Már nem elég a fenntarthatóság – vissza kell vadítani a városokat, ha túl akarunk élni
A Qubit.hu felületén jelent meg egy írás arról, hogy a klímaváltozás hatásait akkor tudjuk eredményesebben mérsékelni, ha nem elégszünk meg a hagyományos zöldterületekkel a városokban, hanem organikus növényi kultúrákat hozunk létre, mégpedig ott, ahol csak lehetőségünk van rá.
A gyakorlatban ez azt jelenti többek között, hogy az eddig megszokott „ápolt gyep” látványát egyre több helyen válthatja fel valami olyasmi, amit eddig erdei tisztásokon, van mezőkön szoktunk meg: vadvirágok, fűfélék organikusan együttélő tömege.
Azt tudjuk, hogy valószínűsíthetően a század közepére a bolygó népességének 70 százaléka városokban él majd. Ez fokozottan szükségessé teszi, hogy az, minél inkább változtassuk meg városaink és a természet kapcsolatát. Szükség van az élővilág élőhelyeinek regenerációjára is a városokban.
A szerzők példaként felhozzák a harmadik kerületi Pünkösdfürdői Parkot, ahol a pár évvel ezelőtti kopár, nyaranta rendszeresen rozsdaszínre kiégő gyepszőnyeg helyett élő rétet hoztak létre.
Mi a különbség a gyomok által felvert parlag és egy „visszavadított” városi rét között? A tudatos tervezés, mindenekelőtt. A Főkert által speciálisan, hazai növényekből összeállított biodiverz magkeverékekből létrehozott vadnövényközösség nemcsak a méheknek kínál változatos virágpor kollekciót, de a magasra nőtt lágyszárúak között számtalan rovarfaj telepedik meg. A rovarok áttelelését speciális „totemoszlopokba” épített rovarhotelek segítik. A nyári estéken így a tücsökciripelés beköltözik a városba, a vadnövények illata meg egész nap összehasonlíthatatlanul jobb érzés, mint a korábbi por és forróság.
Nem elhanyagolható szempont, hogy a magasra hagyott növények megfogják a reggeli harmatot, így locsolást sem igényel annyit, mint a sima gyep. (Megjegyezzük: nem is locsolják, nincs az a pénz és kapacitás, hogy megtehessék).
És hogy miért írják, hogy regenerációra van szükség, mert a fenntarthatóság kevés? Mert regeneráció túlmegy azon, hogy csupán mérsékelje az emberi tevékenységek negatív hatásait: negatív karbonmérlegre, a kedvezőtlen folyamatok visszafordítására törekszik.
De továbbgondolva: nem csupán a meglévő pázsitos területek újragondolásáról van szó. A regenerációs szemlélet felkúszik az épületek falára, megtelepszik azok tetején is. Például az Örs Vezér téren álló IKEA tetjéről ki gondolná, hogy azon egy biodiverz zöldtető van? A környék lakói az IKEA bővítése miatt kialakuló új szárnyrész ellen a zöldfelületek csökkenése miatt tiltakoztak, ezért az áruházlánc úgy döntött, hogy zöldtetőt létesít az új lapostetőn. Mivel az eredeti tetőrétegrend nem felelt meg az eleinte varjúhájszőnyeggel borított zöldtető követelményeinek (nem volt megfelelő a vízszigetelés), a tető erős felújításra szorult. Ezután Dezsényi Péter és csapata, a Deep Forest Kft. vette birtokba a tetőt, ahol valóságos csodát művelt.
Nem kizárólag a zöldtetők fogják megmenteni a bolygót, de a városok visszavadítása nélkül valószínűleg nem is sikerülhet gyökeres fordulatot elérni a jelenlegi folyamatokban. A biodiverz vad rétek megjelenése a városokban szemléletformáló hatású, valószínűleg a jövő generációjának természetes látvány lesz az, ami ellen a mai generációk sokszor tiltakoznak, mert gondozatlan ugarnak látják azt, ami valójában a jövő városa látványának megszokott része lesz.
