Ma van anyák napja: döbbenetes, milyen régi hagyomány állt eredetileg az ünnep mögött
Mindenki emlékszik az oviban tanult kis dalra: „Orgona ága, barackfa virága, öltözzetek új ruhába anyák napja hajnalára...”. És talán arra is, milyen jó érzés volt, amikor az ünnepségen elénekelve a dalt, elszavalva a betanult verssorokat, végül oda lehetett szaladni anya ölelő karjai közé, és egy kicsit ott megpihenni. Ha jól befúrtuk magunkat a vállába, nem is vettük észre, hogy a szemét a meghatottságtól el-elfutotta a könny.
Május első vasárnapja Magyarországon több, mint 100 éve az anyukák ünnepléséé. Viszonylag fiatal ünnep. Vagy nem? Kutatások szerint bizony inkább több ezer éves.
Hazánkban az ünnep időpontja szorosan kötődik a katolikus Mária-tisztelethez, hiszen a május Szűz Mária hónapja. Ez a dátum a XX. század eleji magyarországi bevezetéskor rögzült, amikor a közösségi és iskolai ünnepségek keretét keresték a kezdeményezők.
Az anyák tiszteletének gondolata természetesen jóval mélyebbre nyúlik vissza. Az ókori görögök az istenek anyját ünnepelték tavaszi szertartásokkal, a keresztény középkorban pedig kialakult a „Mothering Sunday” hagyománya. Ez eredetileg nem az édesanyák ünnepe volt, hanem arról szólt, hogy az emberek ezen a napon visszatértek a saját „anyatemplomukba”, vagyis abba a templomba, amelyhez tartoztak, vagy ahol megkeresztelték őket.
A modern, világi anyák napja azonban a XIX-XX. század fordulóján kapott új értelmet, és egyáltalán nem a kereskedelmi csillogás jegyében született. Az első komoly kezdeményezés Julia Ward Howe nevéhez fűződik, aki 1870-ben egy pacifista kiáltványt tett közzé, amelyben az anyákat szólította fel a békéért való közös kiállásra. Az igazi áttörést mégis egy személyes gyászból fakadó elhatározás hozta el. Anna Jarvis 1908. május 10-én ötszáz fehér szegfűt küldött édesanyja emlékére a nyugat-virginiai Grafton templomába – írja a Time magazin.
Jarvis ezt követően országos kampányba kezdett, amelynek csúcspontjaként Woodrow Wilson amerikai elnök 1914. május 9-én elnöki proklamációban jelölte ki május második vasárnapját.
Az Egyesült Államok Nemzeti Levéltárában őrzött eredeti dokumentum szerint az elnök ezzel a gesztussal emelte hivatalos rangra az ünnepet.
Jarvis később elborzadva figyelte, ahogy mozgalmát felkarolta és kiüresítette a kereskedelem. Élete hátralévő részében elszántan küzdött az ünnep elüzletiesedése ellen.
Az amerikai példa Magyarországra a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt közvetítésével jutott el. Az első anyák napi ünnepségeket 101 éve, 1925-ben tartották, a már említett májusi Mária-kultuszhoz kapcsolódva. A Magyar Nemzeti Levéltár adatai szerint a kezdeményezés annyira sikeres volt, hogy 1928-ra egy miniszteri rendelet már az iskolai kötelező ünnepélyek közé emelte. A gyerekek által készített rajzok, a tanult versek és a szezonális virágok váltak a nap jelképeivé.
Ha ennyire színesek az ünnep gyökerei, nem meglepő, hogy országonként más-más időpontban ünneplik ezt a napot. Az Egyesült Királyságban és Írországban az anyák napja ma is az eredeti, középkori dátumhoz, a nagyböjti naptárhoz igazodik. Spanyolország 1965-ben helyezte át az ünnepet decemberről május első vasárnapjára, hogy jobban illeszkedjen a Mária-hónaphoz – írja az RTVE.
Thaiföldön augusztus 12-én, a 2025-ben elhunyt Sirikit anyakirályné születésnapján ünneplik az anyák napját, míg Norvégiában már február második vasárnapján megtartják az ünnepet.
És akkor jöjjön a gyakorlati rész azoknak, akik most néztek fel riadtan a telefonjukból: igen, még menthető a helyzet:
A virág klasszikus, és nem véletlenül. Nem kell belőle hatalmas kompozíció, sőt jobb is, ha nem úgy néz ki, mintha egy wellnesshotel recepciójáról vettük volna el. Egy csokor orgona, tulipán, pünkösdi rózsa, vadvirágos hangulat, mellé egy normális mondat többet ér, mint a celofánnal vívott küzdelem.
Egy közös séta, ebéd, kávé, mozi, piacozás, temetőlátogatás, kertben üldögélés. A legtöbb anya nem azért örül ennek, mert egyébként unatkozna, hanem mert a felnőtt gyerekeiből általában jóval kevesebbet kap, mint szeretné.
Az anyák napja lehet kereskedelmi, lehet óvodai ünnepség, lehet idegesítően szirupos, lehet elfelejtett és utolsó pillanatban mentett. De a legjobb verziója még mindig ugyanaz, amit Anna Jarvis eredetileg akart: szeretettel gondolni arra a nőre, akinek kb. mindent köszönhetünk.