Pár nappal a kormány által szervezett oltási akcióhét előtt értesültek a fővárosi kerületek arról, hogy mégsem vehetnek részt az oltási akcióhétben. Erről Pikó András józsefvárosi polgármester számolt be egy szerda esti Facebook-bejegyzésében - szúrta ki a 444.hu.
"Örömmel vettük, hogy az Auróra utcai rendelőintézetünk is részt vehet a kormány által meghírdetett Oltási Akcióhétben. Egy órája érkezett a levél a Kormányhivatal illetékesétől, hogy sztornó, vissza minden!! A kormányzati Oltási Akcióhétben sem mi, sem más kerületi rendelők nem vehetnek részt"
- írta Pikó.
Mellékelte is a bejegyzésben a fővárosi kormányhivataltól érkezett hivatalos levelet, amelyben a főigazgató arról tájékoztat, hogy az oltási akcióhétben kizárólag a fővárosi kórházak vesznek részt.
A polgármester elmondása szerint a rendelőben már átszervezték a rendelési időket, hogy semmi akadálya ne legyen az egész napos oltásnak, az önkormányzat pedig megtervezte a kommunikációs kampányt. 10 ezer plakáton szerették volna hirdetni az oltást, és utána a rászorulók igényeljék nyugodtan a 20 ezer forintos kerületi oltási támogatást.
"Nem tudom, hogyan jutott erre a döntésre a titokzatos nevű Fővárosi Oltási Munkacsoport, de ezúton is gratulálok az okos és bölcs döntéshez. Elképzelni sem tudom, hogyan szolgálja az oltási akcióhét nagyobb sikerét az, hogy az önkormányzati rendelők nem vehetnek benne részt?? Netán arra a népi bölcsességre hagyatkoztak, hogy a oltásban és oltóhelyben is a kevesebb valójában több?"
- tette fel a kérdést.
Pikó szerint "ez egy felelőtlen döntés", és "újabb megnyilvánulása annak, hogy a kormány mindent feláldoz, még a helyes oltási akcióját is veszélyezteti, csak hogy a látszata se alakuljon ki annak, hogy együttműködnek velünk."
Azt ígéri, hogy ha a kormány által szervezett oltási akcióhét nem is lehet a kerületben, akkor az önkormányzat szervez józsefvárosi oltásihetet az Auróra utcai rendelőintézetben, amelynek keretében változatlan feltételekkel, legfeljebb csökkentett időtartamban, de minden oltást igénylőt el fognak látni vakcinával.
Pár nappal a kormány által szervezett oltási akcióhét előtt értesültek a fővárosi kerületek arról, hogy mégsem vehetnek részt az oltási akcióhétben. Erről Pikó András józsefvárosi polgármester számolt be egy szerda esti Facebook-bejegyzésében - szúrta ki a 444.hu.
"Örömmel vettük, hogy az Auróra utcai rendelőintézetünk is részt vehet a kormány által meghírdetett Oltási Akcióhétben. Egy órája érkezett a levél a Kormányhivatal illetékesétől, hogy sztornó, vissza minden!! A kormányzati Oltási Akcióhétben sem mi, sem más kerületi rendelők nem vehetnek részt"
- írta Pikó.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Éjszaka szinte az összes közel-keleti országot megtámadta Irán
A konfliktus az ötödik napjába lépett és már a teljes régió lángba borult. A libanoni Hezbollah támadásba lendült Izrael ellen, miközben az Öböl-menti országokra Irán rakétákat lőtt.
Szerda reggelre a Közel-Kelet több országára is kiterjedt a konfliktus, amely már az ötödik napja tart. Izrael „széles körű” csapáshullámot indított Irán ellen, Libanonból halálos áldozatokról érkeztek hírek, a Perzsa-öböl államai pedig rakétákat és drónokat fogtak el.
Az izraeli hadsereg közlése szerint egy új művelet iráni „Baszidzs- és belső biztonsági parancsnoki központokat” célzott. Az iráni állami média az ország több pontjáról, köztük a fővárostól, Teherántól nyugatra fekvő területekről is robbanásokat jelentett.
A CNN által geolokált fotón egy hatalmas, sötét füstoszlop látszik Iszfahán közelében. Eközben Izrael légvédelme az Iránból indított rakéták elfogásán dolgozott.
Északon több, Libanon felől érkező rakétát is észleltek, és a legtöbbet megsemmisítették. Egy egészségügyi beavatkozó csoport „becsapódásról” számolt be a Jeruzsálemhez közeli Beit Semesben, de nem volt egyértelmű, hogy a lövedék rakéta volt-e, vagy egy elfogásból származó törmelék.
A harcok civil áldozatokat is követeltek Libanonban. A fővárostól, Bejrúttól délre fekvő Aramúnban egy légicsapás legalább hat embert ölt meg, míg Baalbekben egy lakóépületet ért találat, ami legalább öt ember halálát okozta. Izrael több mint egy tucat libanoni faluban és városban rendelt el evakuálást, küszöbön álló csapásokra figyelmeztetve.
A feszültség az Öböl-menti államokra is átterjedt.
A katari védelmi minisztérium szerint egy iráni ballisztikus rakéta eltalálta az Al Udeid légibázist, a Közel-Kelet legnagyobb amerikai katonai létesítményét, de nem okozott személyi sérülést.
Szaúd-Arábia két cirkálórakétát és kilenc drónt semmisített meg Al-Harj közelében.
Kuvaitban egy 11 éves kislány halt meg, „amikor repeszek hullottak egy lakóövezetre”. A hadsereg „több ellenséges légi célt” is elfogott, a törmelék egy házra zuhant és sérüléseket okozott.
A konfliktus már a tengeri útvonalakat is érinti: az Egyesült Arab Emírségek partjainál, Fudzsejra közelében egy hajót „ismeretlen lövedék” talált el, de a brit Tengerészeti Kereskedelmi Műveletek szerint a jármű nem szenvedett súlyos károkat - írja a CNN.
Az Egyesült Államok és Izrael februát 28-án csapásokat mért iráni célpontokra, amire Irán regionális rakéta- és dróntámadásokkal válaszolt. Március 4-ére a konfliktus az egész térségre kiterjedt, miközben a piacok megrendültek és az olaj és gáz ára meredeken emelkedik.
Szerda reggelre a Közel-Kelet több országára is kiterjedt a konfliktus, amely már az ötödik napja tart. Izrael „széles körű” csapáshullámot indított Irán ellen, Libanonból halálos áldozatokról érkeztek hírek, a Perzsa-öböl államai pedig rakétákat és drónokat fogtak el.
Az izraeli hadsereg közlése szerint egy új művelet iráni „Baszidzs- és belső biztonsági parancsnoki központokat” célzott. Az iráni állami média az ország több pontjáról, köztük a fővárostól, Teherántól nyugatra fekvő területekről is robbanásokat jelentett.
A CNN által geolokált fotón egy hatalmas, sötét füstoszlop látszik Iszfahán közelében. Eközben Izrael légvédelme az Iránból indított rakéták elfogásán dolgozott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Izrael azt állítja, hogy légicsapást mért az új iráni vezetőt megválasztó testületre, de semmi bővebbet nem árultak el
Az izraeli légierő a Teherántól 160 kilométerre fekvő Kom városában bombázta a Szakértők Gyűlésének épületét. Nem tudni, hogy kiket likvidáltak, ugyanis Irán tagad.
Izrael kedden akkor mérhetett csapást az iráni legfőbb vezetőt megválasztó testület egyik épületére, amikor az éppen az utódlásról döntött – legalábbis ezt állítják izraeli források. A Teherántól mintegy 160 kilométerre délre fekvő Kom városában történt támadásról készült felvételek súlyos károkat mutatnak az épületen. Az akcióra napokkal azután került sor, hogy hivatalosan bejelentették Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének halálát.
„Meg akartuk akadályozni, hogy új legfőbb vezetőt válasszanak” – mondta egy név nélkül nyilatkozó izraeli védelmi tisztviselő az Axiosnak.
Az izraeli hadsereg hivatalos kommunikációja szerint a csapással azt akarták megelőzni, hogy az iráni „hadigépezet hatékony maradjon”, a hatalmi utódlás megzavarása pedig része ennek a stratégiának.
„Ez teljesen precedens nélküli és a nemzetközi jog súlyos megsértése” – közölte Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter. Mohammad Bagher Ghalibaf, az iráni parlament elnöke még ennél is tovább ment, amikor kijelentette:
„Átléptétek a vörös vonalunkat, és meg kell fizetnetek az árát.”
A Szakértők Gyűléséhez köthető épületet bizonyítottan találat érte, a károk jelentősek. Azt azonban vitatják, hogy a támadás idején valóban zajlott-e ülés az épületben. Míg izraeli és egyes regionális források azt állítják, a csapás a szavazatszámlálás kritikus pillanatában történt, az iráni állami média ezt tagadja. Szerintük egy „régi, kiegészítő” létesítményről van szó, ahol nem tartottak hivatalos üléseket, és az épületet a támadás előtt kiürítették. Hivatalos jelentés áldozatokról egyelőre nem érkezett.
A támadás azért bír rendkívüli jelentőséggel, mert a 88 tagú Szakértők Gyűlése az iráni alkotmányos rend kulcsfontosságú intézménye: ez a testület felelős a mindenkori legfőbb vallási és politikai vezető megválasztásáért és elmozdításáért.
A testület legutóbb 1989-ben, Khomeini ajatollah halála után játszott ilyen szerepet, amikor Ali Hameneit választották meg utódjául. Hamenei halálának bejelentése után egy ideiglenes, háromtagú vezetői tanács vette át az ország irányítását, amíg a Szakértők Gyűlése nem dönt az új vezető személyéről.
Izrael kedden akkor mérhetett csapást az iráni legfőbb vezetőt megválasztó testület egyik épületére, amikor az éppen az utódlásról döntött – legalábbis ezt állítják izraeli források. A Teherántól mintegy 160 kilométerre délre fekvő Kom városában történt támadásról készült felvételek súlyos károkat mutatnak az épületen. Az akcióra napokkal azután került sor, hogy hivatalosan bejelentették Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének halálát.
„Meg akartuk akadályozni, hogy új legfőbb vezetőt válasszanak” – mondta egy név nélkül nyilatkozó izraeli védelmi tisztviselő az Axiosnak.
Az izraeli hadsereg hivatalos kommunikációja szerint a csapással azt akarták megelőzni, hogy az iráni „hadigépezet hatékony maradjon”, a hatalmi utódlás megzavarása pedig része ennek a stratégiának.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Napokig tartó bizonytalanság után szerda hajnalban végre landolt Budapesten az a dubaji járat, amely a Közel-Keleten rekedt magyarok első csoportját hozta haza. A Blikk információi szerint mintegy 200 ember érkezett ezzel a repülőgéppel.
Az utasok szombat óta vártak arra, hogy hazajuthassanak. Kedden már kora délután kimentek a dubaji reptérre, ahol először ötórás késésről tájékoztatták őket, ezután viszont órákig semmilyen információt nem kaptak. Végül helyi idő szerint éjfél körül szállhattak fel a gépre, amely az eredetileg március 3-án, este 20.55-re tervezett érkezés helyett március 4-én, hajnali 5.20-kor szállt le Budapesten.
„Elcsigázottak vagyunk, fáradtak, mégis elmondhatatlan boldogság hazatérni” – mondta az egyik utas. Egy másikuk hozzátette: „Most nem a nyaralásnak lett vége, hanem egy rémálomnak.”
A Közel-Kelet légi közlekedését napok óta bénítja a térségben kialakult fegyveres konfliktus miatti légtérzár. A járattörlések mértéke a koronavírus-járvány óta nem látott léptékű, a nagy közel-keleti csomópontok, mint Dubaj, Abu-Dzabi és Doha forgalma részben vagy teljesen leállt. A dubaji repülőtereken március 2-án este kezdték meg a forgalom fokozatos és korlátozott újraindítását.
A most hazatért csoporton kívül továbbra is több száz magyar állampolgár várakozik a térségben.
Szijjártó Péter kedd este fél 11 körül a Facebookon azt közölte, hogy a Közel-Keleten még mindig nagyon súlyos a helyzet.
A külügyminiszter szerda reggel bejelentette, hogy elindult az első mentesítőjárat Jordánia felé, amit továbbiak fognak követni.
Szijjártó azt is közölte, hogy a Wizz Air megnövelt járatszámmal indít gépeket Sarm-es-Sejk egyiptomi város légikikötőjéből, hogy a Közel-Keleten rekedt magyarok ezen, az egyelőre biztonságos országon keresztül el tudják hagyni a régiót.
Napokig tartó bizonytalanság után szerda hajnalban végre landolt Budapesten az a dubaji járat, amely a Közel-Keleten rekedt magyarok első csoportját hozta haza. A Blikk információi szerint mintegy 200 ember érkezett ezzel a repülőgéppel.
Jön a Magyar Péterről szóló dokumentumfilm a mozikba, már meg is jelent az előzetes
A stáb több mint egy éven át követte a TISZA Párt elnökét, még az otthonába is betekintést engedett. A filmet március 12-én kezdik vetíteni a mozikban.
Március 12-én érkezik a Magyar Péterről szóló dokumentumfilm a mozikba. A premier dátumát maga a TISZA Párt elnöke osztotta meg Facebook-oldalán, ahol már az előzetes is látható.
A Tavaszi szél – az ébredés címmel érkező független dokumentumfilm rendezője Topolánszky Tamás Yvan, producere Sümeghy Claudia, a forgalmazó pedig a JUNO11 Distribution.
A stáb több mint egy éven át követte Magyar Pétert és csapatát országjárásokon, kampányhelyszíneken és háttérbeszélgetéseken, emellett a politikus otthonába is betekintést adnak.
A filmben a pártelnök mellett politikai elemzők is megszólalnak, köztük Szabó Andrea, Dull Szabolcs, Lakner Zoltán és Ruff Bálint. Közeli munkatársként, támogatóként vagy közéleti arcként feltűnik Bódis Kriszta, Radnai Márk, Rost Andrea és Nagy Ervin is.
A készítők közlése szerint a film állami támogatás, adókedvezmény és szponzoráció nélkül, saját forrásból készült. A bemutatót a parlamenti választás előtti hetekre időzítették.
Magyar Péter így írt az alkotásról a Facebookon:
„a filmből talán még jobban kiderül, hogy ki is vagyok én, és hogy milyen akadályokat kell ma legyőznünk a rendszerváltáshoz Magyarországon”.
A politikus elismeri, hogy néha nehéznek és lehetetlennek tűnt, szerinte végül mégis sikerülni fog. „Ne féljetek! Semmi sem tart örökké, százötven év alatt sem lettünk törökké” – üzente a posztjában.
Március 12-én érkezik a Magyar Péterről szóló dokumentumfilm a mozikba. A premier dátumát maga a TISZA Párt elnöke osztotta meg Facebook-oldalán, ahol már az előzetes is látható.
A Tavaszi szél – az ébredés címmel érkező független dokumentumfilm rendezője Topolánszky Tamás Yvan, producere Sümeghy Claudia, a forgalmazó pedig a JUNO11 Distribution.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
