ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Léteznek még egyáltalán kulcsos gyerekek Magyarországon?

Míg korábban pozitív, ma már inkább negatív kicsengése van ennek a kifejezésnek.


Voltam én is kulcsos gyerek, mivel a szüleim és a nagyszüleim is dolgoztak, így nem mindig volt, aki vigyázzon ránk. Kaptunk lakáskulcsot, sokszor a húgommal együtt sétáltunk haza - az egyébként közelben lévő - iskolából. Lakótelepen laktunk, és ha akartunk, lementünk a ház elé játszani a szomszéd gyerekekkel.

Egyáltalán nem éltük meg tragédiának ezt a helyzetet, szó sem volt magányról, hanem inkább arról, hogy fokozatosan lettünk önállóságra szoktatva.

A páromnak is hasonlóak a gyermekkori emlékei, így ha meghalljuk az a kifejezést, hogy kulcsos gyerek, mindkettőnknek először a játszótér jut az eszébe. Nyáron reggeltől estig ott voltunk a többi gyerekkel, csak enni mentünk haza.

És szinte mindenkinek a nyakában lógott a lakáskulcs,

a párom szerint ez menőnek számított akkoriban - nekem természetesnek tűnt, ezen az aspektusán nem is gondolkodtam.

Rendszerint a gyerekek közül a nagyobbik, illetve a legidősebb gyerek kapta meg a lakáskulcsot, az vigyázott rá. Esetemben ez többszöri zárcserével járt, mivel szórakozott gyerekként évente egyszer elhagytam valahol a kulcscsomót. Persze egy idő után megtanultam vigyázni rá.

lakotelep_1981_446985

A kulcsos gyerek kifejezés az 1970-es, 1980-as években terjedt el. Azokat a gyerekeket nevezték így, akikre suli után nem vigyázott a nagyi/nagynéni/szomszédasszony, jellemzően nem voltak napközisek, hanem kaptak saját kulcsot a lakáshoz, így szabadon mozoghattak a környéken.

A kulcsos gyerekek általában a suli után a többiekkel "bandáztak" a játszótéren, elmentek egymáshoz játszani, és akit erre szoktattak, az nekilátott egyedül a házi feladatoknak.

Sokan nosztalgiával és pozitívan emlékeznek vissza erre az időre, mint a végtelen gyermeki szabadság aranykorára.

Ebben van valami, hiszen a szülőknek nem kellett nap mint nap attól rettegniük, hogy valami komolyabb baj történik a gyermekükkel, hogy elrabolják vagy kirabolják. Mivel korántsem volt ekkora forgalom, mint most, nem járt ennyi autó az utcákon, és azokra sem volt jellemző, hogy szélvészként száguldoztak volna, így a balesetektől sem kellett annyira tartani, mint most.

Ma azonban a kulcsos gyerek kifejezést egyre többen használják pejoratív értelemben.

67180

Több szülő is arról számolt be nekem, hogy most a kulcsos gyerekeket és a szüleiket inkább sajnálják, és aggódnak a délutánonként szülői felügyelet nélkül mászkáló gyerekekért. Ennek az egyik oka az, hogy jóval rosszabbnak ítélik meg a közbiztonságot, mint amilyen 30-40 évvel ezelőtt volt.

Van, aki elfelejti, hogy az a régi legendás közbiztonság részben abból fakadhatott, hogy szocialista államban éltünk, erősebb volt a hatósági kontroll, sokféle indulat mesterségesen lett lenyomva abban az időben, és létezett egyfajta öncenzúra is a viselkedésben.

És azt se felejtsük el, hogy sok helyen a szomszédok, ismerősök jobban figyeltek mások gyermekeire is. És lehet, hogy rosszul emlékszem, de nekem úgy rémlik, hogy a szülők sem vették rossz néven, ha idegnek/szomszédok rászóltak a gyermekeikre akkor, amikor éppen valami nyilvánvaló marhaságra készültek.

A tanárok azt javasolják, ne 6-7 évben kezdjük el a teljes önállóságra szoktatást, mert a kicsikben fokozatosan alakul ki a felelősségérzet, és a nagy szabadságot sem úgy élik meg, mint a tinédzserek.

Szerintük ráér felső tagozatos kortól egyre nagyobb szabadságot adni a gyereknek, de akkor is csak lépésenként. Aki teheti, írassa be iskolai napközis táborba a kicsiket, ha nem tudja megoldani a családon belül a felügyeletet.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy bár ez a bevált szokás, ne az idősebbik/legidősebb gyerek legyen a szülőpótlék a gyerekek számára, ne neki kelljen mindig, minden helyzetben ügyelni arra, hogy mit csinál a kicsi, mert nem szabad ekkora felelősséget, ekkora terhet a nagyobb gyerek vállára tenni.

lakotelep1973_1

Igen, léteznek ma is kulcsos gyerekek, bár klasszikus értelemben inkább kisebb városokban, ahol sokan kerékpároznak, és a gyerekek is gyalog vagy bicajjal járnak-kelnek, de többnyire szülők nélkül. Van, aki kizárólag falun, kistelepülésen tudja elképzelni, hogy biztonságban legyenek a kulcsos gyerekek. Azzal a kitétellel, hogy akkor is meg kell tanítani a kicsiknek, hogyan közlekedjenek, mire ügyeljenek, mit tegyenek, ha bajba kerülnek, kitől és hogyan kérjenek segítséget.

"
Én még falun sem engedem el az unokaöcsém kezét, ha elmegyek vele valahova, akárhogy tiltakozik

- mesélte az egyik huszonéves férfi ismerősöm. Ő a kivétel, aki úgy gondolja, ma sehol sincsenek biztonságban a gyerekek, ergo nem is mászkálhatnak egyedül.

A budapesti szülők nagy része autóval viszi iskolába a gyerekeket, autóval megy értük, vagy a nagyszülők kísérgetik a gyerekeket. Sőt, egyre gyakoribb, hogy azok, akik megtehetik, bébiszitter fogadnak, kifejezetten azzal a céllal, hogy a gyerek ne "csellengjen" egyedül.

A biztonságérzetüket persze az sem javítja, hogy folyton azok a videók jönnek szembe velük a közösségi oldalakon, amelyekben azt mutatják be, hogy milyen könnyen, milyen trükkökkel és milyen rövid idő alatt csalhatják el a gyerekeket a játszótérről, akár úgy is, hogy az idősebb testvérük, vagy a szüleik a közelben vannak.

31913
Egy megyeszékhelyen élő édesanya beszámolója és véleménye

"Ismerek egy harmadikos és egy óvodás gyerekeket, akik kulcsos gyerekek. A nagy kíséri át a kicsit a lakótelepi oviból a lakásukig. Ez szükséges rossz. Egyszer a gyerekek kiszúrták az iskola közelében, hogy a közelben egy autóban ül egy férfi, mezítelenül, és magát tapogatta. Részletes személyleírás és az autó leírása ellenére sem tudták még kézre keríteni ezt az embert.

Mi főút mellett lakunk, biztos, hogy 10-12 éves koráig kísérgetni fogom a gyermekeimet. Száguldoznak az autósok lakott területen belül 70-80 kilométer/órás sebességgel. Nagyot változott a világ.

Az én időmben sokkal kevesebb autó zakatolt, kevesebb lélekszámú településen többnyire ismerték egymást az emberek, és még figyeltek egymásra. Képesek voltak elnézni néhány, nem kirívó, de tőlük eltérő másságot. Elfogadták. Ma pedig már minden rossz, hibás, sokan rögtön rásütik a bélyeget a másikra, hogy "nem normális". Mindenki be is zárkózik emiatt, a saját kis világába, nem érdekli a másik, mert nem fér bele a világképébe.

Féltem a gyerekeimet azoktól is, akik egy mobiltelefonért vagy kétezer forintért képesek ütni, késelni.

Realitásokkal kezelem az önállóság témáját, nem parázom túl, de a kulcsos gyerek korszaknak nagyvárosokban vége."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, melyik életkorban érezzük magunkat a legnyomorultabbnak
Egy 132 országra kiterjedő kutatásban azonosították az emberi boldogtalanság mélypontjának idejét.
Sz.E., Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. április 10.



Ha a negyvenes éveid végén úgy érzed, mintha elfogyott volna a lendület és egyre nagyobb rajtad a nyomás, nem képzelődsz.

A statisztikák szerint épp ekkor a legnehezebb az emberi lét.

Egy friss kutatás szerint a boldogságunk U-alakú görbét követ, amelynek mélypontja átlagosan 47 éves korunk körül jön el. A jó hír az, hogy innen már csak felfelé vezet az út.

David Blanchflower, a Dartmouth College professzora több mint félmillió ember adatait elemezte 132 országból, hogy feltárja a jelenség hátterét. „A boldogság életünk során egy U-alakú görbét ír le” – erősítette meg a kutató. A görbe fiatal korunkban magasról indul, majd mkire kozépkorúak leszünk, a mélypontra zuhan, hogy aztán idősebb korunkra újra emelkedni kezdjen.

Egy apró eltérés azonban akad a fejlett és kevésbé fejlett gazdasággal rendelkező országokban.

A fejlett országokban élők boldogságszintje átlagosan 47,2 éves korban éri el a mélypontját, míg a fejlődő országokban ez 48,2 év körül következik be

– derül ki a National Bureau of Economic Research tanulmányából.

Az okok összetettek.

Ebben az életkorban sokan az úgynevezett szendvicsgeneráció tagjai, akik egyszerre gondoskodnak idősödő szüleikről és saját gyerekeikről, ami komoly érzelmi és anyagi terhet ró rájuk.

Emellett a karrier szempontjából is kritikus időszakról van szó: sokan ekkorra jutnak el középvezetői szintre, ahol nő a felelősség, de nem feltétlenül az elégedettség.

Gyakran úgy érzik, elérték a csúcsot, és a nyugdíj még nagyon messze van. Ehhez társul az önreflexió is, a múltbeli döntések mérlegelése és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság.

A mélypont azonban nem végállomás.

Ahogy haladunk előre az életben, a boldogságunk újra növekedni kezd, mivel idővel reálisabban látjuk önmagunkat, jobban értékeljük azt, amink van, és kevésbé hasonlítjuk magunkat másokhoz.

Fontos ugyanakkor látni, hogy a klasszikus U-alakú görbe nem mindenhol és minden körülmények között érvényesül. A legfrissebb adatok szerint több országban, különösen a járvány után, a fiatalabb korosztályok jólléte is csökkent, ami átrajzolhatja a megszokott életkori mintázatot.

Szakértők szerint nem kell drasztikus változtatásokra gondolni, sokszor apró döntések is elegek ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat.

„A tudatos jelenlét és a hála gyakorlása kulcsszerepet játszik a közérzet javításában” – hangsúlyozzák a pszichológusok, akik szerint már napi néhány perc célzott gyakorlat is érezhető változást hozhat.

A hála-napló vezetése vagy a rendszeres, akár rövid testmozgás beiktatása bizonyítottan csökkenti a stresszt és növeli az elégedettséget.

A lényeg, hogy a mélypontot ne végállomásként, hanem egy új, tudatosabb életszakasz kezdeteként fogjuk fel.

Via RNZ


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Az, hogy melyik csuklódon hordod a karórádat, többet elárul rólad, mint gondolnád
Praktikus okokból alakult úgy, hogy az emberek rendszerint a bal csuklójukon hordják, és ez gyakran mélyebb jelentést hordoz. Pszichológusok szerint ez a szokás önálló gondolkodásra és a konvencióktól való eltérésre utalhat.
Sz.E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. április 01.



Gondoltad volna, hogy még az óraviselés is árulkodó lehet? Nem feltétlenül a márkára, dizájnra vagy az árára gondolunk. (Mint például Szoboszlai Dominik vagyont érő karórájánál.)

Hanem az óraviselés módjára.

Az, melyik csuklódon viseled az órádat, többet elárulhat rólad, mint a kedvenc színed, mivel finoman utalhat a személyiségedre.

Mit kell figyelni a karóra esetén?

A legtöbben a bal kezükön viselik. Akik a jobb karjukon viselik a karórát, valami pluszt fejezhetnek ki vele.

Mielőtt azonban rátérnénk a „jobbosok” titkaira, érdemes megérteni, miért lett a bal csukló az íratlan szabály.

A legtöbb ember jobbkezes.

Emiatt egyrészt a kevésbé használt bal csuklón az óra kisebb eséllyel sérül meg a mindennapi tevékenységek során, másrészt amíg a jobb kezüket használják (például kapaszkodásra egy közlekedési eszközön) a bal kéz szabadon marad, és könnyebb rápillantani az óra számlapjára.

A klasszikus karórákat úgy tervezték, hogy a felhúzókorona a jobb oldalon legyen, ezért a domináns kézzel kényelmesebb állítani őket.

Ez az ipari szabvány és a szokás évtizedek alatt szinte észrevétlenül rögzült.

Ha ez a norma, miért döntenek mégis sokan a jobb csukló mellett? A legkézenfekvőbb ok a balkezesség.

Aki a bal kezét használja írásra vagy más mozdulatokhoz, annak egyszerűen praktikusabb, ha a jobb csuklóján van az óra.

A divat világában viszont a jobb kézen hordott óra mást üzen. Az önkifejezés egyik finom formája. Egyediségre utal.

Hírességek és vezetők gyakran tudatosan választják ezt a megoldást, hogy jellegzetes megjelenésük részévé tegyék.

Egyes spirituális nézetek szerint a kezek különböző energiákat képviselnek. A bal kéz a befogadó, a jobb a cselekvő, teremtő oldalunkat jelképezi.

Aki tehát a jobb csuklóján hordja az órát, szimbolikusan azt fejezheti ki, hogy aktívan, vezető szerepben irányítja a saját idejét.–

Pszichológusok szerint is beszédes lehet ez a szokás. A jobb kézen viselt óra arra utalhat arra, hogy az illető önállóan gondolkodik, a szokásokat nem követi vakon, és valószínűleg más területeken is kreatív, szokatlan szemléletű.

Az pedig, hogy valaki soha nem hord órát, annak a jele lehet, hogy megelégszik a telefon kijelzőjével vagy nem tudja értelmezni a számlapot, mint Kőgazdag Aurél.

Bár a legtöbb klasszikus karórát még ma is jobb oldali koronával gyártják, léteznek kifejezetten balkezeseknek szánt modellek, ahol a felhúzó a másik oldalon kap helyet.

Sőt, akadnak olyan különleges darabok is, ahol a korona nem is a megszokott helyen van. Az okosórák pedig végképp szabadságot adnak: a beállításokban egyszerűen átállítható a viselési oldal és a gombok tájolása. A gyártók kiemelik, hogy a pontos mérésekhez – például a lépésszámláláshoz – érdemes megadni, hogy a domináns vagy a nem domináns csuklónkon viseljük-e az eszközt.

A karóra egyébként a 20. század elején, különösen az első világháború alatt terjedt el a férfiak körében, majd a harcok után vált a mindennapok részévé. Ez az időszak erősítette meg a már említett praktikus, bal csuklós viselési szokást.

Hogyan dönts tehát? Gondold végig, melyik a domináns kezed, milyen tevékenységeket végzel napközben, és mi a célod: a kényelem vagy a stílusos önkifejezés.

Ha okosórát vagy aktivitásmérőt hordasz, ne felejtsd el beállítani a megfelelő csuklót a menüben, és viseld az eszközt a csuklócsontod felett, nem túl szorosan, a legpontosabb adatokért.

Végül a legfontosabb: nincs „jó” vagy „rossz” oldal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Több dunántúli megyében is felbukkant a kutyákra végzetes álveszettség
A Nébih Somogy vármegyében sertésállományban, míg Baranyában elhullott rókákban igazolta az Aujeszky-betegséget. A hatóságok a kutyatartók fokozott óvatosságát kérik az érintett területeken.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 12.



Perceken is múlhat egy kutya élete: a Dunántúlon ismét felbukkant az álveszettség, amely emberre nem veszélyes, de a kutyákra és macskákra szinte mindig halálos.

A vírus jelenlétét több helyen is kimutatták, Baranyában és a Dunántúl más részein rókák és más vadon élő állatok elhullása hívta fel a figyelmet a problémára.

Márciusban Cserkút térségében tömeges rókaelhullást észleltek, ahol a laboratóriumi vizsgálatok igazolták az álveszettséget. Januárban pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Somogy vármegyében, sertésállományokban azonosította a vírust, ami miatt járványügyi intézkedéseket is bevezettek.

Bár a vírus elsősorban a sertéseket érinti, a fertőzés könnyen átterjedhet más emlősökre is, különösen a kutyákra és macskákra. Esetükben a betegség szinte kivétel nélkül halálos kimenetelű.

A kór gyorsan zajlik le, és jelenleg nincs hatékony gyógymód ellene.

A tünetek rövid időn belül jelentkeznek és elsősorban az idegrendszert érintik: a leggyakoribb jelek a fokozott nyugtalanság, az izgatottság, az intenzív viszketés és a mozgáskoordinációs zavarok. A vírus az emberre nem jelent veszélyt.

A fertőzés terjesztésében a vadon élő állatok, elsősorban a vaddisznók játszanak szerepet.

A kutyák vadászat közben, erdei séták során vagy fertőzött állati maradványokkal érintkezve is elkaphatják a vírust, amihez már egyetlen harapás vagy rövid kontaktus is elegendő lehet.

Ezért fontos, hogy erdős, vadban gazdag területeken az ebeket ne engedjék szabadon kóborolni, és megakadályozzák, hogy tetemekhez vagy ismeretlen eredetű maradványokhoz férjenek hozzá.

A veszély nemcsak a természetben leselkedik: a fertőzés a háztartásba is bekerülhet, ha nem megfelelően ellenőrzött eredetű nyers húst, különösen vadból vagy otthoni feldolgozásból származó sertéshúst adnak a háziállatoknak.

Ha a betegség gyanúja felmerül, a gyors állatorvosi vizsgálat elengedhetetlen a pontos diagnózis miatt, illetve azért is, mert segíthet kizárni más, kezelhető betegségeket.

Az Aujeszky-betegség a nevét Aujeszky Aladár mikrobiológusról kapta, aki a 20. század elején írta le a kórt, és különítette el a veszettségtől. Magyarország korábban mentesnek számított a betegségtől a haszonállatok körében, de a vírus a vadállományban továbbra is fennmaradhatott.

Via Agroinform


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Több mint 710 milliárdot fizettek be: így járulnak hozzá a kiskereskedelmi óriások a költségvetéshez
A hat nagy nemzetközi hátterű élelmiszer kiskereskedelmi lánc mindegyike maradéktalanul kiveszi a részét a magyar közteherviselésből. Ezek a cégek 2024-ben együttesen több mint 710 milliárd forint adót fizettek be a magyar költségvetésbe, ami önmagában is fedezné például a háziorvosi ellátás és a családi pótlék együttes költségét, vagy a rendőrség éves fenntartását bérekkel együtt.


A Magyarországon működő hat nagy, nemzetközi háttérrel rendelkező kiskereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, LIDL, PENNY, SPAR, Tesco) 2024-ben több mint 710 milliárd forintot fizetett be a magyar költségvetésbe adó és járulék formájában. Ebből a legnagyobb tételt a két forgalmi adó, a 27 százalékos áfa (370 milliárd forint) és a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó (170 milliárd forint) tette ki, a fennmaradó rész főleg a béreket terhelő adó- és járulék terhe (88 milliárd forint), de a cégek tucatnyi egyéb jogcímen teljesítenek még milliárdos adó és állami díjfizetési kötelezettségeket, köztük olyan tételekkel, mint a társasági adó, iparűzési adó, a reklámadó, az építményadó, vagy a hulladékgazdálkodási termékdíjak.

A hat lánc sok szempontból magyar vállalatnak tekinthető: élelmiszer-termékeik 80 százaléka hazai forrásból származik, 50 ezernél is több magyar embert foglalkoztatnak, 2024-ben több mint 12000 tonna élelmiszert mentettek meg és juttattak el az arra rászorulóknak, és milliárdos értékben támogatják a közösségeket és a jótékonysági célokat.

A hat nagy élelmiszer kiskereskedelmi lánc által befizetett több mint 710 milliárd forint adó és járulék 2024-ben olyan állami kiadási tételek finanszírozására lett volna önmagában elegendő, mint

  • a családi pótlék (305 milliárd),
  • a teljes háziorvosi ellátás (300 milliárd),
  • az összes rendelőintézeti járóbeteg szakrendelés (200 milliárd),
  • a gyermekvédelmi alap- és szakellátás: (140 milliárd),
  • a rokkantsági és rehabilitációs ellátás (480 milliárd), vagy
  • a rendőrség működtetése fizetésekkel együtt (655 milliárd forint)
  • és – amint látszik – olykor akár ezek kombinációit is fedezni tudta volna.

Mindezekhez képest a hat nagy kiskereskedelmi lánc összevont mérlege 24,5 milliárd forint veszteséget mutatott 2024-ben, egy részük egyetlen fillér profitot sem termelt.

Ez a hat társaság együtt és külön-külön is teljesítik a magyar embereknek azt az elvárását, hogy a Magyarországon működő cégek maradéktalanul kivegyék a részüket a közteherviselésből.

A cikk a Tesco Magyarország támogatásával készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET: