Mire figyeljünk, ha grapefruitot eszünk?
Az elmúlt évek során egyre népszerűbbé vált a természetes eredetű anyagokat, gyógynövényeket tartalmazó termékek alkalmazása, valamint az egészséges életmód követése, azonban fontos felhívni arra is a figyelmet, hogy olykor a gyógynövények és élelmiszerek is képesek befolyásolni az általunk szedett gyógyszerek hatását.
A grapefruit (Citrus paradisi Macfadyen) a Karib-tenger térségéből származó növény, melyet több trópusi és mediterrán éghajlatú területen is termesztenek. A gyümölcstermése nagy mennyiségben tartalmaz C-vitamint, illetve flavonoidokat. Ezen vegyületek mellett jelentős mennyiségben vannak jelen a furokumarinok és a limonoidok.
A gyümölcs húsát és levét antioxidáns tartalma miatt lehet kedvező fogyasztani, azonban a köztudatban inkább a grapefruitmag kivonata ismert. Jelenleg a grapefruitmag kivonatából készült cseppeket megtalálhatjuk a gyógyszertárak és a gyógynövényboltok polcain, mivel igen népszerűek az étrend-kiegészítők körében, amit annak köszönhetnek, hogy számos gyógyhatást tulajdonítanak nekik.
S. Hermann & F. Richter képe a Pixabay -en.
A grapefruitmag bizonyos kivonatának antibakteriális hatása in vitro körülmények között egyes baktériumtörzseken bizonyított, azonban erről humán vizsgálati adatok nem állnak rendelkezésre. Egy nigériai tanulmányban megvizsgálták a mag antibakteriális hatását, azonban azt csupán négy emberen tesztelték, így a tudományos eredmény megbízhatósága erősen megkérdőjelezhető.
Ezzel szemben
A grapefruit hatását 1989-ben véletlenül fedezték fel, amikor a felodipint (vérnyomáscsökkentő) alkohollal vizsgálták. A grapefruitot az alkohol ízének elfedésére használták, azonban a felodipin plazmakoncentrációja többszörösen magasabb értéket mutatott a vártnál. Ezután kezdték el felderíteni a folyamat biokémiai hátterét.
A gyógyszerek hatásának megszűnéséhez a hatóanyagnak át kell alakulnia az emberi szervezetben. A legfontosabb folyamatot a lebontó (metabolizáló) enzimek végzik, melyeknek tagjai az úgynevezett citokróm P450 3A4 (CYP3A4) enzimek. A CYP3A4 a gyógyszerek közel 50%-nak a lebomlásában részt vesz. Ezek az enzimek a vékony és vastagbélben, valamint a májban találhatók meg.
❤ Monika ? ? Schröder ❤ képe a Pixabay -en.
Az enzimbénítás hátterében a furokumarinok állnak, melyek szintén a CYP3A4 enzimrendszeren metabolizálódnak. A furokumarinok visszafordíthatatlanul, irreverzibilisen kötődnek a belekben lévő enzimekhez, inaktiválják azokat, így azok nem képesek ellátni a funkciójukat. A hatás addig tart, amíg új enzimek képződnek a szervezetben. Ez a folyamat körülbelül egy napot vesz igénybe, azonban a teljes regenerációhoz három nap szükséges, viszont ez egyénenként eltérő lehet.
Számos, jelenlegi ismereteink szerint több, mint 85 hatóanyag vérben mért koncentrációja valószínűsíthetően vagy bizonyítottan növekszik, ha egyidejűleg grapefruitot is fogyasztunk.
Mivel a furokumarinokat a grapefruit minden formája tartalmazza (egész gyümölcs, gyümölcslé, fagyasztott koncentrátum), így mindegyiknek fogyasztása esetén van esély arra, hogy megbénítsák a CYP3A4 enzimrendszert. Már egy egész grapefruit vagy 200 ml grapefruitlé elegendő ahhoz, hogy a plazmában klinikailag jelentős hatóanyag koncentráció emelkedés történjen és ezzel együtt a mellékhatások gyakorisága is megemelkedjen.
Más gyümölcsök, mint a sevillai narancs (a narancslekvár gyakori eleme), a pomelo, a tangelo és a lime, illetve a zöldségek közül a paszternák és a zeller szintén tartalmaznak furokumarin származékokat. Viszont a furokumarinok különösen a grapefruitlében, illetve a friss grapefruitban koncentrálódnak nagy mennyiségben. Az édes narancs, mint a navel vagy valencia, nem tartalmaznak furokumarinokat, így azok nem lépnek interakcióba az enzimmel. Amennyiben a grapefruitléből eltávolítjuk a furanokumarinokat, az enzimgátló hatás nem alakul ki.
Az enyhe és középsúlyos depresszió kezelésére világszerte egyre gyakrabban használják a közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum) kivonatokat tartalmazó készítmények. Az orbáncfű – a grapefruithoz hasonlóan – szintén képes befolyásolni a szervezetünkben lévő enzimeket. Míg a grapefruit főként a bélrendszerben lévő CYP3A4 enzimeket befolyásolja, addig az orbáncfű elsősorban a máj enzimeire gyakorol ellentétes hatást. A növény főként Közép-Európában fordul elő, de évszázadok óta használják Ázsiában antidepresszánsként. Az orbáncfű naftodiantronokat, flavanoidokat és florogucin-származékokat tartalmaz, mely utóbbi vegyületek közé tartozik a hiperforin is.
A benne lévő hiperforin – az antidepresszáns hatása mellett – képes dózisfüggő módon fokozni a CYP450 enzimrendszer számos tagjának működését, illetve a P-glikoprotein transzportert a vékonybélben, így számos gyógyszernek a lebontását meggyorsítja,
Annak ellenére, hogy számos gyógyszerrel kölcsönhatásba léphet az orbáncfű kivonat, termékei a világ több országában vény nélkül hozzáférhetők, köztük Magyarországon is.
