A Puncs.hu körüli botrányok (előzmények ITT és ITT) vagy a Tindert hűtlenkedésre használók miatt időről időre fellángol a vita arról, hogy mi számít megcsalásnak, és miért kezdenek szexuális viszonyba az emberek a párjuk háta mögött.
Mi is arra kerestük a választ, mikor mondható, hogy valaki hűtlen a párjához, és milyen cselekedet számít megcsalásnak.
"A hűség, hűtlenség témája egyidős az emberiséggel, mert emberi érzelmekkel, viselkedéssel kapcsolatos. Ki-ki neveltetése, vérmérséklete szerint ad választ a kérdésre, akár érintett, akár nem. (...) A megcsalás összetett dolog, lehet egy testi viszonyt nem megcsalásnak tekinteni, mert 'csak szex volt', de lehet, hogy fizikailag sosem következik be, de érzelmileg máshoz köti az embert, nem ahhoz aki mellette él, érzelmileg eltávolodik a másiktól - ez mégis megcsalás" - írja Rolyák Gyöngyi pszichológus.
A legszigorúbb meghatározások egyikét a Bibliában olvashatjuk
A Szentírásban Máté evangéliumában Jézus azt mondja, hivatkozva a tízparancsolatra: „Hallottátok, hogy megmondatott: Ne paráználkodj! Én pedig azt mondom nektek: aki kívánsággal tekint egy asszonyra, már paráznaságot követett el vele szívében.”
Bibliai alapokon állva a hívők egy része úgy gondolja: a paráznaság az, amikor két nem házas (csak mondjuk házasság nélkül együtt élő vagy párkapcsolatban lévő vagy éppen egymásnak vadidegen vadidegen) személy létesít egymással nemi kapcsolatot. Ez bűn, mert Isten a szexualitást csak házasoknak engedélyezi, számukra él az örömszerzésnek ez a formája.
A Puncs.hu körüli botrányok (előzmények ITT és ITT) vagy a Tindert hűtlenkedésre használók miatt időről időre fellángol a vita arról, hogy mi számít megcsalásnak, és miért kezdenek szexuális viszonyba az emberek a párjuk háta mögött.
Mi is arra kerestük a választ, mikor mondható, hogy valaki hűtlen a párjához, és milyen cselekedet számít megcsalásnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Amikor a hőmérő a magasba kúszik, rohanunk a klímához, de érdemes meghallgatni, nagyanyáink milyen trükkökkel, házi praktikákkal viseltél el a kánikulát: egy spricni, egy nedves lepedő és egy lavór is azonnali enyhülést hozhat. A Bunte.de összeszedett négy olyan filléres trükköt, amelyek tényleg működnek a kánikulában – de csak akkor, ha okosan használjuk őket.
Az első és legegyszerűbb módszer a vízpermet. Egy finom vízpára az arcon, a karokon vagy a lábakon segíti a hőleadást, a hatást pedig a párolgás fokozza. Ezt egy ventilátorral keltett légárammal tovább lehet erősíteni. A cikk a jégkocka bőrön való használatára is kitér, de csak óvatosan, mert a túlzott hideg kellemetlen lehet.
Egy hideg, nedves kendő a tarkón, a csukló belső felén vagy a halántékon gyors enyhülést hozhat, mivel ezeken a területeken az erek közel futnak a bőrfelszínhez.
Szintén népszerű trükk egy nedves lepedő felakasztása a szobában, ami a párolgás révén hűti a levegőt. Ez a módszer azonban kifejezetten káros lehet, ha a levegő amúgy is fülledt és párás.
Ilyenkor ugyanis a páratartalom tovább nő, ami a hőérzetet csak rontja.
A negyedik bevált praktika a hideg lábfürdő. Egy lavór hideg víz nemcsak felfrissít, de összehúzza a bőr ereit és serkenti a keringést. A hatás erőssége egyénenként változó, de egy rövid lábfürdő kellemes pihenést nyújthat a forróságban.
A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy az idősek, a krónikus betegek és a kisgyerekek különösen veszélyeztetettek a hőségben. Számukra a bőséges folyadékfogyasztás, a hűvös helyen tartózkodás és a test célzott hűtése még fontosabb, de mindig az egyéni állapotuk figyelembevételével.
Amikor a hőmérő a magasba kúszik, rohanunk a klímához, de érdemes meghallgatni, nagyanyáink milyen trükkökkel, házi praktikákkal viseltél el a kánikulát: egy spricni, egy nedves lepedő és egy lavór is azonnali enyhülést hozhat. A Bunte.de összeszedett négy olyan filléres trükköt, amelyek tényleg működnek a kánikulában – de csak akkor, ha okosan használjuk őket.
Az első és legegyszerűbb módszer a vízpermet. Egy finom vízpára az arcon, a karokon vagy a lábakon segíti a hőleadást, a hatást pedig a párolgás fokozza. Ezt egy ventilátorral keltett légárammal tovább lehet erősíteni. A cikk a jégkocka bőrön való használatára is kitér, de csak óvatosan, mert a túlzott hideg kellemetlen lehet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.
A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.
A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.
A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.
A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.
A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.
Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.
Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,
és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.
Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.
A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.
Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.
Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.
Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.
Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.
Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.
A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.
A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.
Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.
A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.
A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.
A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.
A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.
Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.
Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.
A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:
a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.
Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.
A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.
A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.
Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.
A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.
A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ügyvéd mondja el, mit tehet a család, ha egy fiatalabb társ kiforgatja idős rokonukat a pénzéből
Dr. Bátki Pál ügyvéd vázolta fel a jogi lépéseket az „öregezésnek” nevezett jelenség ellen, ami az idősek érzelmi alapú kifosztását jelenti. A szakértő szerint a gondnokság alá helyezés végső megoldás, de a büntetőfeljelentéshez a megtévesztés szándékát kell bizonyítani.
Először virág és figyelmesség, aztán napi készpénzfelvételek és „sürgős” utalások: így csúszik át a szerelem pénzlehúzásba. Az ügyvédi szakzsargonban „öregezésnek” hívják azt a jelenséget, amikor egy idős embert a gondoskodást ígérő fiatalabb társa használ ki anyagilag. A történet eleinte romantikusnak tűnhet, de a kapcsolat hamar egyenlőtlenné válhat, amikor a fiatalabb fél anyagi kérésekkel lép elő, és megsokasodnak a banki tranzakciók, vagy akár a lakás eladása is szóba kerül – írta a Meglepetés magazin.
A szakértők szerint ilyen helyzetben a legjobb, ha a család nem leleplezni akarja a kapcsolatot, hanem érdeklődéssel fordul az idős rokon felé. Vig-Baló Emese pszichológus azt javasolja, a támadás helyett a megértés a célravezető.
„Látjuk, hogy fontos neked ez a kapcsolat, és örülünk, hogy nem vagy egyedül. Mesélj, mit szerettél meg benne. Mi az, ami levett a lábadról?” – ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel lehet elindítani a beszélgetést, hogy az érintett maga gondolkodjon el a helyzeten.
A pszichológus szerint fontos, hogy a család ne állítsa választás elé az idős rokont, mert hirtelen felindulásból a szerelmet választhatja, még akkor is, ha érzi, hogy valami nincs rendben.
Ha a párbeszéd nem elég, jogi kapaszkodók is léteznek. Dr. Bátki Pál ügyvéd szerint önmagában az, hogy valaki pénzt kap egy idős embertől, még nem bűncselekmény. A helyzet akkor válik büntetőüggyé, ha bizonyítható a szándékosság.
„Akkor ütközik a büntetőjogba, ha felmerül, hogy az elkövető jogtalan haszonszerzés céljából tévedésbe ejtette, vagy tévedésben tartotta a sértettet, és ezzel kárt okozott.”
Ha a vagyontárgyakat ajándékozási szerződéssel szerezték meg, az polgári perben is megtámadható, de az ügyvéd arra figyelmeztet, hogy a per lassú, és a vagyontárgyat közben könnyű továbbadni. Végső esetben, ha az idős ember belátási képessége bizonyíthatóan csökkent, elindítható a gondnokság alá helyezési eljárás, amihez orvosi alátámasztás szükséges.
A jogi utak mellett a bank is fontos védőháló lehet, de szigorú szabályok kötik. Hargitai-Szabó Kata pénzügyi szakértő szerint a banki ügyintézők képzést kapnak a gyanús jelek felismerésére. Ha azt látják, hogy egy idős ügyfél feszült, vagy egy erőszakos kísérő sürgeti, közbelépnek. A Magyar Nemzeti Bank elvárása szerint visszaélésgyanú esetén a pénzintézet visszautasíthatja a megbízást vagy további vizsgálatot végezhet. Ennek során célzott kérdéseket tehetnek fel: „Személyesen ismeri a kedvezményezettet? Kérte-e bárki Öntől, hogy ezt a tranzakciót tartsa titokban?”
A banktitok miatt azonban a családtagokat nem értesíthetik, és ha az ügyfél a dokumentált figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik az utaláshoz, a bank kénytelen teljesíteni a kérést.
A legjobb védelem a megelőzés. Az ügyvéd szerint
jó megoldás lehet ingatlannál a holtig tartó haszonélvezeti jog alapítása a fiatalabb családtagok részére, illetve az átgondolt tartási vagy öröklési szerződés.
A pénzügyi szakértő pedig azt tanácsolja, hogy a család állítson be alacsony napi utalási limitet az idős rokon számláján, vagy kérjen társtulajdonosi jogot, hogy a nagyobb mozgásokról értesítést kapjon.
A rendszeres családi kapcsolatok szintén védelmet nyújtanak, mert a bántalmazók kevésbé mernek próbálkozni, ha tudják, hogy az idős embernek van támogató közege.
A Magyar Nemzeti Bank 2025-ben és 2026-ban is többször figyelmeztetett, hogy csalók az intézmény nevével visszaélve próbálnak adatokat és pénzt kicsalni. Míg korábban hamis ügyfél-elégedettségi kérdőívekkel próbálkoztak, idén áprilisban egy új módszer terjedt el: korábbi, hamis befektetési ügyekben kicsalt pénz „adó-visszautalását” ígérve csaltak ki újabb összegeket.
A bankszektor is gyakorlati védvonalakat erősített: az OTP Bank például 2024 májusától bevezette az internetbanki és mobilbanki átutalások szabadon állítható napi limitjét a gyors pénzkivonás megakadályozására. Közben a sajtó 2025 májusában egy olyan ügyről számolt be, ahol egy 89 éves nőt a lakásmaffia forgatott ki 60 milliós otthonából. Ezek a fejlemények azt mutatják, hogy a romantikus manipuláció és a szervezett vagyonkimentés egyaránt jelen van, ezért a jogi és banki eszközök kombinációja lett a védekezés új normája.
Először virág és figyelmesség, aztán napi készpénzfelvételek és „sürgős” utalások: így csúszik át a szerelem pénzlehúzásba. Az ügyvédi szakzsargonban „öregezésnek” hívják azt a jelenséget, amikor egy idős embert a gondoskodást ígérő fiatalabb társa használ ki anyagilag. A történet eleinte romantikusnak tűnhet, de a kapcsolat hamar egyenlőtlenné válhat, amikor a fiatalabb fél anyagi kérésekkel lép elő, és megsokasodnak a banki tranzakciók, vagy akár a lakás eladása is szóba kerül – írta a Meglepetés magazin.
A szakértők szerint ilyen helyzetben a legjobb, ha a család nem leleplezni akarja a kapcsolatot, hanem érdeklődéssel fordul az idős rokon felé. Vig-Baló Emese pszichológus azt javasolja, a támadás helyett a megértés a célravezető.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
