Fecske Szolgálatnál, akkora a túlterheltség. Ezen hivatott könnyíteni a Jól-Lét Alapítvány hasonló programja. Több mint 400 ezer forintot gyűjtöttek össze, amivel közel 250 óra gyermekfelügyeletet tudnak ellátni, májusban tervezik indítani a programot.

abcug6

Joli négy családot segít Pest megyében, köztük Ágnesékat

“Egy óra elég arra, hogy valaki vegyen egy nagy levegőt, de egy évek óta tartó 24 órás készültség után egy óra legfeljebb arra jó, hogy megtapasztalja, hogy van más is” – mondta Kánya Kinga. Szerinte heti négy óra szabadidővel lehetne már kezdeni valamit, abba például már nem csak pihenés fér bele, hanem akár egy állásinterjú is.

Igazságtalan dilemma elé állítja őket az álláskeresés

Magyarországon az öt év alatti gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci visszatérésének aránya 26 százalék, amely EU viszonylatban kiugróan alacsony arány. Az alapítvány kutatása szerint azonban a sérült gyermeket nevelő szülőké még rosszabb, az övék csupán 8,1 százalék, ráadásul minél súlyosabb a fogyatékosság, annál kisebb az esély, hogy az anya vissza tudjon menni dolgozni.

Kánya Kinga szerint ennek az az oka, hogy ezek az anyák lényegében csak atipikus munkaformában tudnának állást vállalni,

egyéb esetben ugyanis elesnének a sérült gyermeket nevelő szülőknek járó ápolási díjtól (erről ITT olvashattok bővebben). Ennek a maximum összege havi ötvenezer forint, négy óránál hosszabb munkaviszony esetén ugyanakkor nem jár. A részmunkaidős állások azonban egyáltalán nem elterjedtek Magyarországon (erről pedig IDE kattintva olvashattok). “Nem beszélve a többi atipikus lehetőségről: rugalmas munkavégzés, távmunka lehetőségek, amelyek főleg a vidéken, nem nagyvárosban élő sérült gyermeküket nevelő nők számára jelentenének megoldást” – tette hozzá Kánya Kinga.

"
Le kellene mondaniuk az ápolási díjról ahhoz, hogy stabil állást találjanak, de egyetlen stabil bevételi forrásként ez nehezen engedhető el. Ez egy nagyon igazságtalan dilemma elé állítja őket”

– mondta Kánya Kinga. Hozzátette, hogy szerinte ezen segíthet a gyermekfelügyelői szolgálat, az ott kapott szabad órákat ugyanis a szülők arra is felhasználhatják, hogy atipikus állások után kutassanak.

Andreának szerencséje volt, Máté ötéves volt, amikor el tudott helyezkedni egy ismerőse cégénél részmunkaidős állásban. Aztán miután legkisebb gyermekei is óvodások lettek, ismét munka után nézett. Egy évig – egy projekt erejéig – egy civil szervezetnél dolgozott, de amióta annak vége lett, azóta nem talál részmunkaidős állást. ”Nehezen tudnék 8 órát bent lenni bárhol is, mert négy gyereket kell óvodák, iskolák és az otthonuk között szállítani, ráadásul mindig vannak kontrollvizsgálatok és hivatali ügyek is” – mondta. Andrea jelenleg is részmunkaidős állást keres.

Ágnes jelenleg még gyesen van, és még négy évig otthon is szeretne maradni. Ő is részmunkaidős állásban gondolkodik, és abban reménykedik, hogy pár év múlva talán már egyszerűbben el tud helyezkedni napi négy órában, mint amire most lehetősége lenne.

Fotók: Hajdú D. András


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frész Ferenc a Tisza adatbotrányáról: Számomra nem tűnik egyértelműen feltörésből származó adathalmaznak, inkább manipuláltnak, összeállítottnak tűnik
Egy alapos vizsgálathoz azonban hetek vagy hónapok kellenek, minden más propaganda - mondja az ország egyik legismertebb kibervédelmi szakembere, aki korábban a kormányzati rendszerek védelméért felelt. Azt javasolja, aki érintett, cseréljen jelszót.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. november 05.



200 ezer felhasználó adatai kerülhettek ki a Tisza Világ applikációból, és ez most a legerősebb kampánytéma. Orbán Viktor azt állítja, átvizsgálták a kiszivárgott adatokat, és megállapították, hogy azok Ukrajnába kerülhettek, ami nemzetbiztonsági kockázat. A miniszterelnök azonnali vizsgálatot rendelt el. A kormánypárti sajtó pedig már azzal riogat, hogy akár a regisztrálók bankkártyaadatai is az ukránoknál lehetnek. Magyar Péter szerint nem adatszivárgás történt, hanem adatlopás. A rendszereiket hónapok óta támadják, és ez orosz mintát követ. A Tisza Párt elnöke szerint a hatalomnak állhatott érdekében az applikáció feltöretése, hogy így bizonytalanítsák el a Tisza-szavazókat, és akadályozzák meg az előválasztást, amihez épp ezt a felületet használták volna. Magyar Péter szerint ennek ellenére az előválasztást megtartják.

Hogyan lehet kideríteni, mi az igazság? Ki állhat az adatszivárogtatás vagy az adatlopás mögött? Erről beszélgettünk Frész Ferenc kiberbiztonsági szakemberrel, aki 2015-ig a kormányzati szervek kiberbiztonságáért felelős Nemzeti Biztonsági Felügyelet kibervédelmi központjának vezetője volt.

— Mi valószínűsíthető a Tisza Világ applikációval kapcsolatban, adatszivárgás vagy adatlopás történt?

— Ha az adatbázis naplóállományait szakértők megvizsgálják, ezekből látszani kell, történt‑e nagy tömegű adatlekérés, voltak‑e jogosulatlan hozzáférési kísérletek, milyen mintázatok utalnak online támadásra. Ha nincs ilyen minta, akkor valószínű, hogy az adatok máshonnan származnak, például egy korábbi mentésből, egy elemzésre összeállított adathalmazból vagy egy betöltésre előkészített állományból.

Számomra nem tűnik egyértelműen feltörésből származó adathalmaznak.

Én is inkább azt feltételezem, hangsúlyozom: feltételezem, hogy nem egy online feltörésből származó „dumpról” van szó, hanem egy elemzésre vagy biztonsági mentésként tárolt, akár USB‑re vagy merevlemezre kimentett adathalmazról.

— Akkor itt nem klasszikus „hekkerekről” van szó, hanem lehetett belső ember?

— Simán lehet insider. De amíg erre utaló konkrét nyom nincs, ez hipotézis marad. A vizsgálat mindig hipotézisekkel indul, amelyeket az adatok igazolnak vagy cáfolnak. Nincs „jóslás”, csak módszeres kizárás és bizonyítás.

— Hogyan zajlik ez a módszeres feltárás?

— Az adatkezelés teljes életútját feltérképezzük: hogyan keletkezik az adat, hol és hogyan kezelik, mikor és hogyan semmisítik meg. Ha például egy irodai gép merevlemezén lévő mentés a releváns forma, akkor nem az online alkalmazás feltörését vizsgáljuk elsődlegesen, hanem az adott gépet, és azt, hogy ki fért hozzá fizikailag és logikailag, jogosultan vagy jogosulatlanul, mikor, és mit mutatnak a naplók. Így lehet a normál folyamatokat leválasztani a rendellenes eseményekről.

— Az is jelenthet valamit, hogy nagyon kerek szám, pontosan 200 ezer adat?

— Igen, ez gyanús lehet. Többen kérdezték, hogy ez a teljes adatbázis‑e? Szerintem a teljes állomány nem feltétlenül csak 200 000 rekordból állna.

Nekem inkább manipulált, összeállított adathalmaznak tűnik.

Lehet, hogy arra jogosult személy rakta össze egy adatsorba valamilyen elemzési célból, vagy betöltéshez készítette elő, lehet üzemeltető, fejlesztő is, de az is lehet, hogy különböző forrásokból „összeragasztották”.

— A kormányoldal szerint az ukránokhoz is eljuthattak az adatok, míg Magyar Péter azt állítja, az oroszok keze van az akcióban. Ennyire gyorsan, ilyen kevés információ után felelősen ki lehet ilyesmiket jelenteni?

— Szerintem nem. Informatikai rendszerek ellen folyamatosan vannak támadások és próbálkozások. Nagyjából előre is jelezhető, mely geolokációkból érkezik sok automatizált kérés. Napi működés mellett a robot‑hálózatok aktivitása mérhető Észak‑Koreából, Kínából, thaiföldi, amerikai, orosz IP‑címekről, stb. De ezek mögött jellemzően nem ül valaki és célozza a magyar rendszert, hanem automaták keresik a gyengeségeket.

Első ránézésre így könnyű azt mondani, hogy „orosz” vagy „ukrán”, de ez nem feltétlenül tükrözi a szándékot.

— Tehát attól, hogy egy IP‑cím adott helyre utal, még nem biztos, hogy onnan irányult a támadás?

— Gyakran használnak proxikat, VPN‑eket, Tor‑hálózatot, vagy feltört átjárókat, hogy máshonnan érkezőnek tűnjön a forgalom. A forrás azonosítása, az attribúció, kifejezetten nehéz, mert egy felkészült támadó eltakarja a saját IP‑jét, vagy „darkwebről”, láncolt proxykon keresztül jön. A támadások forrásának visszafejtéséhez nemzetközi együttműködés kell: a megtámadott ország kiberbiztonsági hatósága megkeresi a következő ország hatóságát, akik az ottani eszköz tulajdonosáig mennek, és így tovább. Ez nagyon nehéz és hosszadalmas munka, jellemzően a lánc első olyan pontjáig jutunk el, ahol már csak egy köztes proxy látszik.

— Gondolom, ez drága is, tehát csak nagyon nyomós érdek esetén viszik végig.

— Alapvetően igen. Ha nincsenek előre kialakított, két‑ és többoldalú együttműködési protokollok a kiberbiztonsági központok között, az adatcsere esetleges. Ráadásul egy felkészült támadó a nyomait el is tüntetheti.

— Tehát egy‑két nappal a kiszivárgás vagy lopás nyilvánosságra kerülése után nagy valószínűséggel nem lehet kijelenteni, honnan jött.

— Az elején legfeljebb hipotézisek vannak. A szakma ezt „gyors triázsnak” hívja: a szakértők „konzílium” jelleggel áttekintik a nyomokat, és meghatározzák, milyen hipotéziseket érdemes vizsgálni. Aztán az elemzés igazolja vagy cáfolja ezeket.

— Nyissunk egy zárójelet: az elhíresült esetnél, amikor a magyar külügy rendszereibe az orosz titkosszolgálatok bejárkáltak, annak az eredetét minden kétséget kizáróan bizonyítani tudták?

— Úgy tudom, igen. Készült erről hivatalos levél, ha jól emlékszem, 2021‑ben, amelyben az illetékes szakszolgálat vezetője a Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetését tájékoztatta, forrást és eseményeket is megnevezve.

Ez nem feltételezés volt, hanem kivizsgált eset.

A részleteket nem verték nagydobra, de ott nagy bizonyossággal állították, hogy az FSZB‑hez és a GRU‑hoz köthető hacker‑csapatok álltak a támadások mögött.

— Térjünk vissza a Tisza Világ applikációra: ez akkora horderejű ügy, hogy azonnal kormányzati szintű vizsgálatot kellett indítani?

— Szerintem minden ilyen ügyben így kellene eljárni. Ugyanígy kellett volna kezelni anno a KRÉTA‑ügyeket is, és ugyanilyen erővel kellett volna ráugrani a VBÜ‑re, a Védelmi Beszerzési Ügynökség esetére is, amikor ott történtek incidensek.

Most a kampányban sajnos gyakran eszközként használják a kiberbiztonságot olyanok, akik nem értenek hozzá.

Emlékszik a banki csalások esetére? Ott is ukránokat neveztek meg felelősként a politikai kommunikációban. Ez viszont nem szakmai állítás, hanem propaganda.

— Elvárható‑e, hogy ha kampánycélból ugrottak rá az ügyre, de nem az elvárt eredmény születik, akkor azt is nyilvánosságra is hozzák?

— Nem hiszem, hogy teljesen transzparensen fogják kommunikálni. Abban bízom, hogy a hatóságok szakmai szempontból fogják lefolytatni a vizsgálatot, és ha elég információ áll rendelkezésre, meg is tudják állapítani a történteket. De a kommunikáció ritkán teljes körű.

— Mennyi idő kell egy ilyen vizsgálathoz? Most nagyjából öt hónap van a választásokig.

— Gyors elemzéssel hamar látszik, van‑e elég adat érdemi vizsgálathoz. Ha igen, 1–2 hét alatt eredményt hozhat az első kör. Ha nemzetközi együttműködés kell, például szolgáltatóknál, más országoknál további adatgyűjtés, akkor hónapokig is elhúzódhat.

— De az is lehet, hogy nem vezet eredményre.

— Előfordulhat, igen.

— Ahogy a bűncselekmények kivizsgálásakor is az az első kérdés, hogy „cui prodest”, fel kell tenni a kérdést, hogy egy választási kampány kellős közepén kinek az érdeke egy párt adatbázisát feltörni és nyilvánosságra hozni?

— Ez az egyik első kérdés a támadóprofil‑építésnél: kinek állhatott érdekében.

A motiváció vizsgálata a módszertan része.

Emellett nézzük az infrastruktúrát, a bejutás módját, a használt eszközöket. Még ha ez önmagában nem is azonosítja az elkövetőt, leszűkíti a kört és jellemzi a támadás típusát.

— A kormány azt mondja, ukrán nyomokat találtak. Ez mennyire hihető?

— Ez inkább propaganda. A „ukrán nyomok” állítás gyakran arra épül, hogy vannak ukrán fejlesztők vagy ukrán IP‑címek a forgalomban.

De ukrán, orosz, kínai, amerikai IP‑címek minden nagy rendszer naplóiban megjelennek a folyamatos szkennelés miatt.

Ebből önmagában semmilyen szándék nem következik.

— Az viszont bizonyított, hogy oroszok beavatkoztak például a Brexitbe, a francia, holland, román választásokba. Ez alapján nem valószínűbb, hogy inkább orosz érdek állhat mögötte?

— Az orosz félnek lehet motivációja, de nem csak nekik. Az információs hadviselésben, dezinformáció, zavarkeltés, szürkezónás beavatkozások, több szereplő is lehet érdekelt. Ez már geopolitikai elemzés kérdése. Kézenfekvő, hogy az ellenzék gyengítése bizonyos aktoroknak kedvez, de ez nem kizárólag orosz–ukrán kérdés.

— Attól tartok, hogy itt sosem fogjuk megtudni az igazságot, mert ez senkinek sem érdeke.

— Könnyen lehet, hogy politikai szinten marad az ügy. Mindazonáltal mindenkinek azt javaslom,

aki érintett lehet, hogy változtasson jelszót, állítson be erős, lehetőleg többfaktoros hitelesítést az összes online fiókján, és ne használja mindenhol ugyanazt a jelszót.

Erről kellene beszélnie egy felelős vezetésnek is, nem egymásra mutogatni.

— Jól sejtem, hogy öt hónappal a választások előtt ez az eset még csak egy könnyű nyári teadélután az angolkisasszonyoknál, jöhetnek durvább dolgok?

— Simán lehet. De ebben nincs semmi újdonság: a kampányok idején rendszeresek az ilyen próbálkozások. Emlékezhetünk a ’98‑as választások környékén az MSZP levelezőszerveréhez való hozzáférés ügyére is, már akkor volt hasonló.

— Ezekkel komolyan alá lehet ásni valamelyik politikai erő iránti bizalmat?

— Akkor, ha tömegesen jelennek meg az érintettek ellen célzott támadások, például fiókfeltörések, közösségi profilok elfoglalása, bankszámlás csalások, és ezeket összekötik a mostani incidenssel. Nem akarok ötleteket adni, de ha „felfújják a lufit”, akkor lehet politikai hatása. Ugyanakkor ez általában zavarkeltés, vihar a biliben.

— Állampolgárként teljesen védtelennek érzem magam. Ha Romániában vagy Moldovában történik valami hasonló, ott keményen fellépnek a hatóságok...

— Valóban, voltak határozott lépések a régióban. Nálunk is vannak kiváló szakemberek a titkosszolgálatoknál és a rendvédelemben, napi szinten foglalkoznak ilyen ügyekkel. Amit most érez, a közbizalom megingását, gyakran az a támadás célja maga. Szakmailag van kapacitás és tudás, de a politikai akarat és a transzparens kommunikáció sokat számít. Ugyanis, a korábban említett példákkal szemben Magyarországon most fordított a helyzet: nem a kormányt kell megingatni, hanem az ellenzéket gyengíteni, de a vektorok ugyanabba az irányba mutatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Csak annyit mondtam neki, hogy Danikám mindent megbeszéltünk, nagyon szeretlek, mindig hiányozni fogsz, Bro’” – Szívszorító megemlékezés Karsai Dánielről
Az ALS-betegséggel diagnosztizált Karsai Dániel alkotmányjogász 47 éves korában, egy éve hunyt el. Testvére most egy megható bejegyzésében emlékezett vissza bátyjára.


Egy éve, 2024 sszeptemberében halt meg dr. Karsai Dániel, az eutanáziáért küzdő, ALS-betegségben szenvedő alkotmányjogász. Testvére, Karsai Péter a bátyja közösségi oldalán írt meg, hogy nagyon sok írást és üzenetet kapott az elmúlt időszakban barátoktól, rokonoktól. Ezek mind a testvérérő szólnak. Úgy döntött, hogy közzéteszi az írásokat, amelyek "Mind sírós kacagós, készíthetitek a 100as zsepit" - üzente.

Az első bejegyzést ő maga írta. Karsai Péter néhány fiatalkori közös emléküket idézte fel, majd mesélt arról, hogyan támogatták egymást, hogyan tartottták a kapcsolatot, mikor távol voltak egymástól. Végül szívszorító sorokkal emlékezett vissza bátyja utolsó óráira a kórházban.

"Gondolatok Daniról

Mit jut eszembe a bátyámról? Minden.

1998. november 7-én a SZAC ellen játszottuk soros bajnoki mérkőzésünket. Dani csatárt játszott én középhátvédet. Második félidő elején saját csapattársammal szerencsétlenül szaladtunk egymásba, azonnal a földre kerültem és csak a térdemet tudtam szorítani a fájdalomtól. Dani a pályán köztünk lévő 50-60 méter távolságot villámgyors sebességgel küzdötte le és talán elsőként ért oda hozzám. Karjaiban vitt le a pályáról. Kb. ötven napig feküdtem otthon fekvőgipszben, minden nap jött és meglátogatott, még Győrbe se ment le azokban a hetekben, hozta minden nap a Nemzeti Sportot, kivett filmeket a videotékából, tanult velem, hogy ne maradjak le a suliban, egyszóval segített ahol tudott, amiben tudott. Mint egy szerető báty".

Arról is írt, hogy testvére nagyon elkötelezett volt: "Ha futóedzésről volt szó ő sosem kocogott, mindig futott. Egy szigetkör sosem volt elég, futott még egyet. Ha úszni mentünk, sosem volt elég 1 km, úszott még 1 km-t".

Péter felidézett egy kamaszkori emléket is:

"Még gimibe jártam, amikor Dani megkérdezte, hogy lenne e kedvem külsősként a nívós jogász bajnokságban játszani. Nem gondolkoztam két szempillantásnál többet. Dani ekkor már harmadéves joghallgató volt. Amint felépültem a 98’ őszi sérülésemből, azonnal csatlakoztam a Csontbrigád csapatához.

Sok szép sportélmény mellett egy Danihoz köthető konkrét esetet szeretnék most feleleveníteni. Rangadót játszottunk a bajnokság legerősebb csapata ellen, napokig készültünk az összecsapásra, amelyen mindannyian szívünket lelkünket kitettük a pályára. Az egész mérközésen a meccset vezető bíró az ellenfelet támogatta ítéleteivel, teljesen egyértelmű volt, hogy részrehajlóan vezeti a meccset. Ha jól emlékszem számunkra kedvezőtlen 2-2-es döntetlen lett a rangadó vége, ami miatt ellenfelünk ünnepelhette a bajnoki címet, mi nagyon elkeseredettek és frusztráltak voltunk főleg a bíró ténykedése okán. Amikor elhangzott a mérkőzés végét jelző hármas sípszó Dani öles léptekkel közelítette meg a bírót, eléállt 188 cm magas full izom alkatával, hátratette mind a két kezét és kb. 5 centiméterről a spori arcától közölte vele, hogy ‘Spori, maga egy csaló.’

Az esetet, Dani mellett, nála semmivel sem higgadtabb állapotban néztem végig. Arra gondoltam akkor ott, abban a pillanatban, hogy Daniból elképesztően jó jogász lesz, ha ezt a teljesen nyilvánvaló csalást ilyen higgadtan és kíméletlenül tudta lereagálni. Danit természetesen az eset után azonnal kiállította a bíró".

A testvérek kapcsolata különleges volt:

"Dani életében különleges státusznak örvendhettem. Bármi történt vele, jó vagy kevésbé jó, mindig én voltam az első, akit hívott. Akkor is ha tanácsra volt szüksége 2005-ben, elfogadja-e a strasbourgi 4 éves munkalehetőséget az EJEB-nél vagy sem. Dani nem akarta elfogadni, attól tartott, hogy akkori párjával nem tudnának Strasbourgban boldogok lenni, és akkor is, mint oly sokszor máskor, Daninak nem saját maga, hanem valaki más, hozzá közel álló volt a fontos, fontosabb.

Szerencsére Dani hallgatott rám és elfogadta a strasbourgi munkalehetőséget, ami később megalapozta a sikeres ügyvédi praxisát, és sok más értékes tapasztalattal, élménnyel ajándékozta meg a kint töltött 4 esztendő.

Éveket éltünk egymástól távol, de mindig megoldottuk, hogy Európa különböző pontjain találkozzunk évente egy-két alkalommal. Ilyenkor mindent igyekeztünk bepótolni, amit csak lehet megbeszélni, átbeszélni, szórakozni, közös hobbinknak a meccsnézéseknek hódolni. Minden közösen töltött idő Danival mindig tartalmas volt, sosem erőltetetten tartalmas, csak olyan programokat szerveztünk, amihez mindig mindkettőnknek volt kedve".

Péter az utolsó pillanatig ott volt testvére mellett:

"Valamiért a Sors más utat rajzolt elénk. 44 évesen vesztettem el az akkor 47 éves bátyámat, siralmasan fiatalon.

2022 májusában voltunk utoljára Londonban Fulham meccsen (minő meglepetés), akkor kérdeztem Danitól viccesen, hogy szerinte jönni fogunk-e Londonba Fulham meccsre 75 évesen is. Danisan annyit válaszolt, hogy ugyan Pit azt se tudni holnap élni fogunk-e.

2024. szeptember 28-án este 10 óra magasságában kettesben lehettem Danival az intenzív osztályon. Pár órával korábban mondta nekem az ügyeletes orvos, hogy le fogják kapcsolni Danit a lélegeztetőgépről. Ott ültem mellette az intenzíven, néztem a kisimult nyugodt arcát, mintha picit mosolygott volna. Néztem a csuklóján lévő vasasos VIP-belépőket. Csak annyit mondtam neki, hogy Danikám mindent megbeszéltünk, nagyon szeretlek, mindig hiányozni fogsz, Bro’.

- áll Karsai Péter bejegyzésében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Tölgyessy: Magyar Péter és Orbán Viktor között a verseny teljesen nyílt, a választás kimenetele egyáltalán nem dőlt el
Bár korábban Tölgyessy Péter többször beszélt arról, hogy a Fidesz lejtmenetben van, ami már csak nagyon nehezen fordítható vissza, az elmúlt hónapokban megváltoztatta véleményét - derült ki a Partizán műsorából.


Két hónapja Tölgyessy Péter még arról beszélt a Partizánban, Orbán Viktor és a Fidesz egyértelműen „lefelé tartó pályán” van, a miniszterelnök a szokásaival ellentétben rengeteget szerepel, ami „erőlködést” mutat, és bár a kormány „hihetetlen tűzijátékra készül, amit már el i„ kezdett a háromgyerekes anyák adókedvezményével, és az otthonteremtési hitellel, ez gazdasági növekedés nélkül önmagában még „nem fogja megfordítani” a választást. Úgy vélte, a korrupció „gyilkos hatású lehet”, és Orbán Viktor Hatvanpusztával személyesen sértette meg azt a tabut, hogy a legfőbb vezetők nem gyarapíthatják személyes vagyonukat.

Ehhez képest pénteki interjújában az elemző már nagyon határozottan amellett érvelt, hogy a választás kimenetele egyáltalán nem dőlt el, a verseny Magyar Péter és Orbán Viktor között teljesen nyílt.

Szerinte az ellenzéki oldalon tapasztalható győzelmi eufória, eksztázis ellenére a Fidesz korántsem veszítette el az esélyét a győzelemre.

Erről győzte meg október 23. is. „Számomra október 23-nak a legfontosabb üzenete az volt, hogy nem dőlt el a választás. Nem billent meg a magyar közvélemény. Tehát én azt képzeltem valamikor a nyár elején, hogy megbillenőben van a magyar közvélemény. Most ez a trend Budapesten végigszaladt, viszont az ország egészén nem” - fogalmazott.

Szerinte a Fidesz eleinte teljesen félrekezelte a Magyar Péter-jelenséget, mert azt hitték, magától el fog bukni. Amikor megjelent Magyar Péter, akkor a Fidesz úgy érezte csak egy férj. Lenézték. A Fidesz-közeli elemzők azt mondták, hogy tőlük nem mentek át szavazók, tehát csak megsemmisítette az egyébként is borzalmas régi ellenzéket, és ennyi.

Utána azonban kiderült, hogy korántsem erről van szó. „A leghatározottabban állítható, hogy Budapesten egyharmad alatt van a Fidesz, de lehet, hogy 20% körül van. Tehát itt tényleg megbillent a közvélemény. Olyannyira Fidesz-ellenes a hangulat, és olyan lázban ég a város, olyan szinte extázisban van, hogy nemsokára itt kormányváltás lesz.”

Vidéken más a helyzet. „Az igazi Fidesz-szavazó kistelepülésen, idősebb, alacsony státuszon.”

A Békemeneten ez problémát is jelentett. Nehéz rávenni őket, hogy eljöjjenek Budapestre, „mert ki fogja kiengedni reggel a csirkét, ha én elmegyek Budapestre tüntetni?” Tölgyessy szerint emiatt a Fidesz csak úgy tud tömegeket hozni a fővárosba, ha „buszoztatja, pénzt ad, élelmiszercsomagot ad” a résztvevőknek.

Amikor Orbán Viktorban tudatosult, hogy a Tisza Párt jelentette probléma „igen jelentős, és elkezdett olyasmit csinálni, amit korábban nem csinált.” Interjúk özönét kezdte adni.

„Szabályosan leszállt, ha úgy tetszik, a miniszterelnöki trónusáról.”

Személyesen vette át a kampány irányítását, és a kommunikáció megváltoztatása mellett komoly osztogatásba, "tűzijátékba" kezdett. Ennek hatását Tölgyessy Péter szerint nem szabad lebecsülni. „Elindított egy elképesztő tűzijátorozatot, kifejezetten a választások megnyeréséhez elindított egy fogyasztás-támogató programot, aminek a fő eleme a reálbér emelkedése.” Ide sorolta például a 14. havi nyugdíj terve és a közigazgatásban dolgozók "elképesztő" mértékű, kétszer 15%-os béremelése.

Tölgyessy szerint ezek nem csak ígéretek. „Hogyha lesz 14. havi nyugdíj, azt fogja hozni a postás, vagy ott lesz a számlán. Tehát azok valós lépések lesznek” - mondja. Ezzel szemben Magyar Péter 9%-os adóvisszatérítés ígérete „tényleg ígéret.”

Az elemző szerint Magyar Péter sikere elsősorban nem a programjában, hanem abban a hatalmas reményben rejlik, amit a kormányváltást akarók számára nyújt. „Elindult ez a csodavárás, és ő valami egészen elképesztő módon a reményt jelenti rengeteg választó számára” - mondta.

„Emiatt a remény páncélja van rajta. Tehát ha valaki elkezdi bírálni, akkor nem Magyar Pétert bírálja, hanem engem, mármint azt a szavazót, aki végre-végre úgy érzi, hogy megszabadulhat ettől a 15-16 évnek a szörnyűségétől.”

Az egyik legfontosabb újítása a korábbi ellenzékhez képest, hogy komolyan veszi a vidéket. Ennek legfontosabb kifejeződése az országjárás. Míg a korábbi ellenzék lesajnálta, lenézte a vidéket, amit Magyar Péter csinál, az „egy nagyon komoly innováció.”

Ugyanakkor Tölgyessy úgy érzi, Magyar menekül a nehéz, koncepcionális kérdések megválaszolása elől. Azt mondta, néha úgy érzi, a Tisza Párt elnöke „azért megy a vidéki színpadokra, mert addig se kell beszélni az igazán fontos jövendő dolgokra.”

Az elemző szerint ráadásul Magyar Péter kampánya elérte a csúcsát. „Az érzésem, hogy a Magyar Péter kampánya elakadóban van. Tehát az ő felhajtóereje már nem olyan, mint volt egy évvel vagy fél évvel ezelőtt” - vélte.

Bár hatásosnak tartja Magyar Péter beszédeit, hiányolja belőlük a koherens programot. Szerinte ez igaz az október 23-i beszédre is.

„Jellegzetes internetvilág-beszéd volt” - fogalmazott Tölgyessy. De szerinte nem volt eleje, vége, közepe, hiányzott belőle az államférfiúi vízió. „Ilyen rövid, pergős valamik voltak, amiket, mint az aranypénzt, dobálta kifelé. De én nem vettem észre a vörös fonalat” - mondta az elemző. „Nem láttam benne egy államférfői koncepciót Magyarország bajainak a megoldására. Ígéreteket láttam.”

Ezek az ígéretek azonban Tölgyessy szerint túlzóvá váltak, Magyar Péter még Orbán Viktort is túllicitálta velük. A Tisza ígéreteit a 2006-os Fidesz-kampányhoz hasonlította. „A Fidesz volt az, aki sztratoszférába vitte föl az ígéreteket.” Csakhogy szerinte „a sztratoszférának az a sajátossága, hogy ott már nincs levegő. Az érzésem, hogy a Magyar Péter hajtóereje is ebben a mezőben van már.”

Tölgyessy arról is beszélt, hogy Magyar Péter téved, amikor Orbán Viktor mostani helyzetét Kádár János utolsó éveihez hasonlítja.

„Ez tetszetős hasonlat, de téves. Orbán Viktor nem az öreg Kádár. Ő nagyon is hisz abban, hogy az ő rendszere a jövő. Kádár utódai ezzel szemben már nem hittek a saját rendszerükben.”

De nemcsak a hitről van szó. Tölgyessy szerint a Fidesz számára ez a választás egzisztenciális tétet is hordoz: nem egyszerűen a kormányzás a tét, hanem a "minden".

Ha a Fidesz veszít, „azzal akár mindent elveszíthet” és „még a miniszterelnök családjának a Magyarországon maradhatósága is kérdéses lehet egy bizonyos szituációban. Tehát itt nem arról van szó, hogy ha veszítünk, akkor majd visszajövünk, hanem végzetes következményei is lehetnek.”

Ellenben ha győznek, „az annyit jelentene, hogy a fák úgy látszik, mégiscsak az égig nőnek. A főnök az egy zseni mert mindig megoldja a dolgokat. Bármit meg lehet csinálni ezzel az országgal.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Önök nem békepártiak, hanem orosz csicskák” – Pottyondy Edina nyílt levélben válaszolt Orbán Balázsnak
Orbán Balázs azután találta be a humoristát, hogy legújabb videójában terítékre került az a mesterséges intelligencia által generált videó is, amelyben Orbán Viktor Amerika Kapitányként, Szijjártó Pókemberként, Lázár János pedig Vasemberként pózol.


„Az a megtiszteltetés ért, hogy az ország leggyávább embere, a miniszterelnök politikai igazgatója és a Fidesz kampányfőnöke belém mélyesztette méregbe mártott fogait” - írta szerda reggeli Facebook-bejegyzésében Pottyondy Edina.

Orbán Balázs Pottyondy legutóbbi videója miatt ment neki a humoristának. A videóban ugyanis terítékre került az a Szijjártó Péter TikTokjára feltöltött, mesterséges intelligencia által generált videó is, amelyben Orbán Viktor Amerika Kapitányként, Szijjártó Pókemberként, Lázár János pedig Vasemberként pózol. Pottyondy ezzel kapcsolatban hosszasan kifejtette, hogy szerinte a videóban szereplő hősök személyisége nincs összhangban a kormánypárt politikusainak karakterével.

Erre reagált aztán Orbán Balázs, a Fidesz kampányfőnöke, aki háborúpártiként jellemezte Pottyondyt és azt is pedzegette, vajon saját gondolatokat közvetít a tartalmaiban vagy „rendesen megfizetik ezért a munkásságáért”.

Orbán Balázs posztjára Pottyondy egy nyílt levélben regált.

„Bármennyire is hihetetlen, engem egy cseppet sem zavar, ha a miniszterelnököt kitalált mesehőshöz hasonlítják. Csak azt nem értettem, hogy miért éppen Amerika Kapitányt találták erre a legalkalmasabbnak, amikor Döbrögitől Gollamon át egészen Káig, A dzsungel könyve legendás kígyójáig bőven akadt volna olyan karakter, aki jobban illik a Főnihez”

- írta Pottyondy.

Hozzátette:

kicsit zavarban van, hogy ezt épp Orbán Balázsnak kell magyaráznia, aki „még az ‘56-os forradalomból is azt a tanulságot vonta le, hogy fegyverrel nem szállunk szembe a zsarnok, imperialista birodalommal. Ugyanis Amerika Kapitány az a hős, aki a legreménytelenebb helyzetben is a harcot választja, és az utolsó leheletéig küzd a gyilkos agresszorral szemben. Ahogy Önök mondanák, Amerika Kapitány egy háborúpárti karakter”.

Kiemelte: nem azt fejtegette korábban, hogy jobboldali politikusok ne lehetnének pozitív szereplők, hanem azt, hogy szerinte túlzás Lázár Jánost „sikeres cégvezetőként és feltalálóként” ábrázolni, Szijjártó Péterről pedig szerinte nem a „vicces, kedves, barátságos Pókember” jut az ember eszébe. A kormányzati szereplők popkulturális beállítását ezért kifogásolja.

Azt is kifejtett: azt sem érti, hogy Orbán Balázs holt talált talált utalást arra, hogy szakítsuk meg a diplomáciai kapcsolatainkat az illiberális országokkal.

„Pusztán arra hívtam fel a figyelmet - ahogy ezt Kitti barátnőmnek is mondtam, amikor súlyos párkapcsolati válságban volt -, hogy mindig van középút a »leszopni« és a »nem beszélni vele« hozzáállás között”

- fogalmazott.

A háborúval kapcsolatos álláspontokról azt írta, nem kéri számon a „békepártiságot”, viszont szerinte „az erőszaktevő mellé állni nem erőszakellenes álláspont”.

„Önök nem békepártiak, hanem orosz csicskák. Nem a békét akarják, hanem Putyin győzelmét óhajtják. És még csak az sem érdekli Önöket, hogy hány magyar katona életébe kerül az elégtelen felszerelés vagy a légvédelem hiánya, a civil áldozatokról nem is beszélve”

- fogalmazott Pottyondy, aki szerint abban egyetértenek, hogy a háborús pszichózis életekbe kerül, és súlyos gazdasági károkat okoz.

„Amiben viszont eltér a véleményünk, hogy szerintem a háborús pszichózisban nem Európa és a liberálisok, hanem Moszkva szenved. Putyint még Trump sem tudta rábírni a fegyverszünetre, de nyilván Ön erre is azt fogja mondani, hogy csak azért, mert az európai vezetők és a libsik nem engedték. Hahaha. Mókás kis szőrpamacs maga, Balázs!”

- jegyezte meg.

A posztban kitér arra is, hogy a személyére vonatkozó sorokat - bár tudja, hogy Orbán Balázs sértésnek szánta - megtiszteltetésnek veszi.

„Az Ön megvetése számomra egyszerre jutalom és elismerés. Ezt úgy tudom viszonozni, hogy felhívom becses figyelmét arra, hogy a napokban megjelenő könyvemben van egy hosszabb elbeszélés egy 2031-ben zajló ukrán-magyar háborúról, amelyben Önnek is a jelentőségéhez és a jelleméhez mért szerep jutott. Remélem, hogy megkarcolja a cinizmusból, aljasságból, önhülyítésből és szolgaságból eszkábált szamovárt, amit a személyisége helyére növesztett”

- fogalmazott.

A poszt végén pedig megjegyezte: nagyon jó a kép, amit Orbán Balázs róla talált, ehhez külön gratulál. „Nagyvonalú, igazi konzervatív úriemberhez méltó gesztus” - tette hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET: