HÍREK
A Rovatból

„Látszik a videón, hogy a 3-4 éves kislánynak milyen nehezére esik” – kisgyerekek gyűjtik hatalmas zsákokba a kukákból az üres palackokat Budapesten

A palackok darabjáért 50 forintot kapnak július óta, azóta egyre többen gyűjtik ezeket. A jelenségnek már neve is van: flakonozás.


Kisgyerekek gyűjtik hatalmas zsákokba a kukákból az üres palackokat Budapest belvárosában - ez látszik egy a Facebookra feltöltött videón. A Híradónknak nyilatkozó gyermekvédelmi szakember szerint ez a gyerekek veszélyeztetése.

Az említett felvételen látható, hogy egy kislány és egy kisfiú a kukából kiszedett üres palackokat rendezgetik a számukra hatalmas zsákokba.

A gyerekekkel ott voltak a szüleik és testvéreik is.

„Ami miatt megörökítettem az az, hogy én a gyerekeket nagyon sajnáltam, mert 0- tól 7-8 éves korig voltak ott, és ők is aktívan részt vettek a cipekedésben.

Látszik a videón, hogy a 3-4 éves kislánynak milyen nehezére esik az összegyűjtött PET-palackoknak a fölemelése és az arrébb szállítása”

- mondta a Híradónak Somodi Lilla, aki csütörtök délután készítette a felvételt Budapest belvárosában.

Az üres palackokért július óta plusz 50 forintot kell fizetni a boltokban, és ennyit lehet értük kapni visszaváltáskor az automatákban. Azóta gyűjtik egyre többen a kidobott palackokat az utcákon, a földről, a kukákból. A jelenségnek már neve is van: flakonozás. A flakonozók pedig azt mondják: látják, hogy néha egész családok csinálják ezt a gyerekekkel együtt.

„Nagyon szomorúnak tartottam, hogy itt tart a gyermekvédelmi rendszerünk” - mondta Somodi Lilla, aki korábban maga is évekig a gyermekvédelemben dolgozott, ezért is figyelt fel a kukázó családra. Azt mondja nem csak palackot, ételt is gyűjtöttek. Hozzátette, hogy a család a kukából is étkezett, és láthatóan nagy rutinnal végezték a kukából az élelmiszer kiemelését, átvizsgálását, amit ezt követően ott a helyszínen el is fogyasztottak.

Molnár László gyermekvédelmi szakember szerint a jelenség eddig is létezett, a palack csak egy új elem benne.

„Mindenképpen a gyerekek veszélyeztetése. Maga a kukázás közegészségügyi szempontból is egy veszélyeztető körülmény. Pláne, ha iskolaidőben csinálják, ez a felvétel is délután 2 órakor készült.”

A szakember szerint azonban nem a flakonozás ellen kell fellépni.

„Minden olyan gyerek, akit vagy a családja küld és kényszerít ilyen tevékenységre, vagy önszántából - mert már minimum kiskamasz vagy kamasz – úgy dönt, hogy kiegészíti a zsebpénzét és erre ilyen lehetősége nyílik, meg fogja tenni. Ez ellen az égvilágon semmit kispályás módon nem tudunk tenni. A rendszer egészén kell módosítani, hogy a gyereknek ne legyen motiváció az, hogy kukázik.”

A Híradó az ügyben megkereste a Belügyminisztériumot, a Kormányhivatalt és a Gyermekvédelmi Főigazgatóságot is, de érdemi választ nem kaptunk.

Kérdésük végül az Országos Rendőrfőkapitánysághoz került, ők pedig elküldték a szerdai közleményüket, amiben arról írtak, hogy nem céljuk a büntetés. Korábban ugyanis elterjedt, hogy a flakonozás szabálysértés, és akár 65 ezres bírságot is lehet érte kapni.

A rendőrség szerint azonban csak azt bírságolják, aki közben megsérti a társadalmi együttélés szabályait, például kukát rongál.

A csütörtöki flakonozó család a videó készítője szerint a kukák átnézése után mindent visszapakolt és nem hagyott szemetet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Reagált a Raiffeisen Bank Nagy Márton ötös banklistájára
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter négy bankot nevezett meg a jövő biztos szereplőiként, egy helyet nyitva hagyva. Az egyik kimaradt pénzintézet már jelezte, teljes körű szolgáltatással, aktív szereplőként tervez itthon.


Már listája is van a kormányzatnak arról, mely bankok maradhatnak az országban, ám az egyik, név szerint nem említett pénzintézet egyértelműen jelezte: hosszú távra terveznek, és nem áll szándékukban kivonulni.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter felvetette, hogy hosszabb távon öt nagy bank is elegendő lehet a magyar piacon, sőt, meg is nevezett négyet, amelynek helye biztosított: az OTP Bank, az MBH Bank, a K&H Bank és az UniCredit Bank. Az ötödik pozíciót azonban betöltetlennek nevezte.

A kijelentésre az Indexnek

reagált a Raiffeisen Bank is, hangsúlyozva, hogy stabil nemzetközi háttérrel rendelkező, meghatározó piaci szereplőként tekintenek magukra, és a jövőben is teljes körű szolgáltatást kívánnak nyújtani.

A bank közleményében kiemelte, hogy a magyar leánybank a közép- és kelet-európai régió egyik vezető bankcsoportjának, a Raiffeisen Bank Internationalnak a meghatározó része.

„Építve az utóbbi évek erős növekedésére és kiemelkedő digitalizációs fejlődésére a Raiffeisen Bank célja, hogy hosszú távon is a piac aktív szereplőjeként működjön, teljes körű banki szolgáltatási portfólióval mind lakossági, mind vállalati és intézményi ügyfelek számára”

– írták.

A miniszter szerint a bankrendszer további konszolidációja azért indokolt, mert a szektor még mindig túl széttagolt és költséges, még akkor is, ha jövedelmezősége európai összevetésben kiemelkedő. A lap visszaidézi, hogy Nagy Márton egy februári konferencián arról is beszélt, hogy bár az elmúlt 15 évben a nemzetgazdaság legtöbb ágazatában nőtt a hazai irányítású vállalatok aránya, több területen, például a kiskereskedelemben, a távközlésben és az építőanyag-iparban továbbra is a külföldi szereplők vannak többségben. A bankszektorral kapcsolatban megismételte, hogy itt is van még teendő.

Nagy Márton a bejelentést néhány nappal azután tette, hogy Orbán Viktor egy beszédben „a halál vámszedőinek, a háború kutáyinak” nevezte az Erste Bankot és a Shellt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Megmentettük az országot az üzemanyaghiánytól
A kormányfő szerint Ukrajna „meg akarja buktatni” a magyar kormányt és egy „Kijevnek kedves helytartót” akar Budapestre helyezni. Kijelentette: amíg Zelenszkij elnök „nem tér észhez”, nem szavaznak meg semmilyen Ukrajnával kapcsolatos döntést Brüsszelben.


Orbán Viktor a Facebookon arról írt, hogy szerinte az ukránok szándékosan próbálnak beavatkozni a magyar belpolitikába. Állítása szerint

„az ukránok pontosan tudják, mit miért tesznek”, és azt akarják elérni, hogy a választások előtti hetekben Magyarországon üzemanyaghiány és 1000 forintos benzinár legyen. A miniszterelnök szerint ezt azért teszik, hogy „megbuktassák a kormányunkat, és kicseréljék egy Kijevnek kedves helytartóra”.

A kormányfő posztjában hangsúlyozta, hogy ez a terv nem fog sikerülni.

„A tartalékainkat feltöltöttük, az üzemanyaghiánytól megmentettük az országot. Az ukránok 90 milliárd eurós hadikölcsönét megállítottuk, és nem szavazunk meg semmilyen Ukrajnát támogató döntést Brüsszelben, ameddig Zelenszkij elnök nem tér észhez”

– írta.

Orbán Viktor azzal zárta bejegyzését, hogy Magyarország nem asszisztál az általa „ukrán olajblokádnak” nevezett helyzethez, hanem „megtörjük azt. Ebben biztosak lehetnek Brüsszelben és Kijevben is”.

Január 27. óta áll az orosz kőolaj szállítása a Barátság vezetéken keresztül Magyarország és Szlovákia felé. Az ukrán területen futó vezetéket orosz támadás érte, miközben Budapest és Pozsony Kijevet vádolja a tranzit politikai okokból történő visszatartásával. A vita eszkalációjaként Szlovákia felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott sürgősségi áramexportot, miközben mindkét ország leállította a gázolajszállítást Ukrajnába.

Az ügy uniós szintre emelkedett, miután Magyarország jelezte, hogy blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelt. Budapest a csomag egyik, egyhangúságot igénylő elemét vétózta meg, miközben a másik két szabályozást minősített többséggel elfogadták. Több uniós vezető oroszbarátsággal vádolta Budapestet, és bírálta, hogy Magyarország a 20. orosz szankciós csomagot sem engedte át.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Még az egyéni jelöltek háromnegyede nem adta le az ajánlásait, a kispártok különösen rosszul állhatnak
Az ajánlásgyűjtés első három napja után a 902 jelöltből 240 adta le az íveket, ebből 212 a Fidesz–KDNP és a Tisza Párté. A kisebbeknek a listaállításhoz szükséges 71 jelölt összegyűjtése is kihívást jelenthet.


„Sok minden történhet még, sok helyről érkezhet segítség, de az már most látszik, hogy a Fideszen és a Tiszán túl a többi pártnak a 71 darab sikeres jelöltállítás is nehéz küszöbnek tűnik – pedig ez csak 35 500 aláírást igényel országosan”

értékelte a helyzetet korábban Török Gábor politikai elemző. A február 21-én indult kampány és ajánlásgyűjtés első három napjának tapasztalatai alátámasztják a borús jóslatot: a kisebb pártoknak komoly nehézséget okoz, hogy egyéni jelöltjeik összegyűjtsék az induláshoz szükséges 500 aláírást.

A Nemzeti Választási Iroda kedd délelőtti, folyamatosan frissülő adatai szerint a 902 egyéni képviselőjelöltből mindössze 240-en adták le az ajánlásaikat, ami 26,6 százalékos arány

– írta a HVG. Ebből a 240 jelöltből 212-t a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt adja, mindkét politikai erő 106 jelöltje már az első napon leadta a szükséges íveket, a gyűjtés rajtját egyben erődemonstrációra is felhasználták. Aki már leadta az aláírásokat, annak a státusza az NVI rendszerében „bejelentve”, ami annyit tesz, hogy a helyi választási bizottság még ellenőrzi az íveket. A „nyilvántartásba véve” jelölés pedig már azt mutatja, hogy megvan az érvényes 500 ajánlás.

A választási szabályok szerint egyéni jelölt az lehet, aki március 7-ig legalább 500 érvényes ajánlást gyűjt össze a saját választókerületében. Országos listát pedig az a párt állíthat, amely legalább 14 megyében és a fővárosban, összesen legalább 71 egyéni jelöltet indít. A választók április 12-én szavazhatnak.

A maradék 28, ajánlását már leadott jelöltből 20 a Mi Hazánk politikusa, de ez a párt 106 jelöltjéhez képest is csak 18,8 százalékos teljesítés. A DK 105 jelöltjéből mindössze négyen végeztek eddig, ami 3,8 százalékos arányt jelent.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt egyetlen jelöltje sem adta még le az ajánlásait.

Ezzel szemben négy független jelölt már sikeresen vette az akadályt. Leadta az ajánlásait Hadházy Ákos (Zugló), valamint az MSZP két ismert politikusa, a most függetlenként induló Kunhalmi Ágnes és Hiller István. A negyedik független jelölt a Vas megye 1-es körzetben induló Czeglédy Csaba, akit a DK támogat.

A listán szereplő jelöltek száma valójában már eggyel kevesebb, ugyanis a csepeli választókerületben induló Szabó Szabolcs, aki korábban háromszor is legyőzte a fideszes Németh Szilárdot, vasárnap bejelentette, hogy az ajánlásgyűjtés első napjának tapasztalatai alapján mégsem indul el a választáson.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nagy Márton megindokolta, miért lesz jó, ha csak öt nagy bank marad, majd saját tanulmányát linkelte, amiben az ellenkezőjét állítja
A nemzetgazdasági miniszter a hatékonyságra hivatkozva csökkentené a hazai nagybankok számát, ami szerinte olcsósághoz vezet. A közgazdászok, - köztük a miniszter múltbéli önmaga - ugyanakkor úgy gondolják, hogy a kormány intézkedései szintén okozói a drága banki szolgáltatásoknak.


„Egy kis közgazdaságtan: ha kevesebb nagy bank van, akkor a bankrendszer hatékonyabb (mérethatékonyabb), azaz olcsóbban működik. Ez lejjebb hozza a pénzügyi termékek árát, és így nagyobb versenyt generál” – írta keddi Facebook-posztjában Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

A miniszter ezzel indokolta, miért kellene Magyarországon öt nagy bankra szűkíteni a piacot, nemzetközi példaként pedig Svédországot és Ausztriát említette, ahol kevesebb mint öt nagy bank működik.

A Telex szerint a képet ugyanakkor árnyalja, hogy a magas hazai bankprofit mögött jelentős torzító tényezők állnak, amelyek a valóságnál kedvezőbbnek tüntetik fel a számokat, és

a bankokra kivetett terhek is okai annak, hogy a szolgáltatásért sokat fizetünk.

A bankok eközben arra panaszkodnak, hogy a költségeiket súlyosan megterheli az extraprofitadó és a tranzakciós illeték, ami szerintük a következő években meghaladhatja a szektor teljes nyereségét, és végső soron ez drágítja a banki szolgáltatásokat.

A nemzetgazdasági miniszter február közepén lengette be, hogy csak öt nagy bank maradhat hazánkban, amit azzal indokolt, hogy a pénzintézetek még mindig túl drágák és túl sokan vannak. Bejelentése pár nappal azután érkezett, hogy Orbán Viktor az évértékelő beszédében az Erste Bankot és a Shellt a „halál vámszedőinek, a háború kutyáinak” nevezte.

Nagy Márton hétfőn meg is nevezett négy bankot, amelyet továbbra is szívesen látna az országban: az OTP-t, az MBH Bankot, a K&H-t és az UniCreditet. Hozzátette: „az ötödik hely jelenleg kiadó”. A korábban idézett lap szerint erre a helyre jó eséllyel pályázik a Gránit Bank, amely 2021 óta Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozik.

A poszt alatti kommentben a miniszter saját, 2006-os jegybanki dolgozatát is belinkelte, ez az írás azonban nem támasztja alá, hogy a kevesebb bank jobb lenne az ügyfeleknek

- írja a HVG.

A dolgozat a nagyobb hatékonyságot nem a bankok számának csökkentéséhez köti, sőt

arra figyelmeztet, hogy az elégtelen verseny mellett a menedzsment kevésbé érdekelt a költségcsökkentésben.

Az „öt nagy bank” képe csupán a pénzügyi koncentráció egyik mutatójaként jelenik meg benne, normatív állítás nem kapcsolódik hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk