„Ne árasszuk el magunkat nagy tömegű információval, mert belefulladunk" – így élhetjük túl lelkileg a Covidot
A Covid-19 mindenkit megvisel. Azokat is, akik nem betegedtek meg, személyiségtípustól függetlenül. A válaszreakciók azonban eltérőek lehetnek, mint ahogyan az is, hogy ki milyen hosszan fog küzdeni a pandémia lelki mellékhatásaival.
„Egy éve nem tudtunk semmit a kialakult helyzetről. Nem volt olyan stratégia vagy forgatókönyv, amihez nyúlhattunk volna. Elindult egy lavina, aminek az elején egy reális félelem volt, de utána nagyon sok embert elsodort a pánik, vagyis már nem is magától a koronavírustól féltek, hanem attól, hogy mondjuk éhenhalnak. Kiürültek a boltok polcai, miközben napi átlagban pár tíz megbetegedés történt a mostani több ezerhez képest" - idézte fel a kezdeteket a Szeretlek Magyarországnak Makai Gábor klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta.
A pánikhangulatot követően az emberek megnyugodtak, a többség hozzászokott a helyzethez. „Kialakult egy analitikus elemző, értékelő attitűd. Ennek lényege, hogy immár kívülről szemléljük a helyzetet, felmérjük, hogy mivel állunk szemben.”
Makai Gábor szerint a pánikhangulat a kezdeti időszakban természetes és megengedett, hiszen van egy reális alapja mindaddig, amíg az ember el nem jut arra a pontra, hogy újra a kezébe tudja venni az irányítást.
Míg egyesek túlreagálják, mások alábecsülik a helyzetet. Még mindig akadnak olyanok, akik nem értik, hogy mi a probléma az orrot nem fedő maszkkal, vagy, hogy miért nem szabad a másik nyakára állni a postán a sorban.
„Sokan bagatellizálnak, ami egy védekezés. Aki bagatellizál, az elnyomja az érzéseit, tagadásba burkolózik. Ez egy védekezési mechanizmus. Ezt az attitűdöt veszi fel az illető, hogy ne keljen szembesülnie a valósággal" - mondja a szakértő.
A helyzetre adott válaszreakciók eltérőek, hiszen nem vagyunk egyformák. Az azonban már tavaly tavasszal látszott, hogy az egész világon megugrottak a családon belüli erőszakos esetek.
„Ez egy mellékhatása ennek a helyzetnek. Vannak szabályok, keretek, korlátozások, mint a karantén. Ezek elsőre úgy tűnhetnek, mintha ellenünk irányulnának, pedig védenek minket. Az izoláció, a bezártság, az ingerszegény környezet a szakirodalom szerint kiválthat depressziót, szorongást, de agresszív magatartást is. Alapvetően frusztráció jelenik meg ezekben a helyzetekben, ami egy idő után vezet csak agresszióhoz.”
Semmilyen agresszív magatartás - legyen az verbális vagy fizikai - nem megengedett, jelentkezzen bármilyen formában. Ennek megjelenése mindig az adott emberen múlik, akinél elmosódik a morális fékrendszer. „Tulajdonképpen nem önmagában a karantén, mint izoláció hozza elő ezt az agresszív magatartást, ez csak egy "trigger", vagyis ez csupán rásegít azoknál, akiknél eleve problémás az impulzus-kontroll. Ennek hátterében nagyon sokszor mentális zavar áll, akár súlyos személyiségzavar.”
Vagyis amit eddig meg tudtunk oldani, azt most lehet, hogy nehezebben, mert össze vagyunk zárva. Ebből fakadóan kevésbé tudjuk szőnyeg alá söpörni a kapcsolati problémákat. Most több a lehetőség a konfrontációra, amiből nem tudnak kihátrálni.
Ugyanakkor képesek vagyunk fejlődni. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha két ember képes megállni, verbalizálni az adott problémát, és nem érzelmi alapon működni, szabadjára engedve az indulatokat, a dühöt.
„Ez vitathatatlanul hat minden emberre. A személyiségünk fogja meghatározni, hogy milyen egyedi választ vált ki belőlünk.”
Sokaknál jelentkezhet depresszió vagy szorongás, ezért sem mindegy, hogy mennyi negatív információt engedünk be.
Makai Gábor szerint a szervezetünkre is kihathat a túlzott stressz. Bármilyen pszichésen megterhelő helyzettel szembesülünk, szervezetünkben a különböző hormonok, mint a szerotonin szintje csökkenhet. Félelmi helyzetben pedig jelentkeznek testi tünetek, mint a heves szívverés, tág pupilla, stb.
„Ezek a helyzetek küzdési reakciót váltanak ki az emberből. Ezt a szaknyelv 'flight or fight'-nak nevezni. Amikor azonban huzamosabb ideig nem tudunk megküzdeni az adott helyzettel, vagyis nem jön létre egyensúly, akkor kimerülünk, mind mentálisan, mind fizikailag. Ezért marad a szorongó, pánikoló hangulat, ami egy idő után fizikai begségeket is okozhat. Kialakulhatnak szív- és érrendszeri betegségek vagy magas vérnyomás."
A megoldás Makai Gábor szerint az újratervezés. „A kezünkbe kell venni az irányítást. Vissza kell szereznünk a kontroll-érzését. Ezzel együtt tudjuk csak visszakapni a biztonságérzetünket."
Amennyiben képesek vagyunk megélni az „én irányítok" érzést, akkor nem passzívan szenvedünk, hanem aktívan és tudatosan vagyunk jelen. Bármilyen problémával szembesülünk is életünk során, el kell kezdenünk próbálgatni a megoldó stratégiáinkat, tehát, hogy mivel tudunk javítani a helyzeten.
A hőn áhított nyitás csak fokozatosan történik, viszont nem baj, ha megtanuljuk kezelni ezt az állapotot is, hiszen még mindig vigyáznunk kell egymásra. „Ezt én mindig ahhoz hasonlítom, mint amikor a repülővel felszállunk. A fokozatosság kell ahhoz, hogy ne szakadjon be a dobhártyánk a légnyomás miatt. Nem jó az, hogyha elengedjük a gyeplőt és futunk, szaladunk.”
„Szerintem nem fogunk tudni visszamenni a tavaly februári állapothoz. Nem tudunk és nem is kell, hiszen a történteket nem tudjuk kitörölni az agyunkból. Nem is cél, hogy ugyanabba a helyzetbe kerüljünk" - magyarázza Makai Gábor.
„Tudatosítani kell, hogy az adott helyzethez kell tudni mindig alkalmazkodni. Nagyon sokan ott rontják el, hogy mindig visszafelé tekintenek a múltba. Ez nem visz előre minket. Képesek vagyunk olyan helyzetet létrehozni, amiben jól tudjuk magunkat érezni. Előre kell tekinteni, ez a fontos."