Nem csak a koleszterin: 5 meglepő dolog, ami stroke-ot okozhat fiataloknál
Hirtelen féloldali gyengeség, lecsüngő szájzug, összefolyó szavak – észrevétlenül telnek a percek, miközben az agyban végzetes folyamatok zajlanak.
Különösen fiatal felnőtteknél gyakran csendben rejtőző, atipikus kiváltók okozzák a katasztrófát: egy apró, veleszületett nyílás a szívben, egy hirtelen nyakmozdulat utáni verőér-sérülés, egy lappangó autoimmun kórkép, egy lezajlott fertőzés utóhatása, ritka genetikai hajlam, vagy akár bizonyos gyógyszerek és szerek használata.
A figyelmeztető jelek ugyanazok, az okok viszont gyakran egészen mások, mint amit a közgondolkodásban megszoktunk. A stroke egy sürgősségi állapot, ahol minden másodperc számít. A University of Miami neurológusa, Ralph Sacco a WLRN-nek nyilatkozva foglalta össze a lényeget.
Ezért, ha a beteg 18 és 50 év közötti, a diagnosztikai és megelőzési stratégia is másképp néz ki, hiszen a rejtélyes, úgynevezett kriptogén esetek aránya jóval magasabb, mint idősebb korban.
A háttérben meghúzódó okok listája hosszú és szerteágazó. Az egyik leggyakoribb a szív-eredetű embólia, amit gyakran egy pitvari sövényhiány, vagyis egy nyitott ovális ablak (PFO) okoz. Ezen a kis nyíláson keresztül a vénás rendszerből származó vérrög átjuthat az artériás keringésbe és elzárhat egy agyi eret. A nyaki verőérfal-sérülés, azaz a disszekció szintén a fiatalabb korosztály stroke-jainak egyik vezető oka, amit akár egy minimális trauma, sportolás vagy egy hirtelen nyakmozdulat is kiválthat.
„Amikor a beteg hátrahajtja a fejét, a hátsó keringési artériákat akár meg is sértheti, és ilyen típusú stroke-ot kaphat” – mondta Dr. Clifford Segil neurológus a CBS News-nak. Emellett autoimmun betegségek, mint az antifoszfolipid szindróma vagy a lupusz, illetve öröklött véralvadási zavarok is növelik a trombózis kockázatát. Bizonyos fertőzések, mint például a bárányhimlő vagy az övsömör kórokozója, érgyulladást okozva szintén előidézhetnek stroke-ot, de a COVID–19 után is leírtak fokozott trombotikus hajlamot. Ritka genetikai kórképek, mint a CADASIL vagy a Fabry-betegség, szintén korai stroke-hoz vezethetnek, ahogy bizonyos drogok – például a kokain és az amfetaminok – használata is, amelyek hirtelen vérnyomás-kiugrást és érgörcsöt okozhatnak.
A sokféle lehetséges ok között van öt olyan tényező,
amelyre kevesen gondolnak, pedig kulcsfontosságúak lehetnek. A B12-vitamin hiánya például megemelheti a homocisztein nevű aminosav szintjét a vérben, ami a kutatások szerint összefügghet az iszkémiás stroke kockázatával. A dehidráció, vagyis a kiszáradás besűríti a vért, növelve annak viszkozitását, ami elméletben kedvez a vérrögképződésnek.
A hormonális fogamzásgátló tabletták modern változatai általában biztonságosak, de a kockázat jelentősen megnő, ha egy nőnek aurával járó migrénje van.
Az aszpirin kérdése szintén árnyalt: míg egy korábbi stroke vagy infarktus után életmentő lehet, addig az elsődleges megelőzésben, egészséges egyéneknél a vérzéses kockázat gyakran meghaladja a hasznot. Végül pedig a már említett fodrászati hajmosás: bár extrém ritka, a túlzott nyakhátrahajtás elkerülése egy egyszerű óvintézkedés.
A kiváltó okok sokfélesége ellenére a tünetek és a teendők mindenkinél ugyanazok. Az arc aszimmetriája, az egyik kar gyengesége, a beszédzavar, az egyensúly- vagy látásvesztés, illetve a hirtelen fellépő, szokatlanul erős fejfájás mind vészjelek. Ilyenkor nincs idő a várakozásra, azonnal a 112-t kell hívni. Az „arany ablak”, amin belül a leghatékonyabb kezelések elvégezhetők, rendkívül szűk. A vérrögoldó intravénás terápia a megfelelően kiválasztott betegeknél 4,5 órán belül standard eljárás, míg a nagy agyi erek elzáródása esetén a mechanikus vérrög-eltávolítás bizonyos esetekben, képalkotó vizsgálatok alapján akár 24 órán belül is elvégezhető.
Ez a mondat is rávilágít a betegség sokkoló és váratlan természetére, ami a fiatalok körében is egyre több súlyos betegség esetében figyelhető meg.
A sürgősségi ellátás után kezdődik az igazi detektívmunka, különösen a fiatal betegeknél. A kivizsgálás során az agyi képalkotó vizsgálatok mellett elengedhetetlen a nyaki erek CT- vagy MR-angiográfiás vizsgálata. Szívultrahanggal keresni kell a PFO-t, és hosszútávú EKG-monitorozással a rejtett ritmuszavarokat. A részletes laborvizsgálatok fényt deríthetnek a véralvadási zavarokra és az autoimmun folyamatokra. A megelőzés kulcsa pedig a feltárt okhoz igazodik. Ez jelentheti a PFO katéteres zárását, tartós véralvadásgátló kezelést, vagy az életmódbeli rizikófaktorok kiiktatását. A koleszterin szintjének korai kontrollja ugyanúgy fontos, mint a tudatos folyadékfogyasztás.
A stroke nem csupán egészségügyi, hanem komoly gazdasági teher is. A World Stroke Organization adatai szerint a betegség éves globális költsége megközelíti a 890 milliárd dollárt, ami egy friss, 365 forintos árfolyamon számolva nagyjából 324 ezer milliárd forintnak felel meg. Egyetlen iszkémiás stroke epizód átlagos kórházi költsége egy amerikai elemzés szerint több mint 28 ezer dollár, vagyis körülbelül 10,3 millió forint, írja az NCBI Bookshelf. A tünetek gyors felismerése és a hatékony megelőzés tehát nemcsak életeket ment, de óriási terhet is levesz a társadalom és az egészségügyi rendszerek válláról.
A stroke nem balsors és nem csak „öregek betegsége” – tanuld meg a jeleket, ismerd a rejtett okokat, és ha gond van, azonnal hívj segítséget: az idő az agy.
